Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-28 / 150. szám
1981. június 28SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye A húsfélék fogyasztói árának emeléséről Június 29-től átlagosan 10 százalékkal emelkedik a húsfélék fogyasztói ára. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy a fogyasztói árak 1-979. júliusi rendezése óta — az energia, az ipari anyagok, eszközök, takarmányok drágulása miatt — számottevően emelkedtek a mezőgazdasági termelés és az Ipari feldolgozás költségei. Emiatt a húsfélék jelenleg átlagosan 36 százalékos fogyasztói ártámogatással kerülnek forgalomba. (Minden kilogrammjuk vásárlásához átlag 17 forinttal járul hozzá az állami költségvetés.) A húsfélék árának mostani emlősével 23 százalékra — az 1979. évi árrendezés utáni szintre — mérséklődik a fogyasztói ártámogatás. A főbb termékcsoportok közül átlagosan: — 13 százalékkal emelkedik a sertés és marha tőkehúsok, valamint a belsőségek, — 8 százalékkal a húskészítmények és az étkezési szalonnafélék, — 6,9 százalékkal a húskonzervek, 12,6 százalékkal a gyorsfagyasztott húskészítmények és — 6 százalékkal a baromfihúsok fogyasztói ára. Nem változik a zsír és a zsírszalonna fogyasztói ára. A rövid sertéskaraj kilónkénti ára például 80 Ft-ról 90 Ft-ra; a sertésoldalasé 52 Ft-ról 58 Ft-ra; a marhafehérpecsenye és felsál 78 Ft-ról 90 Ft-ra; a rostélyos, hátszín ára 56 Ft-ról 62 Ft- ra; a párizsi és a szafaládé ára 56 Ft-ról 60 Ft-ra: az olasz felvágotté 66 Ft-ról 74 Ft-ra; a csemege szalámié rúdbam és darabolva 175 Ft-ról 190 Ft-ra; az előhűtött csirkecomb ára 70 Ft-ról 74 Ft-ra; az 520 gr-os (konzerv) sertéspörkölt ára 55 Ft-ról 59 Ft-ra; a 200 gr- os (konzerv) marhapörkölt ára 26 Ft-róil 28,50 Ft-ra; a 65 gr-os sertésmájkrém ára 6,60 Ft-ról 7 Ft-ra; a 200 gr-os gyorsfagyasztott bélszínroló ára 12,80 Ft-ról 14.20 Ft-ra emelkedik. Nem emelkedik a darabolt csirkemell ára. A kereskedelmi vendéglátás ételárai a felhasznált hús árának emelkedéséhez igazodnak. A munkahelyi étkezésben a munkáltatói hozzájárulás növelésével ellensúlyozzák a húsárak emelkedését. A költségvetési gyermek-, oktatási-, szociális- és egészségügyi-intézményekben az élelmezési költségek növelésével egyenlítik ki a hús- áremelés hatását, ennek terheit az állam vállalja. 1981. július 1-től a vállalati és tanácsi gyermekintézmények étkezési normái is emelkednek. A gyermek- és oktatási intézményekben, szociális otthonokban a lakosság által fizetett térítési díjak változatlanok maradnak. A kedvezményes üdültetés térítési díjai idén nem emelkednek. A vállalatok és a költségvetési szervek üdülőiben ebben az évben saját erőből kell fedezni a hús árának emelésével járó többletkiadásokat. (MTI) Kormányhatározat a nyugdíjkiegészítésekröl A Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott a nyugdíjak és egyéb ellátások rendszeres emeléséről. A változásokkal kapcsolatban a munkaügyi minisztériumban elmondták az MTI munkatársának: — A döntés annak a folyamatnak részeként született meg, amely a nyugdíjasok anyagi biztonságát szolgálja. A Minisztertanács 1970-ben ennek jegyében írta elő a nyugellátások, járadékok évenkénti 2 százalékos automatikus emelését, majd pedig ezért határozott úgy, hogy 1978. január 1-től az emelés összege havi 70 forintnál kevesebb nem lehet. — A mostani rendelkezés az eddigi havi 70 forintról 100 forintra növelte a nyugdíjak és egyéb rendszeres ellátások — járadékok, tanácsi