Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-09 / 107. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁJUS 9. Cikkünk nyomán Favágás a javából Munkával ünnepeltek! A jászszentandrási Rákó­czi úton lakó családok mun­kával ünnepelték május el­sejét, sőt másnap folytatták, amit elkezdtek. A két napon összesen százhuszonnégyen dolgoztak lelkesen, kora reg­geltől késő estig. Három ge­neráció serénykedett a jár­daépítésben. Az eredmény: 750 méter új betonjárda! Még az óvodások sem tét­lenkedtek, az árkokban fel­lelhető papírt gyűjtötték össze, a nagyobb gyerekek pedig elégették. A nyugdíja­sok betont kevertek — tá­jékoztatta szerkesztőségün­ket Donkó László tanár, aki arról is beszámolt, hogy a járdaépítők nemcsak a mun­kában értettek egyet. Mint­egy ötvenen hangulatos bir­kavacsorán vettek részt. A közös vigalom gyorsan fe­ledtette a fáradalmakat, és emlékezetessé tette a május elsejei társadalmi munkát is. Így zárta levelét: „... má­jus 3-án az új sportpályán harminc társadalmi munkás .ültette’ a , kerítésoszlopo­kat ...” * Molnár István iskolaigaz­gató Donkó László sorait a következőkkel egészítette ki: „Május 1-én, 2-án és 3-án sem szünetelt a központi or­vosi rendelő építése. Ott is mintegy húsz-huszonöten dol­goztak, hogy minél előbb te­tő alá kerüljön az épület...” Ketten hat fotót küldtek a közös társadalmi „mé’g- mozdulftsról”. Íme -egy — mutatóba. Pálfordulás... AprUis 26-án 16 óra után a Costa Rica presszóban vásárol­tam 38,50 forint értékű süte­ményt. Több féle közül válo­gattam. Az eladónő figyelmez­tetett: az egyik fajtából ne kér­jek, nem friss. Magamban meg is dicsértem figyelmességéért- Szakadó» esőben baktattam fel a IV. emeletre. A családom sze­rettem volna az édességgel meg­lépni. Nos, ez sikerült. A süte­mény nemhogy friss nem volt, de zöldpenészes! Felháborodva mentem vissza a Costa Ricába. Megmutattam az előbb „figyel­mes” eladónőnek a süteményt, s megkérdeztem: megenné-e, amit nekem becsomagolt? Pené­szes, nem enné meg — mondta. Kérdésemre, hogy akkor nekem miért adta el? — nem válaszölt. Amikor a vásárlók könyvét kér­tem, elfordult, nem foglalkozott velem. Annyit mondott: a süte­ményt így kapták. Ezt egysze­rűen nem hiszem el! Ekkor a férfi eladóhoz fordultam, ö is csak többszöri kérésre, gúnyoló­dás közepette tette elém a vá­sárlók könyvét azzal a meg­jegyzéssel, hogy nem tudok be­leírni, ha csak nem hoztam magammal tollat, ugyanis ami mellette van, nem fog. . . Ugyancsak gúnyolódva, megjegy­zésekkel adta vissza a pénzt. Nagyon kényelmetlenül éreztem magam, megszégyenülten távoz­tam. A süteménnyel a KÖJAL- hoz kellett volna inkább men­nem. A levelet M. F.-né szolnoki ol­vasónk küldte, akinek teljes ne­ve, címe természetesen a szer­kesztőségben az illetékes ré­szére „hozzáférhető” ... * Nemrégiben írtunk róla, most megismételjük, hogy a vásár­lók könyvéhez használható írószerszámot is kell mellékelni! * Kongó hangversenyterem Nem tudom kinek (kik­nek) lenne a feladata, hogy utána nézzen: kik a hibá­sak abban, hogy május 4-én negyven (!) ember volt jelen az Európa hírű zongorista és zenekar hangversenyén! Ez a negyven ember — azt hi­szem —t égett a szégyentől a nagy teremben, és hiába erőlködött