Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-06 / 131. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JÚNIUS 6. IÁ szerkesztőség postájából I Hétköznapok és ünnepek • A kisújszállási Arany Já­nos Általános Iskola 1. a. osz­tályának szülői munkaközös­sége jól sikerült osztályki­rándulásról számolt be szer­kesztőségünknek. A gyere­kek dr. Szűcs Aladámé ve­zetésével Debrecennel ismer­kedtek. Megnézték a Kölcsey Ferenc Művelődési Közpon- pontot, ahol éppen gyermek - rajz-kiállítás is volt. A Déry Múzeumban is sok látnivaló akadt. Egyébként ott tartott a tanítónő rövid tájékoztatást a szobrok, a műemlékek ere­detéről, a városközpont ne­vezetességeiről. Emlékezetes marad a gyerekeknek, az ál­latkertben és a vidámpark­ban töltött idő. Az utazáshoz az autóbuszt az osztályt patronáló szocia­lista brigád révén a Mező­gép Vállalat biztosította. Fagylaltról, üdítőről a szülői munkaközösség gondoskodott. e A kengyeli U. Szabó Anna (8. b.) és Antal Zsuzsanna (6. a.) a május 30-i úttörő- és kisdobosavatásról írt, ahol a 6. a. osztályos Móra Ferenc raj munkásőr rajjá avatása is megtörtént. A községi KlSZ-szervezettől ebből az alkalomból selyem záezlót kaptak. Részt vett az ünnepségen a Tisza Cipőgyár Tyereskova Szocialista Brigádja nevében Szabó Lajosné országgyűlési képviselő is, aki az avatás után a brigád munkájáról beszélt a 8. b. tanulóinak} be­számolt képviselői tevékeny­ségéről is. A pajtások virág­gal köszöntötték a kedves vendéget, és a brigád vala­mennyi tagját meghívták tan­évzáró ünnepségükre. o A mezőtúri 1. sz. Kossuth úti Általános Iskolához tail tozó Kisegítő Iskola hatvan tanulójának rendezett majá­list május 29-én a Hazafias Népfront nő- és rétegpolitikai bizottsága, a HNF nőklubja és a városi Vöröskereszt. A Kereskedelmi Szakmun­kásképző Intézet diákjai mű­sorral és saját készítésű aján­dékkal, szélforgóval lepték meg a gyerekeket. A Kisegítő Iskola növendékei. ugyancsak többfajta programmal ked­veskedtek a rendezőknek, egy harmadik osztályos kisfiú a citerát is megszólaltatta. Ki­állítás nyílt az alsó- és felső­Tojásegyensúlyozás tagozatosok munkáiból, szak­köri alkotásaiból. Egyúttal az alkotó munkára nevelő peda­gógusok is bemutatkoztak. Nagy sikert arattak a játé­kos vetélkedők. Se vége, se hossza nem volt a kacagás­nak, mókának. Nagy keletje volt az édes és sós sütemé­nyeknek is. K. J.-né Mezőtúr Vigyázzunk egymásra! A közút forgalmának meg­határozott rendje van. A szigorú előírásokat minden­kor, mindenkinek meg kell tartania! Aki ezt megszegi, könnyen áldozatul esik vagy másokat sodor bajba. Hát- borzongató látvány, amikor álló autóbusz előtt vagy mö­gött vág neki a tömeg a túl­oldalnak, avagy nem kijelölt gyalogátkelőhelyen akarnak sokan átjutni a száguldó autók között. Az is szomorú jelenség, ha a járművezetők hagyják figyelmen kívül a KRESZ-t. Általában egy-egy pillana­ton múlik a baleset. Utána lehet vádaskodni, vitatkozni, hogy ki volt a hibás ... Az áldozat viszont egy életen keresztül viseli egy szemvil­lanásnyi kihagyás, figyelmet­lenség terheit. A közlekedési balesetek társadalmi kihatá­sai mellett (anyagi kár, ki­esés a munkából, kórházi ápolás, táppénz) a legfájóbb a sérült fizikai-lelki gyötrő­dése, amelyről nem sokat be­szélünk, nem készül róla sta­tisztika. A mozgássérültek évében járuljunk hozzá mindannyi­an megelőzéssel, fegyelme­zett, szabályos közlekedéssel, hogy az újságok hasábjain ne legyen — vagy minél keve­sebb — fekete krónika. Vi­gyázzunk egymásra, egymás testi épségére! Molnár Ferencné Szolnok Igaz történet — 81 Segítség! Ne tessék enged­ni!! — így sikoltozott május 25-én az a törékeny, kilenc­éves kislány, akit a nyílt úton, tanulmányi sétán tá­madott meg egy férfi, és másodmagával brutális mó­don szakított ki a tanítónője kezei közül, igyekezve egy autóba betuszkolni a gyere­ket. A durva incidensnek egy közelben kaszáló szemtanú vetett véget azzal, hogy köz­beavatkozott, így a kislány és társai elmenekülhettek. A támadó férfi — mint ké­sőbb kiderült — a gyermek édesapja volt, aki ily módon akarta magához ,,édesgetni” a kislányt... A tanítás kulcsra zárt tan­teremben folyt a kis tanyai iskolában, mert a halálra ré­mült lányka nem kapott meg­felelő védelmet... a tanítás zavartalansága is csak így volt biztosítható .. . Mindezt az eseményt át­élő tanítónő írta meg ne­künk. Kommentárt nem fű­zünk hozzá ... bizonyos: május 29-én N. P. szolnoki olvasónk személye­sen kereste fel szerkesztősé­günket, s reklamálta a pado­kat. Hiányzik a . Szabadság téri, a Petőfi úti (MTH-isko- la) autóbuszmegállókból. Az idős emberek, mint ő is, szí­vesen leülnének, amíg autó­buszra várnak. Másfelől is kaptunk jelzést, a pihenni vágyók például a Marx parkban kevesellik a padokat. Onnan is a Tiszali- getbe „vándoroltak” feltehe­tően, s még nem szállítot­ták vissza. Vajon megvárják jövő május elsejét? Boldog születésnap — Jaj de jó, hogy találkoz­tunk, Erzsiké! Nem tudok már menni a pávakor mű­sorára. De ha megérem má­jus huszonhatodikét, ugye eljönnek? Akkor lesz a 88. születésnapom. Ügy szeret­nék énekelni magukkal... Idős György Mihályné ál­lított meg nemrégiben az ut­cán e szavakkal. A szom­szédba tipegett, egy kis terc­ierére. A család, és természetesen a szajoli pávakör örömére megérte György Mihályné május 26-át. Fel is kerestük őt virággal, ajándékkal. Sok­sok népdallal kívántunk neki jó egészséget, boldog szüle­tésnapot. Papp Jánosné Szajol Értetlenség Délután négy óra körül, csúcsforgalomban utaztam haza nemrégiben a 24-es autóbusszal. Az ajtó közelé­ben álltam. A Várkonyi té­ren felszállt egy férfi, két kisgyermekkel. Az egyik a karján ült, a másiknak a ke­zét fogta. Így állt a zsúfolt járműn. Az ajtó melletti ülé­sen egy Jiölgy foglalt helyet, szintén két gyerekkel. A két kicsi a belső ülésen térdelt, az anyuka a külsőn ült. Egy idősebb asszony megkérte, engedje oda a másik két gye­reket. A válasz: De kérem, én gyerekkel vagyok! — A vita folyt egy darabig, majd az anyuka ölébe vette q.z egyik csemetéjét és elégedet­ten mosolygott. Ennyi a „sztori" ... Azt vi­szont nem tudom, hogy for­dított esetben ugyanez a hölgy miként vélekedne az esetről. K. I. Szolnok VÁLASZOKw INTÉZKEDÉSEK Csak Törökszentmiklóson? M. M.-né törökszentmiklósi olvasónk panaszát közöltük május 16-án Akik „nagy lá­bon” élnek címmel. Negyven és feles, negyvenegyes, kö­zépmagas sarkú, szélesebb fe­jű cipőt keresett már sok he­lyen, hiába — írta. Választ Dénes Jánostól, a Szolnok megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat áru­forgalmi igazgatóhelyettesétől kaptunk. A május 27-én kel­tezett levélben azt olvashat­tuk, hogy a vállalathoz tar­tozó 300. sz. Csillag divat­házban a vásárló által kere­sett méretben és a felsorolt ismérvekkel rendelkező cipő jelenleg is kapható. Panaszo­sunknak már megírtuk, hogy mielőbb menjen el a Csillag­ba, feltételezzük, hogy ta­lált is magának megfelelő lábbelit. Abban azonban biz­tosak vagyunk, hogy „ha­sonló cipőben” Jászberény­ben, Kunszentmártonban és egyebütt is járnak (járnának). Ök is Törökszentmiklósra menjenek vásárolni ? ígérték: lesz nyúltáp Tolnai Antal a nyúlszak- csoport elnöke Rákóczifalván. A helyi takarmánybolt a májusra rendelt nyúltápot nem kapta meg — panaszol­ta. Levelét „A fű nem elég” címmel május 23-án közöl­tük. A Szolnok és Vidéke Afész ipari-felvásárlási fő­osztályától érkezett válasz az észrevételre. Eszerint a boltvezetőnek küldött levelet olvasónk féleértette. Tanúsít­hatjuk, hogy nem! Tolnai Antal májusra rendelt tápról írt szerkesztőségünk­nek. A válaszlevélből megtud­hattuk még a következőket: 1980-tól a szövetkezet a ko­rábbi nyúltermeltető gesztor­gazdaságtól átkerült a-duna- varsányi