Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-14 / 111. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁJUS 14. Kockázatos üzlet „Üzletet kötöttünk. Ró­mában az amerikaiak el­fogadták a nyugat-euró­pai NATO-országok kö­vetelését az eurostraté- giai fegyverekről folyta­tott tárgyalás felújításá­ra, Brüsszeliben viszont az atlanti hadügyminisz­terek hajoltak meg a wa­shingtoni álláspont előtt, s ennek értelmében ké­szek évi három százalék­kal növelni hadikiadá­saikat.” A meglehetősen Cini­kus idézet egy diploma­tától származik Tömör összegezése annak az al­kudozásnak, amely előbb az olasz, majd a belga fővárosban folyt európai és amerikai politikusok között. A brüsszeli diplo­mata kétségkívül a lé­nyegre tapintott. Valóiban üzletkötés történt, csak­hogy következményeiben rendkívül kockázatos üz­let. Meglehet, Haig külügy­miniszter és Weinberger hadügyminiszter elége­detten számol majd be a Fehér Háziban európai útjáról. Elvégre az USA érdekei nem szenvedtek csorbát. A NATO római miniszteri tanácsülésén csak nagyonis homályos utalások történtek a fel­tételekhez kötött szov­jet—amerikai párbeszéd szálainak újrafelvételé- ről. Ehhez képest Brüsz- szelben a 15 hadügymi­niszter végül . konszen­zussal fogadta el a hadi­kiadások növelésének Washington által megkí­vánt ütemét. Az egység látszatának megőrzése —ez a lényeg, ez derül ki a brüsszeli tanácskozás döntéséből. Hans Apel nyugatnémet hadügyminiszter és több társa ésszerűtlennek, ki­vitelezhetetlennek minő­sítette a költségvetés emelését, hiszen a nyu­gat-európai országok gazdasági bajokkal küsz­ködnek. A legtöbb állam­ban nem a költségvetés növelése, hanem lefara­gása foglalkoztatja a kor­mányokat. Belgium álláspontja változatlanul elutasító. Egyelőre nem járul hoz­zá1. hogy az ország terü­letén Pershing—2 vagy szárnyasrakétákat. állo- másoztassanak. Hollan­diáiban a május 26-i álta­lános választások egyik fő témája a rakétakér­dés. Az ellenzéki mun­káspárt hevesien támadja a számyasrakéták tele­pítésének tervét. S nem­csak a kisebb NATO-or- szágokban, hanem az NSZK-ban és Olaszor­szágban, sőt Angliában is mind több politikus él fenntartásokkal az erő­egyensúly fölbillentését célzó rakétatervékkel szemben. Bizonyos, hogy az at­lanti paktum hadügymi­nisztereinek ülésén a má­sik napirendi pontot: az amerikai gyorshadtest felállításával összefüggő nyugat-európai feladato­kat még nagyobb ellen­szenv kíséri. Hogyisne, amikor — Weinberger tolmácsolásában — az USA kevesebbet vár el szövetségeseitől, mint azt, hogy legalább négymilld- árd dollár értékben új repülőtereket és üzem­anyag tárolókat építse­nek. Ráadásul ezeket a berendezéseket bármi­kor, azonnal az amerikai haderő rendelkezésére kellene bocsátaniok, ha a Pentagon a gyorshadtest bevetése mellett, döntene. A hadügyi költségve­tés növelése, a gyorshad- testnek nyújtandó támo­gatás egyértelműen ame­rikai támaszponttá vál­toztatná Nyugat-Európát, s ez a feszült nemzetkö­zi helyzetben a nyugat- európai népeknek egyál­talán nem tetszik. Gyapay Dénes Véget értek a szovjet-kongói tárgyalások Moszkvában tegnap véget- értek a szovjet—kongói tár­gyalások. A tárgyalások ered­ményeként a két ország ve­zetői aláírták a Szovjetunió és a Kongói Népi Köztársa­ság barátsági és együttmű­ködési megállapodását is. A tárgyalásokon szovjet részről Deonvid Breasnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke. Nyikolai Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök. And­rej Gromiko. a KB Politikai Bizottságának tagja, külügy­Ma a bécsi Hofburgban újabb fordulóval folytatód­nak a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzetek köl­csönös csökkentéséről folyó .tárgyalások. A tanácskozás új szakaszának kezdetére az