tapsával a jól si­került est után, valószínű­lég nagyon keserű szájízzel hagyták el városunkat a ki­tűnő muzsikusok. Az a gyanúm, nemcsak a lakosság a ludas az érdek­telenségben, hanem a tájé­koztatás is hiányos volt. A bérletek eleve hibás dátum­mal kerültek ki! Nem lehe­tett volna azt a néhány száz műsort átjavítani? A május 3-i Néplapban szó sem volt a bérleti hangversenyről (de igen! Hova menjünk hang­versenyre? — 8. old. A szerk.), a művelődési ház esti programjában sem... Plakátok sehol, mint az el­múlt években. A műsorközlő eddig mindig előre szólt, ha változott az időpont, most nem is tudott a hangver­senyről. Mindez a nemtörődömség elkeserítő a zenét szerető és kultúrát élvező, igénylő em­bereknek, és félő, hogy ilyen „gondoskodás” után a jövő évi műsor nem sok jót ígér... — írta szolnoki ze­nerajongó olvasónk, amely­hez mindössze annyit fű­zünk hozzá: a Magyar Ka­marazenekar május 4-i hang­versenyéről május 6-i la­punkban jelent meg elismerő méltatás. Kritikusunk véle­ménye megegyezik jogosan méltatlankodó olvasónkéval, s ennek — az est értékelése végén hangot is adott. Apák, anyák napja... Nem, nem komolytalanko- dunk. P. I.-né törökszent­miklósi olvasónk a Vasutas Szakszervezet Hámán Kató nőklubjának programsoro­zatáról tájékoztatott bennün­ket. Az apák napjára min­den, a Hámán Kató klubnál „érdekelt” apát, nagyapát meghívtak. Az ajtónál gyöngyvirágot kaptak az „ünnepeltek”, amelyet a rendezők saját kezűleg tűz­tek a hajtókájukra. A va­csora — az is volt! — előtt a Petőfi úti iskola három tanulója mondott verseket. Majd az egyik apuka zenés köszöntője következett. Haj­nalig tartott a vigasság, sok mókával, nevetéssel. Egyéb­ként a rendezvényre a szol­noki Költői Anna nőklub­ból is hívtak vendégeket. Május 4-én összevonva tar­tották a klubban a munka ünnepét és az anyák napját. Ekkor a Hámán Kató úti óvodások kedveskedtek rríű­sorral. maguk készítette szí­nes papírvirágokkal. * Itt köszönjük meg olvasó­ink fáradozását, azt a sok­sok levelet, amelyet anyák- napi megemlékezésekről küldtek. Sajnáljuk, hogy.nem közölhetjük a hangulato­sabbnál hangulatosabb, sok­szor megható sorokat. A cigánytanulók neveléséről A jászberényi Tanárképző Főiskola hallgatói április utolsó napján az általános iskolás cigánytanulók neve­lésének néhány kérdéséről hallgattak előadást, hogy gyakorlati munkájukban ne álljanak tapasztalatlanul hát­rányos helyzetű kis tanítvá­nyaik nevelési kérdéseiben. CzuCzu Tibor megyei tanul­mányi felügyelő, akit elő­adóként meghívtak, ismer­tette a megyében élő cigány­ság helyzetét; beszélt a ci­gánygyerekek óvodáztatási, iskoláztatási és továbbtanu­lási lehetőségeiről; a cigány­szülők, illetve családlátoga­tások tapasztalatairól; gye­rekeik napközis elhelyezésé­nek, foglalkoztatásának szük­ségességéről. Tapasztalatok alapján arra is rámutatott, hogyan és milyen módsze­rekkel érhetők el jobb ered­mények e gyerekek hátrá­nyos helyzetének felszámo­lásában. R. B. Jászberény Jókívánság mindenkorra! Egy szolnoki olvasónktól kaptuk a „jelzést”, fotósurtk készítette az itt látható fényképet A Május 1. Ru­hagyár mérték utáni férfi- szabóságának kirakatában látható ez az árcédula. Mint H. L. írta, nem a hangvé­telben, nem is az árban ta­lált kivetni valót. Ügy gon­dolja, a jókívánság veszítette aktualitását... Az árcédula ugyanis tavaly karácsony óta egyfolytában kellemes ünne­peket kíván a járókelőknek. Igaz, azóta is volt már egy­két ünnep, s lesz is még eb­ben az évben. Meditált: ta­karékossági szempontok ve­zérlik az üzlet vezetőjét? Hétköznapi cédula, meg ün­nepi ... — sok egy kicsit. Javaslata: vágják ketté a kartont, és szorgos hétköz­napjainkon csak az alsó ré­szét tűzzék ki, ünnepek előtt pedig a felső is díszítheti a kirakatot. Lapunk 1980. november 28-i számában Ki adta az engedélyt? — Favágás a ja­vából — című írásunkban foglalkoztunk a tiszaligeti vállalati üdülősor előtti fa- kitermeléssel. December 3- án levélben fordultunk a szolnoki Városi Tanács vb- titkárához, amelyben kértük, vizsgálja' ki a cikkben fog­laltakat. Levelünkre január 7-én Berényi András, a vá­rosi tanács műszaki osztá­lyának vezetője válaszolt; „A Tiszaligetben történt fakivágások engedély nélkül történtek. Az ügy kivizsgálása és a felelős személyek megállapí­tása folyamatban van. A ki­vizsgálást szabálysértési el­járás követi, és ennek befe­jezése után a lap olvasóit tájékoztatni fogjuk." Következő levelünket 1981. április 9-én küldtük a váro­si tanácshoz, emlékeztetve korábbi kérésünkre. A vá­lasz április 21-én érkezett meg hozzánk, és az alábbiak­ban közöljük olvasóinkkal: „A Szolnok megyei Nép­lap több cikkben foglalko­zott a Tiszaligetben történt faki vágásokkal. A vizsgálat során kiderült, hogy több tiszaligeti vállala­ti üdülő gondnoka hatósági engedély nélkül végeztetett fakivágást az üdülője kör­nyezetében. Az üdülőgondno­kok elilen szabálysértési el­járást indítottunk, melynek során öt gondnok részére 500—700 forint bírságot rót­tunk k!i, és egy gondnokot figyelmeztetésiben részesítet­tünk. Az üdülőkörzeteken túl egyéb helyeken is történt fa­kivágás; — a tiszaligeti körtöltés folyó felőli oldalán, ahol a Vízügyi Igazgatóság rendelt el fakivágósókat. Ezen a sza­kaszon a mederfalat erősen mossa a víz, partdarabok csúsznak le A nagyméretű fák nagy terhelést jelente­nek, kimosódósuk esetén a mederfalból jelentős részek szakadnak le. Ilyen munká­latokat a Vízügyi Igazgató­ság egészen a Tiszamenti Vegyiművekig végeztet a fo­lyó mentén. — A kemping és a KISZ- tábor területén ás történt fa­kivágás. Ezeket a munkákat a kemping, illetve a KISZ- tábor vezetése rendelte meg. Ezek a területek nem minősülnek közterületnek; így a jogszabályok értelmé­ben nem szabálysértés a fa­kivágás. A Tiszaliget területén 10— 15 éve folyamatos a tölgyer- dő-telepítés. Eziek a tölgyer­dők — melyek hosszú élet- tartamúak — alkalmasak er­dőállomány létrehozására Jelenleg harminc hektár te­rületen van már 4—8 méter magasságot is elérő állo­mány. További 15 hektáros területen intenzív parklétesí­tést terveztünk, sok fafaj te­lepítésével, arborétum jelleg­gel. Szakembereink évekkel ez­előtt felhívták figyelmünket arra, hogy az elöregedett nyárfák lecserélését gyorsí­tani kell. Az öreg nyárfák törékenyek, balesetveszélye­sek Egy-egy vihar, erős szél esetén hatalmas ágak esnek le, házakra, tetőkre, jármű­vekre. 1977-től 79-ig a tiszaligeti faház előtt a körcsarnok mellett és a strand utáni te­rületen történt meg a fák cseréje és parkosítása. Jelenleg elkészült a válla­lati üdülők környezetének parkosítási terve, egyben a fák cseréje Ezeket a munká­kat az üdülőtulajdonosok végeztetik el, és ennek során az eddig kivágott és a terv szerint még kivágandó mint­egy 60—70 fa pótlásáról gon­doskodnak. Berényi András a városi tanács műszaki osztályának osztályvezető főmérnöke r így is lehet Április 29-én ellenőrzésre men­tem a MAV-kórházba. Csalódá­somra a 16 óráig tartó t*endelés 11 órakor véget ért. Kértem a kartonozóban a nővérkét, segít­sen. a szemem érszűkületes, és a város másik széléről jöttem el­lenőrzésre. Hasztalan. Közben odajött egy középkorú nővér. Bizonyára észrevette rossz lábaimat. Telefonált a szemé­szetre, s a főorvosasszony mind­járt fogadott, s meg is vizsgált. El sem tudom mondani, milyen jólesett a nővérke figyelmessé­ge, segítőkészsége. Molnár József né Szolnok Történelemóra a Tápió mentén — egy hónappal előrehozott gyermeknapi kedves ajándék a Hűtőgépgyár szállítmányo­zási főosztálya Április 4. Szocialista Brigádjától. A jászberényi Tanítóképző Fő­iskola gyakorló • általános is­koláját több szocialista kol­lektíva támogatja, közöttük a szállítók, akik rendszere­sen alkalmat találnak afra, hogy egy-egy osztályt eívi- gyenek kirándulni. Vissza­térő látogatói a tápiószelei Blaskovich Múzeumnak, ahol a törzsvendégeknek kijáró tisztelettel fogadják a brigá­dot és patronáltjaikat, a gyerekeket. Április utolsó napjaiban a legkisebbek, az elsőosztályosok ismerkedhet­tek meg a múzeum gazdag anyagával, szép környezeté­vel. Az idén tovább bővült a program; Tápióbicske köze­lében, az 1848—49-es szabad­ságharc győztes csatájának emlékművénél virágcsokrok­kal tisztelegtek a Klapka. Aulich és Damjanich vezet­te hős honvédek emlékének diákok, tanárok, szocialista brigádtagok... A történe­lemóra jeles osztályzatot ka­pott ezúttal az egy üzem — egy iskola; egy brigád — egy osztály mozgalomban. H. J. Jászberény A munkaügyi bíróságok határozataiból Gazdaságosabb munkaerőkihasználás Jogszerű a felmondás, ha a munkáltató azért szüntette Jtfieg a dolgozó munkaviszonyát, mert helyette olyan személyt kíván alkalmazni, akinek a munkaere­jét és munkarendjét — többféle szakképzettsége folytán — gaz­daságosabban tudja felhasz­nálni. Az alperesek gépkocsive- zetőként dolgoztak a felpe­resnél. A felperes mindhá­rom dolgozó munkaviszonyát felmondta azzal az indoklás­sal, hogy kapcsolt munkakö­röket kíván létrehozni; és ez­zel minőségi cserét végrehaj­tani. A felmondások ellen a dolgozók felülvizsgálati ké­relmet terjesztettek a mun­kaügyi döntőibizottság elé, amely a felmondásokat ha­tályon kívül helyezte A dön­tőbizottság határozata ellen a munkáltató élt keresettel, és abban a felmondások ha­tályban tartását kérte. A munkaügyi bíróság a munkáltató keresetét azon­ban elutasította. A munka­ügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alapos­nak találta, és a felmondá­sokat jóváhagyta. Határoza­tának indokolásában megál­lapította, hogy a gépkocsik a felperesnél naponta átlag 30 krn-t tesznek meg, és így a gépkocsivezetők igénybevé­tele maximum napi három óra. Ezért indokolt, hogy a várakozás és a készenlét alatt hasznos tevékenységet