Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-14 / 138. szám
4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1981. JÚNIUS 14. I Arcképvázlat I ' A háromiskolás szerelő Az a tizenöt centiméteres varrat jutott eszembe, amikor beszélgettünk. Körülbelül ilyen nagyságban vasalják meg az oszlopokat, meg a gerendákat, és ezeknél fogva ívvel hegesztik egymáshoz. Megállnának azok az épületelemek maguktól is talán. De a külső hatásoknak, mondjulk a rezgéseknek, aligha tudnának szembeszegülni. De ez a magas fokon megolvasztott fém húzza, vonzza odaköti, nem hagyja eltávolodni az épületrészeket. Miért beszélek a varratról? Tolnai Miklósnak, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat szakmunkásának mondandójából kiderül, valami ilyesfélét kell produkálnia nagyban egy-egy üzemnek is. Csakhogy ez a dolog nem mindig ölt anyagi formát, lehet, hogy jó légkörnek nevezik, lehet, hogy megfelelő fizetésnek. Tény hogy vonzza az embereket. Persze, Tolnai Miklós rögtön meg is jegyzi: a vállalat nem el-, vont valami, saját maguk alakítják a körülményeiket. Mondom neki, olyan ez, mintha rébuszokban beszélne. Akkor konkrétabban: „Én nem a szakmunkásokat vizsgáztató bizottság előtt izgultam annak idején, mint a többiek. Majd másfél évtizede emlékszem, egy versenybizottság előtt drukkoltam — milyennek ítélik a munkámat? A kiváló szakmunkástanulók versenye volt ez. S azután úgy ítélték meg, az lett a végeredménye, hogy pár hónappal korábban megkaptam a szakmunkás-bizonyítványomat. Szerencsétlenül indult a pályaválasztásom, mert technikus akartam lenni — nem volt hely, ahová jelentkeztem, azután meg autószerelő, oda se vettek fel, azután javasolták az épület- gépész-szerelői szakmát. Most úgy gondolom azért csak jó, hogy így alakult...” Hogyan hegeszt mégis akkor gerendákat? Már a ma- gyarázatnál tart, amikor bekiabál a művezető, az ebédlő — ahol beszélgetünk — ablakán: „Fogják kérem, rövidebbre, mert hiányzik az ember...” Így azután gyorsan befejezzük megállapodunk, hogy Tolnai Miklós lakásán találkozunk este. Később a magyarázatot itt kapom meg Nem esett különösebben nehezére a második szakma megszerzése, említi, s szabódik keveset a történtek miatt, de hát kell az ember. Mondja, most olyanokra van szükség, akik úgymond univerzálisak, több poszton is labdába rúghatnak. Hát csak természetes ez — említi. Megjegyzem, nem mindenhol. Azután a szépen berendezett lakásra terelődik a szó. „Munkásla- kás-akcióban jutottunk hozzá. Pontosan 36 ezer forint kamatmentes kölcsönt kaptunk a vállalattól. Albérletben laktunk korábban, mert én besenyszögi vagyok. Szóval, ha nincs a cég akkor nem biztos, hogy van ez a lakás. Hát ez olyan dolog, ami miatt ragaszkodik a munkahelyéhez az ember. De említhetnék mást is. Például a brigádot. Megalakulása óta vezetője vagyok a társaságnak. Van közöttük idősebb, fiatalabb. Lehet, hogy túlzásnak tűnik, de én még sohasem erőltettem senkit: gyere társadalmi munkába, meg hogy tanulj, vagy csináld így, csináld úgy. Ha nem jön magától, akkor hiába is erőlködnék egyedül. A 31 éves Tolnai Miklós szakszervezeti főbizalmi-helyettes lett nemrégiben. A bizalom azt sugallja, hogy hozzá is ragaszkodnak. Ahogyan kezd érzelgőssé válni a beszélgetés, érzem nem kenyere ez, rögtön vált a munkára tereli a szót. Mondja, a Török úti iskolát építik Szolnokon. Sorolja: 18 tantermes lesz, tornateremmel együtt. Most a második szintnél tartanak. Közbeszól Csaba fia: „Én is idejárok majd ...” „Ne szólj bele a felnőttek beszélgetésébe” — így az aoa. Demokrácia van, a fiú folytatja: .Persze egy évet a hídon túlra, a Vosztok útra kell menni.” A határidő ’82 iskolakezdésére szól. „Hajtani kell” — jegyzi meg az apa. Ez már a harmadik iskola, aminek az építésében részt. vesz. Kérdezem, mi az, ami a gyorsabb munkára ösztönöz. Rám néz, hogyan lehet ilyent kérdezni, s a fiára pillant. Kijavítom magam: az anyagiakra gondolok. „Célprémiumot kapunk egy-egy feladatra, gondolom idővel erre is. Az összeget azután differenciáltan szétosztjuk a brigádban aszerint, ki mennyit dolgozik. Ügy van ez, hogy bennünket az órabérünk szerint fizetnek, és arra jön a prémium. Persze, hozzáteszem, ha nincs javítanivaló — mert a brigád ilyen tmk-jellegű szolgáltatásokkal foglalkozik — akkor hegesztünk, gépeket kezelünk. Szóval — és ez megint nem parancsra történik — nem ülnek a tagok a babérjaikon.” Kérdezem, mennyire becsülik meg a gépeket a vállalatnál. „Többnyire megbecsülik” — fogalmaz. Mondom, egy vállalati tanácskozáson ennek ellenkezőjéről hallottam felszólalást. „Meg kell érteni — így ő — minden berendezés mellé nem lehet gépészt állítani. Tény, hogy időnként baj van . a szakértelemmel, de sokkal lényegesebb szerintem az, hogy régiek a nagy gépek, például a habarcs- vagy a betonszivattyú. Persze kérdéses, érdemes-e venni ilyeneket, vagy jobban megéri talán inkább kölcsönözni?” — latolgatja. Azután az érdekesebb munkákra terelődik a szó, amikor hirtelen berohan a szobába a kétéves lánya. Pár pillanatra felfüggesztjük a beszélgetést. Nem csupán a gyerekeknek berendezett kis szoba, a férj és a feleség mondandója is arról tanúskodik, a sorrend általában úgy alakul: első a gyerek, utána jöhet bármi. Igaz, üdülni voltak már a fiú születése óta de mozira, színházra alig-alig futja az időből. Amikor a fiú megszületett, dönteni kellett, ki tanul tovább, a férj vagy a feleség. „De sokszor fürdette helyettem Csabát? — így Tolnainé. A kötőanyagot emlegettem mondandóm elején, azt, ami az oszlopot a helyén tartja. S azokat a tényezőket amelyek egy munkás közérzetére hatnak. Amitől ragaszkodik a munkahelyéhez, a családhoz. Persze, ahogyan Tolnai Miklós mondja, hogy a kötőanyag, a kötődés milyen, az nagymértékben formálóin, alakítóin múlik. Hajnal József A városi vízmű részére több nagy hozamú kutat fúr Jászberényben és környékén a Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi kirendeltsége. Az egyik kút elkészítésével már végeztek — ez 1500 liter vizet ad percenként. Felvételeink a Farmosi út melletti fúrás munkálatait örökítik meg. Ettől a kúttól 700 liter vizet várnak percenként FIZE TÉSNAP Mi tagadás, sok családban pirosbetűs ünnepnek számít az a nap, amikor a férj illetve a feleség a munkahelyén megkapja a szokásos, nagyjából azonos összegű havi fizetést. Különösen így van ez a mellékjövedelemmel nem rendelkezők. a csak bérből és fizetésből élők körében. Vajon a fizetésnap menynyire különbözik a hónap többi napjától? Mit jelent a megszolgált pénzhez jutni a munkáscsaládoknál, a gyárakban. az üzemekben dolgozóknak? Egyáltalán: egy- egy fizetésnap miféle hatással van az emberek, egy település életére, meglátszik-e mindez a költekezésen? Pecze László és felesébe az Alumíniumárugyár tiszafüredi gyáregységében dolgozik. mindketten gépész- mérnökök. Negyedmagukkal tanácsi bérlakásban élnek. Boglárka lányuk hat. Dominika hároméves. Úgynevezett középvezetők, kettőjük havi keresete meghaladja a kilencezer forintot, ami nem rossz jövedelem. Igaz. négyen élnek belőle. Újra borítékolnak —‘ Másodikén hazahozzuk a pénzt, és mivel közös a kassza, újra borítékolunk, mert ez számolós, kalkulációs