Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-14 / 111. szám
1981. MÁJUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Afrikai szakszervezeti aktivisták látogattak Szolnokra ban? Az egyedi gépgyártás szervezési gondjaival a sorozat harmadik része foglalkozik. Az első helyszín a MÁV szolnoki Járműjavító Üzeme. A manapság inaira berkekben szükségszerű „divatirányzattal”, a termékszerkezet korszerűsítésével a MÁV szolnoki Járműjavítójában nem kell foglalkozni. Ez a cég ugyanis Diesel-mozdonyok és v asú ti szemlél yköcsik karbantartásával, felújításával foglalkozik. A csinálnivaló, hogy kissé egyszerűen fogalmazzunk, adott, s hozzá — Javunk többször hírt adott erről — az eszközök is, hiszen tavaly az év elején költözhettek be véglegesen a hatalmas, frissen épült csarnokba. Az itt lefektetett vágányok, az úgynevezett hajók — hét., található belőlük — kialakításával le is tették voksufcat a tervezők és az üzemiek egyfajta szervezési szisztéma mellett. Mindez annyit tesz, hogy az elhatározások szerint, folyamatosan, hasonlóan a gyárfáshoz, szalagsze- rűen, reperáliák az ide kerülő mozdonyokat, más csarnokokban a személykocsikat, és azok úgynevezett fődarabjait. A felvonultatott, ha úgy tetszik, kiépített eszközök — például mosóberendezések, daruk — biztosítiák is a sza- lagszerűséget. Folyamatos Ságról azonban aligha beszélhetünk. Elegendő csupán az egyik hajóban — gyártó területen — felsorakoztatott álldogáló, félig kész motorok tömegén végignézni, látható, hogy az alkatrészellátás rapszodikussága elgáncsolja időnként ezt a törekvést. (Drágább raktár területet, mint ez, a „kényszertároló” aligha találunk a megyében.) Mindez persze nem a szervezőkön múlik. Az üzemben 1979 áprilisában hoztak létre egy szervező csoportot, összesen öten dolgoznak itt, a vállalati létszám, tegyük hozzá, meghaladja az ezret. Ahogyan a szakirodalom írja, könnyű a dolguk, hiszen ez azt mondja: legbonyolultabb szervezési feladatot az átszervezés jelenti, amikor az elavult szervezetet a követelményeiknek meg nem felelő módszert kell korszerűsíteni. Ilyenkor a szervezők kezét bizonyos mértékig megkötik az adottságok. Ügy tűnik, a Járműjavítóban ez csupán a látszat, hiszen az új szervezési szém- pontból „szűz terep”, csak részben felel meg az érintetlenség kívánalmainak. A dolgok ott kezdődnek, hogy a beruházásiban csak a végső szakasznál kapcsolódtak be a szervezők a munkálatokba. így azután előfordul, hogy egyes javítási részfolyamat annyiban különbözik a régitől, hogy új helyen csinálják, Persze, van olyan közöttük, amely alapvetően más, a korábbihoz képest, így például a raktározás, amely szervezési viszonylatban is a legkorszerűbb megoldások közé tartozik, (Furcsa kontraszt a magas raktár mellett az említett kényszerpihenőn tartózkodó motormennyiség.) Javítás „gyalog” Vagy említhetnénk a forgóvázak javítását. Itt éppen a szervezők közreműködésével újfajta, a váz szereléséhez nélkülözhetetlen, forgatóberendezéseket állítottak munkába. E munkaterület dolgozói elmondták, hogy nem csupán a termék útja rövidült a javítás folyamán, hanem könnyebb a munka is a régi kézi forgatáshoz viszonyítva. Sőt, létszámot is sikerült megtakarítani! Megszűnt a daruzás olykor sok gondot jelentő problémája, csökkentek a veszteségidok is. De említhetnénk, a hengerek, a hengerfejek javítási módszerét is. Ez már igazén a szervezési „nagyfalatok” közé tartozik. Optimalizált szállítással, megmunkálással. (Zárt ciklusú javítást alakíthatnak kii, célgépekkel, felsőpályás emelőkkel, görgős asztalokkal, gyorsíthatják a termelést.) Tetszetős, újszerű már félig-meddig a csarnok festése — tehát még ergonómiai szempontokat is figyelembe vehették. Mégis úgymond „gyalog” vagyis az eredeti elképzelés nélkülözésével javítják ezeket a gépegységeket. A fejlesztés befejezéséhez berendezések hiányzanak. Pedig a miunka elvégzése az üzemen belül igen fontos dolog Régen az Északi Járműjavítóban újították fel az említett gépelemeket, s ez időnként az átfutási időt igencsak meghosszabbította. Mindezidáig