Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-04 / 155. szám
Havonta 3500 darab átmeneti, illetve téliesített lánykakabát készül belföldi értékesítésre a Fővárosi Kézműipari Vállalat ruhaipari gyáregységének abádszalóki üzemében A tervezési együttműködési bizottság beszámolójával Folytatta munkáját a KGST ülésszaka Teljes üléssel folytatódott tegnar délelőtt a szófiai Nemzeti Kultúrpalotában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszaka. A délelőtti ülés napirendjén a tervezési együttműködési bizottság beszámolója szerepelt az 1981—1985. évi népgazdasági tervek összehangolásáról és az 1981— 1985. évi sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervéről. A beszámolót Emílián Dobrescu, a bizottság elnöke terjesztette elő. A KGST tervezési együttműködési bizottságának beszámolóját előterjesztve E. Dobrescu a többi között megállapította, hogy a KGST- tagállamok öt évre, esetenként hosszabb távra is egyeztették gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésük fő irányait, meghatározták az ötéves kereskedelmi szerződések alapját képező kölcsönös áruszállításokat, meghosszabbítottak és kibővítettek több két- és sokoldalú megállapodást és újakat is kötöttek. A népgazdasági tervek egyeztetése megteremtette az alapvető feltételeket a tervezőmunkához és a gazdaságok szilárd fejlődéséhez. Ugyancsak előterjesztették az ülésen az 1981—1985. évi sokoldalú integrációs intézkedések egyez(Folytatás a 2. oldalon) Delegációcserék, kiállítások, nyelvtanítás Ülést tartott a megyei pártbizottság Gromiko Varsóban Stanislaw Kania, a LEMP Központi Bizottságának első titkára tegnap fogadta Andrej Gromikót, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió külügyminiszterét, aki rövid baráti látogatásra érkezett Lengyelországba. A felek a két pártot és két államot kölcsönösen érintő kérdéseket vitattak meg. Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 155. szám, 1981. július 4., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Eredményesen dolgoznak az MSZBT-tagcsoportok a megyében i Megbecsült munka. C Nemcsak szavakkaL közvetlen szőtértésért. Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Andrikó Miklós elvtársnak, a megyei párt- bizottság első titkárának elnökletével 1981. július 3-án kibővített ülést tartott. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a járási és városi pártbizottságok első titkárai, a párt-, állami és társadalmi szervezetek, üzemek vezetők A megyei pártbizottság megvitatta és elfogadta: — Andrikó Miklós elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottsága 1981. június 18-i üléséről; — Szűcs János elvtársnak, a megyei párt- bizottság titkárának előterjesztésében az MSZMP Központi Bizottságának a káder- és személyzeti munka fejlesztésére hozott 1973. november 28-j határozata megyei végrehajtásának helyzeiéről szóló jelentést és a további feladatokra tett javaslatot. A pártbizottság ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Az ülésről közlemény jelenik meg a Szolnok megyei Néplapban. A galamb is hizlalható Tenyészpárok Ócsárol — Szervezik az áfészek — Karcagon nagyüzemi módon? A Szovjetunió életének jobb megismerését, népeink barátságának elmélyítését megyénkben is hathatósan segítik az MSZBT-tagcsoportok. Az utóbbi évtizedben évente hat-nyolc közösség kapta meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság alapító okmányát. Jelenleg 85 tagcsoport van a megyében, átfogva annak egész területét és mindén rétegét. A barátsági munka elsősorban az ipari üzemekben és a mezőgazdasági üzemekben hódított tért, ott működik a tagcsoportok 60 százaléka. A társaság élete iránt igen nagy az érdeklődés a fiatalok körében is. Bizonyság erre az is, hogy az utóbbi öt évben húsz tanintézet alakított MSZBT-csoportot. Az MSZBT-tömegbefolyása természetesen nemcsak az intézetekben tapasztalható. A tagcsoportok mintegy 85 ezer embert fognak össze. Emellett számottevő a lakóterületekre sugárzott hatásuk is. Minden településen meghatározott szerepük van a Szovjetunióval foglalkozó agitációs és propagandamunkában, az ünnepi megemlékezéseknél, valamint a magyar—szovjet baráti találkozók szervezésében. A tagcsoportok élvezik a területileg illetékes szervek megbecsülését és tettekben megnyilvánuló segítőkészségét. A karcagi művelődési házban, Szolnokon a TRVVV-nél, Kunszentmár- tonban a BVM-nél, Jászkis- éren a MÁV Építőgépjavító Vállalatnál például számottevő anyagi hozzájárulással MSZBT-klubokat hoztak lét- jpe. A tanintézeti csoportok- ínál viszont nehezebb az anyagiak előteremtése, ezért Icélszerű lenne, ha az országos elnökség minimális költséggel több írásos és képanyagot juttatna el hozzájuk. A barátsági munka hatókörének növelését jelentős mértékben segítette, hogy ügyvezető elnökségek jó kapcsolatot alakítottak ki a társadalmi és tömegszervezetekkel. Munkamódszerük tökéletesítését szolgálták a tagcsoportok közötti tapasztalatcserék. Az MSZBT-tagcsoportok munkájának eredménye megmutatkozik a termelési, a gazdasági feladatok teljesítésének segítésében, a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak hasznosításában is. Ebben a feladatban jelentős szerepet vállalnak magukra a Szovjetunióban végzett szakemberek a Kőolajkutató Vállalatnál, a Tiszamenti