segélyeik, hadigondozási ellátások — automatikus emelésének legkisebb összegét. Így már júniusban 30 forinttal többet kapott kézhez a nyugellátásban és a baleseti nyugellátásban, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti járadékban részesülők többsége A munkások és alkalmazottak minimális nyugdíja pedig havi 1660 forintra módosult. — 1982-től évenként 100 forint lesz a nyugdíjak és az egyéb rendszeres havi ellátások automatikus emelésének legkisebb összege. Így, a fogyasztói árak évi 5 százalékos növekedése esetén, a havi 2000 forintnál kisebb összegű nyugdíjak reálértéke nem csökken, és a havi 5000 forintig terjedő nyugdíjak körében is meghaladja aá eddigi 2 százalékot az évenkénti emelés. — Az intézkedés számolt azzal is, hogy a megélhetési költségek növekedései fokozottan érinti azokat az idős házaspárokat, akik egy nyugdíjból élnek. Ezért elrendelte a havonkénti házastársi pótlék 100 forintos emelését Egyben 100 forinttal növelte azt az ösz- szeghatárt, ameddig a nyugdíj a házastársi pótlékkal kiegészíthető. A 600 forintos házastársi pótlékot az a nyugdíjas kaphatja meg, akinek saját jogú járandósága a havi 1850 forintot nem haladja meg. A többi esetben a pótlék olyan ösz- szeg lehet amely a saját nyugdíjat 2450 forintra egészíti ki. — Végezetül az is idetartozik, hogy júniustól 30 forinttal emelkedtek, 1982. január 1-től pedig évepte 100 forinttal nőnek azok az összeghatárok is, ameddig a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttesen folyósítható. Jelenleg 1950 forint jövőre pedig 2050 forint lesz a két járandóság együtt kifizethető összege. (MTI) Bevetésre készen sorakoznak a T—150—K típusú nagyteljesítményű erőgépek az AGROKER Vállalat szolnoki telepén Tervszerű életszínvonal-politika Interjú Hetényi István pénzügy- miniszterrel ____________ H etényi István pénzügyminiszter nyilatkozatot adott az MTI munkatársának a lakosság életszínvonalát érintő időszerű kérdésekről. A kormány a közelmúltban több olyan intézkedést hozott, amely a lakosság életszínvonalát érinti. Ezek közül a legjelentősebb a búsáremelés, továbbá a nyugdíjemelés évi rendszeres minimumának növelése. Hogyan illeszkednek ezek az intézkedések a tervszerű életszínvonal-politikába? Az életszínvonalat érintő központi intézkedések szorosan kapcsolódnak a VI. ötéves terv, illetve az 1981. évi terv előirányzataihoz, azok megvalósítását szolgálták Ismeretes, hogy terveink a már elért életszínvonal megtartását irányozzák elő. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a keresetek és az árak emelkedése nem szakadhat el egymástól. Magában foglalja azt is, hogy aiz ötéves terv előírásainak megfelelően emeljük a legalacsonyabb és megőrizzük az átlagnál alacsonyabb nyugdíjak reálértékét. Emellett szélesedik a szociális és kulturális ellátás. És azt is. jelén ti, hogy a lakosság a jövedelmét az előző években kialakult módon, keresletének és igényeinek megfelelően használhassa fel, vagyis megfelelő legyen az áruellátás. Ebből következik, hogy az életszínvonal-,politikai intézkedésekre — figyelemmel azok politikai-társadalmi jelentőségére — hangsúlyozottan a tervszerűség jellemző. Mivel a kiskereskedelmi árak egyik része hatósági, másik része pedig szabadon mozog az árváltozások közt is mindkét típusú mozgás előfordulhat. Az 1981. évi népgazdasági terv 4,5—5 százalékos árszínvonal-emelkedéssel számol. Az év elSő négy hónapjában a fogyasztói árszínvonal 