Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-14 / 138. szám
1981. JÚNIUS 14SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Székül az árpa, hízik a búzakalász Aratás előtti véghajrá a gépműhelyekben Megcsappant mostanra a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok gépműhelyeiben dolgozók létszáma: a felújítási, javítási munkákban eddig segítkező traktorosoknak most már a határban ad munkát a lucerna második növedékének betakarítása, és a cukorrépa, a kukorica, a napraforgótáblák kultiváto- rozása. A véghajrában most már a szerelők, lakatosok maguk is gyorsan túl lesznek az egyik legnagyobb munkájukon, az aratási előkészületeken. Jó megoldás kerestetik A sok héten át tartó nyár- eleji aszályban gyorsan színt Váltottak, egyik „napról a másikra szőkülnek az árpatáblák a nagyrévi határban. A Tiszazug Tsz kevert-szikes földjein egyébként is korábban érnek kombájn alá a kalászosok. — Nem ér bennünket váratlanul, ha a szokásosnál korábban kezdhetjük az ara-' tást — állítja Tóth István, a szövetkezet főmérnöke. — Már csak három kombájn kijavítása húzódik át a jövő hét elejére. Huszonkettedikére, a gépszemlére, csatasorba állítunk minden szükséges munka- és erőgépet. Két nappal utána máris kezdik vágni a repcét, mind a tizenkét kombájnnal. Így mindjárt az első nekifutásra kiütköznek majd az esetleges hibák. A téész központi műhelyéből már „kipaterolták” Mu- csi László kombájnját. Az E—516-oson mégis ketten bütykölnek Fodor Lajos esztergályossal. — Naponta két-három órát álltam amiatt, hogy az eleve keskenyre gyártott tárcsákon megcsúsztak és tönkrementek az ékszíjak — sorolja a tavalyi aratás bosszúságait a kombájnos. — Fodor Lajos kiötlötte. hogy esztergál ő szélesebb tárcsát kazánlemezből, azokat szereljük fel . éppen. Tavaly húsznál több hidraulikaszivattyút hajtó szíjat „evett” meg a gépem. Könnyű kiszámolni, hogy mit takarítunk meg a módosítással: kevés híján hétszáz forintba kerül egy- egy ilyen ékszíj. Végül is, amiért hiába vették a nyakukba at országot az anyagbeszerzők, azt elkészítették a téeszbeliek maguk, vagy segítséget kaptak hozzá a Mezőgép cibakházi üzemében. — Egyedül az IH nehéztárcsa kerékcsapágyát nem tudjuk a méretei miatt haHa elkészül a „betongödör”, zavartalanul hordhatják a szemet a szállítójárművek a kombájnoktól a legérettebb, a legnagyobb egybefüggő tábla. Így nem hosszabbítják az aratást a felesleges gépátcsoportosítások. Nagyréven tehát jó megoldás kerestetik. Cserkeszőlőn pedig kovács-utánpótlás. To- masovszki István a műhelyudvarra állt ki egy kicsit „hűsölni”. Birgés István: — Lesz dolgunk a búzával is, de az aprómagvak aratása-cséplése méj nagyobb figyelmet kíván zaival, vagy más import alkatrésszel pótolni — panaszkodik Kerekes János műhelyvezető. — Kellene pedig nagyon ez a munkagép az aratás utáni tarlóhántáshoz, mert konzervgyári zöldbabot meg silókukoricát vetünk a búza és az árpa helyére. A mi műhelyünk felszereltsége nem elegendő a csapágyfelújításhoz. Ha valahol a megyében már megtalálták a megoldást. megköszönnénk ha értesítéssel lennének. Sokat ér a jó szomszédság — Itt, ahól szorul a meleg az épületek között aligha lehet harminc foknál több. Bent a fújtató mellett pedig igencsak kiszaladna a higanyszál a hőmérőből. Most panaszkodtam épp az elnöknek, hogy nem akaródzik senkinek átvenni tőlem a kalapácsot. Nyugdíjba megyek az idén, elég volt huszonnégy éven át izzítani-verni a vasat. Gsakhát nincs utánpótlás. Pedig az ilyen nagy munkák előtt, mint az aratás, nem nélkülözhető ez a divatjamúlt szakma se. Nem vásárolhatnak mindig újat abból, ami törik, szakad, görbül. Látja, most is idehozták javítani a szalmalehúzó bordázatát, meg a kombájnok vágóasztalának csúszórészeit Vizsgázik a gép és kezelője öt E—512-es kombájn kijavítása, és két újonnan vásárolt E—516-os arató-cséplőgép üzembe helyezése volt a feladatuk többiek között az aratási felkészülésben résztvevő szerelőknek