Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-05 / 156. szám
1981. július 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÖZLEMÉNY a megyei pártbizottság 1981. július 3-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága 1981. július 3-án kibővített ülésen tárgyalt a párt Központi Bizottsága 1973. november 28-i a káder- és személyzeti munka fejlesztésére hozott határozata végrehajtásának megyei helyzetéről és megszabta a további feladatokat. A megyei pártbizottság megállapította, hogy az 1977-es állásfoglalása alapján céltudatosabbá vált a káder- és személyzeti munka irányítása segítése és ellenőrzése. A gazdasági építő, a politikai és kulturális nevelő, szervező munka területén elért eredmények is bizonyítják az irányító, vezető tevékenység hatásfokának javulását. A XII. kongresszus határozataiból, a megye helyzetéből adódó feladatok azonban indokolják, hogy továbbra is kellő figyelem irányuljon a káder- és személyzeti munka pártirányítására, a vezetés személyi feltételeinek biztosítására, javítására. I. A káderpolitikai elvek érvényesülésének tapasztalatai € A megyében működő pártszer*■ vek és -szervezetek a kádermunkát fontos eszköznek tekintették a párt vezető szerepe érvényesítéséhez. Biztosították, hogy vezetői, munkakörökbe a pártnak olyan káderei kerüljenek, akik azonosulnak a politikai célkitűzésekkel és képesek végrehajtásukért eredményesen dolgozni. Megyénkben jelentős a vezető beosztásban dolgozó pártonkívüliek száma. Döntő többségük felelősséggel, hozzáértéssel látja el feladatát. A vezetőkkel szemben támasz- tett hármas követelményt a legtöbb helyen reálisan, a vezetési szintet és a terület jellegét fiigye-?, lembe véve érvényesítették. A vezetők politikai szilárdsága, elkötelezettsége mellett megfelelő jelentőséget tulajdonítottak a vezetők politikai felkészültségének; képzésének, továbbképzésének. A kulcsfontosságú beosztásokban politikailag képzett vezetők dolgoznak. A politikai ismeretek gyakorlati hasznosítása alapvetően eredményes. A bonyolultabb gazdasági és társadalmi viszonyokból adódó követelmények alapján a korábbinál .nagyobb hangsúlyt kapott a káderek szakmai hozzáértése. A vezetőktől jobban megkövetelték a korszerű szakmai felkészültséget, s ahol az szükséges volt, a szakterület legújabb nemzetközi eredményednek ismeretét is. Növekedett az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező vezetők száma. Tovább javult, azonban még mindig nem kielégítő az egyes szakterületek szakemberellátottsága. Helyenként még tapasztalható, hogy a szakmai alkalmasságot azonosítják az iskolai végzettséggél, nem becsülik eléggé a gyakorlati tapasztalatot. A vezetői készség és rátermettség megítélésekor nagyobb hangsúlyt kapott az új felismerésének, a kezdeményezésnek, a felelősség- vállalásnak á készsége, valamint a feladatok végrehajtása megszervezésének és ellenőrzésének a képessége. Ennek következtében a vezetők tevékenységében előtérbe került a munkafeltételek biztosítása, javítása, az emberekkel való törődés is. Ennek következtében a munkahelyeken javult a munka- szervezés színvonala, fejlődött az üzemi, a munkahelyi demokrácia. A pártszervek és -szervezetek nagyobb figyelmet fordítottak a vezetők magatartására, példamutatására. Felléptek az esetenként előforduló káros magatartásbeli hibákkal szemben. Az eredmények ellenére a vezetőkészséget fejlesztő megbízatások, a fokozatos terhelés biztosítása nem minden területen vált a gyakorlat "tudatos és tervszerű elemévé. A kiválasztáskor — főként az első alkalommal vezetői munkakörbe kerülteknél — a vezetőkészség, a rátermettség elbírálásában még tapasztalható bizonytalanság. A párt káderpolitikai elveinek megfelelően a vezetők megítélésének alapja az általuk végzett munka ^és magatartásuk. Az értékelések hosszabb időszak tapasztalatait vették alapul, amelyekhez egyre gyakrabban kérték ki a közvetlen munkatársak véleményét. Rendszeressé vált a káderhatáskörök és véleményezési jogkörök gyakorlása is, így reálisabb lett a vezetők munkájáról, magatartásáról alkotott vélemény. Szubjektivizmus egyre ritkábban tapasztalható. A kádermunkában tovább erősödött a nyíltság, az őszinteség, az emberek iránti bizalom. A vezetők munkájának idejében alkalmazott - segítő szándékú bírálata gyakoribbá vált. Ez hozzájárult a vezetők reális önértékeléséhez is. Erősödött a kádermunka humanizmusa. A pártszervek és -szervezetek a közösség érdekeit szem előtt tartva, figyelmet szenteltek a vezetők gondjainak megismerésére és megoldásuk segítésére. Kellő gondoskodás történt azokról a vezetőkről is, akik hosszú időn át eredményesen dolgoztak, azonban .. különböző okok miatt már nem tudtak megfelelni a magasabb követelményeknek. A feladatok eredményes végrehajtását segítette, hogy a tervszerű kádercserékkel, az ésszerű ká- dercsoportosítással összhangban érvényesült a stabilitás elve. A járási, városi és járási jogú pártszervek azonban a társadalmi élet különböző területei közötti tervszerű kádercseréket kevésbé szorgalmazták. A káder- és személyzeti munka a vezetők tevékenységének részévé vált. A feladatok végrehajtásába a vezetők bevonták felelős munkatársaikat. Egyes helyeken azonban, főként a kisebb gazdasági egysé- - gekben, intézményekben — ahol a személyzeti feladatok ellátása kapcsolt munkakörbe tartozik — a személyzeti munkát továbbra is csak az első számú vezetők végzik. O A káder- és személyzeti mun- *■ ka tapasztalatai: Az utóbbi négy évben tovább erősödött a káder- és személyzeti munka pártirányítása, pártellenőrzése. Szervezeti .kereteinek módosulása követte a társadalmi és államélet, valamint a gazdaság területén bekövetkezett változásokat, s ezáltal a nagyobb, több elemében új követelményeknek a kádermunka alao- vetően megfelelt. A megyében működő pártszervek és -szervezetek vezető testületéi folyamatosan és céltudatosan foglalkozták a kádermunka részterületeinek értékelésével; a minősítések készítésének rendjével, azok tartalmi tapasztalatainak összegezésével; a középszintű vezetők képzésének és továbbképzésének helyzetével. A határozat végrehajtásáról rendszeres volt a pártszervezetek és az állami, a társadalmi szervek vezetőinek a beszámoltatása. Meghatározták és biztosították a hatáskörükbe tartozó vezetők és a káderutánpótlás középtávú képzését, továbbképzését. A pártalapszervezeti vezetőségek, a KISZ- és a szakszervezeti szervek nagyobb hányada jó színvonalon, felelősséggel gyakorolta véleményezési jogkörét. A véleményeket a testületek, illetve a felügyeleti szervek vezetői általában figyelembe vették. Az elmúlt években — a káder- munka részeként — a személyzeti munká rangja és színvonala emelkedett. A megyei pártbizottság állásfoglalása alapján a személyzeti apparátusokat megerősítették. Képzésükről, továbbképzésükről általában tervszerűen gondoskodtak. Feladatkörük, munkamódszerük azonban sok helyen nincs szabályozva. A megyei pártbizottság állásfoglalásában foglaltak végrehajtásának eredményeként tovább javult a vezetői állomány szociális összetétele, felkészültsége, munkaképessége. Jelentős számban kerültek vezetői beosztásba fiatalok. A.vezetők túlnyomó többsége