Petőfi Tsz-hez. Az átállás következtében tavaly is, az idén is volt fennakadás a tápellátásban — az idén elsősorban az importból szár­mazó premixek hiánya miatt. A dunavarsányiak egy jász­berényi takarmánykeverő üzemet bíztak meg a táp gra- nulálásával, a szükséges pre- mixet azonban nem biztosí­tották. A Szolnok és Vidéke Afész gépkocsija a kapott diszpozíció alapján a közel­múltban kétszer is üres ra- kadófelülettel tért haza Jász­berényből. Az áfész illetékesei nem vi­tatják: a táp biztosítása az ő feladatuk. Mivel azonban nem ök készítik, és a szüksé­ges anyagok beszerzésében sem működnek közre, a hiá­nyért nem vállalhatnak fe­lelősséget. Nagyobb készletek tárolására azért nem vállal­koznak, meri a nevezett tá­pok eltarthatósági ideje 30 nap! A gyártástól számított 30 napon belül a tápot min­denképpen fel kell használni. Egyébként időközben a nyúltápot kiszállították Rá- kóczifalvára. A gesztorgaz­daság ígérte: folyamatosabbá teszi a tápellátást. Hiányoznak a padok SZERKESZTŐ! ÜZENET Május elseje előtt a kapott információ alapján megírtuk: a megyeszékhely több pont­járól a Tiszaligetbe viszik a padokat, hogy a majáliso­zóknak legyen mire leülniük. Elnézést kérnek ... majd visszahozzák .... Nem tudjuk, mit tervez­nek a padokkal. Egy azonban Ismételten arra 'kérjük ol­vasóinkat, hogy a rejtvénye­ket ne portósan adják pos­tára. Nem váltjuk ki! Ebből nem származik kára senki­nek. Ám a portósan feladott jeligés — házassági, lakás, ál­lás! — hirdetések sem jut­nak el a címzetthez! Ha egy lelek gazdát cserél Új szabályok az ingatlanok eladásából származó jövedelmek adóztatására A lakosság életkörülmé­nyei javításának feladatai között fontos helyen van a lakásgondok enyhítése, hosz- szabb távon pedig végleges megoldása. Gazdasági hely­zetünk azt nem teszi lehető­vé, hogy ennek anyagi ter­heit kizárólag az állam vál­lalja magára. A jövőben is nagy jelentősége lesz annak, hogy a magánerős lakásépí­tés feltételeit biztosítsuk. Az építeni szándékozók tudják, hogy milyen nehéz ma meg­felelő fekvésű, beépíthető te­lekhez jutni. Ha sikerül is ilyet találni, a magas telek­ár miatt gyakran évekre el kell halasztani az építkezés kezdését. A szabad forgalom­ban kialakult magas árak je­lentős mérséklését a jövőben sem tudják biztosítani a ta­nácsok, mert az értékesíthe­tő állami telkek korlátozott számban állnak rendelkezés­re. Éppen ezért a későbbi­ekben is nagy szerepe lesz a személyi tulajdonban levő ingatlanok állampolgárok kö­zötti adásvételének. Megyénkben évente 6—7 ezer lakóház, üdülő, lakó- és üdülőtelek cserél gazdát. Az eladásra szánt telkek szá­ma különösen a városokban csökken, nem elégíti ki a ke­resletet, s ezáltal az árak spirálszerűen emelkednek. Ez viszont azt- is jelenti, hogy aki korábban szerzett ingat­lanát néhány év múltán el­adja, busás haszonra is szert tesz. Az eladók többségét azonban nem ügyeskedési szándék vezérli, hanem a családi igényeit jobban ki­elégítő, magasabb komfortó, lakás építése vagy vásárlása valódi ok. Évente mindössze három-négyszáz olyan eset fordul elő, amikor az eladás spekulatív, munka nélküli jövedelem szerzésére irányul. Szocialista elveinkkel nem egyeztethető össze. jövede­lempolitikai lag sem indokolt, hogy a múló idő, a kielégítet­len kereslet okozta árnöve­kedés egyeseknél jogtalan gyarapodást eredményezzen, s ezáltal társadalmi feszültsé­gek forrásává váljék. A mai viszonyokra, az eladók és vevők érdekeire egyaránt fi­gyelemmel volt a jogalkotó, amikor ez évben újra szabá­lyozta az ingatlanok eladá­sából származó jövedelmek adóztatását. A tanácsok széles körű fel- világosító munkát fejtenek ki, hogy az állampolgárok megfelelően ismerjék és mér­legelhessék az ingatlanok el­adásával járó adóügyi jog­következményeket, tudják tennivalóikat. Mégis az a ta­pasztalat, hogy a tájékozat­lanság miatt