Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-04 / 155. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. július 4. Folytatta munkáját a KGST ülésszaka Feladatunk a gazdasági erőforrások teljesebb felhasználása Nyikolaj Tyihonov felszólalása a KGST ülésszakán (Folytatás az 1. oldalról.) tetett tervét. A terv a többi között előirányozza a szakosítás továbbfejlesztését olyan területeken, mint a számítástechnikai eszközök, az atomerőművi berendezések, a számjegyvezérlésű szerszámgépek, valamint más gépek, berendezések és ipari termékek gyártásában. Az ülés vitájában felszólaltak a tagállamok küldöttségvezetői, köztük Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Beszédének középpontjában az 1981—1985. évekre szóló népgazdasági tervek koordinálása állt. Megállapította, hogy a tervek összehangolása fontos hozzájárulás az országokban folyó szocialista gazdasági építőmunka megalapozásához és jelentős mértékben segíti az együttműködési célprogramokban előirányzott közös intézkedések megvalósítását. Külön kiemelte, hogy a magyar népgazdaság nyersanyag- és energiabehozatalában a jövőben is meghatározó szerepet töltenek be a Szovjetunió szállításai. A Minisztertanács elnöke ismertette, hogy 1981—1985- ben a magyar népgazdaságban milyen erőfeszítéseket tesznek az ország külső egyensúlyának helyreállítása érdekében. Rámutatott arra, hogy a külkereskedelmi forgalom és a fizetési kapcsolatok teljesebb kiegyensúlyozásához minden erőfeszítésük ellenére hosszabb időre van szükség. A helyzet ilyen alakulása nemcsak a szubjektív szándékokon múlik, a tapasztalatok szerint ahhoz, hogy egy olyan adottságokkal rendelkező ország mint Magyarország, a gyökeresen megváltozott világ- gazdasági helyzethez alkalmazkodni tudjon, elkerülhetetlennek látszik a külső erőforrások bevonása. Elengedhetetlen a szakosítás A kormány elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy a nemzeti gazdaságok növekedési ütemének mérséklődése mellett is megvan a reális lehetőség arra, hogy az egymás közötti áruforgalomban a jelenleg előirányzottnál gyorsabb fejlődést érjünk el. Lázár György az együttműködés továbbfejlesztésének egyik, fontos feladatául azt jelölte meg, hogy fel kell kutatni az eddig egyeztetett áruforgalom további kölcsönös növelésének lehetőségeit. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy .a korszerű és magas minőségű termékek előállításában — jelentősebb anyagi befektetés nélkül — számottevő haladást érhetnénk el, ha jobban használnánk ki a meglevő szellemi és anyagi lehetőségeinket. A Minisztertanács elnöke aláhúzta, hogy a KGST-or- szágok együttműködése bővítésének legnagyobb tartaléka a szocialista integráció fejlesztésének meggyorsítása. A legfontosabb feladatot abban jelölte meg, hogy erőfeszítéseinket — az energia- és nyersanyagkitermelő ágazatok nélkülözhetetlen fejlesztése mellett — még inkább azokra a területekre összpontosítsuk, ahol egy-egy ország kedvező adottságaira alapozva, a szakosítás és kooperáció fejlesztése viszonylag rövid idő alatt lehetővé teszi a korszerű termékek részarányának növelését, a kölcsönös szükségletek magas színvonalú kielégítését. Felszólalása végén — utalva az integráció elmélyítése terén jelentkező új feladatokra — szükségesnek minősítette az együttműködés köz- gazdasági és szervezeti feltételeinek további tökéletesítését. A KGST-együttműködés fontosságát méltatta tegnap beszédében a kubai küldöttség vezetője, Carlos Rafael Rodriguez, az Államtanács és a kormány elnökhelyettese is. A többi között a szocialista országok