3,8. százalékkal nőtt. Ez úgy jött létre, hogy egyes terméfcek- például a benzin, vagy a mosószerek — árának, emelkedése mellett más termékek, mint például a zöldség-gyümölcs és egyes vas-műszaki cikkek ára csökkent. A hús- . áremelés éves szinten 0,6 százalékkal növeli az árszínvonalat. Mivel ebben az évben csak félévi kihatása lesz. az idei egész évi fogyasztás költségeit 0,3 százalékkal emeli. A lakosság pénzbevétele az év első négy hónapjában 6,6 százalékkal, vagyis a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Ennek következtében a takarékbetét-állomány korábbinál gyorsabb növekedése ellenére is az éves előirányzatnál nagyobb mértékben nőtt a fogyasztás. Munkánk ma ismert körülményei és föltételei mellett azonban ebben az évben az alapvető cikkek esetében már nem tervezünk további árintézkedéseket. I Miért éppen a hús árának emelése vált szükségessé? A racionális gazdálkodás és az igazságos elosztás követelménye, hogy a termelés társadalmilag indokolt költségeit a fogyasztók általában térítsék meg Az alapvető élelmiszerek fogyasztói árát tekintve ez a követelmény természetesen csak hosszabb távon, a lakosság tervezett életszínvonalával összhangban valósítható meg. A legutóbbi húsáremelés óta a mezőgazdasági termelésben felhasznált — nem kis részben importból származó — energia, ipari eredetű anyagok, takarmányok árának emelkedése lényegesen növelte az állattenyésztés költségeit. A termelői érdekeltség fenntartása érdekében e költségek nagyobbik részét szükséges volt a felvásárlási árak emelésével ellensúlyozni. 1979-hez viszonyítva — tehát két év alatt — a vágósertés felvásárlási árai mintegy 21, a vágómarháé pedig 16 százalékkal emelkedtek. Ezéirt a költségvetésből folyósított fogyasztói árkiegészítés a hús és húskészítményekre az 1979. évi átlagos 23-ról 36 százalékra nőtt. s 'elérte a 8,5 milliárd forintot. Ezt külkereskedelmi és idegenforgalmi érdekeink sem indokolják Szándékunk, hogy a fogyasztói támogatások elfogadható keretek között maradjanak, s növekedésük ne vezethessen egyszerre nagyobb mértékű áremeléshez. A hús és húskészítmények árának átlagosan 10 százalékos emelése lényegében az 1979. évi támogatási szint helyreállítását eredményezi: az e termékekre adott fogyasztói támogatás átlagosan újra 23 százalékos lesz. Az áremelés hatására előreláthatóan valamelyest csökkent a húsfogyasztás: a csökkenés valószínűleg az értékesebb tőkehúsokat és az azokból íeldloUlgozott készítményeket érinti. Az eddigi tapasztalatok azonlban arra utalnak, hogy a csökkenés csak átmeneti lesz. Ugyanakkor számolunk azzal, hogy növekszik a kereslet az áremelés által kisebb mértékben érintett baromfi iránt, és bővül a tej és tejtermékek fogyasztása, E cikkekből a szükséges árualapok biztonságosan rendelkezésre állnak. Valószínű továbbá, hogy az áremelés ösztönzi a kistermelőket saját fogyasztást célzó termelésre. I Összefügg-e egymással a húsáremelés és az évi minimális nyugdíjemelés mértékének növelése? A hús árának növelése — mint már említettem — az 1981. évi népgazdasági tervben előirányzott bér- és áremelkedések keretében valósul meg Ezért szélesebb körű, külön ellentételezést nem irányoztunk elő. A nominálbérek tervezett átlagos növelése összhangban van az árszínvonal tervezett 5 százalékos emelésével. Hangsúlyozom, hogy a nominálbér- emetésnél átlagról van szó, hiszen a bérek differenciált emelését a teljesítményeknek kell megszabniuk. Ami pedig a