példamutatóan dolgozik, becsületesen él, megfelel a magasabb követelményeknek, kisebb részük nem tud lépést tartani a fejlődéssel. O A vezetői állomány jellemzői területenként: a megyei párt- bizottság káderhatáskörébe tartozó vezetők több mint felének munkás és paraszt az eredeti foglalkozása. Mintegy háromnegyed részének egyetemi, főiskolai végzettsége és felsőfokú politikai képzettsége van. Javult a kor szerinti összetétel is. Egyötödük negyven éven aluli. A nők aránya kis mértékben javult. Az állami szerveknél tovább növekedett a magas szintű szakmai és politikai felkészültséggel, a megfelelő gyakorlattal rendelkező vezetők aránya, A tanácsok megyei, járási, városi szintű vezetőinek mintegy kilencven százaléka rendelkezik egyetemi, főiskolai, valamint felső- és középfokú politikai képzettséggel. A tömegszervezetekben, tömeg- mozgalmakban és az érdekképviseleti szervekben megvalósított .intézkedések jól szolgálták a káderpolitikai elvek érvényesítését. A legutóbbi választások eredményeként — a szakszervezetekben, a KISZ-nél és a népfrontnál — megerősödtek és munkaképesebbé váltak az irányító testületek, az apparátusok. A gazdaság két fő ágazatában — az iparban és a mezőgazdaságban — kedvezően alakult a káderhelyzet. Az iparban dolgozó első számú vezetők mintegy ötven százaléka rendelkezik felsőfokú állami iskolai végzettséggel. A megyei pártbizottság hatáskörébe tartozó gazdasági vezetők esetében ez az arány 93,1 százalék. Tovább javult a vezetők korösszetétele. A női vezetők arányának javítása továbbra is feladat. A mezőgazdaságban lezajlott koncentrációs folyamat eredményeként jelentősen javult a szakember-ellátottság. Számuk ma már 1400 fölött van. Háromnegyed részük rendelkezik egyetemi, főiskolai és kétharmaduk felső- és középfokú politikai képzettséggel. A szakemberek megoszlása az egyes területek, gazdasági egységek között jelentős eltérést mutat. Az áfészek, az ipari termelő és szolgáltató szövetkezetek káderhelyzete javult, de ezeken a területeken a jelenleginél több szakképzett, jól felkészült vezetőre van szükség. A közoktatás, a közművelődés és az egészségügy káderhelyzete eredményesen fejlődött. A közoktatás területén kedvezően alakult a vezetők életkor szerinti összetétele, valamint az igazgatók között a nők aránya. A közművelődési intézmények vezetői között viszonylag magas a nők; és a harminc éven aluliak aránya. Továbbra is gondot okoz, hogy több vezető nem rendelkezik az előírt felsőfokú állami iskolai végzettséggel. A vezetői állomány stabilitása az egészségügy területén tovább erősödött. A fiatalabb korosztályhoz tartozók aránya is javult. A vezetők több mint egyharmada nő. Tovább növekedett közöttük a párttagok aránya és a tudományos fokozattal rendelkezők száma is. II. A káderés személyzeti munka feladatai € A párt központi szerveinek — *■ a XII. kongresszus által is megerősített — határozatai alapján a pártszervek és -szervezetek működési területükön céltudatosan segítsék és biztosítsák, hogy a párt káderpolitikai elvei következetesen érvényesüljenek. O A pártszervek és -szervezetek “■ biztosítsák, hogy — pártfunkciót kivéve — bármely beosztást a pártonkívüliek is betölthessenek. Főként a gazdaság területén indokolt nagyobb arányú foglalkoztatásuk. Vezetői beosztásba párttagok és pártonkívüli jelöltek közül a legmegfelelőbb kerüljön. O A vezetőkkel szemben támasz- tott hármas követelmény egységes és munkakörönként differenciált alkalmazását a választott testületek és a kinevezést gyakorló vezetők minden területen biztosítsák. A hatáskörileg illetékes pártszervek