együttműködésének is nagy szerepe volt például abban, hogy az elmúlt öt évben Kuba ipari termelése megnövekedett, a beruházások jelentősen emelkedhettek. „Ä szocializmus az egyetlen olyan út, amelyen járva a népek gyorsan leküzdhetik az- elmaradottságot” — hangoztatta a kubai küldöttség vezetője. Ilié Verdet román kormányfő az eredményekről szólva azt is aláhúzta, hogy számos területen tovább kell szélesíteni az együttműködést, így például sürgette azt, hogy a geológiai kutatások terén a közös munka kiszélesítésével segítsék elő a fűtőanyag- és energiaigények teljesebb kielégítését. — A KGST-tagállamok ipari potenciáljának jobb kihasználását segítik elő a két- és többoldalú megállapodások, amelyeket úgy kell továbbfejleszteni, hogy az egyes ágazatokban biztosítsák az ipari kapacitás teljes kihasználását — hangoztatta Verdet. Lubomír Strougal csehszlovák kormányfő a szocialista gazdasági integráció eredményeiről szólva kiemelte, hogy a közös erőfeszítések eredményeként több olyan nagy kapacitású objektum jött létre, amelynek termelése az egész közösség igényeinek kielégítésére szolgál. Különösen a fűtőanyag-, az energia- és a nyersanyag- ellátásban, hosszú távú megállapodásokra alapozva a termelést. A csehszlovák gazdaság számára az együttműködés a Szovjetunióval és a KGST többi országával a fejlődés egyik legfontosabb összetevője. Tovább kell szélesíteni a szakosítás és a kooperáció területeit, olyan hosszú távú programokat kell közösen kidolgozni, amelyek egész ágazatok hosszú távú fejlődését irányozzák elő, közösen kidolgozott prognózisok és technikai koncepció alapján ugyancsak közösen kell kialakítaniok a KGST tagállamainak a tudományosműszaki fejlesztés fő irányvonalait és meg kell határozni ennek eszközeit, hogy hatékonyan lehessen felhasználni a legújabb tudományos és műszaki eredményeket a termelés fellendítésére. Egységes stratégia Grisa Filipov bolgár miniszterelnök — ugyancsak tegnapi felszólalásában — a szocialista nemzetközi munkamegosztás, az új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok előnyeiről szóivá aláhúzta: ez az együttműködés tette lehetővé, hogy a KGST tagállamai jelentősen enyhítsék a világgazdaságban bekövetkezett negatív változások káros kihatásait. Közös erőfeszítéssel sikerül felszámolni a még meglevő problémákat is. Az együttműködésben a jelenlegi legfontosabb feladat az, hogy a gazdasági integráció eszközeivel elősegítsék a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek gyors alkalmazását, a nemzeti gazdaságok szerkezetének korszerűsítését, bővítsék az egymás közötti kapcsolatokat, s ezzel segítsék elő az életszínvonal emelését valamennyi tagállamban. A KGST-államok- nak — hangoztatta a bolgár kormányfő — egységes stratégiát és politikát kell kidolgozniuk a fő gazdasági, műszaki-tudományos, valamint szociálpolitikai problémák megoldására. A tegnapi ülésen felszólalt Wojciech Jaruzelski lengyel miniszterelnök is. Elmondotta, hogy a KGST XXXV. ülésszaka akkor tanácskozik, amikor a nemzetközi helyzet súlyosabbá vált. Ez az időszak egyúttal rendkívül nehéz és bonyolult a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel nép életében is. — Reméljük, hogy a LEMP IX., rendkívüli kongresszusa hozzájárul a válság megfékezéséhez, elősegíti a politikai, társadalmi és gazdasági élet megszilárdulását, a szocializmus konszolidálását Lengyelországban — mondotta a többi között. A lengyel kommunisták úgy vélik, hogy az SZKP Központi Bizottságának a LEMP KB-hoz intézett levele a baráti és őszinte segítőkészség tanúbizonysága. A LEMP