Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-08 / 158. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JÚLIUS 8 „Amikor megszülettem ez az én bölcsőm volt, utána Balázsé lett, most asztalnak használjuk” „. . és ha egymás mellé tesszük, akkor bábozhatunk rajtuk” Fotó: Danka István Amit akkor éreztem, persze több volt, mifit csupán a kézműves munka öröme. Gyári környezetben dolgozhattam, minden problémámra ott helyben megtaláltam a választ. Beszélhettem a szerszámkészítőkkel, a mintá- zókkal. a gépkezelőkkel. Nem könyvekből böngésztem ki, hogy történetesen a bígelés- hez mekkora minimális tárcsatávolság kell. A munkámat először kétkedés, aztán kíváncsiság, és végül úgy érzem. elismerés kísérte. A gépek zajára, amely töprengéseim „kísérőzenéje” volt. még most is emlékszem. Minden előre elképzelt, esténként otthon rajzlapból kihajtogatott formát, másnap lehetőségem volt kipróbálni, és eredeti méretben látni, megfogni, beleülni, rálépni. Szeretem ebben az anyagban azt is, hogy nem kellett utálni a tönkretett lemezeket, mert megvolt a lehetősége annak, hogy újból hasznos papírt csináljanak belőle. Nekem'már régen nem az volt az érdekes, hogy az anyag, amiből a dobozok készülnek, másra is jó. Számomra az anyag a sík lap volt, amelyben olyan erő és olyan forma rejlik, amilyet akarunk, amilyet ő is akar. és amilyet ki is lehet belőle hajtogatni. Mi több. sok ezer példányban gyártani. Akár óránként sok ezer példányban. S ez annyiféle lehet, amennyit csak kitalálunk. Elsősorban a gyerekeknek készítettem bútorokat, játékos elemeket, hintaszéket, házikót, de a felnőtteknek is méreteztem széket, asztalt, polcot. Amikor fél év után a főiskolán telepakoltam a bútoraimmal egy kis tantermet, és az értékelést végző, csaknem húsztagú tanári kar először félve,‘aztán boldog mosollyal ült a stabil papírformákon, elégedett voltam. Bukás helyett szabad utat kaptam a további kísérletezéshez.” * * • A siker, ahogy mondani szokták, elsöprő volt. A diplomamunka bemutatójáról a televízió híradója is tudósított. A nézők százai érdeklődtek. mikor gyártják, hol lehet kapni. A szakemberek nagy jövőt jósoltak itthon és külföldön egyaránt az egyszerűen, gyorsan és hallatlanul olcsón gyártható papírbútornak. Azóta eltelt tíz év (!) és csak a tervezőnő gyerekeinek. Verának és Balázsnak adatott meg. hogy használják is. élvezzék is ezeket a A BIZALOM Több, mint joggyakorlás A szakszervezetek legkisebb tisztségviselőjének, az egyes csoportok bizalmijának rendkívüli a felelőssége. Amit rábíztak, az jóval több, szebb, értékesebb, mint egyszerű joggyakorlás. Rz érdekek egyeztetése Jórészt a bizalmi munkája, magatartása, fellépése alapján ítélik meg a dolgozók a szakszervezeti munkát, a mozgalom egész tevékenységét, létét, létjogosultságát. A bizalmi feladata: szoros kapcsolatot tartani a tagsággal, segíteni a termelő munkát, tartalmasabbá, eredményesebbé tenni a munkaver- seny-mozgalmat, védeni a dolgozók érdekeit, megoldani a dolgozótársak kisebb- nagyobb gondjait, s végrehajtatni a felsőbb szakszervezeti szervek határozatait. A bizalmiaknak vállalnia kell az őrző szerepét az üzemi demokrácia felett, s a dolgozók érdekképviseletében tárgyalni kell az állami és a politikai vezetőkkel, mégpedig egyeztetni igyekezzen az egyéni, a közösségi és a társadalmi érdeket. Sokoldalúan, érzékenyen A szakszervezeti csoportban lévők nevelése sem csekély feladata a bizalminak. A nevelés a munkahelyen, a gyakorlati élet