osztrák fővárosba érkezett a szovjet küldöttség vezetője, Nyikolaj Taraszov nagykö­vet. Mint az előző, az április elején lezárult 23. forduló végén a szocialista országok részéről hangsúlyozták, a Varsói Szerződés tagállamai által az elmúlt két évben miniszter, Borisz Ponomar- jov. a KB PB póttagja, a KB titkára, kongói részről pedig Denis Sassou-Nguesso. a Kongói Munkapárt KB el­nöke, a Kongói Népi Köztár­saság állam- és kormányfő­je. Pierre Nze, a Kongói Munkapárt PB tagja, kiil- ügyminiszber és Camille Bongu, a Központi Bizottság tagja, az Elnöki Titkárság főtitkára vett részt. Mint a megbeszélésekről kiadott közlemény megálla­pítja, a meleg baráti lég­körű tárgyalásokon áttékin- tették a kétoldalú együttmű­ködés kérdéseit. előterjesztett rugalmas, szá­mos kompromisszumot tar­talmazó javaslatok megfele­lő alapot teremtettek ahhoz, hogy a bécsi tárgyalásokon résztvevő 19 ország képvise­lői megkezdjék a haderő- csökkentésről szóló első konkFét megállapodás meg­szövegezését. Ugyanakkor sajnálattal kellett megálla- pítaniok, hogy a nyugati partnerek halogató taktikája miatt erre mindeddig nem kerülhetett sor. A 24. forduló várhatóan július közepén ér véget. Merénylet a pápa ellen Merényletet követtek el tegnap délután II. János Pál pápa ellen. A katolikus egy­házfőt két lövés érte, vállán, felletve has táj on. Állapota ..meglehetősen súlyos”, de élete — a vatikáni rádió sze­rint — nincs veszélyben. A merényletet a római Szent-Péter téren követték el, ahol a pápa a szokásos heti nyilvános audiencián jelent meg mintegy húszezer ember előtt. Vatikáni forrás szerint a bűncselekményt ketten követték el, az egyik tettes elmenekült A letartóz­tatott merénylő egy olaszul nem beszélő személy. Nem­zetiségét még nem sikerült megállapítani. Az olasz televízió arról számolt be, hogy a megse­besült pápát azonnal. a ró­mai Gemelli kórházba szál­lították. s sürgős műtéttel próbálják eltávolítani testé­ből a golyókat. A támadás során két — valószínűleg külföldi — nő is megsebesült, akiket szin­tén kórházba szállítottak. MOSZKVA Megkezdte harmadik hó­napját a világűrben Vlagyi­mir Kovaljonok és Viktor Szavinih. Az űrhajósok ked­den elsősorban az erőforrás- kutatási program folytatásá­val foglalkoztak; szabad szemmel és műszerekkel vizsgálták a földfelszín és a világóceán adott területeit, továbbá fénykép felvételeket készítettek. LONDON Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára Géniből Londonba érkezett. A nap folyamán az angol fővárosban Waldheim a namíbiai kérdésről és a közel-keleti helyzetről foly­tatott megbeszéléseket Mar­garet Thatcher brit minisz­terelnökkel és Lord Carring­ton külügyminiszterrel. SZÓFIA Todor Zsivkov, a bolgár Államtanács elnöke tegnap fogadta Bruno Kreiskyt, az Osztrák Köztársaság kancel­lárját, aki kedden este érke­zett hivatalos látogatásra Bulgáriába. A baráti légkö­rű találkozón, amelyen részt vett Sztanko Todorov mi­niszterelnök is, kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kér­désekről folyt véleménycsere. Brüsszelben tanácskoztak a NATO 13 tagországának hadügy­miniszterei. (Franciaország és Izland nem vesz részt a kato­nai tervező bizottság munkájában.) Képünkön; Weinberger amerikai és Hans Apel nyugatnémet hadügyminiszter (balra) a megbeszélés egyik szünetében (Telefotó — KS) Haderöcsökkentési tárgyalások Ma kezdődik a 24. forduló 60 éves Csehszlovákia Kommunista Pártja A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban kö­szöntötte Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságát a párt megalakulásának 60. év­fordulója alkalmából. egpezsdült az élet az első világhá­ború vége felé a Habsburg-monar­chia cseh tartomá­nyában. Karnyújtásnyim ke­rült a nemzeti függetlenség. Már 