Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-23 / 171. szám

1981. JÚLIUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Lányok az esztergagép mellett Ők már nem idegenkednek a műhelyek világától Egyenjogúság ide, egyenjo­gúság oda. de az is igaz: vi­déken még ma is meglehe­tősen kevés végzős nyolcadi­kos választ valamilyen vasas szakmát. Különösen a szülők idegenkednek a műhelyek vi­lágától. és ez a féltés meg is látszik a forgácsoló ipari ta­nulók nemek szerinti össze­tételén. Így például a karca­gi Ragó Antal Ipari Szak­munkásképző Iskola tiszafü­redi részlegén 152 tanuló is­merkedik valamilyen szak­mával. Közülük mindössze néhányan tartoznak a szeb­bik nemhez. Igaz. nincsenek sokan, de azért már Tisza­füreden is akadnak olyan ti­zenéves lányok, akik az esz­tergályos szakmát választot­ták. választják hivatásuknak. Vajon hogyan érzik magukat ezek a fiatal lányok a mű­helyben? Megállják-e a he­lyüket? Adódik-e valamifé­le hátrányuk a nemükből? Kovács Erzsébet és Dani Erzsébet 16 évesek, elvá­laszthatatlan barátnők. Már harmadéves esztergályos ta­nulók. akik jelenleg az MHD tanműhelyében töltik kötele­ző, vizsgák utáni nyári gya­korlati idejüket. — Két éve beleegyeztek anyuék. hogy vasas legyek, elvégre, ez egy biztos, jó szakma ma is. és az lesz még hosszú ideig — kezdi a beszélgetést Kovács Erzsi. Édesapám az erdészetnél dolgozik, és jövőre, ha vég­zek. én is oda szeretnék ke­rülni. mert műhelyt alakíta­nak ki. — Az sem mellékes, hogy a csoportban, meg az osz­tályban jól kijövünk a fiúk­kal — veszi át á szót a má­sik Erzsi — elvégre a hu­szonötből csak ketten va­gyunk lányok. — Mi szép a szakmátok­ban? — Az. ha sikerül egy mun­kafolyamatot — legyen az menetvágás. perse lyeszter­gálás vagy bármi — jól el­végezni. Pedig erősen kell fi­gyelni, mert van amikor ti­zed-, de előfordul, hogy szá- zadmjlliméternyi a pontos­ság. — A hátrány? — Eddig nem is tudok olyasmit mondani. Igaz, a kezem olajos, meg ez a mun­karuha sem a diszkóba való. de ha végzünk, és fél óra múlva találkozik velünk az utcán, bizonyos vagyok ab­ban. nem ismer fel bennün­ket. És vajon hogyan véleked­nek a hivatásukról azok a lányok, akik alig néhány he­te kapták kézhez esztergá­lyos szakmunkás oklevelü­ket? Közéjük tartozik ír há­zi Margit is. — Megbántad a választá­sod? — Szó sincs róla. biztos kenyér a mienk. Talán az a legszebb benne, amikor a kés beleharap a fémbe, száll a füst. és „életre kel” az élet­telen vasdarab: tengely, gyű­rű.' persely, csavar lesz belő­le. Dögéi Piroska évfolyam- társa volt Margitnak. Ö már dolgozik az Alumíniumáru- gyár helyi üzemében. — 14.50-es órabérrel vet­tek fel. és 6—2-ig tart a na­pi műszakom. A tmk-ba ke­rültem, ahol igen sokféle és változatos a feladat. — Miért lettél esztergá­lyos? — Nyolcadikban az egyik gyárlátogatás közben megfi­gyeltem milyen érdekes, szép szakma ez. Csodálatos érzés, amikor a nyers munkadarab­ból valamilyen hasznos tárgy, dolog lesz. Az a ter­vem. hogy sokáig itt mara­dok. hiszen ide kötnek a szü­leim. a munkahelyem, me^ az a fiú is. akivel már évek óta járok. Kovács Lajos ' a helybeli ipari szakmunkásképzőben a gyakorlati oktatás ellenőre. Nyolc évi tapasztalatát sorol­ja: — A finomabb vasas mun­kákat a lányok általában jobban elvégzik. hiszen könnyebb a kezük, hajléko­nyabbak az ujjaik. Azután ' azt is megfigyeltük, hogy a képességeket alapul véve az esztergályos lányok szorgal­masabbak. alaposabbak a fi­úknál. — A szülők mégis óvják lányaikat a