Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-26 / 174. szám
1981. JÚLIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A SZAEV tartotta a határidőket Lakásokat adott át az ÉPSZER Több nyereség a szövetkezeteknél (Folytatás az 1. oldalról) melési értéke 507 millió forint volt, nyeresége azonban csak 475 ezer forint. A kedvezőtlen jövedelmezőség a befejező munkálatok idei túl nagy arányának és annak tudható be (hogy a megváltozott előírások értelmében) kiszámlázott a befejezetlen termelés után járó összegeket nem kaphatta meg teljes egészében a SZÁÉV. Mivel az elmúlt évet nagy veszteséggel zárta, az év elején szanálták a Szolnok megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalatát. Az idei év első hónapjai már lényegesen jobban sikerültek az 1980-asénál: 119 millió forint értéket termelve minimális jövedelemben is hozzájutott a vállalat. Az ÉPSZER dolgozói — Martfűn, Tiszafüreden és a szolnoki Bajcsy-Zsilinszky úton — összesen 129 lakást adtak át. Ezzel eddigi legnagyobb lakásépítési tervüknek (291 lakás elkészítése vár az idén az ÉPSZER-re) igen jelentős részét teljesítették. Határidő előtt fejezték be a megyeszékhely tűzoltó laktanyájának rekonstrukcióját, . a Vörös Csillag Ruházati Szövetkezet szolnoki üzemházának készültsége pedig olyan fokot ért el, amelyik biztosítja a munkák év végi befejezését. Az ÉPSZER idei első féléve a határidők betartásának és a lemaradások csökkentésének jegyében telt el. Az erőfeszítések miatt bizonyos költségek szükségszerűen nagyobbak lettek a szokásosnál, ám megfelelő szervezési intézkedésekkel sikerült a kiadások növekedését ellensúlyozni. A Szolnoki Építőipari Szövetkezet első félévi munkáját, termelését jelentősen befolyásolta, hogy negyvenkét fővel csökkent a fizikai létszám. Ez öt és' fél millió forintos termeléskiesést jelentett az év első hat hónapjában, így az 59 millió forintos árbevétel is mintegy négy százalékkal elmaradt az 1980. első félévi bevételektől. A szövetkezeti eredmény alakulására viszont kedvezően hatott a nagyobb jövedelmezőségű munkák arányának növelése, az egy ledolgozott órára jutó termelési érték 10 százalékos, és az egy dolgozóra jutó termelési értek hasonló mértékű növekedése. A június végéig elkönyvelt idei nyereség 6 millió 80Ó ezer forint volt, azaz két és fél millió forinttal több, mint az előző év hasonló időszakában. Számottevően, a félévi mérlegadatok szerint 61 százalékkal nőtt a szövetkezet fogyasztási-szolgáltatási tevékenységéből származó árbevétel, ami az első félévben megközelítette a három és fél millió forintot. Az idén eddig elkészült húsz új ofthon átadásával időarányosan teljesítette az ÉPSZÖV az 1981. évi lakásépítési tervét is. Augusztusban újabb húsz család veheti birtokba a megyeszékhelyen a szövetkezet által épített új lakásokat, és az év végéig még további negyven lakás építését fejezik be. Eredményes félévet zártak a- Jászsági Építőipari Szövetkezetben, ahol az év első hat hónapjában 29 millió forint árbevételt értek el, és másfél millió forint nyereségük 600 ezer forinttal volt több, mint az elmúlt év első felében. Jászberényben a Vörösmarty úton elkészült az OTP beruházású 27 lakásos lakóépület. Jó ütembén haladnak a hűtőgépgyári lakótelepen a két, egyenként négylakásos társasház építésével. Ez ígéret arra, hogy a nyolc lakást a tervezetnek megfelelően szeptemberben átadják. Az első félév eredményei között szerepel az ÁÉV kivitelezésében készülő ipari szakmunkásképző intézet új épületrészében végzett belső épületgépészeti