Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-14 / 138. szám

Nemzetközi körkép 1981. JÚNIUS 14. NSZK HATALMI VILLÁMLÁSOK Bukásra állna a nyugatné­met kormány? Kérdőjellel írjuk le ezt a mondatot, mert csak találgatásról van szó, mégis papírra vetjük. Feszült viták, kesernyés-gúnyos meg­jegyzések egymás címére, belső meghasonlások — ezek jellemzik a bonni koalíciót. Korántsem szabad azonban elsietett gyászbeszédet mon­dani a kétpárti kormány fö­lött, bár mostanában úgy tű­nik, hogy a jobboldali ellen­zéknek csak várnia kell. kis- ujját sem megmozdítani és ölébe hullhat a hatalom. Más szóval fölbomolhat a koalíció. Ettől tartanak, il­letve ebben reménykednek — ki-ki nézetei szerint — az NSZK-banJ hírmagyará­zók és . politikusok. S hogy még egyfajta jelet említ­sünk: maga Genscher párt­elnök biztatta a nyugat-ber­lini szabaddemokratákat, hagyják ott a vert szociálde­mokratákat, és alakítsanak kormányt a keresztényde­mokratákkal. Hasonló tervet forgat a fe­jében Rajna-Pfalz tartomá­nyi szervezetük is. A „házas­társak” Bonniban, tehát a központban, még tartják ma­gukat az eredeti megállapo­dáshoz : kitartani egymás mellett négy éven át, a kö­vetkező választásokig, de már mutatkoznak az elhide- gülés csalhatatlan jelei. Gazdasági gondok —kinek a kárára? Miért jutottak idáig, mind­össze nyolc hónappal nagy választási győzelmük után? Ha a lényeget tekintjük, a válasz tömören így hangzik: a külső és a belső változá­sokra, a nehézségek növeke­désére. a gazdasági és a po­litikai nyomás erősödésére más választ adnak az erős munkás-támogatással ren­delkező szociáldemokraták és mást a polgári liberális sza­baddemokraták. Széles szdéiális hálózatot épített ki a múlt évtizedben a kormányzat,, de ez kétség­telenül megterhelte az ál­lamháztartást,. igencsak el­adósodtak, egyes vélemények szerint tűrhetetlenül nagy a költségvetési hiány, a tarto­zás. Ősszel valóban elenged­hetetlen lesz — még a, gaz­dag NSZK-ban is — a taka­rékoskodásra gondolni. Nem kedvezőek a nemzetközi gaz­dasági körülmények sem: az általános helyzetből követke­zően és belső strukturális in­dítékok miatt makacsul nő a munkanélküliség, s ez ismét csak fokozza az államház­tartás terheit: csökkennek az adóbevételek, ugyanakkor a szaporodó munkanélküliek­A gondterhelt kancellár, Helmut Schmidt A szabaddemokraták vezető­je, Hans-Dietrich Genscher nek adandó segély a terve­zettnél nagyobb mértékben terheli meg az államot. Min­dent összevetve, ősszel, az 1982-es költségvetés megvita­tásánál dönteni kell: honnan vegyenek el pónzt? Melyik rétegnek kell majd meghúz­nia erősebben a nadrágszí­jat, a vállalkozóknak-e, akik­nek soraiból a szabaddemok­rata szavazók zöme kerül ki, vagy a munkavállalóknak, akik tekintélyes részt a szo­ciáldemokratákat követik. Ellenzék — belülről és kívülről összezilálták a koalíció so­rait a nemzetközi fejlemé­nyek is. Genscher szabadde­mokrata külügyminiszter gyanakodva nézi a szociálde­mokraták körében erősödő Amerika-ellenességet, magá­nak Schmidt kancellárnak is sok baja van saját pártjá­nak eurórakéta-ellenes cso­portjaival. De a szabadde­mokraták sem dicsekedhet­nek túlságos nagy egységgel: legutóbbi kongresszusokon a küldöttek egynegyede a ra­kétafegyverkezés. tehát a hi­vatalos