Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-04 / 155. szám

Havonta 3500 darab átmeneti, illetve téliesített lányka­kabát készül belföldi értékesítésre a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat ruhaipari gyáregységének abádszalóki üze­mében A tervezési együttműködési bizottság beszámolójával Folytatta munkáját a KGST ülésszaka Teljes üléssel folytatódott tegnar délelőtt a szófiai Nemzeti Kultúrpalotában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. üléssza­ka. A délelőtti ülés napirend­jén a tervezési együttműkö­dési bizottság beszámolója szerepelt az 1981—1985. évi népgazdasági tervek össze­hangolásáról és az 1981— 1985. évi sokoldalú integrá­ciós intézkedések egyeztetett tervéről. A beszámolót Emí­lián Dobrescu, a bizottság el­nöke terjesztette elő. A KGST tervezési együtt­működési bizottságának be­számolóját előterjesztve E. Dobrescu a többi között megállapította, hogy a KGST- tagállamok öt évre, eseten­ként hosszabb távra is egyez­tették gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködé­sük fő irányait, meghatároz­ták az ötéves kereskedelmi szerződések alapját képező kölcsönös áruszállításokat, meghosszabbítottak és kibő­vítettek több két- és sokol­dalú megállapodást és úja­kat is kötöttek. A népgazda­sági tervek egyeztetése meg­teremtette az alapvető fel­tételeket a tervezőmunká­hoz és a gazdaságok szilárd fejlődéséhez. Ugyancsak elő­terjesztették az ülésen az 1981—1985. évi sokoldalú in­tegrációs intézkedések egyez­(Folytatás a 2. oldalon) Delegációcserék, kiállítások, nyelvtanítás Ülést tartott a megyei pártbizottság Gromiko Varsóban Stanislaw Kania, a LEMP Központi Bizottságának első titkára tegnap fogadta And­rej Gromikót, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ját, a Szovjetunió külügy­miniszterét, aki rövid baráti látogatásra érkezett Len­gyelországba. A felek a két pártot és két államot köl­csönösen érintő kérdéseket vitattak meg. Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 155. szám, 1981. július 4., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Eredményesen dolgoznak az MSZBT-tagcsoportok a megyében i Megbecsült munka. C Nemcsak szavakkaL közvetlen szőtértésért. Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Andrikó Miklós elvtársnak, a megyei párt- bizottság első titkárának elnökletével 1981. július 3-án kibővített ülést tartott. Az ülé­sen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osz­tályvezetői, a járási és városi pártbizott­ságok első titkárai, a párt-, állami és tár­sadalmi szervezetek, üzemek vezetők A megyei pártbizottság megvitatta és el­fogadta: — Andrikó Miklós elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztató­ját az MSZMP Központi Bizottsága 1981. június 18-i üléséről; — Szűcs János elvtársnak, a megyei párt- bizottság titkárának előterjesztésében az MSZMP Központi Bizottságának a káder- és személyzeti munka fejlesztésére hozott 1973. november 28-j határozata megyei végrehajtásának helyzeiéről szóló jelentést és a további feladatokra tett javaslatot. A pártbizottság ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Az ülésről közlemény jelenik meg a Szolnok megyei Néplapban. A galamb is hizlalható Tenyészpárok Ócsárol — Szervezik az áfészek — Karcagon nagyüzemi módon? A Szovjetunió életének jobb megismerését, népeink barátságának elmélyítését megyénkben is hathatósan segítik az MSZBT-tagcsopor­tok. Az utóbbi évtizedben évente hat-nyolc közösség kapta meg a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság alapító okmányát. Jelenleg 85 tag­csoport van a megyében, át­fogva