Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-08 / 158. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JÚLIUS 8 „Amikor megszülettem ez az én bölcsőm volt, utána Balázsé lett, most asztalnak használjuk” „. . és ha egymás mellé tesszük, akkor bábozhatunk rajtuk” Fotó: Danka István Amit akkor éreztem, persze több volt, mifit csupán a kéz­műves munka öröme. Gyári környezetben dolgozhattam, minden problémámra ott helyben megtaláltam a vá­laszt. Beszélhettem a szer­számkészítőkkel, a mintá- zókkal. a gépkezelőkkel. Nem könyvekből böngésztem ki, hogy történetesen a bígelés- hez mekkora minimális tár­csatávolság kell. A munká­mat először kétkedés, aztán kíváncsiság, és végül úgy ér­zem. elismerés kísérte. A gé­pek zajára, amely töprengé­seim „kísérőzenéje” volt. még most is emlékszem. Minden előre elképzelt, es­ténként otthon rajzlapból ki­hajtogatott formát, másnap lehetőségem volt kipróbálni, és eredeti méretben látni, megfogni, beleülni, rálépni. Szeretem ebben az anyag­ban azt is, hogy nem kellett utálni a tönkretett lemeze­ket, mert megvolt a lehető­sége annak, hogy újból hasz­nos papírt csináljanak belő­le. Nekem'már régen nem az volt az érdekes, hogy az anyag, amiből a dobozok ké­szülnek, másra is jó. Szá­momra az anyag a sík lap volt, amelyben olyan erő és olyan forma rejlik, amilyet akarunk, amilyet ő is akar. és amilyet ki is lehet belőle hajtogatni. Mi több. sok ezer példányban gyártani. Akár óránként sok ezer példány­ban. S ez annyiféle lehet, amennyit csak kitalálunk. Elsősorban a gyerekeknek készítettem bútorokat, játé­kos elemeket, hintaszéket, házikót, de a felnőtteknek is méreteztem széket, asztalt, polcot. Amikor fél év után a fő­iskolán telepakoltam a búto­raimmal egy kis tantermet, és az értékelést végző, csak­nem húsztagú tanári kar elő­ször félve,‘aztán boldog mo­sollyal ült a stabil papírfor­mákon, elégedett voltam. Bukás helyett szabad utat kaptam a további kísérlete­zéshez.” * * • A siker, ahogy mondani szokták, elsöprő volt. A dip­lomamunka bemutatójáról a televízió híradója is tudósí­tott. A nézők százai érdek­lődtek. mikor gyártják, hol lehet kapni. A szakemberek nagy jövőt jósoltak itthon és külföldön egyaránt az egy­szerűen, gyorsan és hallat­lanul olcsón gyártható papír­bútornak. Azóta eltelt tíz év (!) és csak a tervezőnő gyere­keinek. Verának és Balázs­nak adatott meg. hogy hasz­nálják is. élvezzék is ezeket a A BIZALOM Több, mint joggyakorlás A szakszervezetek legki­sebb tisztségviselőjének, az egyes csoportok bizalmijának rendkívüli a felelőssége. Amit rábíztak, az jóval több, szebb, értékesebb, mint egy­szerű joggyakorlás. Rz érdekek egyeztetése Jórészt a bizalmi munká­ja, magatartása, fellépése alapján ítélik meg a dolgo­zók a szakszervezeti munkát, a mozgalom egész tevékeny­ségét, létét, létjogosultságát. A bizalmi feladata: szoros kapcsolatot tartani a tagság­gal, segíteni a termelő mun­kát, tartalmasabbá, eredmé­nyesebbé tenni a munkaver- seny-mozgalmat, védeni a dolgozók érdekeit, megolda­ni a dolgozótársak kisebb- nagyobb gondjait, s végre­hajtatni a felsőbb szakszer­vezeti szervek határozatait. A bizalmiaknak vállalnia kell az őrző szerepét az üze­mi demokrácia felett, s a dolgozók érdekképviseletében tárgyalni kell az állami és a politikai vezetőkkel, mégpe­dig egyeztetni igyekezzen az egyéni, a közösségi és a tár­sadalmi érdeket. Sokoldalúan, érzékenyen A szakszervezeti csoport­ban lévők nevelése sem cse­kély feladata a bizalminak. A nevelés a munkahelyen, a gyakorlati