nap: mire futja, mire nem — sorolja az asszony. — Mire futja? — Mindarra, amire nagyon kell: az OTP-kölcsön visszafizetésére, azután félre kell tenni a lakbérre, a villanyra, a tévére, az újságokra. a gyerekek' napközi otthoni befizetésére. — Ilyenkor rendszerint könnyebben nyílik a pénztárca. — Nálunk csak akkor, ha a gyerekekről van szó. Ezen •a napon kapnak egy-két könyvet és ritkán mi is meglepjük egymást egy új. műszaki kiadvánnyal- A betűkön kívül kedveljük a fűszereket. a speciális fűszerkeverékeket, amelyeket főleg Pesten lehet kapni. Ha arra járunk, fizetésnap körül azt is veszünk. Azután alaposan feltöltjük a hűtőt is. és rendszerint ezen a délutánon ezer forintot hagyok az élelmiszerboltban. — Félretenni? — A plusz jövedelemből tudunk, amit az újításainkért kapunk. Az az elvünk, hogy a gyerekeinken nem spórolunk. Kocsink nincs, mert az csak nyeli a pénzt, de van helyette egy kis hobbitelkünk, ahol megterem a konyhára a legtöbb zöldségféle. Rácz Imrénét. Esztert mindenki kedveli az Alumínium- árugyárban. Fizikai dolgozó, gépmunkás, és fiatal kora ellenére nehéz sorsot juttatott neki az élet. Három gyerekét egyedül neveli: az ikerfiúk 15 évesek, a lány 8 múlt. Eszter egyemeletes épületben saját szövetkezeti lakás tulajdonosa. — Melyek a legkedveltebb napjai? — A tizenkettedike és a huszonhetedike. Ekkor kapom meg a fizetésemet- Lehetne havonta több. hasonló nap is. — Mire futja? — A tartozásokon, a törlesztéseken. a rezsin kívül könyvekre. A gyerekek falják a regényeket, és mindig meglepem őket egy-egy érdekesebb kötettel. — Plusz vásárlás ilyenkor akad-e? — Kólát viszek, magamnak meg süteményt. A krémest szeretem, mert finomat csinálna1- itt Füreden, meg a többi édességhez viszonyítva nem magas az ára sem. Egynapos betegek A „szomszédvárban”, az MHD-ban dolgozik Csirke István és felesége. Fiatal házasok, Kata, az asszonyka irodai alkalmazott, István pedig esztergályos szakmunkás. Kettőjük keresete hat és fél, hétezer forint. Náluk is közös a kassza, bár az apróbb kiadásokat Kata intézi. — Ahogy megkapjuk a bért. kifizetjük a - rezgit. a tartozást, és rendszerint még betétre is marad. István ilyenkor szokott benézni a Keravillba valamilyen apróságért. Szeret bütykölni, szerelni, most is egy fűnyírót eszkábál. Moziba is el-elju- tunk. színházba viszont ritkábban- A gyári, községi rendezvényeken azonban szinte kivétel nélkül részt veszünk. — A fizetésnap sajátos jellege ... — Talán az, hogy a férjem mindig megkérdezi, mit vettem neki. Szereti a gyümölcsöt és ilyenkor a vacsoraválaszték is bővebb. Mindenképpen igaz *az a megállapítás, hogy a fizetésnap általában szebb a többi dátumnál. Meglátszik-e a fizetésnap az Alumíniumárugyárban? Tó- foisné Mályi Gizella munkaügyi előadó a jelenléti íveket forgatja. — Észrevehető. Például 12-én nem akadt igazolatlan nap, másnap viszont három. Vagy nézzük a 27.-t: akkor tizennyolcán voltak szabadságon, másnap harmincöten- Féltek a prémiummegvonástól, inkább kivettek egy napot. A történeti hűséghez hozzátartozik az is, hogy néhány éve még sokkal többen hiányoztak fizetések után ebben az üzemben. Budai Ferenc, az MHD üzemgazdasági osztályának vezetője így beszél a fizetésnapról : • — Ritkán előfordul, hogy egy-két ember másnap „megbetegszik”, de ez sokba kerül. Az új kollektív szerződés szerint egy „h” betű a nyereségrészesedés felét viszi el, kettő pedig az egészet. — Van rá példa, hogy nem káp valaki teljes fizetést az MHD-ban? — A 35 és 50 százalékos letiltás is előfordul. Például gyermektartás, OTP-részlet bőrkötésének