Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-07 / 105. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁJUS 7. IA tudomány világa 3 A tudomány termelőerővé válik n színes alumínium titkairól Ha valahol, akkor az alumíniumiparban igaz, hogy a tudomány közvetlenül is termelőerővé képes válni. Példa erre az ALUTERV—FK, a Magyar Alumíniumipari Tröszthöz tartozó Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézet (a korábbi Fémipari Kutató Intézet és a tröszt tervezőintézete összevonásaként jött létre) munkája. Bauxitbányászattól, a készárugyártásig terjedő vertikum »területén végzett munkáik a mának és a holnapnak egyaránt „szólnak”, eredményeik a lehető leggyorsabban mennek át a gyakorlatba. Mivel mindezt részletesen bemutatni egy rövid cikk keretében nem lehet, ezúttal egy olyan területet választottunk, amelynek eredményeivel egy-két évtizede napról napra találkozhatunk az utcától a konyháig: a felületvédelem színezéssel egybekötött megoldását. Segítőnk ennek ismertetésében dr. Szontágh Endre, az intézet tudományos osztályvezetője. Mielőtt a kérdéseket feltennénk, nem árt tisztázni: a cím nem elírás. A köztudottan „fehérfémnek”, a gyakorlatban inkább szürkés színű alumíniumnak ma mind többféle „színes”, azaz felületén színezett változata létezik. A színes autoszifon- tól a modern épületeken látható színes alumínium szerkezeti elemekig naponta győződhetünk meg erről. — De hogyan lehet színezni az alumíniumot? Dr. Szontágh Endre „mesz- szebről” kezdi a választ: — A köztudatban az alumínium, mint korrózióálló fém létezik. Ami igaz is, ha mondjuk az egyszerű szénacéllal hasonlítjuk össze. De hogy a valóságban, főleg a városi környezetben mennyire nincs ez így abszolút értelemben, arra példa lehet a régi BNV területén annak idején felépített szép, ívelt nagy alumínium pavilon. Amikor a vásár Kőbányára költözött, kézenfekvő volt az ötlet: a pavilont szétszedik és átviszik oda. Igen- ám, de kiderült: a hiányzó felületvédelem miatt az alumínium elemek olyan mértékig korrodáltak, hogy újra felhasználni azokat már nem lehetett... És a modem követelményeket is figyelembe kell venni; az építőiparban, ahol ma már a magyar alumíniumfelhasználás több, mint 13 százalékát fogyasztják, 30—50 évig kell „élnie” egy-egy alumínium nyílászárónak, burkolólemeznek, mindezt a kéndioxiddal, porral szennyezett városi levegőben vagy a kemizált mezőgazdaság korróziós veszélyei között. Tehát szükséges az alumínium felületvédelme! De miért ne kössük ezt rögtön esztétikai szempontokkal egybe? Hiszen egy városrész, ahol fémszínű alumíniummal van sokminden borítva, igencsak riasztó benyomást kelthet, szomorú' és sivár példa rá a frankfurti áruházutca, amely mintha egy rossz, fekete-fehér sci-fi film díszlete lenne .. . Ezért kell színezni az alumíniumot. Ezért dolgoztuk ki még 1965-ben az első, úgynevezett „direkt-színező” eljárást. Ennél a színválaszték korlátozottabb. de a szín tartósabb. Itt teljesen más a színezés mechanizmusa. „festéket”, színező anyagot nem is használunk. — Hanem? ... — Az arany ló vágy bronzbarna szín elérésnek módja: a felületi réteg finomszerkezetét változtatjuk meg úgy, hogy ez sárgás színű legyen önmagában. És — mint már említettem — ez a réteg áttetsző, tehát a fém-alumínium színét is látni engedi, a két szín együtt ad aranyló- bronzbarna árnyalatokat. A Martinelli téri OMFB-szék- ház, parkolóház, a Hilton és a