Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-14 / 111. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁJUS 14. |A tudomány világa | Anyagvizsgálat röntgensugárral Ipari röntgenfelvétel kiértékelése a csehszlovákiai Skoda gyárban Az dparf termékek minőségvizsgálatának legismertebb módia az úgynevezett meózás, amellyel megfelelő mintavétel után eldöntik, hogy a termék ^forgalomba hozható-e, megfelel-e az érvényes szabványoknak. Amíg azonban a termék elkészül, esetleg többször is meg kell vizsgálni azt az anyagot, a mély ből gjyártiáfe Ezekl a vizsgálatok kiterjednek az anyagok kémiai, fizikai, szilárdsági, technológiai, metal- lografiaá és egyéb tulajdonságaira. Különösen fontosak az úgynevezett roncsolás- mentes anyagvizsgálatok, amelyekkel már a kész munkadarabokban lévő anyaghi- bákat, repedéseket, záród- mányokat, szövetszerkezeti rendellenességeiket / vizsgálják, anélkül1, hogy a terméken lényeges sérülést okoznának. Az ilyen vizsgálati módszerek között legismertebb a tárgynak röntgensugárral vagy radioaktív izotópokkal történő átvilágítása, amellyel példáiul az öntvényekben a belső repedések, záródmányok kimutathatók. Anyagvizsgálati célokra a röntgensugárzásnak azt a tulajdonságát használják fel, hölgy valamely tárgyon áthaladva csökken a sugárzás erőssége. Ez az intenzitáskiü- lönbség vagy röntgenfényké- ptezésÉel mutatható ki, amelynek során a hibahelyen áthaladó, tehát kevésbé elnyelt sugarak erősebb feketedést okoznak a lemezen, vagy átvilágító eliárással, amelynek folyamán ernyőn, láthatók az dntenzitáskülönb- ségek és élktron számláló csővel mérhetők. A röntgenvizsgálat előnye, hogy 120—130 milliméter vastag fémek vizsgálatéra is alkalmas, hátránya viszont, hogy nem mutatja ki megbízhatóan a 0,15 milliméternél kisebb hibákat és repedéseket. A röntgen vizsgálatot eredményesen alkalmazzák a hegesztési varratok ellenőrzésére, valamint vasbeton szerkezetbe beépített acélváz helyzetének utólagos megállapítására. A rendszeres anyagvizsgálat nemcsak tényeket állapít meg, hanem kutatja az okokat is, amelyek miatt valamely anyag a használati körülmények között nem felel -meg. Az igazi tudománynalc egyszerre van helyi, országos és nemzetközi jellege Bemutatkozik a DAB Társadalomtudományi Szakbizottsága A Debreceni Akadémiai Bizottság megalakulásakor létrejött hét szakbizottság egyikeként a Társadalomtudományi Szakbizottság tíz munkabizottságot és munkacsoportot szervezett a három megyéi-e kiterjedő régió társadalomtudományi kutatóinak, szakembereinek az ösz- szefogására. Azaz: az irodalomtudományi, nyelvtudományi, néprajzi, művelődéskutatási, filozófiai, történelemtudományi, politikatudományi, közgazdasági és szociológiai, neveléstudományi, pszichológiai munkabizottságokat, amelyek közül a történelemtudományi például négy (általános, helytörténeti, munkásmozgalom-történeti, történelem, oktatási), a neveléstudományi szintén négy (neveléselméleti, neveléstörténeti, felnőttnevelési, felsőoktatási) a közgazdasági és szociológiai pedig két munkacsoporttal kezdte meg működését.' A DAB e legnagyobb szakbizottságában közel száz tudományos akadémiai fokozattal (4 akadémikus, 15 tudományok doktora, jóval több mint félszáz kandidátus) rendelkező illetve azt rövidesen megszerző kutató tömörül, akik mellett még legalább kétszer—háromszor ennyi, tudományos munkával többé-kevésbé rendszeresen foglalkozó értelmiségi szakember vesz rész a munkában. Túlnyomó többségük természetesen fél- sőoktatási intézményekben és Debrecenben dolgozik. Ilyen nagyszámú kutató, a DAB célkitűzéseinek megfelelo'tu- dományos tevékenységét, információcseréjét folyamatosan irányítani, szervezni és koordinálni rendkívül nehéz feladat. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az eddig megtett csak kezdetnek tekinthető lépéseinket, elért szerény erdményeinket. Decentralizálás, több lépcsőben Az eltelt néhány esztendő során mindenekelőtt a DAB társadalomtudományi feladatainak néhány koncepcionális kérdését igyekeztünk tisztázni. Már első szakbizottsági üléseinken megállapítottuk, hogy nem légüres térben kell munkánkhoz fogni, hanem messzemenően támaszkodnunk kell a régió tudományos hagyományaira, sajátosságaira. A nemzeti tudomány struktúráját, orientációit, a régió kutatóinak korábbi és jelenlegi elkötelezettségeit figyelembe véve kell és lehet saját munkánkat megszervezni, illeszteni mindahhoz, ami volt vagy van ezen a területen. Vagyis több vonatkozásban folytatnunk, továbbfejlesztenünk kell a már megkezdett és folyó kutatásokat is. Több alkalommal megvitattuk azt a problémát is, hogy noha a DAB keretében szerveződő tudományos energiákat elsősorban a régió tudományos szükségleteinek a kielégítésére kell irányítani, felhasználni, ezt azonban nem szabad szűkkeblűén, mereven értelmezni. Szakbizottságunk tevékenységének egyik alapelveként fogalmaztuk meg, hogy az igazi tudomány egyszerre helyi, országos és nemzetközi jellegű, és hogy ezeket az aspektusait nem lehet és nem szabad szétválasztani, még kevésbé szembeállítani. Ezért nem beszéltünk le senkit arról, hogy országos vagy éppen egyetemes vonatkozású kutatásokkal foglalkozzon, akár a DAB keretében is. Már szintén munkánk kezdeti szakaszában próbáltuk saját helyzetünkre vonatkoztatva értelmezni a különböző párt- és tudománypolitikai dokumentumokban gyakran szorgalmazott tudományirányítási, tudományszervezési decentralizációt. Ez egyrészt a fővárosi, országos tudományos központokhoz, intézményekhez, tanácsokhoz, bizottságokhoz stb. való alkotó kapcsolatrendszer kiépítését, a nem mindig egészségesen alakuló viszonyok elvi megalapozottságú rendezését jelenti számunkra. Másrészt azt igényli tőlünk, hogy fokozatosan oldjuk, enyhítsük a régió tudományos életének túlzott „Debrecen-centrikus- • ságát”. Ezért szorgalmaztuk és ösztönözzük a munkabizottságokat arra, hogy Debrecen mellett Nyíregyháza és Szolnok, valamint a három megye társadalomtudományi témákkal foglalkozó intézményeit és szakembereit, minél teljesebben kapcsolják be a DAB munkájába, minél több tudományos rendezvényt szervezzenek a régió székhelyén, Debrecenen kívül. Végül, de nem utolsó sorban a tudományos de„Visszhangok” a szervezetből Az agysebészetben, a nőgyógyászatban, a szívgyógyászatban, az urológiában és at orvosi gyakorlat egy sor más területén egyre gyakoribbá válik az ultrahangos vizsgálati módok alkalmazása. A vele elért eredményeik egyrészt nagyon pontosak, másrészt — ellentétben egyéb eljárásokkal, pl. * röntgene- zéssel — a betegnek nem okoznak semmiféle megterhelést, káros mellékhatást Érthető tehát, hogy először a terhes nők vizsgálatánál, a csecsemő- és gyermekgyógyászatban kezdték el alkalmazni az ultrahangos vizsgálatokat. Segítségével ma már következtetni lehet a magzat korára, nemére, a méhben elfoglalt helyzetére, az ikerterhességre, újszülöttek, csecsemők vizsgálatánál az agyon belüli károsodásra, a koponyába sérülés révén bekerült idegen test elhelyezkedésére . A belgyógyászok az ultrahang diagnosztikai segítségével