és -szervezetek érjék el, hogy a vezetők a munkakörükhöz előírt politikai végzettséggel, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezzenek. Tevékenységük értékelésének alapvető mércéje az legyen, hogy munkaterületükön miként hajtják végre, illetve biztosítják a párt határozatainak a végrehajtását. Társadalmi és gazdasági életünk fejlődésével összhangban következetesen érvényesíteni kell a szakmai hozzáértés, az adott szakterület legújabb hazai és nemzetközi tapasztalatai ismeretének és alkalmazásának a követelményét. Az alkalmasság megítélésénél vegyék jobban figyelembe a gyakorlatban elsajátított ismereteket. A vezetői készség fejlesztése váljék kiemelt feladattá. Az értékelés során kapjon az eddiginél is nagyobb figyelmet az új felismerésének, a felelősségvállalásnak, továbbá a rugalmasságnak és az eseményekre történő gyors reagálásnak a készsége, a munka végrehajtása megszervezésének és ellenőrzésének a képessége. A kezdeményező, a munka feltételeiről gondoskodó, az emberekkel törődő, a rendet és fegyelmet megkövetelő és megtartó vezetők kapjanak nagyobb támogatást munkájukhoz. A pártszervek és -szervezetek az értékelésnél vegyék figyelembe az olyan pozitív emberi tulajdonságokat, mint az őszinteség, a szerénység, az áldozatkészség és ä felelősségvállalás. Határozottan lépjenek fel a szocialista vezetői magatartással ellentétes jelenségekkel "szemben. A A vezetők megítélése továbbra is a végzett munka és magatartás alapján történjen. A szubjektivizmustól mentes értékeléshez — a szocialista demokrácia fejlődésével összhangban — minden területen erősítsék a káder- és személyzeti munka demokratizmusát és kollektivitását. Az iparban és a népgazdaság más területein az érvényes rendelkezések alapján biztosítsák a dolgozók érdemibb beleszólását a vezetők kinevezésébe, munkájuk véleményezésébe és ellenőrzésébe. Az értékeléshez használják fel a közvetlen munkatársak véleményét. A pártszervek a területen élő pártbizottsági tagokat vonják be a személyi ügyek előkészítésébe. C A kádermunka demokratikus vonásainak erősítése érdekében a pártszervek és -szervezetek növeljék a választott testületek szerepét. Az irányító pártszervek működési területükön szerezzenek érvényt annak, hogy a- káderek kiválasztásakor, munkájuk elbírálásakor a kinevező szervek vezetői minden esetben vegyék figyelembe a pártszervek, a pártalapszerveze- tek, a szakszervezeti szervek és fiatalok esetében a KlSZ-szerve- zetek vezető testületéinek véleményét. fS A kádermunkában szükség van a bizalom, az őszinteség, a nyíltság további erősítésére. A pártszervék és -szervezetek fontos , feladata, hogy a jogos bírálat elmondására, illetve elfogadására neveljék a vezetőket, a munkahelyi kollektíva tagjait. Gondoskodjanak az ezt elősegítő munkahelyi légkör megteremtéséről.' Személyi kérdésekben — a kitüntetések kezdeményezésének kivételével — a döntés az érintettek tudtával történjen. "T A pártszervek és -szervezetek * ■ működési területükön biztosítsák a káderállomány politikailag indokolt stabilitását. A káderek ésszerű cseréjével és átcsoportosításával biztosítsák, hogy tovább javuljon a vezetői állomány szociális összetétele, emelkedjék munkaképességük színvonala. Érjék el, hogy a döntésre váró káderkérdéseket minden területen halogatás nélkül oldják meg. O Továbbra is gondosan kell in- tézni azok ügyeit, akik hosszú időn át eredményesen dolgoztak vezetői beosztásban, azonban különböző okok miatt már nem tudnak eleget tenni munkakörük követelményeinek. Q A pártszervek és -szervezetek a a káder- és személyzeti munka helyzetét minden esetben az adott terület előtt álló feladatokkal, a vezetői munka eredményességével összhangban vizsgálják. • Fordítsanak kellő figyelmet arra, hogy az állami személyzeti munkát végzők politikai és általános műveltségi szintje, szakmai felkészültsége tovább javuljon. 