élet feladatainak végzése közben valósítható meg a legeredményesebben, épp azért fontos, hogy a bi­zalmi sokoldalúan művelt legyen, jártas a politikai, a szakmai területeken. Csakis így, és csakis ekkor lehet al­kalmas és képes arra, hogy társait nevelje, hogy körük­ben agitáljon, hogy formálja őket. Mindemellett ehhez az­zal az emberi többlettel is rendelkeznie kell, amelynek révén „ráérez” társainak bá­natára, gondjára, fájdalmá­ra, és szinte a magáénak ér­zi munkahelyi, családi gond­jaikat. Csakis az ilyen, a hozzá­értéssel és lelkiismeretesen dolgozó bizalmi munkája lát­tán mondhatja a tagság: a legutóbbi szakszervezeti vá­lasztáson okosan döntött. Esze, lelke, buzditója Sok gyárban, vállalatnál és intézménynél — ahol a szak- szervezeti tagság létszáma ezt megköveteli — a bizalmi tes­tület legfőbb és legközvetle­nebb segítője, tanácsadója: a főbizalmi. Az elmondottakból adódóan nem kétséges, hogy a főbizalmi vállán hatványo­zott a jogi teher, az erkölcsi, a szakmai és a politikai fele­lősség — a bizalmiak, a tag­ság az ügy szolgálatában., A bizalmi testületek ugyanis a főbizalmira bízták a maguk nevelését, irányítását, az egész tagság sokoldalú kép­viseletét, a felsőbb szakszer­vezeti szervekben. A főbizal­mi mindig és mindenütt a bizalmi testületek esze, lel­ke, buzditója. Az ő feladata, hogy összefogja és irányítsa a bizalmiak munkáját. Neki kell szerveznie a felsőbb szervek határozatainak vég­rehajtását, segíteni a szak- szervezeti bizalmiak és a cso­portok eredményes tevékeny­ségét. ö tartja a kapcsolatot a szakszervezeti bizottság és a bizalmiak között, ő biztosít­ja a rendszeres és kölcsönös információt, ami sok esetben a megoldásra váró feladatok serkentője, előrevivője. Ne­ki kell tudnia választ adni azokra a kérdésekre, amelyek váratlan feladatok elé állíthatják a bizalmit, ne­ki kell higgadtsággal felelnie az ingerült felcsattanásra, neki kell nemcsak határozot­tan kifogásolnia a gyenge és rossz minőségű munkát, cfe elvben és gyakorlatban neki kell rpegmutatni azt is; mi­ként kell teljesebben ellátni a feladatokat. A főbizalmi nem kinyilat­koztat, hanem agitál. Nem le­győz, hanem meggyőz. Nem­csak kijelent, de kérdez is. Nemcsak tanít, de tanul is! Az élet és a munka minden területén véleményével, ma­gatartásával, egész lényével példát ad társainak. Kontrollal, önkontrollal Az elmondottakból úgy tűn­het: a főbizalmi makulátlan és csalhatatlan ember. Ma­kulátlan, ez igaz. Annak kell lennie. Csalhatatlan? Ezt nem állítom. És hogy ezt ne higy- gye, szüksége van szüntelen kontrollra és önkontrollra, arra a belső igényre, amely­nek révén képes lesz átgon­dolni előző álláspontját, s készsége arra, hogy a má­sok véleményét is meghall­gatva, alkalomadtán — az okos érvek hatására — meg­változtassa a sajátját. A követelmény nagy, és mivel a főbizalmi feladata a legtöbb, neki kell a legfel­készültebbnek lennie. Csakis attól várható el, hogy mások­nak segítsen, aki tud mások­nak önmagából adni, akinek van miből adni. Nagyon ta­lálóan mondta nekem a mi­nap az egyik soproni főbi­zalmi: „Én állandóan tanu­lok, olvasok, különben ho­gyan lenne erkölcsi alapom ahhoz, hogy másokat tanu­lásra buzdítsak és elhitessem velük az önművelés fontossá­gát. Miféle ember lennék ak­kor ... ? Vizet prédikálnék és bort innék. No, nem. Nem való az nekem ... !” (Sindulár) Tíz évvel ezelőtt az Ipar- művészeti Főiskola egyik belsőépítész hallgatójának, Blazsek Gyöngyvérnek tá­madt egy akkor képtelennek tűnő ötlete: bútort csinál pa­pírból. Az