annak egész területét és mindén rétegét. A barátsági munka első­sorban az ipari üzemekben és a mezőgazdasági üzemek­ben hódított tért, ott műkö­dik a tagcsoportok 60 szá­zaléka. A társaság élete iránt igen nagy az érdeklődés a fiatalok körében is. Bizony­ság erre az is, hogy az utób­bi öt évben húsz tanintézet alakított MSZBT-csoportot. Az MSZBT-tömegbefolyása természetesen nemcsak az intézetekben tapasztalható. A tagcsoportok mintegy 85 ezer embert fognak össze. Emellett számottevő a lakó­területekre sugárzott hatá­suk is. Minden településen meghatározott szerepük van a Szovjetunióval foglalkozó agitációs és propagandamun­kában, az ünnepi megemlé­kezéseknél, valamint a ma­gyar—szovjet baráti találko­zók szervezésében. A tagcsoportok élvezik a területileg illetékes szervek megbecsülését és tettekben megnyilvánuló segítőkészsé­gét. A karcagi művelődési házban, Szolnokon a TRVVV-nél, Kunszentmár- tonban a BVM-nél, Jászkis- éren a MÁV Építőgépjavító Vállalatnál például számot­tevő anyagi hozzájárulással MSZBT-klubokat hoztak lét- jpe. A tanintézeti csoportok- ínál viszont nehezebb az anyagiak előteremtése, ezért Icélszerű lenne, ha az orszá­gos elnökség minimális költ­séggel több írásos és kép­anyagot juttatna el hozzá­juk. A barátsági munka ható­körének növelését jelen­tős mértékben segítet­te, hogy ügyvezető el­nökségek jó kapcsolatot alakítottak ki a társadalmi és tömegszervezetekkel. Mun­kamódszerük tökéletesítését szolgálták a tagcsoportok közötti tapasztalatcserék. Az MSZBT-tagcsoportok munkájának eredménye meg­mutatkozik a termelési, a gazdasági feladatok teljesíté­sének segítésében, a Szov­jetunió gazdag tapasztalatai­nak hasznosításában is. Eb­ben a feladatban jelentős szerepet vállalnak magukra a Szovjetunióban végzett szakemberek a Kőolajkutató Vállalatnál, a Tiszamenti Vegyiműveknél és még több vállalatnál. Néhol — így például a Május 1. Ruha­gyárban, a Hűtőgépgyárban, a Tisza Cipőgyárban — az ügyvezető elnökségek kezde­ményezésére a szocialista brigádok védnökséget vállal­tak a Szovjetunióba külden­dő termékek felett. A tagcsoportok munkája megyénkben széles körű. Elősegítik például a testvér- kapcsolatok kialakítását észt és magyar vállalatok, gazda­ságok és intézmények között. Közreműködnek észt és ma­gyar előadók, szakemberek, delegációk cseréjében, ezzel is hozzájárulva a tapaszta­latok kicseréléséhez, egy­más jobb megismeréséhez. Más módon is elősegítik ezt a célt. Az általuk szervezett kiállításokat például az utóbbi öt évben közel het­venezren nézték meg. A hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakula­tokkal való kapcsolat, a Szovjet Tudomány és Kul­túra Házával kialakult együttműködés, a politikai vetélkedők megannyi lehető­séget nyújtanak a tagcso­portok számára a színes, ér­dekes módszerek kidolgozá­sára. A szovjet emberekkel való közvetlen szótértés ér­dekében nagy gondot fordí­tanak az orosz nyelvtanulás segítésére is. A Gorkij nyelviskola kihelyezett tago­zatán 1973-tól kezdve évente 40—45 tanulócsoport ismer­kedik az orosz nyelvvel. Ilyen tények birtokában mondhatni, hogy megyénk tagcsoportjai eredményes munkával készülnek az MSZBT októberben rende­zendő országos értekezletére. Nyilván sokan tudják, hogy a latin columba szó magyar jelentése galamb. Azt már bizonyára keveseb­ben, hogy ezzel a fantázia­névvel a MÉM által termelé­si rendszernek előzetesen el­ismert gajambhús-termelési szervezetet hozott létre ta­valy az ócsai Vörös Október Tsz. A Pest megyei közös gazdaságban egy nagyüzemi tenyészgalamb telepet alakí­tottak ki, ahol két ólban tíz­ezer autó-sex-texán