tájékoztatást kaphatnak a máj, az epehólyag, az epeutak, a hasnyálmirigy, a lép, a vese elváltozásairól. Urológusok számára kirajzolódnak az epekövek is, ha legalább 6— 7 milliméter átmérőjűek. Ultrahangoknak egyébként az ember által nem hallható, másodpercenként tizenhatezernél nagyobb számú mechanikai rezgéseket tekintjük. Az orvosi diagnosztikában másodpercenként egy — húszmillió, 0,1—1,5 milliméter közötti hullám- hosszúságú, élő szövetekben másodpercenként ezerötszáz méteres haladási sebességű rezgéseket használnak, amelyek két közeg érintkezési felületéről visszaverődnek. Képünkön: egy japán gyártmányú korszerű ultrahangos vizsgálóberendezést láthatunk, amelynek működési elve megegyezik a radaréval. A letapogatófej az általa kibocsátott ultrahangimpulzusokat a visszaverődés után is fogja, s az elektron- sugárcsöves kijelzőre juttatja, megjelenítvén a vizsgálat belső rész körvonalait. (KS) centralizációnak magában kell foglalnia a társadalomtudományi kutatás társadalmi, személyi bázisának további szélesítését a pedagógusok, kulturális, gazdasági és más szakemberek körében. Anélkül azonban, hogy ez a dilettantizmus felé sodorna bennünket. A túlzott centralizmus, a korlátolt provincializmus, a színvonalta- lanság és igénytelenség tendenciáival szemben tehát kell lennünk. egyaránt következetesnek Öt kötet Szakbizottságunk kezdemé- nyezően járult hozzá a DAB kiadási tevékenységéhez. Az első öt, a DAB által vagy támogatásával, kiadott kötet a Társadalomtudományi Szakbizottság munkabizottságai keretében született meg. (A szovjet pedagógia és a mai iskola problémái 1978. Lakótelep — kertes házak helyén. 1979., Kunmadaras juhászata. 1980., Népi-paraszti kultúra — szocialista kultúra 1981., rövidesen elkészül az Ady és Debrecen című kötet is.) A szakbizottság kezdeményezte, sőt tervét is kidolgozta egy, a DAB által kiadandó tudományos folyóiratnak, amely sajnos mindezidáig nem valósulhatott meg. A DAB illetve a munkabizottságok által kiírt pálya- tételekre szép számmal készültek színvonalas társadalomtudományi pályamunkák Is, amelyek 1000—5000 forintos pályadíjban részesültek. A DAB tervezi, hogy ezek közül a legjobbak publikálásra is kerüljenek. (Az Ady és Debrecen című kötet is eredetileg pályamunka volt.) A szakbizottság munkabizottságai az elmúlt években komolyan törekedtek arra is, hogy kialakítsák sajátos munkaprofiljadkat. Illusztrálásként megemlítünk néhány munkabizottsági távlati programot. A Történettudományi Munkabizottság a nagy történelmi személyiségek és évfordulók megünneplését szeretné megalapozottabbá tenni ezen alkalmakra szervezett magas színvonp’ú tudományos ülésekkel. Tovább kívánja erősíteni a helytörténeti, munkásmozgalom-. ipar- és ag- rártörténeti kuia iásokat. A Néprajzi Munkabi zottság komolyan bekapcsolódott, és intenzíven segíti a táji és megyei néprajzi atlaszok országos munkálatait, és folytatja a Hortobégy-kutatóso- kat. Az Irodalomtudományi Munkabizottság a 18.—20. századi debreceni és tiszántúli irodalmi hagyományok kutatására’ összpontosítja figyelmét A Neveléstudományi Munkacsoport a 6. sz. kutatási főirány keretében folyó munka regionális koordinálást és a fiatall tapasztalatlanabb kutatók rendszeres kutatásmetodikai képzését vállalta fel. A Politikatudományi Munkabizottság a marxista politikatudomány alapvető kérdéseinek tisztázását elősegítő tudományos ülések szervezésében, regio- onális rétegpolitikai kutatásokban látja feladatait. A Közgazdasági és Szociológiai Munkabizottság