az elmulasztása. adóhátralék miatt. Csonka fizetés — Hány embert érint ez? — A kilencszázból mintegy hatvannak van efféle tartozása. — Várják a munkások a fizetést? — Igen, mert több családnál van úgy, hogy mire elérkezik a 12-e. már nem sok pénz csörög a kasszában. A bérfizetés az OTP helyi kirendeltségén is érezteti a hatását. Tarjányi Bálint kirendeltségvezető sorolja:' — A napi bevétel félmillió, fizetésnapon viszont az egymilliót, egymillió kétszázezret is eléri. A különbözet hiteltörlesztés meg betét. Az utóbbiból nálunk 92 millió forintot őrzünk- A kisebbséget jelentő máról holnapra élők mellett a többség takarékos, nagyon is élére rakja a pénzt. A postán is emelkedik a csekkszám, és a napi 300 helyett ilyenkor az 560—600 befizetés sem ritka. A főpénztár forgalma pedig az átlagos hárommilliónak a duplájára nő. Ilyenkor fizetik a különböző apróbb büntetéseket, szabálysértéseket is. Az efféle elkerülhető kiadásra havonta 90—95 ezer forintot „áldoz” a füredi ember. Igaz, nem mindenki, mert itt is akad húsz- harminc „törzstag” A település legnagyobb áruháza a Tisza II. élelmiszerüzlet, amelynek forgalma százezerrel is nagyobb aznap. Varga Andrásné pénztáros tényeket sorol. — Ezen a napon jóval több kávé, cukor, literes üdítő fogy. Kelendőek a likőrfélék, a sör, a kenyér is. Ami a vásárolt áruk meny- nyiségét illeti, a pénztárgép számolója 9 ezer 999. és fizetésnapon valamennyi pénztáré (négy van) kétszer megfordul. Ez is mutatja, hány tétel talál vevőre ilyenkorÉrdekes és sajátos módon ugyanennek az épületnek az emeletén levő ruházati részlegnél nem nagyon látszik meg a fizetésnap. Érthető, hiszen a nyári vásárlások (ingek, pólók, fürdőruhák, női nyári ruhák) árának összege még számra ’ sokkal több tétel esetén sem éri el egy nagykabát, vagy egy férfiöltöny árát. Márpedig ezek a drágább termékek nem a kánikulai hónapokban kelendőek. Tóth Lajosné. a piac hely- pénzszedője szerint viszont az alkuszoknál nagyon is feltűnő, ha több a pénz. — Ilyenkor egy pár tyúkért 200 forintot is elkérnek, míg a fizetések közötti napokon 140—150 forintért is lehet kapni. Én úgy látom, hogy nálunk a piacon a fizetésnap az a nap. amikor majdnem minden elkel, az esetek egy részében még drágább áron is. Ez jellemző a gyümölcsfélékre, meg minden itt kapható szabadáras termékre. Amennyi nem árt meg! Ezeken a napokon élénk a presszó forgalma is. Bíró Zoltán a sok éves átlagot sorolja. — A napi bevétel 20 ezer körül van, a fizetésnapon 30 —40 ezerig emelkedik. Azt is bevallom, ez a különbözet nem dobostorta meg sarokház eladásából származik. — Kik járnak ide? — Hozzánk többségében fiatalok, tizennyolctól felfelé. Az idősebbek inkább az éttermeket keresik fel— A sláger? — Ilyenkor a sör. meg az üdítő. De azért a konyak és a barackpálinka sem „avasodik" meg. Vitathatatlan, fizetésnapon a presszók, az éttermek, a kocsmák is szép summát kasszíroznak be. Nincs is abból semmi baj, ha a betérő megiszik egy-két üveg sört vagy nagyfröccsöt a júniusi kánikulában. Komplikációt az okoz, ha ott marad keresetének egy tekintélyes része, esetenként negyede. harmada is. Sajnos, ilyenkor a szépnek induló fizetésnap legtöbbször borúsan fejeződik be. Nem egyszer a rendőrségen, ahol az illető még hozzávetőleges támpontot sem tud nyújtani: kikkel, mennyit ivott, hová tűnhetett néhány száz hiányzó forintja. Aki viszont helyesen választja meg a céljait és az anyagi igényeit a boríték vastagsága alapján határozza meg, továbbá az ital sem bódítja el, annak a fizetésnap biztonságot, tervezést jelent. D. Szabó Miklós