és gaz­dasági king nagyszülőpárt tartanak. A hústípusú, nagy­testű szárnyasok szaporula­tát, évente .mintegy 35 ezer pár tenyészgalambot a tizen­három megyében lévő több mint ötven partnerénél, áfé­szeknél és termelőszövetke­zeteknél értékesíti a CO­LUMBA. Az ócsai tsz gesztorságá­val működő szervezetnek jó tenyészanyag-értékesítési te­rületnek bizonyult Szolnok megye: a MÉSZÖV koordi­nálásával valamennyi áfész- szel termékértékesítési szer­ződéses kapcsolatot alakítot­tak ki. A tizenöt szövetkezet negyvenkét szakcsoportjához tavaly hétszáz szülőpárt he­lyeztek ki, ezek ellenértéké­nek csak negyven százalékát kellett kifizetniük a szövet­kezeteknek ,az átvételkor. A tenyészanyag árának többi részét egy év alatt fizethetik ki az áfészek, amelyek a szakcsoporttagoknak további fizetési kedvezményeket biz­tosítanak. Az idén már a tavalyinál kétszerte több szülőpárt he­lyezett ki a szervezet a me­gye galambtartóihöz. A faj­taváltásnak gyorsan megmu­tatkozott az eredménye, mert az áfészek által idén május végéig felvásárolt 35 tonna vágógalambnak lényegesen nagyobb hányada volt első osztályú, mint az elmúlt év­ben értékesített 150 tonna szárnyasnak. A jobb tenyész- anyag-ellátáson kivül a mi­nőségi javulást segíti elő az is, hogy a COLUMBA szak­emberei igény szerint díjta­lanul végeznek a -galambte­nyésztők részére tartástech­nológiái, takarmányozási és állategészségügyi szaktanács- adást A háztájiban jelentősebb beruházást nem igénylő ga­lambhústermelés hosszabb távon kifizetődőnek látszik. A harminc- és ötvennapos közötti korban, ötvendekás súlyban értékesített ' élőga­lamb kilónkénti felvásárlási ára >110 forintra emelkedett, ugyanakkor — miután nem tartalmaz állati fehérjéket — alig, vagy egyáltalán nem növekedtek a galambtápok költségei. Az utóbbi években kedvezőbbé vált a galambhús exportja is. Az ócsaiak információi szerint a tőkés piacokra, el­sősorban Olaszországba szál­lított áru kilónként három és öt dollár közötti áron érté­kesíthető. A termékértékesí­tési szerződések alapján a COLUMBA a megyéből az idén is mintegy másfél száz tonna vágógalambot vesz át az áfészektől és értékesít a törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalatnál, így innen kerül ki az ország ga- lambhúsexportjának csak­nem egynegyede. A karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben foglalkoz­nak a nagyüzemi galamb­tartás gondolatával. A gazda­ság anyagi lehetőségeitől függően már a jövő. évben egy hatezer szülőpár elhelye­zésére alkalmas telepet ala­kítanak ki a magyarkai ré­szen lévő régi magtárépület kihasználatlanul álló pad­lásteréből. Ezen kívül még legalább öt olyan elavult épületet vettek számításba, amelyekben kevés költséggel folyamatosan megteremthe­tők a húsgalamb előállítás feltételei. Vállalkozik a kar­cagi termelőszövetkezet ga­lambtápok készítésére is. A szárítóüzemükben lévő gra­nuláló berendezés kapacitá­sának jobb kihasználásával, a saját tagjaik ellátásán túl — az ócsaiak koordinálásá­val — várhatóan mintegy 50—60 vagon galambeledelt készítenek az idén a Szolnok megyei galambtenyésztő szakcsoportok részére. A karcagiak az idén egye­lőre ötszáz szülőpárt vásá­rolnak a COLUMBA-tól, eze­ket a háztájiba, elsősorban a termelőszövetkezeti tagok­hoz helyezik ki. A közös gazdaság úgy tervezi, hogy á galambtartás kellékeinek, etetőknek, itatóknak, ketre­ceknek a gyártásával is segí­ti a tagok új háztáji tevé­kenységét. S. B. Ebben az évben 37 darab 10,5 E típusú darut gyártanak szovjet exportra a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységében T. F,

Next

/
Thumbnails
Contents