júniusi nyugdíj intézkedéseket illeti: a kormány a nyugdíjak évi 2 százalékos automatikus emelésének ez évben érvényes legkisebb összegét a korábbi 70 forintról júniustól 100 forintra emelte feL Ez a 3500 forint alatti ellátásoknál teljes egészében többletet ie- ient, sőt a 3500 és 5000 forint közötti nyugdí jak esetében is valamelyest növeli az eddigi ellátást. Az intézkedés tehát a nyugdíjasok túlnyomó többségét érinti kedvezően, csak a kisebbség esetében marad változatlan a nyugdí jak automatikus emelkedése. A mostani nyugdí j intézkedés az idén 35Ö millió, egész évre számítva pedig 700 millió forint többletet jelent a nyugdíjasoknak a költségvetés számlájára. Sajnos vannak olyan nyugdíjas-rétegek is. ahol a nyugdíjak vásárlóértékét nem tudjuk megőrizni. Azt a nyugdíjas-réteget, amelyiknél egy ellátásból ketten élnek, mindig megkülönböztetetten kezeltük. Ennek megfelelően ez év júniusától a házastársi pótlék összege és a pótlékra jogosító nyugdíjösszeg határa 100 forinttal magasabb lett Az intézkedés éves szinten 200 millió forint többletet jelent. Ezzel 240 ezer nyugdíjas családnál, ahol ketten élnek 2450 forintnál kisebb nyugdíjból, valamelyest javulnak a megélhetés feltételei. Mindent egybevetve, a húsáremielés, és a nyugdíjemelés a terv. előirányzataival, számításaival van összhangban. A VI. ötéves terv- törvény előirányozza, hogy az átlag alatti nyugdíjak reálértékét megőrizzük. 1981- ban 4,5—5 százalék árszínvonal-emelkedés mellett mindazok nyugdíjának a reálértéke nő vagy szinten marad, akiknek a nyugdíja havi 2000—2500 forintnál nem több.- És ez a réteg ma a nyugdíjasoknak több mint a felei Felhívtam a fi gyeimet arra is, hogy amíg a húsár- emelés egyszeri kiadástöbbletet jelent, addig a nyugdíjintézkedés. mivel beépült a nyugdíjautomatizimiusba, nemcsak ez évben, hanem minden következő esztendőben is az eddiginél magasabb évi növekedést biztosít. A 30 forintos emelés kihatása tehát jövőre 60, 1985-re pedig egy érintettnél már havi 150 forint többletet lelent. A húsáremelés minden egyéb vonatkozásban a lakosságot érinti, vagy az állam és a vállalatok is viselnek-e többletköltséget? A nyugdíjasok, járadékosok, rendszeres szociális segélyezettek ellátásának növelése mellett a húsiáremelés terhét több területen nem a lakosság, hanem az állam, illetve a vállalatok, intézmények vttselik. Az ellátást nyújtó egész- jségügyi1, szociális, valamint gyermek- és diákjóléti intézményekben az étkezési költségek többletét az állam vállalja magára, vagyis a térítési díjak nem változnak. Ezzel összhangban a vállalati gyermekintézményekben alkalmazott tanácsi gyermek- intézményei élelmezési költ- ségmonrmatívák is módosulnak, s július 1-től a gyermekintézménnyel rendelkező vállalatok nagyobb összeget helyezhetnek jóléti alapfokba. Megjegyzem még, hogy ezzel az intézkedéssel együtt az általános iskolai étkeztetés színvonalát is javítottuk, ugyanis a költségkereteket — pontosabban: a napi élelmezési normákat — a húsáremelés indokolta mértéknél nagyobb arányban emel- iük. A térítési díjakra ezt ..a többletet sem hárítottuk át. A munkahelyi étkeztetésben sem növekednek a dolgozók térítési díjai, a húsáremelés kihatását a munkáltatói hozzájárulás növelésével kell ellensúlyozni. A SZOT-, illetve a vállalati, hivatali üdültetés térítési díjai sem emelkednek az intézkedés nyomén. Bizonyos vagyok benne, hogy a közvélemény is megérti a kormány szándékait, intézkedéseit.