KB XI. plénuma megerősítette azt a meggyőződést, hogy a LEMP teljes mértékben helyreállítja vezető szerepét, teljesíteni tudja történelmi feladatát, ki tudja vezetni az országot a válságból. Egység és barátság Jaruzelski méltatta azt a segítséget# amelyet a szocialista országok nyújtanak Lengyelországnak. Hangoztatta: a Szovjetunió pontosan, időre teljesíti Lengyelország iránti minden szállítási kötelezettségét. Leszögezte: Lengyelország számára rendkívül nagy fontosságú a KGST keretei között megvalósuló szoros együttműködés, amely fontos támaszt jelent és lehetővé teszi, hogy az ország kijusson a válságból. — Egységünk és barátságunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal mindig is biztonságunk, békés fejlődésünk, a szocialista Lengyelország boldog jövőjének alapja volt, s az marad ezután is. A jelenlegi helyzetben rendkívül fontos, hogy ezt aláhúzzuk, mert a szocializmus belső és külső ellenségei arra akarják kihasználni a lengyelországi válságot, hogy megvalósítsák ellenforradalmi célkitűzéseiket. Ezért támadják a népi Lengyelország eredményeit, ezért keltenek szovjetellenes pszichózist. Lengyelország teljesíti kötelezettségeit és szilárd láncszeme marad a szocialista országok szövetségének, politikai, védelmi és gazdasági rendszereinek — jelentette ki Jaruzelski. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Államtanács elnöke tegnap a szófiai Bojana rezidencián fogadta a KGST tagállamai küldöttségeinek a szervezet XXXV. ülésszakán résztvevő vezetőit. A rendkívül szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Mint azt megírtuk, a KGST ülésszakán, csütörtökön felszólalt Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, felszólalását az alábbiakban közöljük. Az elmúlt évek kézzelfoghatóan bizonyították, hogy amikor 10 évvel ezelőtt elfogadtuk a szocialista gazdasági integráció Komplex Programját, helyes, eredményeket hozó útra léptünk. Ez a program megfelel országaink és népeink létérdekeinek. Ezen az úton járva közösségünk minden országa jelentős sikereket ért el a szocialista és kommunista építésben — mondotta beszéde elején, majd részletesen foglalkozott a KGST eredményeivel. Együttműködésünk tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nincs a gazdasági fejlődésnek olyan kérdése, amit együttesen ne tudnánk megoldani. A szocializmus, az új típusú nemzetközi kapcsolatok, a szocialista gazdasági integráció fölénye még inkább szembetűnő a tőkés világrendszer bizonytalan, válságos helyzetével összehasonlítva. Nyíltan kimondhatjuk: csak összefogásunknak, testvéri, kölcsönösen előnyös együttműködésünknek köszönhetjük, hogy sikerült jelentős mértékben enyhíteni a tőkés világpiac káros hatását. A KGST tagállamainak folyamatos és fokozatos gazdasági fejlődéséhez, népgazdaságunk szerkezete korszerűsítéséhez, nagy mértékben járultak hozzá a széles körű, kölcsönös gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok, a jelentős volumenű áru- szállítások, amelyek a Komplex Program megvalósítása alapján fejlődtek. Bár a közösség országainak lakossága csak a föld lakosságának egytizede, a KGST tagállamai a világ villamosenergia-, kőolaj-, acél-, kőszéntermelésének 20—30 százalékát adják. Az elért kolosszális méretek mellett gazdaságilag lehetetlenné válik az, hogy a korábbihoz hasonló ütemben növeljük a fűtőanyagok és a nyersanyagok kitermelését és szállítását. A tudományosműszaki haladás ésszerű utat nyit meg előttünk: jobban kell kihasználni a már létrehozott hatalmas potenciált. A szocialista integráció fejlődését értékelve