politika ellen foglalt állást. Vajon elmúltak volna azok az idők, amikor a koa­líció fő összekötő ereje a külpolitika, nevezetesen az enyhülés, a szocialista orszá­gokhoz való közeledés volt? Igaz, sem Helmut Schmidt, sem Hans-Dietrich Genscher álláspontja nem azonos a jobboldaléval, de viszonyuk a szocialista országokkal hű­vösebb lett, náluk rugalma­sabb álláspontot képvisel mindkét párton belül a bal­szárny. Ez a megosztottság mindenképpen bizonytala­nabbá teszi a koalíciót, ne­hezíti a kormányzást és a pénzügyi-gazdasági gondok­kal együtt ez ébreszti a hír- magyarázókban azt a gondo­latot, hogy az ősz kritikus lehet a koalició számára. Forró lesz az ósz? Kiállja-e majd a szociál­demokrata—szabaddemok­rata együttes a forró őszt? Kár lenne elparentálni őket, vannak még tartalékai az együttműködésnek. Sokan azért szavaztak rájuk tavaly ősszel, mert megfogadták: a következő időszakban is kö\ zösen akarnak kormányozni. Nyilván kínos lenne csaló­dást okozni e választóknak. A koalíció semmiképpien nem akarja teljesen elrontani vi­szonyát a szocialista orszá­gokkal, folytatja a kelet— nyugati együttműködést, s e tekintetben még mindig több szál köti őket össze, mint bármelyiküket a jobboldal­lal. A szociáldemokraták is készek lesznek engedni a negyvennyolcból a hatalom megtartása kedvéért, ellen­kező esetben a Szabadde­mokrata Párt átállhat a Ke­reszténydemokrata—Kérész tényszociális Unióhoz. S ak­kor övék a többség. Lehetséges, de egyáltalán nem biztos, hogy erre már a közeljövőben sor kerülhet, de valószínű, hogy az ősz lesz az éles belső viták korszaka. Tatár Imre Csehszlovákia Egy ország—három parlament Országos választás volt június 5—6-án Csehszlová­kiában. A Nemzeti Front (tagjai: Csehszlovákia Kom­munista Pártja, a Szocialista Párt, a Néppárt, a Szabad­ságpárt, a Szlovák Megújulás Pártja, továbbá a szakszer­vezetek, az Ifjúság Szocialista Szövetsége, a nőszövet­ség, a szövetkezetek érdekképviselete, a testnevelési szövetség) javaslata alapján a szavazók a Szövetség Gyű­lésbe, a Cseh Nemzeti Tanácsba, a Szlovák Nemzeti Ta­nácsba, valamint a nemzeti bizottságokba választották meg képviselőiket. A magyar újságolvasót méltán érdek­li, hogy mit jelent e testületeknek — a miénktől jórészt eltérő — elnevezése? A legegyszerűbb a dolog a nemzeti bizottságokkal. Ezek, lényegében, megfelelnek a mi községi, városi, járási, megyei tanácsainknak. A 7931 nemzeti bizottságba mintegy 200 ezer képviselőt választottak. A különbség ta­lán csak annyi, hogy északi szomszédunkban a korábbi megyerendí eent már régeb­ben átszer ezték: tíz kerüle­tet alakítottak ki. Különben a nemzeti bizottságokba vá­lasztott képviselőknek több mint ötven- százaléka mun­kás, harminc százaléka nő. A Szövetségi Gyűlést, ami szavunkkal, csehszlovák par­lamentnek nevezhetnék. Fel­építése azonban eltér a mi országgyűlésünktől. 