feladatainak végzése közben valósítható meg a legeredményesebben, épp azért fontos, hogy a bizalmi sokoldalúan művelt legyen, jártas a politikai, a szakmai területeken. Csakis így, és csakis ekkor lehet alkalmas és képes arra, hogy társait nevelje, hogy körükben agitáljon, hogy formálja őket. Mindemellett ehhez azzal az emberi többlettel is rendelkeznie kell, amelynek révén „ráérez” társainak bánatára, gondjára, fájdalmára, és szinte a magáénak érzi munkahelyi, családi gondjaikat. Csakis az ilyen, a hozzáértéssel és lelkiismeretesen dolgozó bizalmi munkája láttán mondhatja a tagság: a legutóbbi szakszervezeti választáson okosan döntött. Esze, lelke, buzditója Sok gyárban, vállalatnál és intézménynél — ahol a szak- szervezeti tagság létszáma ezt megköveteli — a bizalmi testület legfőbb és legközvetlenebb segítője, tanácsadója: a főbizalmi. Az elmondottakból adódóan nem kétséges, hogy a főbizalmi vállán hatványozott a jogi teher, az erkölcsi, a szakmai és a politikai felelősség — a bizalmiak, a tagság az ügy szolgálatában., A bizalmi testületek ugyanis a főbizalmira bízták a maguk nevelését, irányítását, az egész tagság sokoldalú képviseletét, a felsőbb szakszervezeti szervekben. A főbizalmi mindig és mindenütt a bizalmi testületek esze, lelke, buzditója. Az ő feladata, hogy összefogja és irányítsa a bizalmiak munkáját. Neki kell szerveznie a felsőbb szervek határozatainak végrehajtását, segíteni a szak- szervezeti bizalmiak és a csoportok eredményes tevékenységét. ö tartja a kapcsolatot a szakszervezeti bizottság és a bizalmiak között, ő biztosítja a rendszeres és kölcsönös információt, ami sok esetben a megoldásra váró feladatok serkentője, előrevivője. Neki kell tudnia választ adni azokra a kérdésekre, amelyek váratlan feladatok elé állíthatják a bizalmit, neki kell higgadtsággal felelnie az ingerült felcsattanásra, neki kell nemcsak határozottan kifogásolnia a gyenge és rossz minőségű munkát, cfe elvben és gyakorlatban neki kell rpegmutatni azt is; miként kell teljesebben ellátni a feladatokat. A főbizalmi nem kinyilatkoztat, hanem agitál. Nem legyőz, hanem meggyőz. Nemcsak kijelent, de kérdez is. Nemcsak tanít, de tanul is! Az élet és a munka minden területén véleményével, magatartásával, egész lényével példát ad társainak. Kontrollal, önkontrollal Az elmondottakból úgy tűnhet: a főbizalmi makulátlan és csalhatatlan ember. Makulátlan, ez igaz. Annak kell lennie. Csalhatatlan? Ezt nem állítom. És hogy ezt ne higy- gye, szüksége van szüntelen kontrollra és önkontrollra, arra a belső igényre, amelynek révén képes lesz átgondolni előző álláspontját, s készsége arra, hogy a mások véleményét is meghallgatva, alkalomadtán — az okos érvek hatására — megváltoztassa a sajátját. A követelmény nagy, és mivel a főbizalmi feladata a legtöbb, neki kell a legfelkészültebbnek lennie. Csakis attól várható el, hogy másoknak segítsen, aki tud másoknak önmagából adni, akinek van miből adni. Nagyon találóan mondta nekem a minap az egyik soproni főbizalmi: „Én állandóan tanulok, olvasok, különben hogyan lenne erkölcsi alapom ahhoz, hogy másokat tanulásra buzdítsak és elhitessem velük az önművelés fontosságát. Miféle ember lennék akkor ... ? Vizet prédikálnék és bort innék. No, nem. Nem való az nekem ... !” (Sindulár) Tíz évvel ezelőtt az Ipar- művészeti Főiskola egyik belsőépítész hallgatójának, Blazsek Gyöngyvérnek támadt egy akkor képtelennek tűnő ötlete: bútort csinál papírból. Az ötletből