Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-23 / 171. szám
1981. JÚLIUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Évente 30 családi ötnapos munkahét Az üzletek szombaton is kinyitnak JÖVŐ ŐSZTŐL SZOLNOKON Szakközépiskola repülőgép-szerelőknek Repülőgép-szerelő és repülőgép-műszerész tisztihelyet- tesképző szakközépiskola létesül Szolnokon. A honvédelmi miniszter napokban kiadott rendelete értelmében a szakközépiskolának az a feladata, hogy olyan hivatásos tiszthelyetteseket képezzen, akik a középiskolai végzettség mellett repülőgépszerelő, vagy repülőgép-mű-^ szerész szakmunkásképesítjést is szerezzenek. A szakközépiskolába a Honvédelmi Minisztérium pályázati felhívása alapján minden év február 1-e és március 3l-e között lehet jelentkezni. Felvesznek minden olyan magyar állampolgárt, aki sikeresen befejezte általános iskolai tanulmányait. szakmailag és katonailag alkalmas és a felvételi év szeptember 1-ig betöltötte a 14. életévét, illetve nem idősebb 16 évesnél. A jelentkezéskor be kell adni a szülő, vagy törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulását. Az új szakközépiskolában a képzési idő négy év, ezalatt a fiatalok elsajátítják a hivatásos tiszthelyettesi és szakközépiskolai képzés tananyagát. Négy év után érettségi bizonyítványt kapnak, és egyidejűleg a Magyar Néphadsereg hivatásos állományába kerülnek. A negyedik tanévben gépjárművezetői _ tanfolyamot végeznek, amelynek eredményeképpen megszerezhetik a gépjármű- vezetői jogosítványt is. Az új .szakközépiskola 1982 őszén fogadja első növendékei! ház épül Abódsealókon 2 ezer 310 lakást tartanak nyilván. A házak többsége földszintes, kertes épület, zömük fél évszázadnál idősebb. Az elmúlt hat évben 174 korszerű, kertes családi házzal gyarapodott a nagyközség. Igaz, közülük száznegyvennégyet a korábban lebontott régi épületek helyére emeltek, így a házgyarapodás mindössze harminc. A felújítások, a bővítések száma nagyobb mértékű, mert januártól decemberig évente 60—70 épület korszerűsítésére, bővítésére kémek engedélyt a tulajdonosok. Az elkövetkező időszakban a nagyközség két helyen épül tovább: az úgynevezett abá- di és a szalóki újtelepen. Az utóbbi helyen még 150, átlagosan 300 négyszögöles szabad telek kapható. Az ár sem csillagászati: négyszögölenként 40—60 forint. Ezzel szemben a központban egy- egy megosztott porta négyszögöléért 300 forintot is elkérnek. Emeletes lakóház ma még mindössze kettő akad. Növelésük terve néhány éve megbukott, nem utolsósorban azért, mert az építésre kiszemelt telek távol esett a nagyközség központjától. Noha Abádszalók lakónépessége csökkent, mégis lenne igény többszintes, emeletes lakóházakra. Jelenleg a település központjában olyan telek van, amely csekély szanálással, aránylag kevés költséggel alkalmassá válhat emeletes lakótömb kialakítására. PÉCSETT Húsé ország magyarjai A magyarok világszövetségének szervezésében augusztus 2. és 8. között Pécsett ülésezik a IV. anyanyelvi konferencia. Az előzők színhelye Debrecen, Szombathely és Budapest volt. Mintegy húsz ország magyarjai találkoznak majd a mecsekaljai városban, számuk meghaladja a kétszázat. Két szekcióban — kulturális -és pedagógiai szekcióban — tanácskoznak majd a részvevők. Szolnokon, a Széchenyi lakótelep egyik emeletes házának lomkamrájából lett az irodájuk. A tapétás gu- mipadlós, neonnal megvilágított, új bútorokkal berendezett helyiség ajtajára négy hónapja került fel a tábla: Mozgássérültek Szolnok megyei Szervezete. Azzal a szándékkal kopogtattam be, hogy egy különleges verseny, a mozgássérültek Szombathelyen megrendezendő első nemzetközi autóstalálkozójának részleteiről többet megtudjak. Hallottam, hogy a Szolnok megyeiek öttagú csapata hetek óta szorgalmasan gyakorol a gépjárművezető-képző iskola tanpályáján. Rövid beszélgetés után azonban kiderült, hogy azoknak az embereknek, akikkel az alagsori irodában találkoztam, több mondandójuk van annál. hogy autóversenyre készülnek. Fehér László, a megyei szervezet elnökhelyettese ezzel kezdte: — Persze, örülünk, hogy próbára tehetjük, mire vagyunk képesek az autóban, “a versenypályán, mi, akik között van aki csak mankóval tud járni, vagy a mi még rosszabb, tolókocsival kénes helyet változtatni, mint én is. De ennek a látványos rendezvénynek, találkozónak csak