1918. május 1-én Prá­gában osztrákellenes tömeg- tüntetés zajlott, Lipótszent- miklóson szlovák munkások tartottak nagygyűlést, önren­delkezési jogot követelve a szlovákságnak. Júliusban szintén Prágában, a polgári pártok vezetésével, megala­kult a Cseh Nemzeti Bizott­ság. A estiek és a szlovákok azonban nemcsak nemzeti függetlenségre, hanem társa­dalmi változásra vágytak. Az emlitett prágai tüntetésen a fő jelszó ez volt; „Szocialis­ta nemzet!” Áz év szeptem­berében megalakították a Szocialista Tanácsot. Októ­ber 14-re sikerült-kikénysze- ríteniök az országos, általá­nos sztrájkot. A nemzet és a munkásság mozgalma együtt haladt. A polgári befolyás alatt álló Cseh Nemzeti Ta­nácsban azonban dr. Edvard Benes, a híres politikus ke­verte a kártyát. Meggyorsí­totta az önálló köztársaság kikiáltását, nehogy ismét az utcára menjenek a tömegek, hogy „az államhatalom addig kerüljön a polgárság kezé­be, amíg nem késő”. 1919-ben, hivatalosan Cseh­szlovákiában, valójában csak Csehországban (Szlovákia hadműveleti terület volt) megrendezték az első általá­nos választást, majd 1920-ban —immár az egész ország­ban —■ a másodikat. Mind­kettőn a Szociáldemokrata Párt győzött. A Szociálde­mokrata Párt azonban nem állta a választóknak adott szavát, nem vette komolyan a szocialista programot. So­kan tiltakoztak a pártban — hiába — a Magyar Tanács- köztársaság elleni intervenció miatt is. Áz opportunista ve­zetéssel szemben a pártban csakhamar éles ellenzék tá­madt. Bohumir Smeral, An­tonin Zápotocky és Josef Haken olyan határozott, for­radalmi politikát hirdetett, amely megnyerte a párttag­ság többségét. Ebben a vál­ságban az államhatalmat kézben tartó burzsoázia egy­szerűen szélnek eresztette a szociáldemokrata miniszter­elnököt és hivatalnok-kor­mányt állított az ország élé­re. Az új politikai erő önálló pártot kívánt így került sor a szlovákiai és a kárpát-uk­rajnai baloldal 1921. januári lubochnai értekezletére, ahol a szlovák, a magyar és az ukrán küldöttek kijelentet­ték, hogy teljes mértékben egyetértenek a III. Inter- nacionálé alapelveivel, s hogy szükségesnek tartják egy forradalmi élcsapat meg­szervezését, amelyet kommu­nista pártnak neveznek. Az egyesülési folyamat tovább haladt a szakszervezeti moz­galomban, a nők haladó mozgalmában, a sportszövet­ségekben és a szövetkezeti mozgalomban. S 1921. május 14-én eljött a nap, amikor Prágában mindkét nemzet, valamint a magyar és az uk­rán nemzetiség küldöttei­nek kongresszusán 569 kül­dött — 360 ezer baloldali szociáldemokrata párttag képviseletében — megalakí­totta Csehszlovákia Kommu­nista1 Pártját. A CSKP az első köztár­saságban is mindvégig legá­lis tömegpárt volt — az 1925- ös választáson 934 223 sza­vazója 41 képviselőt jutta­tott a parlamentbe. Politikai vonala azonban csak hosszú kemény belső harcban ala­kult ki. A gondokat töBb- nyire a korán és erősen vá- rosiasodott, régen iparosított ország kispolgári háttere és a nemzetiségi kérdés megol­datlansága okozta. em volt könnyű a CSKP hat évtize­des útja, noha — a német megszál­lás kivételével — a polgári Európa egyik leg­nagyobb, legális tömegpártja volt, amelynek szavára száz­ezrek, milliók tüntettek, sztrájkoltak, s amely ké­sőbb a szocialista építést pá­ratlanul magas nívóról kezd­hette. Az 1968-as válságban még mindig e kezdettől kí­sértő hibák hatottak. Azóta Csehszlovákia Kommunista Pártja — mint a nemrég le­zajlott XVI. kongresszus al­kalmából a Rudé Právo hangsúlyozta — „szilárd al­kotórésze a szocialista kö­zösségnek. s megingathatat­lanul áll a marxizmus—leni- nizmus, a proletár és a szo­cialista internacionalizmus alapján. Eszmeileg, szerve­zetileg és akcióképesség szempontjából egységes, szo­rosan tömörül Központi Bi­zottsága