Termál Szálló nyílászárói, burkolatai,' a vilniusi operaház elemei készültek ezzel az AUTOKOLOR-nak nevezett eljárással. Persze, rossz példa itt is van. Egy másik módszerrel szürkésbronz szín is kialakítható és ilyen elemekből készítették a Roosevelt téri új irodaházat. Sajnos ehhez rosszul választották a hagyományos burkolat színét, az eredmény: csúnya „terepszín”. — Mi indokoltat, a továbblépést? — A színválaszték bővítése és az energiatakarékosság. Tulajdonképpen az első elvhez tértünk vissza, mármint a színezéshez, de minőségileg új szinten. Mint említettem: a szeryes színezék fő hibája, hogy napfény- és korróziós hatásra elbomlanak, színüket vesztik. Az oxidré- teg pórusai viszont adottak, csak másféle színezéket kellene „beleültetni”. De milyet? A kolloidkémiából ismert, hogy ha a fémeket olyan apró részecskékre sikerül bontani, amelyek csak néhányszáz atomból állanak, akkor e fémek egészen más színt adnak, mint amit „megszoktunk” tőlük. Például: az arany bíborlila, az ezüst aranysárga, a réz rézvörös és bordó között játszik, sőt, egészen a feketéig ad árnyalatokat, a nikkel és az ón pedig fekete vagy sötétszürke színt képez, csökken— És hogy kerülnek ezek a felszíni védőrétegbe? — Elektrolitikus színezéssel, ami azt jelenti: fémsók oldataiból árammal redukáljuk a fémet az oxidréteg pórusaiba. Az eljárás további előnye, hogy a fématomok, amelyek a színt adják, ily módon a védőréteg ..mélyére” kerülnek, az oxidréteg és a fém hatására, így az oxidréteg a színezőfémet is védi a korróziótól, időjárási hatásoktól. — De az arany, az ezüst mind drágább? — Aranyat csak kísérleteinknél alkalmazunk, a használt ezüstoldat töménysége pedig csak egy gramm literenként — így már megéri. Ráadásul nemcsak egy-egy színt tudunk így „kihozni”, hanem az alkalmazott technológiai feltételektől függően egész színskálákat, a halványsárgától a zöldes-sötét- aranyig és a szürkétől a mélyfeketéig. A felszínen pedig egy vízfelvételi eljárással tömítő-védő réteget alakítunk ki, amely mind a színezék stabilitását, mind a korrózióállóságot javítja. — Ezzel az eljárással hol találkozhatunk a gyakorlatban? — A KISZ Központi Bizottság Pozsonyi úti új épületénél, az Árpád-híd mellett, a Szikra Nyomda új épületénél, az új győri színháznál, de ilyen burkolóelemekkel készült két moszkvai minisztérium, a kőolaj- és gázipari és a honvédelmi, valamint Szófiában a külügyminisztérium székháza is. — Köszönjük önnek a tájékoztatást, kollektívájuknak pedig a szemnek kellemes új építőelemeket. Mangán- előfordulás az óceánban A vas-mangán konkréciók keletkezése a tengerfenéken továbbra is vitatott kérdés, bár a kutatás mindenütt nagy intenzitással folyik. Bebizonyították, hogy az üledék felhalmozódásában lényeges szerepet játszanak a ■ folyók által bevitt szárazföldi eredetű anyago1 A kutatók koncepciójában a vulkanikus eredetű anyagok mellékes szerepet kapnak. Sok kutató azonban úgy véli. -hogy a konkréciókat tápláló legfőbb források a vulkánkitörésből származó anyagok. Az utóbbi időben olyan újabb adatokra derült fény amelyek ezt a koncepciót támasztják alá. Ide tartoznak az ún. fémüiedék- zónák. Az egyik ilyen érdekes zóna a Galaipagos-szige- tektődi keletre húzódó terület. Tiszta plazma A korszerű technikában olyannyira nélkülözhetetlen anyagokat plazmakémiával állítják elő. Ez az eljárás komoly követelményeket támaszt magával a plazmával és annak tisztaságával