10 A vezet°k, a káderutánpótlás képzése és továbbképzése mindenütt tervszerűen történjen. A pártbizottságok a középtávú káderutánpótlási és -képzési terveikben szereplő feladatok végrehajtását évenként értékeljék és végezzék el azokon a szükséges módosításokat. Biztosítsák a különböző területek közötti célszerű kádermozgást. A községi és munkahelyi pártszervek, -szervezetek fordítsanak figyelmet a káderutánpótlás körének szélesítésére, különösen a nők és a fizikai dolgozók arányának növelésére. A nevelőmunkában kapjon nagyobb szerepet a vezetőkészség fejlesztése. Az utánpótlás tervszerű képzését és továbbképzését a pártszervek és -szervezetek kísérjék figyelemmel, értékeljék a vezetők ezzel kapcsolatos tevékenységét. €4 A hatáskörileg illetékes párt* * ■ - szervek segítő és ellenőrző munkájukkal biztosítsák, hogy a minősítések még jöbban szolgálják a káderek nevelését, személyiségük fejlődését. A minősítések a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelmény új elemeit érvényesítve a vezető egész tevékenységét értékeljék. Az eredmények és hiányosságok megállapítása mellett ellenőrizhető feladatokat szabjanak meg. Az értékelésből tűnjön ki, hogy a vezető mennyiben alkalmas feladata ellátására. 14 A pártszervek és -szervezetek "*■ irányító, ellenőrző és segítő munkájukkal biztosítsák, hogy a személyzeti munkával minden szerv és szervezet első számú vezetője politikai jelentőségének megfelelően foglalkozzon. Testületi ülésen tervszerűen ellenőrizzék a káderpolitikai elvek érvényesülését, a kádermunka egy-egy részterületét. Rendszeresen kérjék számon az irányításuk alá tartozó pártszervek, párt- alapszeívezetek, az állami, a gazdasági szervek, továbbá a tömegszervezetek és mozgalmak vezetőitől a kádermunkáról szóló határozatok végrehajtását. IO A gazdaság területén működő, ■^■valamint a járási, városi és községi pártszervek — a középtávon megoldásra váró feladatok ismeretében — értékeljék területük káderhelyzetét, tegyenek intézkedést annak további javítására. Biztosítsák, hogy valamennyi szakterületre megfelelően felkészült vezetők kerüljenek. Fordítsanak nagyobb figyelmet egyes —főleg köz- gazdasági, pénzügyi, növényvédő, állattenyésztő — szakterületek szakemberellátottságának javítására. A gazdasági élet káderszükségletének hosszabb távon történő kielégítése érdekében az utánpótlás fő forrásaként döntően az egyetemet, főiskolát végzett fiatalokkal számoljanak. Emellett jobban vegyék számításba az arra alkalmas, a munkában, közéletben élenjáró nőket és fizikai dolgozókat. Kezdeményezzék beiskolázásukat egyetemre, főiskolára. A tömegszervezeti, mozgalmi és ■^■érdekképviseleti szervek vezetői céltudatos munkával érjék el, hogy működési területükön következetesen megvalósuljanak a káder- és személyzeti munka fejlesztésére hozott határozatok. 15 Az állami szervek kommunista vezetői — a XII. kongresszus határozata alapján — továbbra is tekintsék kiemelt feladatuknak az állami személyzeti munka színvonalának emelését. Biztosítsák, hogy a párt káderpolitikai elvei a saját és a felügyeletük alá tartozó területeken is következetesen érvényesüljenek. Rendszeresen ellenőrizzék és értékeljék a káder- és személyzeti munka fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatok végrehajtását.