műhelyektől. — Inkább elküldik őket a gimnáziumokba, meg külön­féle szakközépiskolákba. Ak­kor is, ha ügyes kezűek. munkára termettek. Ilyen­kor aztán a kislány elvégez egy-két évet. és kimarad: ott tart. ahol nyolcadikban. Az idő pedig halad, és szakma, végzettség sehol. Már pedig napjainkban a segédmunká­si beosztás nem vonzó. Igazak a szavak, hiszen Tiszafüreden és környékén ma is az átlagosnál több a kallódó, a középiskola vala­melyik osztályából kimaradt 15—16 éves lány, aki jobb híján hónapokig, félévekig otthon teng-lenig. esetleg a szüleinek segít. Talán ekkor még nem is sejti, hogy a leg­szebb éveit tékozolja el... D. Szabó Miklós Cél az együttes cselekvés Jl pártoktatási év néhány tapasztalatáról Minden pártalapszervezet- ben túl vannak már az 1980—81-es pártoktatásd év eszmei, politikai és szervezé­si tapasztalatainak összege­zésén és azok birtokában elő­készítették az ősszel kezdődő új oktatási évet. Lényegében évről évre ismétlődő munka ez, mégis a most elvégzett értékéléseknek különös hang­súlyt ad. hogy egy olyan új középtávú terv első évéről van szó. amikor a pártokta­tás alapvető feladata, hogy elősegítse a XII. pártkong­resszus határozatainak meg­valósítását. hogy a kommu­nisták és a pártonkívüliek ettnéleti-politikai felkészült­ségének gyarapodása min­dennapos cselekedeteikben. — eredményesebb munká­ban, magatartásban — az ed­digieknél is jobban gyümöl­A kommunisták kötelessége Az elmúlt esztendőben is több mint százezer ember tanult a különböző — párt-, szakszervezeti, KISZ-, nép­front — tanfolyamokon a megyében, köztük több mint harmincnégy ezren a párt- oktatás keretei között. S ha a számokkal kezdtük, ide tartozik, hogy megfelelően alakult a megyében a tanfo­lyami hallgatók összetétele is: a megye párttagságának 76,7 százaléka tanult szerve­zetten, tudatában annak a* fontos alapelvnek, hogy min­den kommunistának köteles­sége elméleti, politikai tudá­sának rendszeres gyarapítá­sa. Az alapszervezetek több­sége viszont amikor a beis­kolázási tervet készítette, igyekezett összhangot terem­teni az állami és a politikai képzés között, de a fontos­sági sorrendet a politikai szükséglet döntötte el. S ha most azt mondjuk, hogy szín­vonalasabbak. tartalmasab­bak lettek az oktatási körök foglalkozásai — legalábbis a döntő többség — mint évek­kel ezelőtt volt. akkor ez an­nak is tulajdonítható, hogy fejlődtek a megyében a pro­pagandamunka feltételei. A megyében a propagan­disták 97 százaléka közép — vagy felsőfokú politikai kép­zettséggel rendelkezik, és 57 százalékuknak van' állami egyetemi, főiskolai végzett­sége. Feladataik ellátását 32 klub segíti, közülük hat módszertani szerepet is be­tölt. A felsőbb pártszervek nagy figyelmet fordítottak a propagandisták továbbképzé­sére: az alsófokú káderkép­zés és a tömegpolitikai tan­folyamok vezető p rop aga n-* distái részére felkészítő tan­folyamot szervezett az okta­tási igazgatóságon a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztálya: megyei, járási, városi tanácskozások témái voltak a tanév fő fel­adatai — ezt kiadványként is megkapták a propagandis­ták: a kötelező témákat fel­dolgozó szemináriumokon rendszeres volt a tájékozta­tás. az időszerű események­ről és a helyi tennivalókról. Ügy is fogalmazhatunk: min­den lehetőség biztosítva volt a propagandisták számára ahhoz. hogy felkészülten, színvonalasan, hozzáértéssel vezessék a foglalkozásokat. Ide kell sorolni hogy a nártsz^rvek és szervezetek irányító, ellenőrző munkája érvényesült a