mindenekelőtt azt kell meghatároznunk, mennyiben segíti elő ennek a feladatnak a megoldását. Fő célkitűzésünk az, hogy megnöveljük a végterméket anélkül, hogy a munkaerő és az anyagi erőforrások lényeges növekedésére számítanánk — hangoztatta Tyihonov. A KGST tagállamaiban Véget ért az SZVSZ Főtanácsának ülése Budapesten tegnap véget ért a Szakszervezeti Világ- szövetség Főtanácsának ülése. Elhatározták, hogy a X. szakszervezeti világkongresz- szust 1982 februárjában tartják Havannában. Dokumentumot fogadtak el a béke megvédéséről, a dolgozók jogainak kivívását szolgáló szakszervezeti feladatokról, a dolgozók egységes fellépésének szükségességéről. Szolidaritásukat fejezték ki az arab népek, Namíbia, Salvador népének igazságos harca iránt. Az SZVSZ Főtanácsa levélben tájékoztatta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát arról, hogy egyetért a Szovjetunió békekezdeményezéseivel. Zárszót Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke mondott. például még mindig magas a fajlagos fűtőanyag- és nyersanyag-felhasználás. Ázoknak a nehézségeknek ellenére, amelyeket a. termelés feltételeinek megnehezülése okoz, a Szovjetunió energiahordozóinak exportja a KGST tagállamaiba, fajlagos fűtőanyagra számítva, a jelenlegi ötéves terv időszakában az előző öt évhez képest 20 százalékkal növekszik. A Szovjetunió a testvérországoknak a világpiaci árnál jelentősen alacsonyabb áron szállít fűtőanyagot és nyersanyagot. Magától értetődő, hogy az együttműködés a mi országunk számára is jelentős előnyökkel jár. Az elmúlt ötéves tervben például a KGST-országok biztosították kereskedelmi flottánk növelésének 40 százalékát, a vasúti személyszállító vagonpark növekedésének 35, az autóbuszpark növekedésének 12 százalékát, 15 százalékkal részesedtek belkereskedelmi árualapunkból. A kulcsfeladat ma a termelés műszaki színvonalának és minőségi mutatóinak emelése. Nincs más út a nyolcvanas év ék feladatainak megoldásához a tudományos-műszaki haladás meggyorsításán kívül. Lehetőségeink ezen a téren különösen nagyok. Hiszen áz egész világ tudományos munkatársainak egyharmada a KGST-országokban dolgozik. Ilyen tudományos-műszaki potenciállal rendelkezve ennek megfelelő eredményességet kell elérni. Néhány megállapodásunk olyan termelési komplexumok létrehozását irányozza elő, amelyek méretüket és műszaki színvonalukat tekintve példa nélkül állóak a világon. Elegendő emlékeztetni csupán az atomerőművek építéséről szóló megállapodásokra. Tervirányítási mechanizmusunk és tervezési együttműködésünk a megfelelő alapot nyújtja az ilyen, egyedülálló programok megbízható megvalósításához. Közös munkánk keretein kívül marad azonban időnként számos olyan feladat, amely egyszerű, mindennapos, ezer nagy- és kisvállalat együttműködését érinti. Sokat dolgozunk államközi szinten azon, hogy megalapozzuk az integráció irányításának mechanizmusát. Olyan formák is létrejöttek, amelyeket a Komplex Program nem irányzott elő. Ilyen például a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve, vagy a hosszú távú együttműködési célprogramok és az azok megvalósítását célzó komplex megállapodások létrejötte. A Komplex Program végrehajtásának elemzése azt mutatja, hogy a kölcsönös csere nem maradhat csupán annak eszköze, hogy ezzel pótolják az egyes népgazdaságokban mutatkozó hiányokat. Hatalmas és állandóan működő hatóerővé kell válnia a termelés hatékonyságának növelésére. Ismeretes, hogy az általános gazdasági szerkezetet lehetetlen gyökeresen egy, vagy akár két ötéves tervidőszak alatt megváltoztatni. Éppen