nemcsak rögeszme, de bútor is lett. Hogyan született meg az ötlet, és hogyan a papírbútor? „Én akkor 27 éves voltam, a papír kétezer. A papírbútor pedig öt. Mert ha nálunk nem is, de Európában akkor már léteztek bútorok papírból. Amerikában még papírház is. Japánban papirhidak. Túl sokat akkor persze nem tudtam ezekről a dolgokról. Amikor bejelentettem a főiskolán, hogy papírbútort szeretnék csinálni, tanáraim aggódtak, attól féltek, belebukom. A kétkedésük még tovább szította a harci kedvem. A Csepeli Papírgyár új hullám üzemében kezdtem a kísérleteket. A főiskolán azt mondták, kapok fél évet. s ha fel tudok mutatni valamit, hát legyen a papírbútor a diplomamunkám. Miért vállalkoztam erre a kétes kimenetelű, bizonytalan dologra? Izgatott a papír, mint anyag. Szerettem. Többször használtam már előtte is a tervezések során (mint építész) a makettkészítéseknél. formatervezéseknél. Megismertem azt a sik lapot, amit nem lehetett soha megerőszakolni. Ahhoz, hogy a síkból formát csinálhassak, szigorú logikára, koncentrált munkára volt szükség. Még ma is hálás vagyok a papírnak, mert ez az anyag tanított meg rendszerekben gondolkodni. és a térbeli kapcsolatokat folyamatukban látni. A választott alapanyag három- és ötrétegű hullámlemez volt. a Csepeli Papírgyár terméke. Jómagam is meg tudtam birkózni vele a bútorok kivitelezésénél, két kézzel, késsel, fémvonalzóval. Mindössze két bádogozott asztalra és egy ősrégi papírmegmunkáló gépre volt szükségem. Fontos volt nekem, hogy mindent magam csinálhattam. Mindig irigyeltem a keramikusokat, azt ötvösöket azért, mert elképzeléseiket maguk kivitelezhetik. „A mi székünk, ha akarjuk csúszda is lehet” „ley fordítjuk, úgy fordítjuk, meg is lovagolhatjuk” Csúcsforgalom a szolnoki Bizományi Áruházban öles betűk hirdetik: hosz- szú nadrág, nyári ruha, pulóver, cipő, bőrkabát, bútor nagyon olcsón kapható. A „csábító” plakátok hívogatják a vásárlókat a szolnoki Bizományi Áruházba, ahol néhány napja igazi csúcsforgalom van. — Soha ennyi új és ilyen jó minőségű árunk nem volt, — büszkélkedik Németh An- talné boltvezető — mint ezen a nyáron eddig. Javarészt új dolgok, közvetlenül a gyártó cégektől kaptuk. Jelenleg 4,5 millió forintos árukészlettel várjuk a vevőket. Szinte mindent engedménnyel adunk. Aki bejön hozzánk szétnézni, nem megy ki üres kézzel. Ez meg is látszik a bevételen is: egy nap 200 ezer forintot is árulunk. Szinte mindent engedménnyel Még ki sincs csomagolva a Kocsérról és a Nagybaracs- káról érkezett bútorok többsége. Hat és hétezer forintért már nagyon szép kétszemélyes rekamiét, két fotelt és kisasztalt lehet kapni. A szekrénysorok ára 16 ezer forint. Olcsóbban kaphatók a nagyméretű ebédlőszőnyegek, átlagban 1500—1600 forintosak. A kempingezőknek is kedveznek: az ágy 390, a szék 220 forint. Nagy az érdeklődés a műszaki cikkek iránt. Már 3000 forintért kaphatók a nagyképernyős televíziók, amelyekre három hónapos garanciát ad az áruház. A fotós felszerelésekre — fényképezőgép, filmfelvevő — hat hónap a jótállás. A legnagyobb tolongás a ruházati részen van. Női és lányka nyári ruhák 134—140 forintért már vásárolhatók. Nagy választék van tarka és egyszínű blúzokból, áruk 70— 120 forint. Férfinadrágokból is sok fogy, 70 és 360 forintba kerülnek. A női pantallók több színben és fazonban kaphatók. Női, férfi és gyermek pulóverek is kerültek a polcokra. A legolcsóbb 60, a legdrágább 400 forint. Még- csak most járunk a nyár elején, de