Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-23 / 171. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JÚLIUS 23Gázturbinákkal Üvegszáltelefon Egy amerikai cég összesen 1000 km hosszú hírközlő üvegszálhálózatot kíván létesíteni Boston, New York, Philadelphia és Washington között. Később bevonnák Chicagót, Atlantát és Miamii is. A New York és Washingtoni közti szakasz 1983-ban készülne el, és 79 millió dollárba kerülne. Az egy centiméternél alig vastagabb üvegszál kábelekben egyszerre 80 000 telefon- beszélgetés közvetíthető. Persze meghatározott távközökben erősítőket kell közbeiktatni, de ezeket nem kell olyan sűrűn telepíteni, mint elektronikus hírtovábbítás esetén. A gázturbina eredményes alkalmazása a repülésben, majd a hajókon és a csúcs- erőművekben időszerűvé .tette mozdonyerőgépként való használatát is. A közel három évtizedes fejlesztés eredményeként kezdenek megjelenni a sínpályákon a gázturbinás mozdonytípusok. A gázturbina előnye a vasúti vontatásban elsősorban abban rejlik, hogy a Dieselmotorokénál sokkal gyengébb minőségű tüzelőanyaggal is „megelégszik”, ezenkívül nincs szükség vízhűtésre, tehát a mozdony kisebb önsúlyú lehet és így minden korábbinál nagyobb teljesítményűre építhető. Ráadásul a gázturbina olajfogyasztása is kevesebb, mint a Dieselmotoré, elsősorban a csapágyak kisebb száma és a dugattyúk teljes elmaradása miatt, ami nem elhanyagolható szempont. A gázturbinás mozdony hátránya viszont a rosszabb hatásfok, továbbá a részterheléses üzemben erősen megnövekvő fajlagos tüzelőanyagfogyasztás. A gázturbina a repülésben éppen azért válhatott be, mert tartósan működhet teljes terheléssel, állandó fordulatszámmal, miközben a környezet hőmérséklete a magasban elég alacsony (mínusz 20—40 C fok körüli). A hajókon is elsősorban az nyújt előnyt, hogy a tengerjárók főmotorjai hosszú időn át járnak állandó nagy terheléssel. A gázturbinás mozdonyok viszont erősen változó igénybevétellel kénytelenek működni, miközben a környezeti hőmérséklet eléggé széles határok között ingadozik. A gázturbinás mozdony hatásfokának növelésére a leghatékonyabb eszköz a tur.bina üzemi hőmérsékletének emelése. A turbina forgatónyomatéka többszörös áttételen keresztül jut a rendszerint hidromechanikus hajtóművekhez, aminek főként az indításnál van jelentősége. Arról egyelőre szó sincs, hogy a gázturbinás mozdonyok kiszoríthassák elődeiket. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a gázturbina valamennyi belsőégésű erőgépünk közül a „legfiatalabb”, hosszú idő távlatában tehát még változhat a helyzet. Fenti képünkön egy francia ihletésű. Kanadában készült gázturbinás motorvonatot láthatunk, amelynek 200 km óra csúcssebességgel is tud száguldani,. Építéséhez igen sok alumíniumot használtak fel, amivel jelentős súlymegtakarítást értek el a luxuskényelmű motorvonat tervezői. A nélkülözhetetlen rádió A televíziózás elterjedésével sokan azt hitték, hogy ütött a rádiózás órája: az otthoni információszerzés, a szórakozás terén a vizuális élményt nyújtó televízió halálos csapást mér a csak akusztikus hatású rádiókészülékekre. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy, az elektronikus hang- és képátviteli eszköz békésen megfér egymás mellett. A fejlett ipari országokban többször is várták már a ráVigyázzunk a fákra! A varosok fejlesztésének a faállomány egyre nagyobb hányada esik áldozatául. A települések rohamos növekedésével fokozódik a közlekedés helyigénye is, sajnos főként a faállomány, illetve a növényzet rovására. Sokan úgy vélik, hogy a fa csak díszítőelem .amely nyáron ugyan árnyékot ad, de alapjában véve értékes helyet foglal el. Vannak, akik a fákat veszély- forrásoknak tekintik, és ha egy ittas vezető a fának rohan, a fát okolják a balesetért. Parkolóhelyek hiányában az autók béállnak a fák mellé, keményre tapossák annak környékét, elzárják a gyökérzetet a természetes légcserétől és a folyadék- áramlástól, s gyakran olajszennyeződéssel is Veszélyeztetik életerejét. Az útmenti fák fejlődésükben idővel visszamaradnak, sőt gyakran pusztulásra vannak lombos fákkal övezett utak és parkfelületek hőmérséklete 3—5 C-fokkal alacsonyabb. Egy 50—100 méter széles fásított zöld sáv 3,5—4 C-fokkal mérsékli a meleget. Az aszfalttal, betonnal burkolt terület és a zöldövezet közt a hőmérsékletkü- lönbség ’ folytán légcsere áll elő. ami felfrissülést visz az átmelegedett utcákba és laKorszerű vonalú, kiváló hangvisszaadó képességű, nagy szelektivitású szovjet asztali rádió. IA tudomány világa \ A talaj vallatása í i 3 * ■ K •. *» A mérnöki tudományok egyik, mindössze 50—60 éves ágazata a talajmechanika, amely a talajokat elsősorban építési szempontból vizsgálja. A talajmechanika helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok, továbbá a szilárdságtani elméletek alapján például választ ad arra, hogy egy adott területen milyen talajok találhatók, milyen feltételek mellett, milyen módszerekkel lehet, illetve kell ma építkezni, hogyan kell a tervezett épületeket alapozni. A talajmechanikus általában pontszerű feltárásokat végez oly módon, hogy a talajba fúrt lyukból mintákat vesz, és ezeket vagy laboratóriumokban. vagy valamilyen helyszíni kísérlettel vizsgálja. Már 20—25 évvel ezelőtt gyűjteni kezdték a talaj- mechanikai adatokat, és segítségükkel egy-egy területről építési talaj térképeket készítettek. E térképek azonban egyoldalúak voltak, nem mutatták be a változásokat: például azt, hogy egy terület feltöltődik-e vagy éppen málik, kopik. Vannak ugyan geológiai térképek, de ezek kevés számszerűsíthető adatot nyújtanak a mélyépítő vagy településtervező mérnök számára.. Kibontakozott tehát a két tevékenységből a mérnökgeológiai vagy építés-földtani térképezés. Készülnek területi mérnökgeológiai térképek, amelyek a vizsgált terület komplex ábrázolását nyújtják, és speciális térképek, amelyek pl. folyószabályozás céljára készülnek, alábányászott területeket vagy építésre alkalmatlan területeket ábrázolnak. A mérnökgeológiai térképezés igen sok tudományág, mint a geológia, a talajmechanika, a szikla- és kőzetmechanika, á hidrológia, a hidrogeológia. a geomorfológia. a geofizika, a kémia szakértőinek a bevonását igényli. Képünkön a talaj tulajdonságainak megismerése céljából végzett gépi talajfeltárás. Innen—onnan ŰrOpítö anyagok Amerikai mérnökök a természettől ellesett ötlet alapján olyan könnyű, mégis merev anyag után kutattak, amely alkalmas az űrbe telepített szerkezetek felépítésére. Végül egy olyan poliészterrel átitatott üvegszálhálót hoztak létre, amely az ultraibolya sugárzás hatására megszilárdul. Az alapállapotában laza, nyúlós anyag igen kicsi térfogatú, de a világűrben felduzzad, s a nap hatására megszilárdul. hasonlóan ahhoz, ahogyan a rovarok szárnya megmerevedik, amikor kibújtak a bábból. Az új anyag súlya fele az alumíniuménak, az űrrepülőgép (Space Shuttle) fedélzetén a világűrbe vihető, s ott fedélzeti építőanyagként, antenna, vagy napelemkeret vázaként szolgálhat. Az ultraibolya sugárzás katalizáló hatására a megszilárdulás fél órán belül -megindul, s hat óra alatt tökéletesen végbemegy. Az új szerkezeti anyag tula jdonságait a szakemberek most