a Hé- ki Állami Gazdaság kunszentmártoni kerületében. — Egy hetet töltöttünk Mezőtúron — magyarázza Birgés István, az egyik új kombájn vezetője. — A DATE tanműhelyében elméletben megtanultunk mindent, amit az E—516-osokról tudni kell. A gyakorlatban a búz^földön vizsgázunk mi is Oláh Pállal, meg a két új gép is. Annyi már biztos, nagyobbat harapnak majd ezek a gépek: a régebbieknek napi négy vagon, az E—516- osoknak legalább tíz vagon lesz a teljesítménye tizenkét órás műszakban. Hogy mikorra lesz „harap- nivalójuk” a kombájnoknak? Az éppen a búzaföldekről érkező Tamási Imre kerületvezető bizakodik: — Jót tett a gabonának is az a harmincegynéhány milliméter eső, ami az utóbbi három napban esett. Erőteljesen megindult a szemképződés, szépen híznak a kalászok. Július első dekádjában megindulhatunk a kombájnokkal. A kerületben az idén a növénytermesztési bevételek növelésére tett intézkedések is szaporítják a kom- bájnosaink munkáját. Úgynevezett pénzes növényeket, réti komócsint, magyar rozs- nokot és fénymagot termesztünk azokban a táblákban, amelyekben kifagyott az áttelelő magrépánk. Ügy számítják az állami gazdaságiak Kunszentmár- tonban, hogy a hét saját és a két Nógrád megyéből érkező kombájnnal tíz-tizenkét nap alatt be kell takarítaniuk a kenyémekvalót, mert addigra beérnek a" maghozó növények is. — Nem rajtunk múlik — mondja Birgés István — azaz, hogy nemcsak a kornbáj- nosokon. Nagyon sokat számít az ilyen nagy kampány- munkáknál a szervezés. Csak úgy tudunk jól haladni a munkával, ha körültekintően választják meg a növénytermesztők, melyik reggel hol engedjük le a vágóasztalt, hol A Magyar—Román Barátság Tsz fiatal elnökét, Varga Istvánt is a gépműhelynél találjuk. A rövid helyszíni szemle után elégedetten nyugtázza: — Túlóra nélkül elkészülnek mindennel a mű- helybeliek a huszonötödikéi gépszemléig. A tavalyi rendkívüli betakarításnál, a meglehetősen szűkös szárítókapacitás miatt hat-hét pótkocsin rajta kellett hagynunk éjszakára a szemet. Hiányoztak nagyon ezek a szállítóeszközök másnap reggel a kombájnok mellől. Az idén már nem lesz ilyen gondunk, aratásig befejezzük a tízvagonos süllyesztett gabonatároló építését is. Pozsonyi 'László műhely- vezető azt bizonygatja, hogy mit ér a jószomszédság. — Szóltak a Körösmentiből, hogy náluk végleg le kellett selejtezni az SZK-tí- pusú kombájnokat. Nekünk még öt üzemel ezekből a szovjet arató-cséplőkből. A teljes felújításukat megoldottuk a szomszédoknál elöregedett gépekből bontott, használható alkatrészekkel. Így legalább nem kerültek az ócskavastelepre. T. F. Közösen a közösségért Összehívták: a megyei tanácsot Június 19-re összehívták a megyei tanácsot. A testület ülésének napirendjén szerepel egy jelentés a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról, továbbá a megyei tanács elnökének tájékoztatója a végrehajtó bizottság tevékenységéről és a két tanácsülés közötti fontosabb eseményekről. A megyei tanács ezen az ülésen tárgyalja meg .a megye új középtávú területfejlesztési tervét. Felhívás takarékosságra A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége felhívást tett közzé az anyag- és energiatakarékosságra, a hulladék és másodnyersanyagok hasznosítására. Az energiagazdálkodási program célja a viszonylag olcsóbb energiahordozók hasznosítása, az energiatakarékos technológiák alkalmazásának elterjesztése, a takarékos fogyasztói magatartásra nevelés. A hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítását szolgáló program végrehajtásával el kell érni, hogy a hulladék-anyagokat, mint értékes nyersanyagforrást mindenütt megbecsüljük, megakadályozzuk megsemmisülésüket, elősegítsük a termelési folyamatban újrahasznosításukat. E két program végrehajtásával öt év alatt mintegy 26—28 milliárd forint többlet nemzeti jövedelem realizálható. Eredményes megvalósítása csak a társadalmi szervezetek összefogásával, aktív segítségévei és támogatásával érhető