szemben. Hiszen az elektródák részecskéi a plazmasugárba jutva a reakció végső termékét is elszennyezik. A Tomszki Műszaki Egyetemen készített plazmotronban a végtermék elszennyeződésének lehetősége gyakorlatilag kizárt. Hőforrásul magasfrekvenciájú fáklyatöltést alkalmaztak. Ez nemcsak a szükséges erősségű plazmát gerjeszti, hanem megvédi a plazmotront és a terméket az elektródáktól való elszennyeződéstől. A magasfrekvenciájú fáklya-plazmot- ron bármilyen gáz és keverék, valamint aerosol anyagok hevítésére alkalmas. Szatmári Jenő István Nagy exportlehetőséget ígér az NDK-beli Zemag gyár új UB 14—12 típusú exkavátora, amely többféle feladat elvégzésére is alkalmas. Az építőiparban is használható gépet a Szovjetunióban külszíni bányákban állítják üzembe úgy értelmezik: most minden egyes beruházási döntésnek abból kell kiindulnia, hol térülnek meg leggyorsabban és a legnagyobb hatékonysággal a befektetett ösz- szegek. A most induló tervidőszak előkészítésének szerves része, hogy mind határozottabban kibontakoznak a program külgazdasági körvonalai is. Az NDK sorra egyezteti terveit a Szovjetunióval, és a KGST többi tagországával, mivel a nemzetközi szocialista integráció további erősítésének elsődleges szerepet szánnak az új körülmény ak szabta új feladatok optimális megoldásában. De az NDK a céltudatos kap- csolatfcjlesztés útját követi a Nyugat és a harmadik világ irányába is. Az NDK külkereskedelmének a szerkezetét jelzi, hogy az export 82 százaléka gép, berendezés, ipari fogyasztási cikk, nagyipari és építőanyagipari termék, az import mintegy felét pedig az elmúlt években viharos sebességgel megdrágult különböző energiatermelő és nyersanyagok teszik ki. Új technológiák és termékek A Német Demokratikus Köztársaságban az új, 1981—85-ös tervidőszak előkészítése során a terv lényegének tekintik az intenzív gazdálkodás további erősítését, a fokozottabb racionalizálást, a tudományos és műszaki vívmányok lehető leggazdaságosabb hasznosítását, a csúcsteljesítményű gépek és berendezések lehető leggyorsabb bevezetését a gyakorlati termelésbe. A tcrvfeladatok végrehajtásában minden korábbinál nagyobb szerepet szánnak az új technológiák, jó tapasztalatok és módszerek eddiginél szélesebb körű, szervezett elterjesztésének, a munkaidő és a munkahelyek célszerűbb felhasználásának. Már most érvényesek azok a munkaerő-gazdálkodási rendelkezések, amelyek csak ott engedik új munkahelyek létesítését, ahol tételesen bizonyítható ennek gazdaságossága. A beruházások további koncentrálását Másodvirágzás A régi csille helyett szállítóhevederen jön a szén a bányából A gőzgép feltalálása után meredeken emelkedett a föld mélyének kincse, a fekete gyémánt értéke, majd az elektromosság elterjedése, az erős iparosodás egyenesen nélkülözhetetlenné tette. A múlt század végén divatos újságcikktéma volt, hogy vajon meddig lesz elég a világ szén vagyona, és pesszimista jóslatok láttak napvilágot a szén utáni korszakról. A robbanómotorok feltalálása után viszont a kőolaj lett a sztár, és néhány évtized után az emberiség hozzászokott, hogy az autók, a hajók és a repülőgépek, mozdonyok után az erőműveket is könnyebben kezelhető, kevésbé szennyező olajjal táplálják. A 60-as években Nyugat- Európában és az USA-ban bányászsztrájkok dúltak: sisakos emberek állták el azoknak az útját, akik a bányák örök időkre való lezárására indultak. Kevesen hitték, hogy egyszer majd