munka. Ugyancsak a félév eredménye, hogy Jászapátiban megtartották az áfész beruházásában és az építőipari szövetkezet kivitelezésében épült étterem műszaki átadását. Jászárokszálláson pedig befejezéshez közelednek a tízlakásos OTP-lakóház építésével. Dohányszüret a Telekparton A hét elején a kunszentmártoni Körösmenti Termelőszövetkezetben megkezdték a dohányszüretet, a virágzó táblákban törik a gazdaság „kukásai” a beérett aljaleveleket. Két kerületben, Sze- levényen és a telekparti részen összesen 38 hektáron érik a füstölnivaló, amiből az idén mintegy négymillió forint árbevételre számítanak a téeszbeliek. (T. F.) öt hektáron hagyományos, kötélen való szárításra alkalmas fajtákat is termesztenek, így a korszerű szárítóberendezések szomszédságában nem állnak kihasználatlanul a régi dohánypajták sem. Meghálálták a dohánytövek, hogy a nyáreleji aszályban háromszor is megöntözték őket: hatalmas érős leveleket törnek az asszonyok, a telekparti táblában. A tervezettnél nagyobb, hektáronként kéttonnás átlagterméssel biztatnak a dohányföldek a közös gazdaságban. Egyszerre nyolc tonna zöld levél szikkad a Sirokkó szárítókban. Az első két és fél tonnás dohánylevélszállítmányt a jövő hét közepén indítják útnak a Körösmenti Tsz a szolnoki dohányfermentáló és beváltó üzembe. A hagyományokhoz méltóan Az erősebb gazdaság segítse a gyengébbet Megőrizni, megtartani az elért eredményeket. Gyakran elhangzanak manapság ezek a szavak a népgazdasággal, egy-egy ágazattal. vagy üzemmel kapcsolatban. S noha általános gazdaságpolitikai. mindenekelőtt életszínvonal — politikai elveket tükröznek, mégis hiba lenne, ha mindenki mindenhol önmagára nézve is érvényesnek tartaná őket. Mert hiba lenne például a megye jóné- hány mezőgazdasági üzemében az elért eredményeket — közöttük a termelési nívót — megtartani, ha a helyi adottságok, a lehetőségeik magasabb eredmények elérését teszik lehetővé. Mindezeken jobban kihasználandó: országszerte kibontakozóban van egy kezdeményezés. . amely a termelőszövetkezetek együttműködésén alapul. A kapcsolat kialakítására, a kölcsönös érdekek felkutatására. a segítségnyújtásra jól meghatározható gazdasági tényezők^ ösztönöznek. Mégis hogv e tevékenység nem ..él”, nem bontakozik ki máról- holnapra. s kezdeti szakaszán akadály gördül a közös munka elé. annak oka az. hogy az együttműködésben igen sok a szubjektív tényező. A kengyeli Dózsa és tisza- földvári Lenin Tsz együttműködéséről például úgy tűnik. nem sok újat lehet elmondani. Régesrég túl vannak a bizonytalanság, a kétkedés első „állomásain”. Mindez már a múlté. A ’76- os aszályt követően mélypontra jutott kengyeli gazdaság a tiszaföldváriak segítségével lett úrrá a bajokon. (A szövetkezet árbevétele 1976-ban 110 millió. 1977-ben 131 millió^ 1980-ban 188 millió forint volt. Az együttmű ködés során megfelelő termelésirányítási munkaszervezetet hoztak létre a gazdaságban. elvégezték az üzem táblásítását. intézkedéseket hoztak a munkafegyelem megszilárdítására.) S a tavalyi eredményei alapján egy a ..nagyok” mögé felzárkózott termelőszövetkezetről beszélhetünk. Egyik-másik termelési mutatójukkal ott vannak a szövetkezetiek a patronálok nyomában. S mi van ma. hogyan változtak a gazdasági kapcsolatai? Most amikor ezekben a hetekben tárgyalóasztalhoz ülnek más ki- sebb-nagyobb termelőszövetkezetek. hogy együttműködési megállapodásban rögzítsék, milyen lépéseket tesznek egymásért, időszerű kérdés, aktuális a kengyeli gazdaság korábbi, mostani és jövő évi kapcsolatairól beszélni. A két gazdaság