el. A felhívást közzétevő szervek hangsúlyozzák: a mozgalmi szervezetek, közös és sajátos tevékenységükkel segítsék a programok végrehajtását. Növekvő érdeklődés Bővülnek a termelési rendszerek A VI. ötéves terv időszakában a kertészeti termelésben növekszik a szervezett együttműködés szerepe. A szőlő és a gyümölcs termelési rendszerek á korábbinál nagyobb területen, követik a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott módszereket. — Ez derült ki a MÉM elemzéséből, amely a rendszerék ötéves fejlesztési elképzeléseit összegezi, értékeli. Kilenc bor- és szőlőtermelési rendszer készített fejlesztési terveket. Elképzeléseik szerint öt év alatt 20 százalékkal növekszik a közös programok alapján művelt terület. A rendszerközpontokban arra számítanak, hogy újabb gazdaságok kérik majd felvételüket. A termésátlagokat évente — a közös tevékenység előnyeit kihasználva — 3 százalékkal fokozzák a partnergazdaságok. A gyümölcstermelő rendszerek — szám szerint ugyancsak kilencen — 1985- ben több mint 60 000 hektáros termőterülettel számolnak. Az új telepítésűekkel a csonthéjas gyümölcsöket karolják fel, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a piaci értékítélet alapján jelenleg kevésbé kelendő alma részaránya a termelési rendszerekben visszaszorul. Bz emlékeimben, amikor társadalmi munkáról van szó, — egy vöröshajú osztálytársam képe villan fel, aki gyerekfejjel, de már felnőttes tapasztalatokkal (a háború korán öregíti az embert) romeltakarításra, újjáépítésre szervezte az osztályt. Azóta nagyot változott az életünk, de az nem, hogy a közösségért dolgozni nemes tettet jelent! Sőt, új hagyományt! Mi Szolnok megyeiek — amikor a közösségért való munkálkodásról hallunk — arra különösen büszkék lehetünk, hogy az országban mindig az elsők között voltunk, amikor azt vették számba, hogy melyik megye, mennyi társadalmi munkaórával, forinttal segítette saját boldogulását, ezzel nem kis értékkel gazdagítva a nemzeti vagyont. Jól példázza ezt az a 2 milliárd forint új érték is amit az elmúlt tervidőszakban önzetlen társadalmi összefogással teremtettünk. És, hogy országosan is a kiemelkedők közé soroltunk, ezt bizonyítják az idén tavasz- szal elnyert nemzetiszín zászlók, oklevelek, — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elismerései — a .településfejlesztésben végzett munkáért, amelyet a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére végeztünk. Reális tehát az a megyei célkitűzés, hogy az új tervidőszakban is kétmilliárd forint értékkel gya- rapítsuk — vagy még ennél is többel — ilyeténképpen szűkebb pátriánkat. Tény, hogy életünkben mindig nagy jelentősége volt annak hogy az állam forintjait megtoldják saját pénzzel, munkával. Hisz ezáltal hamarabb lett jó ivóvizünk, virágos parkunk játszótér, óvoda, bölcsőde, iskola a gyerekeinknek. Most meg különösen nagy hangsúlyt kap életünkben a közös munka a közösségért. Egyszerűen azért, mert nincs annyi pénzünk amennyire szükség lenne ahhoz, hogy úgy fejlődjenek falvaink, városaink, ahogyan azt szeretnénk és ahogyan arra szükség lenne. Erről ezekben a napokban különösen sok szó esik, amikor a tanácsok a VI. ötéves tervi fejlesztéseikről tárgyalnak, és amikor a megyei tanács arra az ülésére készül, amelyen napirendként a megye VI. ötéves területfejlesztési terve szerepel. A tervezetek a jelentések olvasgatása közben az emberben felötlik a gondolat: azért nem panaszkodhatunk mert a lehetőségekhez mérten biztosított az ország e területének fejlődése is. Jelzik ezt a már elfogadott VI. ötéves terv megyei céljai is, a 15 ezer lakás, az új bölcsődék, óvodák, iskolai osztálytermek létesítésére vonatkozó elképzelések, hogy például a tervidőszak végére a lakások mintegy 73 százaléka már vezetékes vízzel lesz ellátva és így tovább. Csakhogy az igényeink ennél nagyobbak, és ha az igényeink mellé odatesszük a saját munkánkat, forintjainkat is, a fejlődés lehetőségeit