Vegyiműveknél és még több vállalatnál. Néhol — így például a Május 1. Ruhagyárban, a Hűtőgépgyárban, a Tisza Cipőgyárban — az ügyvezető elnökségek kezdeményezésére a szocialista brigádok védnökséget vállaltak a Szovjetunióba küldendő termékek felett. A tagcsoportok munkája megyénkben széles körű. Elősegítik például a testvér- kapcsolatok kialakítását észt és magyar vállalatok, gazdaságok és intézmények között. Közreműködnek észt és magyar előadók, szakemberek, delegációk cseréjében, ezzel is hozzájárulva a tapasztalatok kicseréléséhez, egymás jobb megismeréséhez. Más módon is elősegítik ezt a célt. Az általuk szervezett kiállításokat például az utóbbi öt évben közel hetvenezren nézték meg. A hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatokkal való kapcsolat, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házával kialakult együttműködés, a politikai vetélkedők megannyi lehetőséget nyújtanak a tagcsoportok számára a színes, érdekes módszerek kidolgozására. A szovjet emberekkel való közvetlen szótértés érdekében nagy gondot fordítanak az orosz nyelvtanulás segítésére is. A Gorkij nyelviskola kihelyezett tagozatán 1973-tól kezdve évente 40—45 tanulócsoport ismerkedik az orosz nyelvvel. Ilyen tények birtokában mondhatni, hogy megyénk tagcsoportjai eredményes munkával készülnek az MSZBT októberben rendezendő országos értekezletére. Nyilván sokan tudják, hogy a latin columba szó magyar jelentése galamb. Azt már bizonyára kevesebben, hogy ezzel a fantázianévvel a MÉM által termelési rendszernek előzetesen elismert gajambhús-termelési szervezetet hozott létre tavaly az ócsai Vörös Október Tsz. A Pest megyei közös gazdaságban egy nagyüzemi tenyészgalamb telepet alakítottak ki, ahol két ólban tízezer autó-sex-texán és gazdasági king nagyszülőpárt tartanak. A hústípusú, nagytestű szárnyasok szaporulatát, évente .mintegy 35 ezer pár tenyészgalambot a tizenhárom megyében lévő több mint ötven partnerénél, áfészeknél és termelőszövetkezeteknél értékesíti a COLUMBA. Az ócsai tsz gesztorságával működő szervezetnek jó tenyészanyag-értékesítési területnek bizonyult Szolnok megye: a MÉSZÖV koordinálásával valamennyi áfész- szel termékértékesítési szerződéses kapcsolatot alakítottak ki. A tizenöt szövetkezet negyvenkét szakcsoportjához tavaly hétszáz szülőpárt helyeztek ki, ezek ellenértékének csak negyven százalékát kellett kifizetniük a szövetkezeteknek ,az átvételkor. A tenyészanyag árának többi részét egy év alatt fizethetik ki az áfészek, amelyek a szakcsoporttagoknak további fizetési kedvezményeket biztosítanak. Az idén már a tavalyinál kétszerte több szülőpárt helyezett ki a szervezet a megye galambtartóihöz. A fajtaváltásnak gyorsan megmutatkozott az eredménye, mert az áfészek által idén május végéig felvásárolt 35 tonna vágógalambnak lényegesen nagyobb hányada volt első osztályú, mint az elmúlt évben értékesített 150 tonna szárnyasnak. A jobb tenyész- anyag-ellátáson kivül a minőségi javulást segíti elő az is, hogy a COLUMBA szakemberei igény szerint díjtalanul végeznek a -galambtenyésztők részére tartástechnológiái, takarmányozási és állategészségügyi szaktanács- adást A háztájiban jelentősebb beruházást nem igénylő galambhústermelés hosszabb távon kifizetődőnek látszik. A harminc- és ötvennapos közötti korban, ötvendekás súlyban értékesített ' élőgalamb kilónkénti felvásárlási ára >110 forintra emelkedett, ugyanakkor — miután nem tartalmaz állati fehérjéket — alig, vagy egyáltalán nem növekedtek a galambtápok költségei. Az utóbbi években kedvezőbbé vált a galambhús exportja is. Az ócsaiak információi szerint a tőkés piacokra, elsősorban Olaszországba szállított áru kilónként három és öt dollár közötti áron értékesíthető. A termékértékesítési szerződések alapján a COLUMBA a megyéből az idén is mintegy másfél száz tonna vágógalambot vesz át az áfészektől és értékesít a törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalatnál, így innen kerül ki az ország ga- lambhúsexportjának csaknem egynegyede. A karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben foglalkoznak a nagyüzemi galambtartás gondolatával. A gazdaság anyagi lehetőségeitől függően már a jövő. évben egy hatezer szülőpár elhelyezésére alkalmas telepet alakítanak ki a magyarkai részen lévő régi magtárépület kihasználatlanul álló padlásteréből. Ezen kívül még legalább öt olyan elavult épületet vettek számításba, amelyekben kevés költséggel folyamatosan megteremthetők a húsgalamb előállítás feltételei. Vállalkozik a karcagi termelőszövetkezet galambtápok készítésére is. A szárítóüzemükben lévő granuláló berendezés kapacitásának jobb kihasználásával, a saját tagjaik ellátásán túl — az ócsaiak koordinálásával — várhatóan mintegy 50—60 vagon galambeledelt készítenek az idén a Szolnok megyei galambtenyésztő szakcsoportok részére. A karcagiak az idén egyelőre ötszáz szülőpárt vásárolnak a COLUMBA-tól, ezeket a háztájiba, elsősorban a termelőszövetkezeti tagokhoz helyezik ki. A közös gazdaság úgy tervezi, hogy á galambtartás kellékeinek, etetőknek, itatóknak, ketreceknek a gyártásával is segíti a tagok új háztáji tevékenységét. S. B. Ebben az évben 37 darab 10,5 E típusú darut gyártanak szovjet exportra a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységében T. F,