a régió mun- kerőhelyzetének és a 'lakótelepek szociológiai jellegű vizsgálatát tűzte ki fő feladatául. Rendezvények Munkabizottságaink az elmúlt években több, országos figyelmet és visszhangot keltő tudományos rendezvényt tartottak. Ezek közül is érdemes néhányat megemlítenünk. A Történet- tudományi Munkabizottság Szolnokon a legújabb gimnáziumi történe lemtantervr öl, Debrecenben a legjobb országos erőket is megmozgatva. a várostörténet kérdéseiről Nyíregyházán a ..Magyarország története” sorozat eddig megjelent köteteiről rendezett izgalmas vitákat eredményező tudományos ülést illetve konferenciát. A Neveléstudományi Munka- bizottság a régió területén is túllépve, (Debrecen, Pécs, Hajdúszoboszló, Nyíregyháza. Jászberény, Szarvas) más vidéki akadémiai bizottságokkal kapcsolatot teremtve szervezett országos és külföldi részvételű konferenciákat. tudományos üléseket a neveléstudományi kutatások elméleti-módszertani kérdéseiről A Művelődéskutatási Munkabizottság Debrecenben tartott két jelentős tudományos tanácskozást a megyei művelődési központ működési modelljéről, illetve a népi-paraszti kultúra és a szocialista kultúra viszonyáról A Néprajzi Munkabizottság a régió múzeumaiban körbejárva tartja munka- és felolvasó üléseit (Debrecen. Szolnok. Karcag stb.). A Politikatudományi Munkabizottság a régió mindhárom megyeszékhelyén tartott vitaülést a marxista politika- tudomány kérdéseiről és a helyi politikatudományi kutatások megszervezéséről. A dolog természetéből fakadóan egyes munkabizottságok szakmai, személyi és egyéb körülmények miatt még nem találták meg sajátos funkcióikat, a legmegfelelőbb folyamatos munkaformákat. s ezért eddig még nem tartottak rendszeresen vagy egyáltalán üléseket, rendezvényeket. Viszonylag kevés még a munkabizottságok által irányított, máshol és más keretben nem végzett konkrét kutatás, Ez a néhány év számunkra' tulajdonképpen az útkeresés időszaka volt Végül ezt az alkalmat megragadva tájékoztatjuk az olvasókat az érintett szakembereket hogy 1981. januártól kettévált a Társadalomtudományi Szakbizottság. Az irodalomtudományi, nyelvtudományi, néprajzi és m űvelödésk utaitás i munkabizottságok (az MTA I. Osztályának szervezeti modelljét követve) működnek a Társadalomtudományi I. Szakbizottság keretében. A többi munkabizottságot a Társadal (mtudományi II. Szakbizottság irányítja. Ez utóbbi kibővült a jogtudományi munkabizottság létrehozásával. Több munkabizottság hozott létre új munkacsoportokat (pl. didaktikai -metodikai, óvó-pedagógiai stb.). Mivel a II. Szakbizottságnak még mindig meglehetősen nagy számú azaz hét szakágazatot és munkabizottságot kell átfognia, nem elképzelhetetlen a további osztódás. (Véleményem szerint a közgazdasági, szociológiai. politikatudományi és jogtudományi munkabizottságokat kellene majdan a létrehozandó Társadalomtudományi III. Szakbizottságba szervezni.) Természetesen a DAB-ban végzett egész munkánknak nem a szervezeti része, oldala a legfontosabb, hanem — akárcsak országosan — a tartalom, a minőség, a gyakorlattal való kapcsolat. Ebben a tekintetben bizonyára úi lehetőségeket. további lendületet fog nyújtani munkánknak az is, hogy nemrég felavathattuk funkcionálisan kitűnő, szép és célszerűen berendezett székházunkat amely bizonyára meleg otthonul fog szolgálni lég- fontosabb rendezvényeink és az annyira hiányolt interdiszciplináris tudományos közéletünk, folyamatos közösségi és társas életünk számára. Dr. Soós Pál a Társadalomtudományi I. Szakbizottság titkára