ezért szükséges halaszthatatlanul meghatározni. hogy milyen célokat tűzünk ki a következő öt évre, milyeneket a következő évtizedre és milyen célokat szabunk meg hosszabb távra. Ezzel együtt létfontosságúak azok az operatív intézkedések is, amelyek lehetővé teszik, hogy az elkövetkezendő években kiküszöböljük a népgazdaság fejlődésében és kölcsönös kapcsolatainkban meglevő kiegyensúlyozatlanságokat. Tyihonov szólt arról, hogy az élelmiszer-szükséglet gyors növekedése következtében az utóbbi években csökkent a KGST-országok önellátása a mezőgazdasági termékekből. A fő oka ennek az, hogy nem eléggé hatékonyan használjuk fel azokat az erőforrásokat, amelyekkel már ma rendelkezünk. A tartalékok ésszerűbb felhasználását célzó közös erőfeszítések aktivizálása hozzájárulna az élelmiszer-ellátás javításához. A szocializmus már több mint három évtizede világrendszer. Ez alatt az idő alatt minden testvérországban sok tapasztalatot halmoztak fel a gazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítése terén. A kollektív tapasztalat tanulmányozása és fel- használása az egész közösség társadalmi-gazdasági haladását meggyorsító anyagi erővé válhat. Aktívabban tanulni egymástól — ezt a feladatot tűzték ki a testvér- pártok kongresszusai. A KGST szerveinek tevékenységét is ennek kell alárendelni. Befejezésül a szoviet miniszterelnök a fejlődő országok gazdasági problémáival foglalkozott. Hangsúlyozta: a szocialista közösség ma nem egyszerűen támogatja a felszabadult államok Igazságos követeléseit, hanem új alapot is igyekszik találni a fejlett és a fejlődő országok gazdasági kapcsolataihoz. Három olyan fejlődő" ország, amely a szocializmus építésének útját választotta — Mongólia. Kuba és Vietnam —, a KGST tagja lett Minden eszközzel fejlesztik a KGST- országok gazdasági kapcsolataikat Laosszal, Kambodzsával. Afganisztánnal, a Jemeni NDK-val. Angolával, Etiópiával és Mozambikkal. Változások a lengyel kormányban Tegnap reggel kilenc órakor ismét összeült a lengyel parlament. A képviselők folytatták a vitát a csütörtöki ülésen elhangzott törvény- tervezetekről. A pénteki ülés napirendjén újabb törvénytervezet szerepel, amely több minisztérium összevonásáról szól. összevonás útján a következő új minisztériumok jöttek létre: mezőgazdasági- és élelmiszergazdasági, bányaügyi- és energetikai, kohászati- és gépipari, vegyipari- és könnyűipari minisztérium. Szétválasztották az eddigi külkereskedelmi és tengergazdasági minisztériumot. Helyette külkereskedelmi minisztérium jött létre, valamint központi tengergazdasági hivatal, amelynek élén miniszter áll. A -szejm megszavazta a banktörvény módosítását is. Ezután a törvényhozás egyhangúlag elfogadta, hogy alakítsanak kitüntetést az 1939-es honvédő harcokban, valamint az 1944-es varsói felkelésben részt vettek számára. Wojciech Jaruzelski miniszterelnök a kormány nevében személyi változásokat terjesztett -elő a Minisztertanács összetételében; ezek túlnyomó többsége az átszervezéssel kapcsolatos. A szejm döntése nyomán kivált a kormányból Zbigniew Bartosiewicz, Henryk Gawronski, Mieczyslaw Gla- nowski, Kazimierz Klek, Stanislaw Wylupek, Janusz Gorski, Tadeusz Rudolf és Jan Zaleski. A lengyel kormánynak összességében hat új tagja van: Wladyslaw Baka, Stanislaw Bejeer, Jan Knapik, Stanislaw Majewski, Jerzy Nawrocki és Czeslaw Piot- rowski — valamennyien a LEMP tagjai. Az interpellációk és a képviselők közvetlenül feltett kérdései után tegnap a len-' gyei parlament befejezte kétnapos ülését. Szófiában folytatta tanácskozását a KGST 33. ülésszaka