őszi árukat is látni. A női és férfi valódi bőrkabátok egységes áron, 2990 forintért vásárolhatók. Cipők közül különösen az olcsó férfiszandálok és a női klumpák a kelendőek. bútorokat. Miért? Nincs ér telmesebb válasz a CSAK nál. Először is. nem volt. al eldöntse, mi ez a papírbú tor? Szabadalom vagy újítá: (A tervezőnő a bejelentésér két év múlva kapott elutasi tó választ.) Igaz ugyan, hog 1971-ben az Országos Mű szaki Fejlesztési ' Bizottsá megbízásából kidolgozta gyermekpapírbútor gyártá sának és fejlesztésének programját, előállításána pontos költségét, és 1973-ba a Csepeli Papírgyárban el i kezdték a bútorok kísérte! gyártását. Az összeállítást é csomagolást pedig az UN1 PACK-ra bízták. Elkészülte a kis ülőkék, támlás székel asztalok (amelyek egybe kiságyak és fotelek is), va lamint a polcállványok ki sérleti darabjai. Közben du a vita. Ha esetleg el is ke2 dik a sorozatgyártást, ki fog ja eladni? A PIÉRT-ne nem kell, ott csak papim foglalkoznak. A BŰTOR ÉRT? Nem. Ök csak iga; bútorral kereskednek. Ezút tál pedig olyan bútorról vol szó, ami papírból van. A vita lezárult, felejtsd el! Azért voltak, akikne olykor-olykor eszébe jutott papírbútor. Például 1979-be egy újságírónak, majd a Iparművészeti Szövetségnél Egy év múlva a pécsi Épi tőipari Főiskolának — eg bemutató erejéig. * * » 1981. május utolsó vasár napján a gyermeknapon j Hét című politikai műso egy háromperces filmmel é véget, amelyen Vera, Bla zsek Gyöngyvér hétéves Iá nya bemutatja az országna gyermekszobájuk papírbúto rait. Váratlan fordulat. Ezzel három perccel kezdődik papírbútor sztori újabb feje zete. Levelek, táviratok tu catja érkezik termelőszövet kezetektől, kisüzemektől, pa pírgyáraktól, kisiparosoktó kereskedelmi társulásoktól tervezőhöz. Jelentkezik iro da, amelyik menedzseld akarja, üzem- és mellék üzemág, amely gyártani, ősz szeállítani, csomagolni; áru ház. amelyik forgalmazni, j háromperces film után ké héttel a Nyíregyházi Papír gyár igazgatója egy rádióin terjúban kijelenti, hogy sze retnék a papírbútort már legközelebbi BNV-n bemu tatni. — Most mit érez a terve ző, aki néhány hónappal ez előtt még azt mondta, olya: neki ez az egész papírbútor história, mint egy befelé ne vő, gennyes, fojtogató patta nás. — Mintha csoda történ volna. Nem hittem, hogy va laha is leszek abban a hely zetben, hogy én választha tóm ki azokat, akik a papír gyártásban partnereim lesz nek. — És választott? — Igen, a Nyíregyházi Pa pírgyár. a nádudvari terme lőszövetkezet és a Skál Aruház ajánlata volt a lea szimpatikusabb. — Miért? . — A tárgyalásokon nem saját, hanem a leendő vásár lók érdekeit képinselten amikor kJbzöltem a feltété leimet. — Sok feltétele van? — Igen. Az egyik leglénye gesebh, hoay több változat ban készüljenek a bútorol Legyen félkész, amit a vev állít össze azokból a lerne zekböl. amelyeket nagyon o 1 csőn vásárolhat meg. Aztá legyen összeállított, de fes tetten változata is. Amit ott hon ki-ki saját ízlése, igé nye szerint fest be. És tér mészetesen készüljön el bútorcsalád luxuskivitelezés ben is, díszítésekkel, és íg tovább. Aki azzal kezdti hogy az olcsó bútornak feles leges a félkész változatát i elkészíteni, mert már ma napság nem igénylik az em berek, az partnerként számi tásba se jöhetett. — És a tervező érdekeit í képviseli? — Hát... Előbb-utób kell egy ügyvédet keresn olyat, aki tisztában van az zal, hogy tulajdonképpen nekem milyen jogaim és ki telezettségeim vannak. Kovács Katalin