oártoktatási év során, hogy a politikai ok- ■ tatás szervezése és folyama­tos figyelemmel kísérése a pártmunka szerves részévé vált a megyében is. Ez úgy­szintén pozitívan hatott a tanfolyamok tevékenységére. A Politikai Bizottság 1978. június 25-i határozata értel­mében az elmúlt oktatási év­ben a tömegtanfolyamokon tanulók 12 százalékának, mintegy háromezer párttag­nak ismerik el az alapfokú politikai végzettség megszer­zését. A nagyobb követelmé­nyek. a hallgatók teljesítmé­nyének folyamatos figyelem­mel kísérése is ’ól szolgálta a tanulmányi munka ösztön­zését. Hol, kire, milyen teendők Milyen főbb tartalmi kör vetelményeknek igyekezett az elmúlt tanévben eleget Jön a távirányítású színes tv Az idén eddig 12 ezer szí­nes televíziót szállított a belkereskedelemnek az Orion Gyár, s az év végéig további 16 ezret készít még, zömé­ben 22 collos, azaz 56 centi­méter átmérőjű képcsővel. Az Orion színes televízió családjának készülékei az AT 656-os típusjelet viselik, rövidesen a jelenleginél ki­sebb — 20 és nagyobb — 26 collos — képernyőmérettel is forgalomba kerülnek. A ké­szülékekhez a képcsövet im­portból szerzik be, egyebek között Japánból, nyugat­európai országokból és Len­gyelországból, — ez utóbbiak amerikai licenc alapján rész­ben 'eredeti alkatrészekkel készülnek. Az őszi—téli hó­napok slágere minden bi­zonnyal a távirányítású szí­nes Orion televízió. lesz, amelynek fogyasztói ára, mint a gyártók ígérik, nem lesz lényegesen magasabb a most is kapható színes tele­víziókénál. A távirányító egységgel be-, illetve kikap­csolható a készülék, szabá­lyozható vele a szín, a fény - és a hangerő, valamint a csatorna. Tizennégy új szekrénysor Űjabb termékváltásra ké­szül Zalaegerszeg legjelentő­sebb könnyűipari üzeme, a Zala Bútorgyár, ahol már szinte hagyománynak szá­mít, hogy folyamatos gyárt­mányfejlesztéssel két—három évenként megújítják szinte az egész termékskálát. A ke­reslet, a lakberendezési tár­gyak divatjában beállt vál­tozások figyelembevételével ezúttal rusztikus hatású, csa­vart oszlopokkal, gazdag dí­szítésű párkánnyal ellátott szekrénysorok gyártására térnek át. Oj kárpitos bú­torok gyártása is szerepel tervükben. Az újdonságokat — 14 szekrénysort és a hoz­zájuk kapcsolódó új kárpitos garnitúrákat — az Otthon ’82 kiállításon láthatja elő­ször a közönség, amelynek véleménye alapján döntik el, hogy a kiállított bútorok közül melyek kerülnek az áruházakba 1982-ben. Elsősorban-a város ellátását szolgálja a jászberényi Kos­suth Tsz kertészete. A szabadföldi növényeken kívül mint­egy 700 négyzetméter fóliasátor alatt termelnék primőrárut. tenni a politikai oktató-ne­velő munka? A fő figyelem természetesen a XII. párti- kongresszus határozatainak megismertetésére irányult, arra, hogy abból hol kire milyen teendők hárulnak. A hallgatók általában elsősor­ban a gazdasági feladatok és az életkörülmények alakulá­sa iránt érdeklődtek. Több­ségük reálisan látta: csak a jobb munka lehet az alap­ja előbbre lépésünknek. Per­sze. akadtak akik a foglal­kozásokon türelmetlenül ítélték meg az új kérdése— két. túlzottan aggodalmasko- dóak voltak, de ők is a job­bító szándékú tenniakarásról adtak tanúbizonyságot. Széles körű érdeklődést váltott ki a résztvevőkből életszínvonal-politikánk. az életkörülmények alakulása. Az utóbbi időben az lett’ a jellemző, hogy az emberek minden jelentősebb társada­lompolitikai kérdést az élet- körülményekkel összefüggés­ben is vizsgálnak. Megértet­ték, hogy az életszínvonal