a termelés eszközeiről esett szó. Az üzemi szervezőknél azonban a stooneren, s a tollon kívül aligha, található más munkaeszköz. Filmfelvevőkre, képmagnóra, s ezekhez hasonló, a munkaszervezést könnyítő berendezésekre nincs is szükség, mert ahogyan mondják, a munkahelyek, a javítási metódus kialakítása úgymond ma még a szervezés extenzív feladatai közé tartozik. Az intenzi- fikálás, — a mozdulatok, a munkahelyek, f gyártmányok, s a javítók útjának elemzése — még a jövő zenéjei Az elmondott példák azt bizonyítják, van tennivalója a kis csoportnak. Hát még ha tudjuk, hogy időnként a géptelepítés, a tar- goncaiérat szervezése, sőt a szikvízellátás is az ő dolguk. Más kérdés — és így utalhatunk a bevezetőben említettekre, a szervezés igen tág, sokszor túlontúl tág értelmezésére — tudna—e alkalmazni az üzem ezt a szellemi kapacitást „nemesebb” feladatok elvégzésére? A legújabb munka, a személyko- csi-íavítás hálóterve« elemzése arról tanúskodik, hogy igen. Utazó bizonylatok S bizonyosan nem mondhat le a Járműjavító a mesterségesen megalkotott szürkeállomány, a számítógép használatáról sem. Pillanatnyilag az anyagbizonylatok utazgatnak a fővárosba, s vissza, a velük összefüggő feldolgozott információk, tablók, amelyek már csak a manuálisan elvégzett munka ellenőrzésére jók. Az egységes bizonylati rendszer a MÁV javítóbázisain béLül ma még csak elképzelés, a központi anyag- és alkatrész- nyilvántartás utópiájáról ne is beszéljünk. A Járműiavító szinte egyik évről a másikra változott, hiszen még a csarnokban állt a gőzmozdony, amikor már dolgoztak az új iavíitanivaló- kon, a Diesel-vontatókon. A változásokhoz alkalmazkodott a munkásgárda, s a tartalékok feltárásához — ebben elsődleges szerep jut a szervezésnek, a szervezőknek, s a már máshol bevett módszer szerint létrehozott alkotó csoportoknak, az úgynevezett teameknek — úgy tűnik a következő lépést a műszakiaknak kell megtenniük. Hajnal József (Folytatjuk) A GYÓGYÍTÓ SZERVEZÉS Ötletek egy forgatóra Afrikai — togói, felsővoltai, guineai, kongói és madagaszkári — szakszervezeti aktivisták huszonegy tagú delegációja látogatott tegnap Szolnokra. A vendégek a Szakszervezetek Országos Tanácsa nemzetközi szemináriumán tartózkodnak hazánkban. Délelőtt Árvái István, a Kenderesen jelenleg 1898 lakást tartanak nyilván, és ezek 95 százaléka magántulajdonban levő kertes családi ház. a nagyközség évente 30—35 új házzal gyarapodik, és az építkezések túlnyomó többségét) három kisiparos végzi. Az új házak egy része a település nyugat ti részére, a 4-es főúttól jobbra eső területre kerül, ahol a következő évtizedekben mintegy 120 családi ház és telek létesítésével számolnak. Itt a négyszögölenkénti telekár mindössze ötven forint körül alakul. Aki viszont a központhoz közelebb szeretne házat építeni, az is talál házhelyet. Kenderesen mégmost is sok a belterületi nagytelek, és közülük évente 18—20-at megosztanak. Az építkezéseken kívül a lakásfelújítások száma is emelkedik. Évenként 15—20 régi épület bővítésére, komfortfokozatának növelésére kérnek engedélyt a helyi tanácstól. Egyre több a fürdőszoba, és a lakások hetven százalékába a vizet is bevezették. Ami a tanácsi, szolgálati lakásokat illeti, ezekből 21 van. Zömük pedagóguslakás, és az épületek között akadnak újak meg korszerűtlenek, elavultak is. A Szolnok megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás tíz vállalati bérlakással rendelkezik, a repülőgépes szolgálat eggyel, a November 7. Termelőszövetkezet pedig tizenkettővelA nagyközségben negyven, üresen álló családi ház van, amelyek közül évente 8—10 jakást értékesítenek a sok- gyermekes családoknak. Elkészült Kenderes központjának részletes rendezési terve, amely már többszintes családi házakat is tartalmaz. Hasonló háztípusokra igénylők is bőven akadnának, de a megvalósítást hátráltatja, hogy a centrumban nincsen megfelelő, tanácsi tulajdonban levő, szabad terület. A magas Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára az SZMT székházában fogadta őket, majd Szolnok megyéről, a