1968 óta Csehszlovákia ugyanis két nemzet — a cseh és a szlo­vák — s a nemzetiségek szö­vetségi állama. A Szövetségi Gyűlés, azaz a parlament ennek megfelelően épül feL Miben különbözik tehát a mi törvényhozásunktól? Elő­ször abban, hogy kétkama­rás a parlament: a. Népi Ka­marából és a Nemzeteit Ka­marájából áll. A 200 tagú Népi Kamara képviselőinek 64 százaléka cseh. 30,5 százaléka szlovák, 3,5 százaléka magyar, egy százaléka ukrán, fél-fél szá­zaléka lengyel, illetve né­met. A Nemzetek Kamarájának 150 tagja van. Közülük min­denkor 71 a cseh, 62 a szlo­vák, 12 a magyar, kettő-kettő az ukrán, illetve a lengyel, egy a német. Az eddigiekből tehát ki­derül, hogy a kétkamarás Szövetségi Gyűlés az egész Csehszlovákia parlamentje, amely mind társadalmi, mind területi, mind nemzeti-nem­zetiségi szempontból az egész országot képviseli. Csakhogy az északi szomszédország két egyenrangú nemzeti köz­társaságból áll, s ezért két további törvényhozó testület is létezik: a 200 tagú Cseh Nemzeti Tanács és a 150 ta­gú Szlovák Nemzeti Tanács. Ügy is nevezhetnők őket, hogy Csehország nemzeti parlamentje és Szlovákia nemzeti parlamentje. Mivel Szlovákiában hozzávetőleg a lakosság 12 százaléka ma­gyar nemzetiségű, a Szlovák Nemzeti Tanács tagjai kö­zött. a 130 szlovák és a négy ukrán mellett 16 magyar képviselő is van. Csehország­ban magyar etnikum nem -él, így a magyar nemzetisé­gi képviselet sem kerül szó­ba. Végül még egy adat. a szlovákiai helyi, járási, ke­rületi nemzeti bizottságok (tanácsok) nemzetiségi ösz- szetételéről. Bennük a ma­gyar nemzetiséget majdnem 8000 képviselő reprezentálja, ami megfelel a köztársaság lakosságában 12,7 százalék­nyi ' magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárnak. (f. a.) Június 14- —július 12. Vadászati Világkiállítás Bulgáriában Június 14-én kezdődik és július 12-ig tart a bulgáriai Plovdivban a III. Vadászati Világkiállítás. (Az elsőt 1937- ben Berlinben, a másodikat 1971-ben Budapesten rendez­ték.) A kiállítás témakörei: a környezetvédelem, a termé­szetvédelem szépségeinek be­mutatása, az ember és a ter­mészet kapcsolata, a vadá­szat, á vadgazdálkodás, a ha­lászat, a sporthorgászat. A látogatók kép>et kaphat­nak majd — a legrégebbi időtől napjainkig — a va­dászfegyverek és lőszerek, valamint a -halászati felsze­relések történetéről, megte­kinthetik a vadászkutya-kiál­lítást. Bemutatnak vadászati témájú népművészeti és képzőművészeti alkotásokat. Alkalmi bélyegkiállításon láthatók majd a vadászatot, horgászatot és a természetet népszerűsítő gyűjtemények. A bolgár föld hatalmas er­dőségei rendkívül gazdag vadállománnyal rendelkez­nek. A felmérések szerint mintegy 150 ezer szarvas, 35 ezer vaddisznó, 800 ezer nyúl, öt és fél millió fácán és 95 ezer vadkacsa található Bul­gáriában. De nagy számban élnek a sziklás vidékeken zergék, muflonok. Húsz éve a Razgrad melletti „Vödén” gazdaság négy bölényt tele­pített be. A kedvező körül­mények eredményeként ma már a bölények- száma meg­haladja a 90-et. A kiállítás központja a nemzetek terme lesz, amely­ben az országok vonultatják fel vadászati és halászati kultúrájukat. A trófeák érté­két nemzetközi zsűri bírálja el. Magyarország Önálló pavi­lonnal vesz részt a kiállítá­son. Az 1160 négyzetméteres területen szemléltető anyag számol be a magyar vadgaz­A kiállítás emblémája dálkodásról. Vadászatunk fejlettségéről a 256 aranyér­mes trófea bemutatása ta­núskodik majd. A trófeák között szerepielnek világre­korder dám- és őztrófeáink. Kiállításunk szépien szemlél­teti a sp>orthorgász -mozgal­mat is. A szervezett magyar va­dászat százéves évfordulója egybeesik az idei