ötletből nemcsak rögeszme, de bútor is lett. Hogyan született meg az öt­let, és hogyan a papírbútor? „Én akkor 27 éves voltam, a papír kétezer. A papírbú­tor pedig öt. Mert ha nálunk nem is, de Európában akkor már léteztek bútorok papír­ból. Amerikában még papír­ház is. Japánban papirhidak. Túl sokat akkor persze nem tudtam ezekről a dolgokról. Amikor bejelentettem a fő­iskolán, hogy papírbútort szeretnék csinálni, tanáraim aggódtak, attól féltek, bele­bukom. A kétkedésük még tovább szította a harci ked­vem. A Csepeli Papírgyár új hullám üzemében kezdtem a kísérleteket. A főiskolán azt mondták, kapok fél évet. s ha fel tudok mutatni vala­mit, hát legyen a papírbú­tor a diplomamunkám. Miért vállalkoztam erre a kétes kimenetelű, bizonyta­lan dologra? Izgatott a pa­pír, mint anyag. Szerettem. Többször használtam már előtte is a tervezések során (mint építész) a makettkészí­téseknél. formatervezéseknél. Megismertem azt a sik lapot, amit nem lehetett soha meg­erőszakolni. Ahhoz, hogy a síkból formát csinálhassak, szigorú logikára, koncentrált munkára volt szükség. Még ma is hálás vagyok a papír­nak, mert ez az anyag taní­tott meg rendszerekben gon­dolkodni. és a térbeli kapcso­latokat folyamatukban látni. A választott alapanyag há­rom- és ötrétegű hullámlemez volt. a Csepeli Papírgyár ter­méke. Jómagam is meg tud­tam birkózni vele a bútorok kivitelezésénél, két kézzel, késsel, fémvonalzóval. Mind­össze két bádogozott asztal­ra és egy ősrégi papírmeg­munkáló gépre volt szüksé­gem. Fontos volt nekem, hogy mindent magam csinál­hattam. Mindig irigyeltem a keramikusokat, azt ötvösö­ket azért, mert elképzelései­ket maguk kivitelezhetik. „A mi székünk, ha akarjuk csúszda is lehet” „ley fordítjuk, úgy fordítjuk, meg is lovagolhatjuk” Csúcsforgalom a szolnoki Bizományi Áruházban öles betűk hirdetik: hosz- szú nadrág, nyári ruha, pu­lóver, cipő, bőrkabát, bútor nagyon olcsón kapható. A „csábító” plakátok hívogat­ják a vásárlókat a szolnoki Bizományi Áruházba, ahol néhány napja igazi csúcsfor­galom van. — Soha ennyi új és ilyen jó minőségű árunk nem volt, — büszkélkedik Németh An- talné boltvezető — mint ezen a nyáron eddig. Javarészt új dolgok, közvetlenül a gyártó cégektől kaptuk. Jelenleg 4,5 millió forintos árukészlettel várjuk a vevőket. Szinte mindent engedménnyel adunk. Aki bejön hozzánk szétnézni, nem megy ki üres kézzel. Ez meg is látszik a bevételen is: egy nap 200 ezer forintot is árulunk. Szinte mindent engedménnyel Még ki sincs csomagolva a Kocsérról és a Nagybaracs- káról érkezett bútorok több­sége. Hat és hétezer forintért már nagyon szép kétszemé­lyes rekamiét, két fotelt és kisasztalt lehet kapni. A szek­rénysorok ára 16 ezer forint. Olcsóbban kaphatók a nagy­méretű ebédlőszőnyegek, át­lagban 1500—1600 forintosak. A kempingezőknek is ked­veznek: az ágy 390, a szék 220 forint. Nagy az érdeklődés a mű­szaki cikkek iránt. Már 3000 forintért kaphatók a nagy­képernyős televíziók, ame­lyekre három hónapos ga­ranciát ad az áruház. A fotós felszerelésekre — fényképe­zőgép, filmfelvevő — hat hó­nap a jótállás. A legnagyobb tolongás a ruházati részen van. Női és lányka nyári ruhák 134—140 forintért már vásárolhatók. Nagy választék van tarka és egyszínű blúzokból, áruk 70— 120 forint. Férfinadrágokból is sok fogy, 70 és 360 forint­ba kerülnek. A női pantallók több színben és fazonban kaphatók. Női, férfi és gyer­mek pulóverek is kerültek a polcokra. A legolcsóbb 60, a legdrágább 400 forint. Még- csak most járunk a nyár ele­jén, de őszi árukat is látni. A női és férfi valódi bőrka­bátok egységes áron, 2990 fo­rintért vásárolhatók. Cipők közül különösen az olcsó fér­fiszandálok és a női klum­pák a kelendőek. bútorokat. Miért? Nincs ér telmesebb válasz a CSAK nál. Először is. nem volt. al eldöntse, mi ez a papírbú tor? Szabadalom vagy újítá: (A tervezőnő a bejelentésér két év múlva kapott elutasi tó választ.) Igaz ugyan, hog 1971-ben az Országos Mű szaki Fejlesztési ' Bizottsá megbízásából kidolgozta gyermekpapírbútor gyártá sának és fejlesztésének programját, előállításána pontos költségét, és 1973-ba a Csepeli Papírgyárban el i kezdték a bútorok kísérte! gyártását. Az összeállítást é csomagolást pedig az UN1 PACK-ra bízták. Elkészülte a kis ülőkék, támlás székel asztalok (amelyek egybe kiságyak és fotelek is), va lamint a polcállványok ki sérleti darabjai. Közben du a vita. Ha esetleg el is ke2 dik a sorozatgyártást, ki fog ja eladni? A PIÉRT-ne nem kell, ott csak papim foglalkoznak. A BŰTOR ÉRT? Nem. Ök csak iga; bútorral kereskednek. Ezút tál pedig olyan bútorról vol szó, ami papírból van. A vita lezárult, felejtsd el! Azért voltak, akikne olykor-olykor eszébe jutott papírbútor. Például 1979-be egy újságírónak, majd a Iparművészeti Szövetségnél Egy év múlva a pécsi Épi tőipari Főiskolának — eg bemutató erejéig. * * » 1981. május utolsó vasár napján a gyermeknapon j Hét című politikai műso egy háromperces filmmel é véget, amelyen Vera, Bla zsek Gyöngyvér hétéves Iá nya bemutatja az országna gyermekszobájuk papírbúto rait. Váratlan fordulat. Ezzel három perccel kezdődik papírbútor sztori újabb feje zete. Levelek, táviratok tu catja érkezik termelőszövet kezetektől, kisüzemektől, pa pírgyáraktól, kisiparosoktó kereskedelmi társulásoktól tervezőhöz. Jelentkezik iro da, amelyik menedzseld akarja, üzem- és mellék üzemág, amely gyártani, ősz szeállítani, csomagolni; áru ház. amelyik forgalmazni, j háromperces film után ké héttel a Nyíregyházi Papír gyár igazgatója egy rádióin terjúban kijelenti, hogy sze retnék a papírbútort már legközelebbi BNV-n bemu tatni. — Most mit érez a terve ző, aki néhány hónappal ez előtt még azt mondta, olya: neki ez az egész papírbútor história, mint egy befelé ne vő, gennyes, fojtogató patta nás. — Mintha csoda történ volna. Nem hittem, hogy va laha is leszek abban a hely zetben, hogy én választha tóm ki azokat, akik a papír gyártásban partnereim lesz nek. — És választott? — Igen, a Nyíregyházi Pa pírgyár. a nádudvari terme lőszövetkezet és a Skál Aruház ajánlata volt a lea szimpatikusabb. — Miért? . — A tárgyalásokon nem saját, hanem a leendő vásár lók érdekeit képinselten amikor kJbzöltem a feltété leimet. — Sok feltétele van? — Igen. Az egyik leglénye gesebh, hoay több változat ban készüljenek a bútorol Legyen félkész, amit a vev állít össze azokból a lerne zekböl. amelyeket nagyon o 1 csőn vásárolhat meg. Aztá legyen összeállított, de fes tetten változata is. Amit ott hon ki-ki saját ízlése, igé nye szerint fest be. És tér mészetesen készüljön el bútorcsalád luxuskivitelezés ben is, díszítésekkel, és íg tovább. Aki azzal kezdti hogy az olcsó bútornak feles leges a félkész változatát i elkészíteni, mert már ma napság nem igénylik az em berek, az partnerként számi tásba se jöhetett. — És a tervező érdekeit í képviseli? — Hát... Előbb-utób kell egy ügyvédet keresn olyat, aki tisztában van az zal, hogy tulajdonképpen nekem milyen jogaim és ki telezettségeim vannak. Kovács Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents