Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-10 / 108. szám
n TARTALOMBÓL: Hogy földjeink jobban teremjenek Vitáim Vezsennyel Míg a csupasz föld házhely lesz Tekintély Nem érteik egyet Vona Károllyal. Nem, mert tehetségesnek tartom, s azt hiszem így vélekednek róla az üzemiben is. Korábban a műszaki egyetemen tankörében is kitűnt azzal, hogy amíg mások szolgai módon másolgatták ki a géptan és a gépelemek, könyvek „sablon” ajánlatait, 6 újszerű gépszerkesztési megoldásokon spekulált. S amikor a nagyüzembe került, megrettent az előtte álló lehetőségtől. Attól, hogyha érvényesülni akar — szerinte — végig kell járnia a szamárlétrát. Nem értek vele egyet mert „ideológiáját” nagyon labilis talpakon álló érvelésnek tartom. A beosztott mérnökségből sokára lesz pénz, mondta, s így szegődött el egy műanyagfröccsöntő kisiparoshoz. Nem ismerte, mert talán környezetében sem tudták, hogy a Munka Törvénykönyvében megtalálható; a vállalati igazgatók kiemelt személyi fizetésben részesíthetik — a dolgozók 15 százalékát — azokat akiket értékei alapján arra érdemesnek találnak. Természetesen a vállalati béralap terhére. így kereshet például jóval többet Faragó László, a kunhegyesi VÍZGÉP vezető szerelője a nagytérfogatú víztornyok felállításának mindentudója, vagy így kaphat nagyobb bért az Alföldi Szilikátipari Vállalatnak az a technikusa, aki a műanyagtermékek gyártásánál szakértő. Értékes, mindentudó, szakértő — hangzottak el az iménti jellemzések. Tegyük hozzájuk, hogy ma a szakmájában kétféleképpen emelkedhet a fizetése valakinek. (Záriuk ki azt az esetet, amikor teljesítményben dolgozik, bár az alapok meghatározásánál ott is érvényesülnek mechanikus elemek, például az eltöltött évek száma.) Tehát az egyik út az, amelyiket a garádl- csok alkotják, a másik pedig amikor valaki képességével hívja fel magára a figyelmet, s minden különösebb beosztás nélkül jut magasabb fizetéshez. Az üzemek, a gyárak életében a szakmai érték elismerésének leggyakoribb formája az, hogy valaki beosztást kap. s a méltányolás így fejeződik ki a „vezetői boríték” vastagságával. Kevésbé szokás, noha mint említettük a szabályozók megengedik pusztán a kiemelt fizetés megítélésével az átlagtól eltérő iobb képessé- gűeknek varv a vállalat szempontjából „fontos” szakembereknek tekintélyt adni. Mindez kockázatos dolog is. A béralap ugyanis változatlan. Igaz. a nemrégiben módosított bértáblázatok lehetővé teszik -a nagyobb differenciálást. Az alsó határ például az alkalmazottaknál nyolc százalékkal, a felső harminc százalékkal emelkedett. Az utóbbi persze azzal is járt. hogy az 'eddig egyébként kevés kiemelt személyi fizetéssel rendelkezők száma megcsappant. Tehát még jobban csökkenne a Vona Lászlók „kiugrásának” esélye? A lehetőség semmiképpen sem mérséklődött. Még nagyobb szükség van a kiemelkedő tudással, képességekkel rendelkezőkre, s azok anyagi megbecsülésére. Nem muszáj vezetőknek lenniük. xxxii. évf. 108. szám, 1981. május !•„ vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Számunkra fő szempont a béke Történeti múzeumot avattak Kijevben Leonyid Brezsnyev mondott beszédet Leány id Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke mondott beszédet tegnap Kijevben, a Nagy Honvédő Háború emlékmű- komplexumának felavatásán. Brezsnyev tegnap délelőtt érkezett külíonvonattal Moszkvából Kijevbe, ahol ünnepélyesen fogadták. Az SZKP KB főtitkárával együtt érkezett Dmitrij Usztyinov marsall, honvédelmi miniszter és Viktor Grisin, az SZKP moszkvai városi pártbizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A Nagy Honvédő Háború ukrajnai történeti múzeuma Jevgenyij Vuesetics, a híres szobrászt a sztálingrádi és a berlin-treptowi hősi emlékmű fő alkotója tervei alapján készült. A komplexum központja a szovjet hazát jelképező óriási nőalak. A 62 méteres szoboralak egyik kezében kardot, másikban a szovjet címerrel ékesített pajzsot tart magasba. Az emlékmű talapzatában kapott helyet a múzeum, ahol a háború hőseinek állítottak emléket, a többi között márványtáblákon örökítették meg az Ukrajna felszabadításáért harcolt ezernél több alakulat nevét. A komplle- xum másik részén tíz méter átmérőjű örökmécs épült Szabadtéren kiállították a Nagy Honvédő Háború egykori harceszközeit. (Folytatás a 2. oldalon) Vörös Csillag RuházatI Szövetkezet Jövőre dolgozik az új üzem A szakosodás is a termelés növelését segiti bent foglalkoztatva az idei 61 ezernél jövőre 15 ezerrel több férfiöltöny elkészítésére tegye képessé őket. A gazdaságosságot növeli majd a minőség javulása is: remélik, a legigényesebb munkát követető, ám legjobban is fizető fejlett országok piacára is sikerült betörni öltönyeikkel. A termelés növekedését és a minőség javulását nem csupán az új üzemtől várják, a ruhaipari szövetkezetnél. A célok elérését segíti az üzemek speciatizációja: 1981-tői a megyeszékhelyen csak zakókat és — ha ilyen megrendelés érkezik — mellényeket készítenek. Az öltönyök pantallóját Tiszaföldváron varrják majd, ezért is építettek az idén a nagyközségben egy új üzemet. Az ottani 120 négyzetméteres korszerű terembe új gépeket is vásároltak, például egy, a munkát igen meggyorsító nadrágszár- varró automatát. A beruházás eredményeként az ott dolgozó asszonyok számát alig növelve Tiszaföldvárról a tavalyi 50 ezer helyett már az idén 70 ezernél több pantallót várhat a szövetkezet. A Vörös Csillag kunszent , mártani nadrágkészítő üzemét látszólag nem érte el a „fejlesztési láz”. Látványos beruházások ott nem készülnek, a jelenleg körülbelül évi 200 ezer pantalló megvarrására alkalmas részleg termelési» lehetőségei jövőre azonban mégis megnövekednek. Amikor majd dolgozni kezd az új szolnoki üzem, akkor már nem Kunszentmártanban kell vaRégen kinőtte már a szolnoki Vörös Csillag Ruházati Szövetkezet a Verseghy úton lévő üzemét. A gépparkot korszerűsítették, így fokozatosan sikerült növelni a termelést, egy idő után azonban a további fejlődésnek gátat szabott a mindössze 900 négyzetméteres gyártóterület. Nem volt mód a hatékonyságot fokozó szervezési és anyagmozgatási módszerek alkalmazására, sőt a modern eszközökkel végzett jó munka minőségét is gyakran rontotta el a nem megfelelő tárolás és belső szállítás. Nemegy partnernek jelentkező külföldi cég lépett vissza az üzlettől, amint meglátta a szövetkezet zsúfolt szolnoki üzemét. Eziek a gondok hamarosan megoldódnak: 1979-ben Szolnokon, a besenyszögi út mellett egy 45 millió forintos építkezésbe kezdett a Vörös Csillag Ruházati Szövetkezet. Az év végén átadásra kerülő üzemházban helyet kap egy 1500 négyzetméteres gyártócsarnok, raktárak és szociális helyiségek is készülnek. A 45 millió forintból igen keveset költenek gépvásárlásra, ez azonban nem jelenti azt, hogy az új üzem korszerűtlen lesz. A szövetkezet már meglevő varrodai berendezéseit ugyanis csak kiegészíteni keli. Ennek ellenére a termelés jelentős növekedésére számítanak, mert a gyártás és az anyag- mozgatás jobb megszervezése után teljesebben használható ki a gépek „tudása”. A szövetkezetiek nemcsak azt várják a beruházástól, hogy a mainál alig több emsalni a megyeszékhelyen kiszabott és .megvarrt zakókat. (Ez a szállítási költségeket jelentősen csökkenti.) A ma sóik helyet foglaló vasalóberendezések leszerelése után lesz hely a nadrággyártó szalag munkájának ésszerű, a kapacitást is növelő megszervezésére. Sőt, ha több megrendelést kapnak — a kiskunsági nagyközségben gyártott ruhadarabok mindegyikét megvevő külföldi vállalat ezzel biztatja a szövetkezet vezetőit — akár új gépek felállításával is növelhetik a termelést. — VSZJ — Megemlékezés, kitüntetések A Vöröskereszt centenáriumi ünnepsége Szolnokon A Magyar Vöröskereszt megalakulásának 100. évfordulója alkalmából a megyei tanács épületének nagytermében rendezte meg tegnap délelőtt emlékülését a Vöröskereszt megyei vezetősége. A megjelenteket Magyar Gyula, a megyei vezetőség titkára üdvözölte, köztük a tömegszervezet megyei alapító tagjait, társadalmi munkásait, aktivistáit, a járási, városi szervezetek, alapszervezetek képviselőit, az egészségügyi intézmények, szak- szolgálatok, a társadalmi és tömegszervezetek vezetőit, köszöntötté az elnökségben helyet foglalókat, köztük Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát, Barta Lászlót, a megyei tanács elnökét és dr. Vidosfalvi Magda igazgató-főorvost, a Vöröskereszt országos vezetőségének tagját. Hangsúlyozta: a megye vöröskeresztesei egy éve készülnek a centenáriumra, dolgoztak, jelszavuk — az emberért, az ember védelméért — megvalósításán. A szervezet közelgő VI. kongresszusán azt jelenthetik majd, hogy az V. kongresszus határozatait a megyében sikeresen megvalósították. Ünnepi megemlékezést dr. Baki Magda főorvos, a megyei vezetőség elnöke mondott. Szólt az évforduló jelentőségéről, ismertette a Vöröskereszt létrejöttének nemzetközi és hazai körülményeit. az egy évszázad alatt végzett munka jelesebb állomásait. Köszöntötték a megyei emlékülés résztvevőit a szolnoki Újvárosi Általános Iskola ifjú vöröskeresztesei is. Ezután dr. Vidosfalvi Magda a Vöröskereszt országos vezetősége nevében kitüntetéseket adott át. Az évfordulóra alapított Centenáriumi Emlékérmet ötvennyolcán vették át kimagasló munkájukért. A Vöröskeresztes Munkáért érem arany fokozatában négyen, az ezüst fo(Folytatás a 3. oldalon) Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI H. X