néhányan lehetünk részesei, a Szolnok megyei szervezet több mint 270 tagja közül öten. Ha a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács vezetői nem keresnek fel bennünket, nem ajánlják fel a segítségüket, nem is neveztünk volna be. — Ezt nem értem. — Egy ilyen verseny nagyon költséges. Az utazás, a szállás, a benzin sokba kerül. A szervezetnek van pénze, de az fontosabb dolgokra kell, nem olyasmire, amelyben csak néhányan leljük az örömünket. Tehát a pénz volt a legfőbb gondunk, sőt azt hiszem^ egyedül felkészülni sem tudtunk volna. De a megyei KBT a költségeket és a szakszerű elméleti, gyakorlati felkészítést is vállalta. — öt hónapja alakult meg a szervezetük, és már üdül- teti a tagjait — Igen, annak a harminc embernek, fizette az egyheti nyaralását, aki sokat tett azért, hogy létrejöjjön, és ne csak formálisan működjön ez a szervezet. Igaz, ahhoz, hogy létrejöhessen nekünk csak a kezdő lépéseket kellett megtennünk: alkalmas helyiséget találni, ahol a lépcső nem állja útját egyikünknek sem.' Megtaláltuk, itt az Orosz György úton, s ettől kezdve gyorsan zajlottak az események. A használatbavételi engedélyt napok alatt megkaptuk a városi tanácstól, azután egymás után jöttek különböző üzemek szocialista brigádjai, kisiparosok, hozták a burkolót, az ajtót, a világítótesteket, voltak, akik még éjszaka is dolgoztak. Jól emlékszem, pontosan ötvenkét köszönőlevelet postáztunk. Március 7-én alakult meg a szervezet, és április, elsején birtokba vehették az irodájukat. Emlékezetes dátumként írták be ezt a napot a noteszukba, amelybe azóta még jó néhány bejegyzés került. Legutóbb július 18-án^ az első klubtalálkozójuk napján. — A KISZ-bizottság székházában kaptunk egy helyiséget, amelyet a hét négy napján használhatunk. A felszereléséhez a Tisza Szálló szocialista brigádja rádiómagnóval, asztali focikkal, rexasztallal és kártyákkal járult hozzá. S hogy közben mi minden történt, egymás szavába vágva sorolták: áprilisban megalakult a tiszafüredi szakcsoport, és június elején már megrendezte a tiszafüredi napokat. Ebből az alkalomból mutatta be képeit Túri József, aki közéjük tartozik. Háromnapos nonstop program volt a mozgás- sérültek tiszteletére. Fellépett a Tisza Táncegyüttes, két koncertet adott az Apostol zenekar (az egyik bevételét felajánlotta a mozgás- sérülteknek, és futballozott a Ferencváros csapata. — Olyan emberek ültek a művelődési központ színház- termében és szurkoltak a pálya szélén, akikről tudjuk, hogy még az utcájukat sem hagyták el soha — mondták. A tiszafüredi napok után két héttel ott voltak a szolnoki versenyzők a mozgás- sérültek asztalitenisz és atlétikai versenyén Miskolcon. Júliusban a Megvei Művelődési és Ifjúsági Központban a szellemi fogyatékosok problémájával és gyógyításával foglalkozó konferencia alkalmából rendezett kiállításon bemutatták legszebb darabjaikat a kunszentmártoni fafaragók, a kuncsorbai hímzők, a szolnoki bőrdíszművesek. Ezekben a napokban pedig varró- tanfolyamot hirdetnek és szerveznek a mozgássérülteknek. Hosszú lenne felsorolni azokat a kisebb-na- gyobb kéréseket, igényedet, amelyeket segített elintézni a szervezet. Köztük például a 100 százalékos rokkantaknak járó kedvezményes rádió- és televíziódíjat. S amire még nagyon büszkék, ígéretet kapott a megyei szervezet vezetősége a postától arra, hogy még ehben az évben telefont kapnak akok a mozgássérültek, akik régóta várják és igényelték a készüléket. K. K. „Repülő” torony Székesfehérvárott az öreghegyen különleges módszerrel emelték be a város új víztornyát. A gomba alakú torony úgynevezett „kalaprészét” a földön szerelték össze, és úgy emelték rá a törzsre. Ezt a módszert hazánkban most alkalmazták először. A több mint száz tonna súlyú, mintegy harminc méter magas, hétszáz köbméteres tornyot a megyei vízművek a környék és a város vízellátásának javítása céljából állította fel. A képen: helyére emelik a tornyot. Abádszalókon hetet úgy kell megvalósítani, hogy a nyitvatartási idő mindenkor igazodjon a vásárlói igényekhez, s emellett az eladás színvonala ne csökkenjen. Miként valósíthatók meg ezek az irányelvek a gyakorlatban? Röviden válaszolva: az eddigieknél sokkal körültekintőbb és átgondoltabb munkaszervezéssel. Ezért kell ügyelni többek között arra, hogy a csúcsforgalmak idején lehetőleg