körül és szoros kap­csolatban ' van az ország né­pével”. Hatvanadik születésnapján a magyar kommunisták kö- szöntik Csehszlovákia Kom­munista Pártját. F. A. Föld rész-port ró: Ázsia Konfliktusok, csaták, háborúk A második világháború Felvétel egy történelmi jelentőségű győzelemről: 1975. ápri­lis 30-án a lakosok az utcán fogadják a Saigonba bevonuló vietnami felszabadító katonákat Ázsiában az amerikai atom- támadások után a japán fegyverletétellel 1945. szep­tember 2-án ért véget. De a kontinens nem sokáig ma­radt ‘békés. Indonézia — a második világháború alatt japánok szállták meg az egykori holland gyarmatot — augusztusban 'kikiáltotta füg­getlenségét, a hatalma nim­buszában ibízó Nagy-Britam- nia már szeptemberben csa­patokat szállított partra és nem sokkal később megje­lentek a gyarmati viszonyo­kat helyreállítani készülő hollandok. (Az esztendőkig tartó harc, amelybe „jószol­gálat” címén bekapcsolódtak az amerikaiak is, esztendő­kig tartott, a vége a függet­len Indonézia megszilárdulá­sa lett.) Az 1945 óta világszerte ki­robbant több mint száz há­borúból a legtöbb éppen Ázsia földjén dúlt. Az 1948 májusában megindult háború Izrael és egy sor arab állam között új meg új fellobbaná­sokkal mind súlyosabb kö­vetkezményekkel fenyegetett, és — bár Izrael és Egyiptom külön béke-megállapodást kö­tött — ma is csak törékeny tűzszünet honol a Közel-Ke­leten. Az elmúlt 36 év alatt szinte egyetlen olyan nap sem volt, amelyet fegyverzaj nélkül tölthettek a kontinens lakói. Persze különbséget kell tenni. A kínai néni fel­szabadító hadsereg küzdel­mei a japánok ellen, a viet­nami hazafiak harca a japá­nok, franciák, majd ameri­kaiak ellen, Heng Samrin és katonái küzdelme a Pol Pót vezette népdrtó „vörös területére betörő kinai csa­patokkal szemben. 1962-ben a két ország egyhónapos ha­tárháborút vívott. Nemzetisé­gi önrendelkezésért vagy puszta létükért háborúztak például a kurdok 1961—1964 között az akkori iraki rezsim ellen. A legnyíltabb imperialista beavatkozásra a három in­dokínai országban, Vietnam­ban, Laoszban és Kambod­zsában került sor. Már 1954 áprilisában,. néhány héttel a franciák végleges veresége, a Dien Bien Phu-i csata előtt Nixon akkori amerikai alel- nök azt mondta egy beszédé­ben; „Ha a franciák abba­hagyják az indokínai hábo­rút, és ha a kialakult hely­zet megköveteli, akkor az Egyesült Államoknak el kell küldenie csapatait harcolni.” Így is történt. Mégis, ez a földrész lett a színhelye an­nak a diadalnak, amelyet Vi­etnam népe aratott a legna­gyobb imperialista hatalom, április 30-án, amikor a sai- goni elnöki palota homlok­zatára felkúszott a győzte­sek loboeóia. A maoista politika több­ször is fegyveres konfliktust provokált ki: a kínaiak 1962- ben Indiára támadtak, 1979- ben pedig előre bejelentették, hogy „megleekéztetik” szom­szédjukat, a Vietnami Szo­cialista Köztársaságot. Nap­jainkban egyébként a thai­földi támaszpontokról Kam­bodzsába be-betörő „vörös khmer” egységek és az or­szág területén lévő polpotis- ta csoportok legalább annyi amerikai, mint kínai felsze­relést kapnak. Ázsia fájdalmas jelene az is, hogy Afganisztán és Pa­kisztán között, irdatlan he­gyek rejtekútjain amerikai, egyiptomi, kínai fegyverrel ellátott szakadár csoportok lopódznak be az országba a törvényes kabuli kormány megdöntésére, ellenforradal­mi lázadás szítására készü­lődve. A Shatt-el-Arab két partján is eldördültek a fegyverek: az iraki—iráni háború már napjaink ese­ménye. Gárdos Miklós (Következik: 3. • A jövő kontinense) khmerek” ellen — mind- mind szabadságharcok vol- az Egyesült Államok fölött; tak. önvédelmi harcot fody- szinte szakadatlan harminc- tatott India már 1959-ben a éves háború ért véget 1975.

Next

/
Thumbnails
Contents