értékelik ki. Lázas nvulak A michigani (USA) egyetem kutatói megfigyelték, hogy a megfertőzött és ennek következtében belázasodott új-zélandi kísérleti nvulak tovább éltek, mint láz- talan társaik. Ugyanezek a kutatók felvetették, hogy he- lyes-e olyan lázcsillapítókkal akadályozni meg a láz kitörését, amelyek sok vasat tartalmaznak. Megfigyelték ugyanis, hogy a fertőzés okozta lázas állapotban a vérplazma vastartalma a korábbi szintjének a negyedére is csökkenhet. Ez a beteg számára kedvező, mert a vas szükséges a kísérleti állatok kórokozóinak a szaporodásához. ígv a vastartalmú lázcsillapítók, miközben a lázat lenyomják, elősegítik a baktériumok burjánzását. diókészülékek piactelítődését. mégis — ennek ellenére — a forgalom állandóan növekszik. A televíziózást sok csatornán oly nagy mértékben élvező USA-ban például évente több mint 25 millió rádióvevő készülék kel el. Persze évről évre fejlődik^ a rádióvétel is. Az asztali* rádióvevőkben az amplitú- dó-modulált rádióvétel (rövid, közép, és hosszúhullám) mellett ma már általános követelmény a sokkal jobb minőségű frekvencia-modu- látt URH vétel. További fejlődést jelentett a sztereofonikus vevő bevezetése. A fejlődésbe más tényezők is belejátszottak, például a tranzisztor megjelenése, a nyomtatott huzalozási és áramköri technika bevezetése és a miniatűr alkatrészek kidolgozása. Az ezekből adódó konstrukciós lehetőségek kihasználásával a társadalom igénye két. egymástól független és párhuzamos irányba bontakozott ki. Az egyik irány a kisméretű, tranzisztoros zsebrádióvevő. amely lakáson belüli és azon kívüli használatra is alkalmas. Ezeknél-a minőségi követelmények alig terjednek túl az információ átvitelén, kimenő teljesítményük a hagyományos asztali rádiókészülékek teljesítményének csupán 0,1 része, A piac felvevőképessége a kisméretű rádióvevőkben szinte korlátlan, számuk jóval meghaladja a háztartások számát. A másik igényág az otthoni, fix .telepítésű berendezés. a lehető legjobb minőségű hangvisszadással. Az asztali rádióvevők is sok új megoldást tartalmaznak, mind mechanikus, mind elektronikus tekintetben. Az URH, valamint az AM sávban működő adóállomások beállítására szolgáló kezelőszervet a konstruktőrök sok esetben különválasztják. Ez a megoldás biztosítja, hogy sávváltáskor a „kiváltott” frekvenciasávban beállított adóállomás vétele csupán visszakapcsolással, az állomásra történő ismételt beállítás nélkül is elvégezhető. Az egyes frekvenciasávokban de különösen a középhullámú sávban működő adóállomások nagy száma miatt, az adóállomások zavartalan vétele érdekében nagymértékben fokozták á készülékek szelektivitását. ítélve. A városi lakosság oxigénszükségletének fedezésére lakosonként 30—40 négyzet- méter zöldfelület szükséges. yEz kevés városban van meg, tehát csak a legindokoltabb esetben szabad élő fát feláldozni. Tapasztalati tény, hogy a városban fenntartott fák és zöldterületek lélektanilag messze felülmúlnak bármely költséget technikai alkotást, és a természettől már erősen eltávalodó városi környezetben megfizethetetlen jelentőségűek. A fák melegmérséklő hatása sem elhanyagolható szempont. A kásokba. Ugyanakkor az út- ^ menti fák szélfelfogó, porszűrő és zajcsökkentő hatásúak. A közlekedés zaját és szennyét a lakóterületeken . legjobban a széles fa- és bo- korsávok csökkentik. Képünk tanúsága szerint a svájci autósok is nagy előszeretettel választják ezt a fákra nézve igen veszélyes parkolási módot (a kép egyébként akár nálunk is készülhetett volna.) Pedig a kis alpesi országban igen szigorú természetvédelmi törvények vannak.