minden eladó az üzletben legyen. Viszont ne támasszák a pultot holtidőben, amikor alig-alig nyitja valaki rájuk az ajtót. Be kell vezetni továbbá a csúsztatott munkakezdést, s univerzális kereskedőket kell képezni. A kereskedelem nagy családján belül majd minden szakmának — az iparcikk, a ruházati, vagy az élelmiszer- cikk kereskedelemnek és a vendéglátóiparnak — mások a feladatai, s mások az adottságai és a lehetőségei is. S ehhez még hozzá’ kell venni, hogy szakmákon belül is jelentősek az eltérések. Merőben könnyebb ugyanis a megyeszékhelyeken levő, esetleg száz dolgozót foglalkoztató nagy ABC-áruházak- ban áttérni az ötnapos munkahétre, mint az egyszemélyes vegyesboltokban. A kereskedelmi vállalatoknak azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szabad szombatot majd mindenki élvezi, így feltehetően az üzletek hétvégi forgalma is megugrik, hiszen köztudott, hogy szabad idejüket sokan töltik vásárlással. Persze nem csak a kereskedelmet készteti az ötnapos munkahét bevezetése ötletesebb munkaszervezésre, hanem a fogyasztóknak is jobban meg kell szervezniük a vásárlásaikat. megértő ffl lakosság támogatására is feltétlenül szükség van tehát, de minden vitán felül áll, hogy elsősorban a kereskedelmi és a vendéglátóipari vállalatok, valamint a szövetkezeteié feladata — a helyi tanácsi szakigazgatási szervekkel egyetértésben, saját dolgozóikkal megvitatva — úgy bevezetni üzleteikben az ötnapos munkahetet, hogy a fogyasztókat emiatt semmiféle hátrány ne érje. A. T. Szót kért a társközség Jásziványban a lakók elha- tározrták, hogy önerőből felújítják, ahol kell feltöltik, máshol kőburkolattal látják el a földutakat. Vállalták, hogy telkenként ötezer forint önkéntes hozzájárulással és ’társadalmi munkával alapot teremtenék a szükséges építőanyagok beszerzésére. Fontos helyen szerepel a társközség sorsa, a jászivá- nyiak kommunális ellátása, a jászapáti közös tanács középtávú fejlesztési tervében. A következő években két és fél millió forintot fordít a tanács Jászivány ivóvízellátásának javítására. A megyei tanácstól kapott támogatásból új kút fúrását.'a vízhálózat bővítését tervezik. A település vízellátását szolgálja az a terv is. hogy Jászapátiból az új víztorony átadása után, a jelenlegi 100 köbméter űrtartalmú víztornyot áttelepítik Jásziváriyba. a fogyasztóközönség legalább olyan érdeklődéssel várja, hogy a kereskedelem miként tér -át január elsején az ötnapos munkahétre, mint azok, akik a pultok mögött dolgoznak. Óhatatlanul felmerül ugyanis a kérdés, miként fogják megoldani ezt az átállást az amúgyis állandó létszámhiánnyal küszködő boltok? Eddig is kevés volt az eladó, a pénztáros, a büfés és a takarító-személyzet — meg is érezték hiányukat a vásárlók és vendégek, — de mi lesz ezután, ha belőlük néhányan még szabadnapon is lesznek? S ebből nem következik-e, hogy romlanak majd a beszerzési lehetőségek, több időtöltéssel és kényelmetlenséggel jár a hétvégi bevásárlás? Kérdőjelek sokasága várja tehát a jövő év január elsejét, amikor a kereskedelemben is bevezetik az ötnapos munkahetet. Az aggodalmak — bár nem teljesen alaptalanok — eloszlatása érdekében, kezdjük egy külföldi példával. A szocialista országokban — az NDK-ban, Csehszlovákiában és Bulgáriában — az ötnapos munkahét bevezetésekor az üzletek felét —, hogy a kereskedelmi dolgozók minden második héten szombaton kaphassák meg a szabadnapjukat — szombatonként eleinte zárva tartották. Ennek eredményeként a nyitvatartó boltokban nagyobb lett a zsúfoltság, hosszabban kacskaringóztak a sorok, s türelmetlenebbé váltak az eladók, s persze a vásárlók. Ez az állapot nem csak a fogyasztóközönség körében keltett elégedetlenséget, hanem a kereskedelmi alkalmazottak is elgondolkoztak azon: vajon érdemes-e az egyik szombaton agyonhajtani magukat csak azért, hogy a következő szombatjuk szabad legyen? Mivel ez a nyitvatartási rend a közvélemény élénk ellenkezésével találkozott, be kellett látni, hogy a kereskedelemben — és sok más munkahelyen — az ötnapos munkahét nem jelent egyet a szabad szombattal, vagyis az üzleteknek nyitva kell lenni szombaton is. Ez utóbbi felismerés jegyében született meg a Belkereskedelmi Minisztérium, a KPVDSZ és a SZÖVOSZ közös irányelve, melynek értelmében az ötnapos munkaI I JER AB ü 11WvUlllflllfll. u S öl 111»i