le keld verni a lakatot á tárnák ajtajáról és a szénbányászat visszanyerd régi rangját. Az olaj és szén árviszonyában bekövetkezett átalakulás odavezetett, hölgy ma már a régen szinte ér- tékétlennek vélt tőzeg- és bamaszéntelepeket is érdemes feltárni és kiaknázni. A fejlődés következtében napjainkban a szén nemcsak energiahordozóként jön számításba. Az iparilag fejlett országokban hatalmas összegekét költnek azokra a kutatásokra, amelyek a kőszén gazdaságos átalakítására, to- vábbfeldolgozására irányulnak. Az egyik ilyen téma a szén — magas hőmérséklet és nyomás segítségével történő — gázzá alakítása E módszer előnye, hogy lehetővé válik a szén energiájának hatékonyabb hasznosítása, ugyanakkor a széngáz elégetésekor nem marad vissza annyi szennyező égéstermék, mint széntüzeléskor. De a szénből nyert gáz to- vábbfeldolgozása hasznos termékek előállítására is módot nyújt. Elsősorban vegyipari anyagokról van szó: a szénből ammóniát, vailaminf ként lehet gyártani, kerámi- . ai anyagokat és műtrágyát. Nftgyon felgyorsultak ezek a kutatások, hiszen a szénót- alakítássai esetleg földgázt lehet majd helyettesíteni. Az sem lehetetlen, hogy a szénfelhasználás nagy mértékű korszerűsítése, az új* széntechnolögiák a mainál jóval lejjebb nyomják az olaj iránti igényeket és előbb- utóbb visszahatnak az Olaj iránti keresletre, tehát . az olajárra is. Dolgoznak a gép-pékek A „lisztesáru” címszóba sorolt édesipari termékek — kekszek, teas ütemények, ostyafélék — világszerte nagy keresletnek örvendenek. Néhány évtizeddeü ezelőtt még a kézi munka volt a jellemző e termékek előállítására, ily módon azonban ma már nem lehetne kielégíteni a megnövekedett igényeket. A mai legkorszerűbb. kekszgyárak teljesen automatizált, „ember nélküli” üzemek. Sok országban egyre-másra épülnek a 10—15 ezer négyzet- méter alapterületű csarnok kok, amelyeket az egymással szinkronizált berendezések — a keverő-dagaszító gépektől, a sütés-hűtés berendezésein át egészen az áru végleges kikészítését végző gépsorokig — népesítenek be. s a halkan zakatoló gépek között nem hallatszik emberi szó, a monoton ritmust nem zavarja meg emberi léptek zaja. Irányítókra, felügyelőkre nincs szükség, a gépek működését műszerek szabályozzák, melyek egy központi irányítóteremmel állnak ösz- szeköttetésben. A gép-pékek üzemének ínycsiklandó termékeit akkor érinti először emberi kéz, amikor a vevő kibontja a csomagolásukat. Minőségük mégis kifogástalan, a gépek Ugyanis nemcsak megbízhatóbb szakácsok, hanem szigorúbb minőségi ellenőrök is. Jó példa erre az a megoldás, amelyet angol szakemberek dolgoztok ki a kekszgyárak számára. Korábban sok problémát okozott, hogy az alagútkemen- céből végtelen szalagon sűrű sorokban kiáramló kekszlapocskák magassága nem volt egyöntetű, s ezért az automatikus csomagolásban zavarok mutatkoztak, mivel a kekszekből egymásra rakott osz’opok magassága különbözött egymástól. Ennek kiküszöbölésére született meg az a tv-kamerához hasonló sorellenőrző készülék, amely 10 másodpercenként végrehajtott méréseinek eredményét egy központi számítóegységbe továbbítja, amely összehasonlítja, átilágolja az adatokat és ennek alapján szabályozza a kemence pneumatikus vezérlő egységét, ekként gondoskodván a vastagság szabályozásáról. A fotódiódás műszert, amely egyébként a képünkön látható újabban a kemence felé haladó tésztaszalag vastagságának szabályozására is használják.