együttműködése példázza, hogy már a kapcsolatteremtés kezdetén lényeges azt tisztázni, miben tudnak egymásnak segíteni, ki müven területen — és fontos hogy miért — miben igényli a másik közreműködését. Nem mindegy, hogy vezetési hibákat, a rossz termőhelyi adottságokat. vagy szakemberek, esetleges eszközök, berendezések hiányát kell ellensúlyozni, kiküszöbölni a közös mun-, kával. A kengyeli Dózsa termelésében a növénytermesztés a meghatározó, ez az ágazat adja az árbevétel 80 százalékát. Nem véletlenül kérték és kapták a szakembereket a tiszaföldvári gazdaságtól, hogy a „leült” ágazatot felfuttassák. nyereséget produkáljanak. (Ennek árbevétele a ’76-os 46 millió forinttal szemben 1980-ban már 82 millió). A közös munkának ez a szakasza két alapvető követelményt támasztott az együttműködőkkel szemben: tiszteletét és bizalmat. Vé- gülis az intézkedésekhez, a javaslatokhoz ilyen együttműködésnél a segítségre szoruló üzem munkájának pontos feltérképezése, a lehetőségek feltárása elengedhetetlen, s ugyanakkor nem is könnyű a napvilágra kerülő hibákkal szembenézni. Nincs az a döntés, ami a tagság egvet- értése. aktív közreműködése nélkül eredményesen megvalósítható — vallják a kengyeli szövetkezet vezetői és igazán itt kap fontos szerepet a meggyőzés, az együttműködésért. a gazdaság minden régiójában. Kérdezhetnénk mi szükség a tanácsadókra amikor a különböző termelési rendszerek szakemberei ugyanezt teszik. Tiszaföldváron hangzott el: ha az együttműködés pusztán javaslattevésre egyszerűsödik. igv aligha hozza meg a várt eredményt. Az ötleteket keresztül is kell vinni — ehhez nem csupán segítő szakemberek kellenek, hanem szükség van a mögöttük álló gazdaságra, gépeire. . annak termelési tapasztalataira. A kengyeli szövetkezetben három földvári szakember tevékenykedett az utóbbi években, kettő most a gazdaság kulcsposztjain dolgozik, mint a tsz tagja. Mielőtt a „szakember-import” kockázatáról szólnánk, lényeges arról beszélni, hogy ilyen szakemberek átvételéhez néni elég csupán megállapodni az üzemek között. Mint a kengyeli példák bizonyítják. a magasabb fizetéseken túl az is fontos, hogy fantáziát lássanak ezek a szakemberek a szövetkezet jövőjében, s elképzeléseik ■ megvalósításához teret is kapjanak. Hasonló eseteket szoktak jellemezni egy. a már a köztudatban bevonult angol kifejezéssel: brain drain — ami képletesen a „szürke állomány” importját jelenti magasabb fizetés, nagyobb érvényesülési lehetőség. felelősség mellett Bizonyos. hogy a patronálónak. a segítséget nyújtónak számolni kell ezzel. A jól működő mezőgazdasági üzemek ..kitermelik”, saját színvonalukra emelik a szakembereket. liven „áramlást” megakadályozni. gátolni hiba lenne, s a kapcsolatok, az együttműködés csak segíti ezen folyamatok zajlását. Nemrégiben egy tanácsko-. záson e témáról szólva elhangzott egy vélemény: a segítséget nyújtó üzemek csak veszíthetnek a patroná- iással. Rögtön ezután kiegészítette a felszólaló téeszel- nök mondandóját azzal, hogy az erkölcsi győzelem, ha a kapcsolat eredményeket hoz. vitathatatlan. S ez így igaz. Az együttműködés termelőszövetkezetek között valósul meg. a szövetkezeti mozgalom keretein belül, ez pedig már nem csupán gazdasági. hanem politikai feladat is. Az erősebb, tapasztaltabb, felkészültebb gazdaság a szövetkezeti mozgalom hagyományait is ápolja és gyarapítja. ha a gyengébbet segíti a felzárkózásban, a gyengébb üzem is ezt teszi, ha elfogadja a támogatást. Az együttműködés az azonos célért dolgozó egyenrangú gazdaságok között valósul