kitágíthatjuk. Vegyük példának a közoktatást. A megyében elsőbbsége van a gyermekintézmények létesítésének, s ezen belül is elsősorbah az általános iskolák bővítésének, új tantermek, iskolák építésének, rekonstrukciójának. A demográfiai hullám most érte el az általános iskolákat, újabb és újabb osztály- termekre van tehát szükség, amelyek építése bizony drága: egy tanterem 2,8—-3 millió forintba kerül. De a demográfiai helyzet ismeretében tudjuk, — sajnos csökken a gyermekek száma, kevesebb születik mint évekkel ezelőtt — vannak olyan területek, ahol csak átmenetileg van szükség több tanteremre. Okosan, célszerűen, és főként előrelátóan kell tehát a beruházásokat megtervezni, és a hozzájáruló társadalmi munkát. Van ahol elég a művelődési ház, a klubkönyvtár meglévő nagjt- és egyéb termét alkalmassá tenni több célú hasznosításra, így oktatásra is. Másutt olyan termeket kell építeni, amelyek később nemcsak a oktatást szolgálhatják. Megnőtt tehát az átmeneti, gyorsan, takarékosan megvalósítható megoldások keresésének és alkalmazásának jelentősége és ehhez nagyon sok segítséget nyújthatnak a társadalmi munkások: tervezők, kétkezi munkások, üzemek. Hasonmód a szociális intézményeknek fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak. Említhetünk mást is. Á sáros, kikövezetlen mellékutcákat, ahová nem tud bemenni az élelmiszert, vagy a tüzelőt szállító kocsi, ahol a mentőt is lépten nyomon az elakadás veszélye fenyegeti. És az is bosszantó, ha valaki novembertől márciusig nem használhatja a kocsiját, mert az utca ahol lakása van sáros, kátyús. A megyei tanács biztosít pénzt a helyi tanácsoknak anyagvásárlásra. A többi az utcák lakóin múlik, hajlandók-e úttükröt ásni. utat kövezni. Több. száz kilométerrel lehetne az új tervidőszakban növelni a’települések kövesútjainak hosszát, ha az emberek több helyen szövetkeznének útépítésre, ám vannak még településeink, ahol a gyalogutakra is nagyobb figyelmet kell fordítani. És tulajdonképpen a társadalmi összefogás példái a víz- és csatornamű társulások is, amikor pénzt, munkát ad a lakosság azért, hogy jó ivóvize, szennyvízelvezető csatornája legyen, ami a települést egészségesebbé, az emberek, életét kényelmesebbé teszi. Vannak még községeink. ahol gond az ivóvíz- ellátás, városaink is, ahol probléma a csatornázatlanság? Igen. Következésképpen újabb társulások szervezése nélkülözhetetlen. Mint ahogy nélkülözhetetlen az is, hogy többet törődjünk településeink külső megjelenésével. rendjével, környezeti kultúrájának javításával. Sajnos, az igyekvők mellett településeink között e tekintetben még nagyok a különbségek. A jó, a szépen gondozott településekhez való felzárkózáson van most a sor. Nem lehet mindegy. — sőt váljék fontossá —, hogy mennyire tiszta, virágos, gondozott a város, vagy a falu képe, hogy a települések vezetői megtalálják-e azt az ösztönző erőt, amivel környezet- és természetvédő, szépítő munkára tudják mozgósítani a lakosságot. Sok példát lehetne még sorolni annak hangsúlyozására, hogy a társadalmi munkások aktív és önzetlen segítsége, tevékenysége nélkülözhetetlen, — ma is, holnap is, , holnapután is. Értelmes és hasznos feladatot kell kitűzni és idősebbek, fiatalok szívesen segítenek, ha látják, hogy a megvalósítás is célszerűen szervezett. A népfrontmozgalom a megyei küldöttértekezlet szellemében munkálkodva nagyon sokat segíthet a társadalmi erők feltárásában és mozgósításában. Célt meghatározni jó alkalmat kínálnak a most zajló tanácsülések, mért azt sem feledhetjük, hogy a -társadalmi munkának csak egyik — óriási jelentőségű -y oldala a gazdasági segítség. A másik, hogy az emberék mind nagyobb felelősséggel akarnak részt venni lakóhelyük fejlesztésének közelebbi és távlati meghatározásában és annak megvalósításáért szívesen adják munkaerejüket szabad idejükben is, mely hazafiságuk szép megnyilvánulása. Ápoljuk, gazdagítsuk továbbra is ezt a szép hagyományt! Varga Viktória