végezzenek, ezért a felperes olyan dolgozóikat kívánt gép­kocsivezetői munkakörökben foglalkoztatni, akik — amennyiben gépkocsivezetői minőségben nem végeznek munkát — más, szakmájuk szerinti területen látnak el a képzettségüknek megfelelő feladatot Az elbocsátott dolgozók munkakörét átvevők nem­csak gépkocsivezetői, hanem motorszerelői és géplakatos! szakmával is rendelkeznek, így az a tény, hogy az alpe­resek a gépkocsivezetés mel­lett nem rendelkeznek azok­kal a szakmákkal, amelyek­re felperesnek szüksége van ahhoz, hogy újabb dolgozók felvétele nélkül oldja meg a karbantartási munkák elvég­zését, kellően megalapozza a munkaviszony felmondással történő megszüntetését — ál­lapította meg a Legfelsőbb Bíróság. R kárviselés arányának megállapítása Ha az üzemi baleset következ­tében a dolgozo és a vállalat is vétkes, a vállalat magatartása lényegesen csökkenti a dolgozó mulasztásának súlyát, amit a kárviselés aránvának megálla­pításánál megfelelően értékelni kell. r A felperes az alperes me­zőgazdasági áruházának volt vezetője. Egy vevőt akart ki­szolgálni, aki Unifosz 50 EC elnevezésű és megjelölésű növényvédő szert kért. Apuit alá nyúlt, ahol ezt a növény­védő szert tárolták, és ekkor érezte, hogy valami csúszós anyaghoz ért a keze, az egyik üvegből ugyanis a növény­védő szer kifolyt. Másnap rosszul érezte magát, felke­reste körzeti orvosát, aki mérgezésgyanúval azonnal kórházba utalta. A Legfel­sőbb Bíróság korábban ho­zott törvényességi határoza­tában megállapította, hogy a felperes heveny mérgezése üzemi balesetnek minősül, és így megalapozott a kártéríté­si követelése, ezért a munka­ügyi bíróságot a kártérítés mértékének megállapítása érdekében új eljárásra uta­sította. Az új eljárás során a mun­kaügyi bíróság megállapítot­ta, hogy vétkes kötelezett­ségszegésével a munkáltató is hozzájárult az üzemi bal­esethez, és ezért a kárviselés arányát 50—50 százalékban állapította meg. Ezt az ítéle­tet fellebbezés folytán felül­bíráló megyei bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a balesetet 70 százalék­ban a dolgozó vétkes maga­tartása idézte elő, és ennék megfelelően módosította a kárviselés arányát, A jogerős ítélet ellen emelt törvényes­ségi, óvást a Legfelsőbb Bí­róság alaposnak találta, és a kárviselés arányát 30—70 százalékban az alperesre ter­hesebben állapította meg A kór 70 százalékát tehát az alperes áruháznak kell vi­selnie. Határozatának indoklásá­ban arra utalt a Legfelsőbb Bíróság hogy a felperesnek — mint szakképzett dolgozó­nak — tudnia kellett, hogy veszélyes vegyszerek csak azok tárolására rendszeresí­tett helyen raktározhatók, még abban az esetben is., ha így az árusítása többletmun­kával és ezzel összefüggő kényelmetlenséggel jár. A perben feltárt adatok szerint azonban az alperes munka- védelmi előadója ellenőrzé­seikor nem vette észre a nö­vényvédő szerek szabálytalan tárolását. elhanyagolta a munkavédelmi oktatást is.' Ilyen adatok alapján a kár­viselés arányát sem a mun­kaügyi bíróság, sem a me­gyei bíróság nem állapította meg helyesen, mert a válla­lat vétkes magatartása lé­nyegesen csökkenti a dolgo­zói vétkes magatartás súlyát, és ez kihat a kárviselés ará­nyára is.

Next

/
Thumbnails
Contents