meg. A kengyeli Dózsa esete bizonyítja. hogv a jól működő gazdaságoknak egy ilyen együttműködés forintokat is hoz. A felzárkózott téesszel ugyanis egy tőkeerős, közös vállalkozásokra alkalmas partnert nyernek. A nyereségesen gazdálkodó kengyeli tsz már vállalkozhat — patro- nálás nélkül — bizonyíték erre a rákóczifalvi Rákóczi és a Dózsa közös halastó beruházása. vagy a sertéstelep fejlesztése. Ez utóbbiakból kitűnik: a kengyeli termelő- szövetkezet foglalkozhat azzal hogy csökkentse a növénytermelési árbevétel túlsúlyát. biztosítsa magát az időjárás esetleges negatív hatásaival szemben. Ha pusztán a papírokat néznénk, akkor furcsa következtetéseket vonhatnánk le. hiszen például most nincs leírt együttműködési szerződés a két téesz között. Ami persze nem jelenti azt. hogy megszűnt létezni a kapcsolat. (Több munkafolyamatnál ez most is él. hiszen éppen a Dózsa téesz adott gépeket a Leninnek a gyorsabb kukoricavetéshez. s kapott segítséget a talajmunkákhoz tavasszal.) Példázza viszont azt. hogy az együttműködés mikéntié átalakult. Sőt más gazdaságok is igényt tartanak már a Dózsa téesszel az eevüttműködésre. Említhetnénk a Héki Állami Gazdaságot. vagy a törökszentmiklósi Béke Termelőszövetkezetet. A törökszentmiklósi Tiszatáiial megkötött szerző-, dés szerint például a kengyeliek takarítják majd be a partner cukorrépáját, s igen sokat segíthetnek egymásnak ezek a határos üzemek, alkatrészek. gépek, munkaerő „kölcsönzésével”. A termelési eredmények mellett az utóbbiak is bizonyítják az üzem megerősödését. felzárkózását. Végül is az együttműködés célja ez. s ugyanez lebeghet a hasonló kapcsolatok kialakításával foglalkozó gazdaságok előtt. Hajnal József Szabályozták a mezőgazdasági részes munkavállalás feltételeit A Magyar Közlöny 35. számában megjelent a mezőgazdasági. és élelmezésügyi miniszter rendelete. amely a részes munkavállalás új feltételeiről intézkedik. A korábbi jogszabály csak a földterület megművelésével kapcsolatban rendezte ezt a foglalkoztatási formát. A részes munkavállalás — a rendelet szerint — kiterjed a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás szinte teljes körére. De nemcsak erről van szó: bővül azoknak a mezőgazdasági nagyüzemeknek a köre is, amelyekben ilyen tevékenység végezhető. A korábbiakon túl az állami gazdaságokban, fagazdaságokban és a halászati téeszekben. valamint az erdőgazdálkodási ágazatokba sorolt gazdasági társulásokban is mód nyílt a „részes” kiadásra. A tevékenység a továbbiakban a földterület művelése mellett átfogja szinte az egész mezőgazdasági ágazatot. Részes munka vállalható a nagyüzem tulajdonában, használatában álló állatok tartására halfogásra és állati termékek előállítására. A részes munkavállalásnak az állattartásra való kiterjesztése előmozdítja a háztáji portákon, a kistermelőknél meglévő állatférőhelyek kihasználást, ami a nagyüzemekben is javítja az állattartás gazdaságosságát. Miután a figyelem középpontjába került a mezőgazdaságban és az erdészetekben a tűzifa, a rendelet értelmében részes munka vállalható a faanvagkitermelés- nél: úgynevezett vágástéri hulladékok gyűjthetők és egyebek között a fadöntésre. — darabolásra is köthető szerződés. A jogszabály lehetővé teszi a mezőgazdasági nagyüzemeknek. hogy munka- szervezetüket rugalmasan, alakítsák ki. önállóságukait hangsúlyozza, hogy a rendelet nem jelöli meg a részesedés felső határát. Ezzel is lehetővé válik, hogy a nagyüzem eddig gazdaságtalan, tevékenységét részes munka- vállalók alkalmazásával gazdaságossá tegye.
