Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-29 / 176. szám
1981. JÚLIUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Élköszörűs (T. m Belga küldöttség megyénkben A „nyugalom” őrei Nem tartják magukat házi detektivnek jó — napi 1200—1300 grammos — súlygyarapodást, az igénytelenséget, a kitűnő takarmányhasznosító készséget, más szóval mindazt, ami a mai mezőgazdaság egyik fontos feladatának tartott húsmarhatartáshoz szükséges. Tovább sorolva a kínálkozó gazdasági lehetőségek listáját, az ugyancsak őshonosnak számító cigája juh kétszer annyi tejet ad, mint a magyar juhállományt alkotó meri női fajta. A juh- tej, illetve a belőle készült kaskavál sajt iránt külföldön nagy és minden jel szerint tartós a kereslet. A gyapjas társaságnál maradva: a racka juh bárányának prémje a perzsabundával azonos minőségű szőrmét ad. A nem őshonos, de Magyarországon mintegy 200 éve élő juhfajtának, a cik- tának pedig olyan hosszú gyapja van, hogy évente kétszer lehet nyírni. Kül- és belgazdasági okokból egyaránt kedvező lenne e fajta gyors szaporítása. B. P. Tegnap megyénkbe látogatott a Politikai Főiskola vendégeként hazánkban tartózkodó Belga Kommunista Párt káderképző iskolájának küldöttsége. Délelőtt a megyei pártbizottság épületében Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára fogadta a tizenegy tagú delegációt. A vendégek meghallgatták Majoros Károly tájékoztatóját a megye gazdasági, politikai és kulturális helyzetéről. Ezután a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságára látogattak, ahol az intézmény oktató-nevelő munkájával ismerkedtek. Délután a küldöttség Jászberénybe utazott. A Jászberényi Állami Gazdaságban üzemlátogatáson vett részt, felkereste a Lehel Múzeumot és megismerkedett a Lehel Hűtőgépgyár munkájával. Este a delegáció visszautazott Budapestre. Vélemények: — Tagadhatatlanul nem a belső ellenőré a legvonzóbb njmnkakör. Végső soron a hibák felderítése, megelőzése a feladata, és ennek még akkor sem őrülnek munkatársai, ha elismerik: nem a „tolvaifogás” a cél. (Szabados Miklós, az Alföldi Szilikátipari Vállalat főkönyvelője.) — Van egy csúnya mondás a mi szakmánkról: „A revizornak kívül tágasabb.” Azt hiszem ezt általában a belső ellenőrre is vonatkoztatják. (Hegedűs Simon, a PM Bevételi Főiigazatóság Szolnok megyei Hivatalának osztályvezetője.) — Én maigam már elnök voltam, és még jó ideig nem ismertem fel a belső ellenőrzés fontosságát. Tehernek éreztem az ellenőröket, mert mindig volt valamilyen problémájuk. Ma már látom, hogy nyugalmam jelentős részéről kellene lemondanom. ha a szövetkezetnék végzett munka szabályosságát, szakszerűségét nem vizsgálnák rendszeresen. (Orvos Nagy Ferenc, a karcagi Általános Technikai Ipari Szövetkezet elnöke.) Számít a hangnem Mindhárom vélemény jelzi, hogy nem konfliktusmentes a belső ellenőrök munkája. Ám a vállalatoknál és szövetkezeteknél a legilletékesebbek előtt szóba hozva a helyzet nem éppen irigylésre méltóságét, a belső ellenőrök szinte csodálkoztak: nem érzik, hogy detektivnek tartják őket. Lehet, saját maguk előtt is titkolni szeretnék az összetűzések lehetőségét? Lehet, hogy a beszélgetéskor kivételesen szerencsés helyzetben levőket hallgattunk meg? Talán. Ám az összeütközések valóban elkerülhetők: ezt példázzák a KÁTISZ nyolcéves gyakorlat birtokában nyilatkozó belső eílénőrének. Cirok Jé- nosnénlak és a szövetkezet elnökének tapasztalatai: — Valószínű, hogy az alkatom miatt van ez. de én mindig abból indulok ki. hogy a hibát nem szándékosan követték el — gondolkodott el Cirökné. — Azt kutiatom. milyen objektív okok kénvszerítettek a szabálytalanságra. mit kellene változtatni, hogy minden az előírások szerinti rendben történjék. Persze a „jólelkű- ség” nem akadályoz meg abban. hogy szükség esetén felelősségre vonást javasoljak. — Rengeteget számít a hangnem — egészítette ki az elhangzottakat Orvos Nagy Ferenc. — Én dolgoztam már agresszív, állandóan „hatalmát” érzékeltető belső ellenőrrel. Munkája korántsem volt annyira eredményes, mint azoké. akikben bíznak az emberek és tudják róluk: nem az állandóan kéznél levő vizeslepedő alá keresnek valakit. Az emberi' alkat, a bizalom a belső ellenőrök és a vezetők szerint rengeteget számít. Ezért nehéz előre megmondani, ki felel meg a beosztás támasztotta követelményéknek. Ahogyan Szabados Miklós, a Szilikátipari Vállalat főkönyvelője fogalmazott, „lutri” a választás — főként kezdők esetében. Az egyetlen támpont, az előírt iskolai végzettség keveset segít, A belső ellenőrnek legalább mérlegképes könyvelői vizsgával kell rendelkeznie (a meevei tanács ipari osztályán kapott tájékoztatás szerint a szövetkezeteknél ezt gyakran nem képesek teljesíteni), a bizonyítvány azonban — még ha alapos ismereteket takar is — kevés. A számviteli problémák közötti eligazodás ugyanis csak töredékét’ jelenti a feladatoknak. Csak az önképzés ? — Műszaki vagy anyaggazdálkodási ellenőrzésekhez a megfelelő szakosztályoktól megkapom a segítséget- mondta el Pocsaji János- né. a Szilikátipari Vállalatnál — ám nem szorítkozha- tom csak erre. Minden területet legalább annyira kell ismerni, hogy fel tudjak vetni problémákat. , hogv tudjam egy-egy hiányosság1; miként befolyásolja a vállalati gazdálkodást. Ehhez pedig általában csak két út kínálkozik: a több éves tapasztalat és a szakfolyóiratok rendszeres olvasása. Egyszóval az önképzés. A belső ellenőr kiválasztása ugyanis nemcsak azért „lutri”. mert alig sejthető, hogy a gyakorlat során ki menynyire tudja elfogadtatni magát kollegáival. Agilitás, tudni akarás, kezdeményezőkészség. segítő szándék nélkül a belső ellenőr munkája nem lehet eredményes. És ha ez mind meg is van. az egyoldalú számviteli képzettség még akkor is gondot okoz. Németh Ferenc, az Alföldi Építő-. Szak- és Szerelőipari Szövetkezet elnökének véleménye szerint a belső ellenőr náluk jól elvégzi az irodához. az adminisztrációhoz kapcsolódó vizsgálatokat. A termelési területen viszont nem elég mozgékony. Ezért is alakítottak Törökszent- miklóson különböző ismeretekkel bíró szakemberekből egy társadalmi ellenőrző bizottságot. „A szervezet hasznos ötleteket ad munkámhoz” — mondta el az újításró’ Károlyi Sándomé. a szövetkezet belső ellenőre. A különböző formákban adott szakmai segítség azonban még nem old meg mindent. A hibát persze nem mindig az ellenőrök „tettre- készségében” keil keresni. Hegedűs Simonnak az volt a véleménye, hogy rengeteg múlik azon. mit vár a vezetőség a belső ellenőrzéstől, valóban a lényeges területekre összpontosítva készítik-e el a vizsgálatok éves programját. Elismerés híján — Szerintem a bevételi hivatal által feltárt hiányosságok 60—70 százalékát megszüntethetnénk. ha az ellenőrzések rendszeresek lennének. Sajnos, ez ma még főként a számviteli területen csak vágyálom. Nem véletlenül. A mérlegképes könyvelői vizsga megszerzése után az ellenőrök fontos ismeretekhez jutnak, sajnos ezek nem mindig a feladat ellátásában szükséges speciális tudás elemei. Hazánkban nincs ebben a szakmában felsőfokú képzés. A műszaki és számviteli főiskolát végzettek pedig idegenkednek ettől a beosztástól. Persze különleges tanfolyamokon (mint például az árszakértőin, ahol Cirok Já- nosné is tanult) úiabb és újabb szakkérdésekben mélyülhetnek el az ellenőrök, a gazdálkodás összefüggéseinek átfogó megismerése azonban felsőfokú képzés híján csak önképzéssel érhető el. Ezt a legtöbben nem vállalják, aki pedig méais megszerez egy diplomát, az magasabb beosztásba vágyik. — A gazdálkodás jósága hallatlan mértékben függ az ellenőri munka minőségétől — összegezte tapasztalatait Biber Pál né. a megyei t anács ipari osztályának helyettes vezetője. — Az utóbbi években isokat iavuilt a helyzet a kisüzemekben is, A tanácsi vállalatok többségében már képesek komplex. e°v-egy hiánvosság minden kihatását feltáró munkára. Véleményem szerint azonban a belső ellenőrök általában nem kapják meg a munkájuk fontossága alapján járó erkölcsi és anyagi elismerést, emiatt idegenkednek a kezdők ettől a beosztástól. V. Szász József Pályázat Gazdaságos termelés, biztonságosabb munkavégzés Elsősorban a termelés közvetlen résztvevőitől, a balesetveszélyt legjobban ismerő munkásoktól kér javaslatokat a gazdaságos termelés — biztonságosabb munkavégzés címmel meghirdetett országos pályázat. A kiírók — nyolc országos szervezet, hatóság és intézmény — a Magyar Kémikusok Egyesületének és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének kezdeményezésére olyan javaslatokat várnak, amelyekkel főként a nagyobb veszélyekkel járó és sok dolgozót foglalkoztató termelési folyamatokban és gépsorok mellett teremtik meg a korábbinál biztonságosabb és egyúttal gazdaságosabb munka feltételeit. Egyebek között pályamunkákat , kérnek anyag- és energiatakarékos eljárásokra, amelyek a környezetet szennyező és mérgező ipari hulladékok veszélytelen újrafelhasználását, megsemmisítését oldják meg, vagy az egészségre ártalmas vegyianyagokat veszélytelenebbekkel váltják fel. A pályázóktól ötleteket kérnék a vegyipari gyártási eljárások tűzveszély-forrásainak feltárására, a megelőzésre és más biztonságtechnikai megoldásra is. Á pályázat meghirdetői nemcsak új ötleteket kérnek, hanem hasznosnak tartják a már bevezetett, de országos elterjesztésre alkalmas találmányokat, újításokat, ésszerűsítéseket is. A pályamunkákat jövő év július 31-ig küldhetik be a szerzők a Magyar Kémikusok Egyesületének (1061, Budapest, Anker köz 1.) Jövő év október végén hirdetik ki a pályázat eredményét, s a legjobb hat pályamunkát díjazzák. értékek A lakossági szolgáltatások javítása érdekében a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalata 200 négyzetméter alapterületű rakteret alakított ki, közel 700 ezer forintért, fgy a javításhoz szükséges alkatrészeket egy helyen tárolják, ahol áttekinthetőbb lesz a készlet is Régi fajták, új A magyar állattenyésztés a ma már többnyire csak idegenforgalmi prospektusokon látható szürkemarha, racka juh és a mangalica sertés tenyésztésére alapozódott. Ezek az igénytelen, kis- hozamú fajtáik a mai állattenyésztési feltételek között nem felelnek meg a nagyüzemi termelés követelményéinek. Előnyük azonban, hogy a betegségekkel szemben ellenállóak. A legutóbbi leltár szerint Magyarországon szürkemarhából 850 tehén és 50 bika van. Az 50 mangalicát 7 év alatt sikerült meghatszoroz- ni. A 42 bivaly 90-re gyarapodott és az 1200 racka juh 2000-es nyájjá bővült. A nem éppen rekordszámba menő állománygyarapodás annak a következménye, hogy például nemcsak úgy általában racka juhra, hanem fajtiszta rackaállományra volt, illetve van szükség. És az úgynevezett visszakereszitezett. a .jössz vér” kiszűrése nagyon aprólékos munkát igényel. A 7 éve tartó munka tovább folyik. A hortobágyi szürkeimarhagulya vértisztasága már kialakult, de az állomány tébécés. Eltelik 4 év is, mire — szaknyelven szólva — mentesíteni tudják a betegségtől az állományt. A ^.rackának is kell még vagy 4—5 év, mire a nemesítéssel foglalkozó genetikusok munkához láthatnak. Ami már ,,bevethető”, az a mangalica. Ebből a fajtából, persze nem a göndör szőrt, hanem a csontszilárdságot akarják átörökíteni, ami a teljesen zárt, levegőt, fényt mesterségesen pótló istállók számára kitenyésztett sertésfajtákból ugyancsak hiányzik. Ä téliszalámigyártásra legalkalmasabb sertésfajta „előállításához”. is mangalicát kell felhasználni. A téliszalámigyártás eddigi minőségi gondjai ugyanis részben nyersanyag-problémákból adódtak. Néhány téeszben és a Magyar Tudományos Akadémia martonvásáni kísérleti gazdaságában a magyar tarka szarvasmarha keresztezési kísérleteihez már használják a szürkemarhát. Ez a fajta ugyanis kitűnően örökíti tovább a termékenységet, a Export a Hegyaljáról Ismét őrlik a gyöngy- kovaföldet Befejeződött az első nagyjavítás és újra megkezdték az üzemszerű termelést a Hegyaljai Ásványbánya és örlő- mű két esztendeje működő erdőbényei gyöngy, kovaföld örlőüzemében. A gyöngykovaföld — melynek nyersanyagát az üzem szomszédságában külfejtéssel bányászszák — műtrágya felitatására szolgál. A kovaföldet részint a hazai piacra szállítják, részint Görögországba és Svájcba exportálják. Az üzemben más termékeket is készítenek, például az NSZK részére — alapanyagot a hőálló tégla gyártásához, amely- lyel a különleges acélokat előállító kemencéket bélelik ki. Ugyancsak az erdőbényei őrlő- műben készül a nitrogén műtrágyák összetapadásának megakadályozSsS- ra szolgáló kovaföld „púder” is, amelyből az idén a hazai gyáraknak több mint háromezer tonnát adnak el.