megyében folyó szak- szervezeti munka tapasztalatairól — elsősorban a területpolitikai feladatokról, a tanácsokkal való együttműködésről — adott tájékoztatást. kisajátítási, szanálási költségeket pedig a tanács egyenlőre nem tudja vállalni. Közigazgatásilag a telépü- léshez tartozik a nyolcszáz lakosú Bánhalma, amelyet fejlesztendő külterületként kezelnek. Ide lassanként valóságos modern „minifalu” épül, a település évente 4—5 új házzal gyarapodik. A Középtiszai Állami Gazdaság az elmúlt tervidőszakban tizenöt szolgálati lakást épített, és ez a folyamat jelenleg is tart. Ilymódon is szeretnék az új sertéstelepre a szakembergárdát biztosítani. Bizonyára növeli az építkezési kedvet az is, hogy az idén Bánhalmán üzembe helyezik az új — az állami gazdaságtól független — vízmüvet D. Sz. M. Ebéd után a fogyasztási szövetkezetek munkájával ismerkedtek a vendégek. Látogatást tettek a MESZÖV- székházban, rövid városnézés közben megtekintették a Skála Tiszavidék Áruházat és a Szolnok éttermet. Képünkön a delegáció egy csoportja. Fotó: Tarpai Kitüntetések a béke- és barátsági hónap alkalmából Az Országos Béketanács elnöksége a béke- és barátsági hónap alkalmából a békemozgalomban, a szocializmus építésében végzett eredményes munkáért a Magyar Békemozgalom kitüntető jelvényét adományozta Földi Lajosnénak, a martfűi Tisza Cipőgyár tűzőnőjének, Sáros Máriának, a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz tagjának, Tóth Andrásnénak, a kisújszállási KUNSZÖV szocialista brigádvezetőjének, Tóth Endrének, a Hazafias Népfront Kisújszállás városi bizottsága titkárának. A Magyar Békemozgalom emlékplakettjét kapta a MÁV Szolnoki Járműjavitó Üzem férfiénekkara, a tiszörsi Petőfi Tsz Gábor Áron Szocialista Brigádja. Kicsit hason1 latos ez a labdarúgáshoz. Mind- ■ nváian szakértői vagyunk. Mert (valamennyien végzünk hasonló tevékenységet Megszervezzük' pihenésünket, este mosakodunk, megágyazunk, megszervezzük munkába érkezésünket, bérletet vásárolunk, időben reggelizünk. Az evidenciák után szabadion hivatkozni bonyolultabb szervezői mi voltunkra: képesek vagyunk több hónapra előre programunkat, tennivalóinkat átgondolni, kialakítani. Szóval mindezek kapcsán nem véletlenül érezzük feljogosítva magunkat arra, hogy ítéletet mondjunk munkahelyünk és más mun- Kahelyek szervezettségi színvonalára, Hiszen a hibákat is — lám, gondoljuk csak át — gyorsan, úgymond kapásból tudnánk tucatszámra sorolni. Mindezek orvoslására elfogadható véleményt mondani már nehezebb. Nem véletlen tiehát, hogy az utóbbi időben nagy a keletje a szervezet épülését szolgáló szakértőknek. (A szervező: megfelelő szervezéselméleti és módszertani felkészültséggel rendelkező szakember, aki szervezéssel hivatásszerűen foglalkozik — mondja a munkaügyi lexikon. (Persze, ha kicsit a mélyére nézünk a dolgoknak, kiderül az is, hogy nagyobb a füst, mint a láng. S időnként a szervezés eredménye megfoghatatlan, mint az imént említett füst, és persze, az is előfordulhat, hogy fojtogat, mint a szmog. Szavazat hajókkal Lapunk három részes sorozatban megkísérli feltérképezni három üzem példáját, hogy mit jelent ez a szó az üzemekben: szervezés. A három helyszín mindegyikénél foglalkoztak már szervezéssel, de sajátosságai miatt ez a tevékenység „egy lapon” nem említhető. így három napon át kaphat az olvasó képet arról például: mit alapoz a Járműjavítóban egy eszköztélen szervező? Ráolvasás vagy tanulmány? Erre a kérdésre a sorozat második részében — amely a kunmadaras! Vas- és Eliektro- jnosipani Szövetkezetről szól — kapható válasz. Semmi vagy minden — avagy hogyan alakul a szervezés a jászberényi AprítógépgyárHáromszázhatvan hektáron kaszálnak lucernát a jászboldogházi Aranykalász Termelőszövetkezetben. Mint más gazdaságokban, itt is visszavetette a zöldtakármány első növedé- kének fejlődését a hideg, a csapadékhiány, így hektáronként 1,8 tonnás termést tudnak betakarítani. Képünkön: géppel forgatják a rendre vágott lucernát (T. F.) Évente 30-35 új lakás Többszintes házakra , is lenne igény Kenderesen