emelésére lehetőségeink sok­kal szerényebbek, mint ko­rábban voltak. Szinte min­denki elmondta, becsüli azt. amit elértünk, amit nyújtani tudunk népünknek, hogy fel­mérhetetlen értékű a létbiz­tonság. amiben élünk. És széles körben elfogadott a nézet: az elért életszínvonal megtartásának fő forrása a hatékonyabb termelés. Vi­szont az is kiderült nem egv foglalkozáson, hogy többen még ma sem látják, milyen jelentősek a helyi kezdeme- nyezések. hogy azokkal akár egy üzemben, egy szövetke­zetben. akár egy településen mennyivel javíthatók az életkörülmények. Érzékeny volt a reagálás a foglalkozásokon, a szocia­lista demokrácia — különö­sen a munkahelyi demokra­tizmus — kérdései iránt. Jel­lemző. hogy mind többen ér­telmezik helyesen a szocia­lista demokráciát minit a kö­telességek és a iogok egysé­gét. és nem szűkítik le csu­pán a vezetés gyakorlatára. Kevesen vannak ma már olvanok, akik a szocialista demokráciát a korlátlan vé­leménynyilvánítással. egyol­dalúan csak a jogok abszolu­tizálásával azonosítják. Figyelemre méltó az is, hogv a pártoktatásban részt­vevők döntő többsége hely­teleníti az utóbbi időben egy­re divatosabbá váló. egyol­dalú kritizálást. károsnak tartják, hogy egyes tömeg­kommunikációs fórumokon elsősorban a negatívumokat sorolják. Essen több szó el­ért eredményeinkről. — sür­gették nem egy tanfolyamon. E példák is azt bizonyít­ják. hogy tovább szilárdult a hallgatókban a marxista- leninista világnézeti meggyő­ződés. Többségük jól ismeri politikai céljainkat, és azok eléréséért dolgozik. Mozgósító erővel — Amikor a megyei párt- végrehájtóbizottság a közel­múltban a témáról tárgyalt, meghatározta az 1981—82-es pártoktatási év fő céljait is. Hangsúlyozta, hogy a Köz­ponti Bizottság 1976. október 26-i határozatában és a me­gyei pártbizottság középtávú oktatási tervében megjelölt célok megvalósítása tovább­ra is alapvető feladat. Az új tanévben az oktató- nevelő munkában a minőség erősítése kerüljön előtérbe: elméleti tisztaságra és poli­tikai következetességre kell nevelni a hallgatókat. Az ok­tatásban elmélet és a gya­korlat összekapcsolása a tár­sadalmi-politikai szükségle­tekre épülve, a fő politikai kérdésekre összpontosuljon. A XII. kongresszus határo­zatai alapján mindenekelőtt a gazdaságpolitikai felada­tokra kell a figyelmet fordí­tani, ügyelve arra. hogy az egyes témaköröket korszerű megvilágításban tárgyalják, így például a világgazdasági viszonyok ismerete és helyes értelmezése. megismerése nélkül nem lehet ma megér­teni gazdaságpolitikánkat. Erősödjön a hallgatók való­ságismerete. s a körükben felvetődő kérdésekre vála­szolni kell. Az ideológiai kér­désekben elsődleges feladat, hogy az ösztönösség tudatos­sá váljon, a cselekvést a marxizmus—leninizmus. az MSZMP politikájának meg- győződéses képviselete vezé­relje. A fiatalok arányának di­namikus növekedése is indo­kolja. hogy a pártoktatás minden formáján, de külö­nösen a káderképzésben kap­jon nagyobb hangsúlyt szo­cialista építőmunkánk, külö­nösen az MSZMP történelmi tapasztalatainak szélesebb körű megismertetése és fel­dolgozása. A tartalmi követelménye­ket csak akkor lehet mara­déktalanul érvényesíteni, ha minden pártszerv és -szerve- . zet fokozott figyelmet fordít ezután is a politikai oktatás­ra. mert mindaz, amit ott. el­méletben tanulnak a részt­vevők. végső soron — cse­lekvésük,. magatartásuk ré­vén — mozgósítja környeze­tüket az előttük álló felada­tok eredményes megoldásá­Varea Viktória

Next

/
Thumbnails
Contents