többeket várat­lanul ér, hogy a vételár egy részét be kell fizetniük az államkasszába. Az adózás leglényegesebb új szabályairól adunk az alábbiakban tájékoztatást. Általános jövedelemadót kell fizetni azoknak az ál­lampolgároknak, akik földte­rület megosztása (parcellázá­sa) folytán történő ingatlan eladásával jutnak jövedelem­hez. Adóköteles a több. nem lakás céljára szolgáló helyi­ség elhelyezésére alkalmas ingatlan eladásából származó jövedelem is. így például, ha valaki több garázs elhelye­zésére alkalmas telket ad el, adót köteles fizetni. Adókö­teles a nem öröklés útján, hanem egyéb módon (vétel, csere, ajándékozás, ráépítés, tartási szerződés stb.) szer­zett föld vagy házingatlan­nak a szerzéstől számított 10 éven belüli értékkülönbözet­tel történő eladásából, cseré­jéből származó jövedelem is. Ebből a szabályból az is kö­vetkezik, hogy aki öröklés folytán szerzett ingatlant ad el, annak nincs adófizetési kötelezettsége. Az előbbiektől eltérő sza­bály érvényes a 200 négy­szögölet (720 négyzetmétert) meg nem haladó beépítetlen földterületekre. Az ilyen in­gatlan értékesítésével elért jövedelem után csak akkor kell adót fizetni, ha az el­adónak egyéb ingatlana nincs és a földterületet a szer­zéstől számított öt éven be­lül értékesíti. Jó tudni, hogy az említett ingatlanok eladásából szár­mazó jövedelem (adóalap) megállapítására hogyan kerül sor és mennyi a fizetendő adó mértéke. Az adó alapfűt az ingatlan szerzéskori és eladáskori forgalmi értéké­ből (tehát nem a vétel-, ille­tőleg eladási árból) kiindulva határozzák meg. A két for­galmi érték különbözeiét csökkenti az ingatlanon idő­közben végzett értéknövelő beruházások költsége, vala­mint a szerzéskori forgalmi érték alapulvételével számí­tott évi ötszázalékos kamat­hozadék. Előfordulhat azon­ban, hogv az ingatlan szer­zéskori forgalmi értéke va­lamilyen ok miatt megnyug­tató módon nem állapítható meg. Ilyenkor az elidegení­téskori forgalmi érték 30 szá­zalékát kell adóalapnak te­kinteni., A fizetendő adó mér­téke aa előbbiek szerint szá­mított jövedelem összegétől függ, így például, ha az nem haladja meg a 25 ezer forintot, akkor a jövedelem 20 százalékát kell adóként fizetni. A 200 ezer forintot meghaladó jövedelem vi­szont már 75 százalékos mér­tékben kerül elvonásra. A tanácsoknak lehetőséget biztosít a jogszabály arra is, hogy ha az ingatlan eladásá­ra kényszerítő körülmények (például haláleset, baleset, egészségromlás, más telepü­lésre költözés, házasságkötés stb.) miatt kerül sor. az adót mérsékeltebb összegben ál­lapíthassák meg. Nem kell adót fizetni azoknak, akik másik lakóház megszerzése, vagy új építése végett érté­kesítik ingatlanukat. Ennek azonban feltétele, hogy az értékesítésből származó jöve­delem összege ne haladja meg a szerzett ingatlan for­galmi értékét, illetőleg épí­tés esetén a létesítési költ­séget. Az ezeket meghaladó jövedelemrész adóköteles. Az adómentesség további felté­tele. hogy az eladó a másik lakás megszerzésének vagy az új lakás építésének szán­dékát a lakóhelye szerinti ta­nácsi adóhatóságnak beje­lentse. Aki ennek a bejelen­tésnek nem tesz eleget, an­nak utólag már nincs lehe­tősége az adómentességet el­nyerni. Olyan esetben oedig. ha valski az eladástól számított cgv éven belül nem vásárol másik ingatlant, vagy három éven belül nem épít újat. a mentességet elveszti és az adót köteles megfizetni. "Ék­kor viszont már 12, illetve 36 százalékos bírság is ter­heli. Természetes, hogy egy tá­jékoztatás keretében a jog­szabály részletes ismertetésé­re nem lehet vállalkozni. Ezért azt ajánljuk mindazok­nak. hogy akik ingatlant par­celláznak, öt, illetve tíz éven belül értékesítenek, részlete­sebb felvilágosításért minden esetben keressék fel a helyi tanácsot. Dósa Imre, az MTVB pénzügyi osztály adócsoport-vezető j e

Next

/
Thumbnails
Contents