világkiál­lítással-. Ez alkalomból a Ma­gyar Vadászok Országos, Szö­vetsége a magyar vadászat felszabadulás előtti és mai helyzetét mutatja be. Az IBUSZ külön utakat szervez a -kiállítás megtekin­tésére. (Gáti) Az afganisztáni hatóságok nagy figyelmet fordítanak a vidéki lakosság írástudatlanságá­nak felszámolására. Az iskolaépületek hiánya miatt az oktatás gyakran a szabad ég alatt történik. A képen: Szabadtéri óra Lagman tartományban. (1981. március) Afganisztán Nouruz — így hívják Af­ganisztánban az úi évet. A „nouruz” azonban új napot is jelent, s talán éppen eb­ben a jelentésében a leg­gyakrabban használatos ma­napság. Értelme szimbolikus, kifejezi azt á változást, a megújulást, amely a legin­kább jellemzi ma ezt az ázsiai országot. Egy Kabulban gyakorta megforduló nyugati újságíró hitetlenkedve írja, hogy eme­letes lakóház építéséhez fog­tak, amitő ezen a tájon soha sem látott. Pedig a forrada­lom három évvel ezelőtti győzelme óta új. kényelmes, szemre is tetszetős lakótele­piek létesültek a fővárceban. Ugyanez a hírlapíró viszont azon kesereg, hogy az egy­kori kastélyokat kisajátítot­ták: azokban ma a forradal­mi-demokratikus párt helyi szervei üléseznek, másutt kü­lönböző társadalmi szerveze­tek használják, vagy éppen esti iskolává alakították át ÜWbbiból több -tucat műkő­amazonok dik Kabulban, s az ország más tájain is, s nem megle­pő, hogy az ellenforradalmi bandák épp ezeket támadják a legdühödtebben. Kabul egy- egy eldugott utcájában szin­te minden reggel fel lehet fedezni egy-egy új plakátot, amely á fiatalokat az írás­olvasás „mételyétől” óvja. Ezek a fiatalok azonban már nem rettennek vissza a leg­sötétebb fenyegetéstől sem. Röviddel ezelőtt még min­den tíz afgán emberből csak egy ismerte a betűvetést. A legfrissebb statisztika p>edig arról számol be, hogy csu­pán idén félmillió felnőtt kezdte meg tanulmányait az esti iskolákban. Sok egyéb vívmánya is van a forradalomnak. A győ­zelem után nem sokkal szü­letett az intézkedés az alap­vető közszükségleti cikkek árleszállításáról, a munka- nélküliség felszámolásáról, az adók csökkentéséről, amely a paraszti milliók sorsát igye­kezett könnyíteni. Kidolgoz­ták egy demokratikus föld­reform alapjait, iskolák, kór­házak építéséhez láttak. Amin uralma alatt azonban az intézkedések legtöbbjét szabotálták, s a visszaélések sorát követték eL A pxaraszttömegek sorsában így aztán csak a tavalyi év­ben következett be jelentő­sebb változás. Jó hatással volt a mezőgazdasági termé­kek felvásárlási árának az emelése, valamint a műtrá­gya árának csökkentése. A parasztok emellett előnyös feltételekkel állami hitelhez juthatnak, mezőgazdasági gépieket bérelhetnek. Az afganisztáni változá­sokról mindennél meggyő­zőbben beszél egy kabuli diáklány, aki a társadalmi megkülönböztetés jeleként néhány éve még kénytelen volt csadorban járni: — Néhány diáklány társa­ságában nemrégiben elhatá­roztam, hogy repülősporttal foglalkozom, ejtőernyős ug­rásokat végzek. Társaimmal együtt be akarjuk bizonyíta­ni, hogy az afgán nők bátor­ságban sem maradnak el a férfiak mögött. Ráadásul a repülés olyan szép. kellemes érzés, hogy ma már nem tudnánk lemondani róla. (s.a.) Összeállította: Constantin Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents