Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-07 / 105. szám
1981. MÁJUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hogyan lehet Csáki szalmája a közös? Gondolatok a felelőtlen felelősökről FURCSÁK VAGYUNK mi férfiak, ha szerelmi csalódás ér bennünket, például elhagy a feleségünk. Akad, aki így búcsúzik hitvesétől: hamarabb is megtehetted volna szívem, mások körsza- kálit növesztenék, ha netalán- tán visszatérne az asszony, ne ismerjen rájuk. Van, aki elkeseredésében kalapácsot, szöget, kötelet és egy teherbíró ákácfát kere6> előfordul, hogy lopni kezd az illető. Az utóbbi közé tartozik a karcagi Papp Lajos, aki állítása szerint azért indult el a lejtőn, mert a felesége ott hagyta. Papp nem volt válogatós, minden mozgathatót „meglovas ított” a munkahelyéről, a SZIM karcagi gyáregységéből. Egy év alatt kétszáznál! több tárgyat hozott ki az üzemből. A kollekció szerfölött változatos, akad tolómérce, kőműveskalapács, zsebszámológép, egészségügyi ABC-könyv szőlészeti, borászati könyv, kötöződrót, simítókanál, ácsszekerce, üres szódásüveg, hegesztőszemüveg, drótkefe, dísztőr, kem- pdngszék, levesszedő kanál, vasból készült szeneslapát, partvis, cirokseprű stb. stb. Ugyanakkor az efféle, amit ma ellophatsz, ne halaszd holnapra érzés hősünket máshol is hatalmába kerítette. Egy ízben például a városi tanácsnál — ügyintézés közben várakozva — a férfi WC-ből a tükröt is elemelte. (Nem mondom, eredeti bosz- szú a lassúságért!) Persze . a 'gondolatmenetet komolyabbra fordítva az emberben önkéntelenül is motoszkál néhány kétkedés. Az egyik: hogyan lehet ennyi mindent — látszólag észrevétlenül — kivinni alig több, mint egy év alatt egy gyárból? A másik: miért nem tűnt fel mindez a portán? A harmadik: vajon a közvetlen munkatársak sem tudtak e szarkaszenvedélyről? Vagy ha tudtak, miért hallgattak? Az ügy következményeihez tartozik, hogv az eltulajdonított tárgyak értéke méghaladta a 14 ezer forintot, amiért Papp megkapta a büntetését De vajon mit kapnak azok, akiknek a portai ellenőrzés lett volna a feladatúk? Hogyan vélekednek az üzem. a gyár, a társadalmi tulajdon védelméről? Mert úgy tűnik, esetenként ez még ma is Csáki szalmája. Néhány konkrét adattal szolgálva: mindenképpen jó dolog, hogy pl. Karcag és Kisújszállás üzemeiben a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűnesetek száma ötven százalékkal csökkent. De az értékeket, a forintos z. szeget - vizsgálva az okozott kár jelentősen emelkedett! Például: tavaly az első negyedévben 7 ezer forint volt, az idén, ugyanebben az időszakban a két városban elérte az 56 ezer forintot. (Szerencse a hanyagságban, hogy a kór 80,4 százalékát a nyomozó szervek felderítették.) Még jobb lenne viszont, ha ezen a téren nem a rendőrség, hanem a gazdálkodó egységek, a munkahelyek játszanék a főszerepet. Mondjuk jobb, hatékonyabb vagyonvédelemmel, szervezettebb, rendszeresebb belső ellenőrzéssel, a portai ki- és belépések szigorításával. FÉLREÉRTÉS ne essék, a közös védelemben eddig is történtek intézkedések, nem is elgy. De a bírósági aktákat forgatva úgy tűnik, még akadnak felelőtlen felelősök, laza ellenőrzések, olyanok, akik a társadalmi tulajdont szabad prédának vélik. És az is igaz, hogy az alkalom sokszor tolvajt szül. Természetesen én az alkalmak, illetve az okoik közé véletlenül sem sorolom egy férj, vagy feleség hült helyét. Sokkal inkább azokét, akiknek az ellenőrzések során kellett volna jobban, éberebben őrködni! D. Szabó Miklós Szédülősöknek nem ajánlott! Nem artisták, bár időnként a kötéltáncosokat is megszégyenítő ügyességgel egyensúlyoznak több emeletnyi magasságban. Tetőfedők, mégpedig a szolnoki Ingatlankezelő Vállalat dolgozói, éppen huszonöt éve. „Mellesleg” testvérek: Túróczi Mihály. István és Ferenc. Háromtagú brigád, melynek tagjai jobbára felülről látják a várost, de sok idő nem jut rá, hogy a kilátásban gyönyörködjenek, hiszen a rájuk bízott munkát el kell végezni, és néz- gelödni nem lehet, mert ha egy kis eső esik, kénytelenek leállni, így tehát minden percet kihasználnak a szédítő magasságban. Most az I. számú irodaház tetején javítják, pótolják a tél és a hó által megkínzott palanégyzeteket. Ha végeznek, a Táncsics Mihály út 1. számú ház tetején vár rájuk hasonló feladat. Elmondták — egy tízperces eső közben —, hogy jelenleg új szigetelő anyaggal, a bitu- laxszal bajlódnak, amely az eddigieknél lényegesen biztonságosabb szigetelő, de rendkívül precíz munkát igényel. Felvételeinken a rangidős tetőfedő, Túróczi Mihály bizonyítja be, hogy nem ijedős ... Fotó: Hargitai Lajos Új mederben folyik a Tisza A terelőgátak elbontásával új medrébe engedték a Tiszát Taktabáj határában. A folyó kanyarulatának átvágását 1979-ben kezdték el, és a munkálatok során több mint hatszázezer köbméter földet mozgattak meg. Az átvágás mintegy két kilométerrel rövidítette meg a medret. A több mint négyszáz méter hosszú, százötven méter széles és átlagosan négy méter mély új meder kialakítására azért volt szükség, mert a folyókanyarban az áradásoknál a sodrás kimosta a partszakaszt, télen pedig a jégtáblák összetorlódtak, dugót képeztek, ami akadályozta a jég levonulását. A mederszaksz elkészültével megkezdték a gátak kővel történő burkolását. Erre a célra a tokaji bányából uszályokon mintegy negyvenezer köbméter követ szállítanak a helyszínre. A munkálatokat a jövő évben fejezik be. Javítják a közúti átjárót a Szele vény és Csépa közötti vasúti szakaszon MSZBT tagcsoportok köszöntik a győzelem napját A hitleri fasizmus fölött aratott győzelem 36. évfordulója tiszteletére május 12- én a Pataky István Művelődési Házban az MSZBT tagcsoportok nagy számú képviselőjének jelenlétében rendezik meg az egy évvel ezelőtt kezdődött Hősök városai, városok hősei szellemi vetélkedő döntőjét A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a SZOT és az Ország-Világ szerkesztőségének felhívására a baráti társaság vállalati, üzemi tagcsoportjainak 5119 szocialista brigádja indult a munkahelyi versenyeken. A győztes háromfős csapatok az elmúlt hónapokban megmérkőztek egymással a megyei és a fővárosi kerületi, majd hat területi döntő, és az ezt követően Egerben és Tatabányán tartott elődöntők fordulóiban. „AZ ÚT VÉGÉN NEM ÉR VÉGET A VILÁG,. — Vendégmarasztaló ez a mi sarunk, mer’ bizony ez a kemény, szikes talaj esőben olyan ragacsos, hogy ha bemegy az autó az utcába, bajosan jut ki onnét, míg fel nem szárad az út... A tószegi Szabadság út egyik kiskapujában ácsorgó idős, kendős asszony aggódva leste tavaly — úgy télutó tájékán —, hogyan tolják, taszigálják előre-hátra a sárba ragadt Skodát, amivel a hét végét itthon töltött fiatalok indultak volna haza, ha ... De a kerék csak pörgött, csak pörgött, mígnem összeszaladt segíteni a fél utca, s a markosabbjai kiemelték a kátyúból a kocsit — Mariska néni így is búcsút inthetett övéinek. Akkor jegyezte meg: — Nem várhatunk ölbe tett kézzel valami csodára, ami eltünteti a sártengert, üzenjünk neki hadat! Nem érhet véget a világ az út végén ... Segítünk, ha kell, mondtuk a tanácstagnak is, csak szóljanak ... — Csodára semmiképp nem vártunk — mutatott körül pár hónappal később Gulyás István, a tanács vb- titkára, a zúzott kővel burkolt Szabadság út torkolatánál. — Persze, az egészhez hozzátartozik, hogy akár egy új házaspár, ez a település úgyszólván a nulláról indult a felszabadulás után. A har tár egykori gazdái, a volt nagybirtokosok egyike se telepedett le a sziken, nem áldozott se erre, se arra — volt mit pótolnunk. Villany, víz, járda kellett meg középületek, lakóházak .. . A pislákoló petróleumlámpát 47-ben száműzték, és talán az elsők között az országban tízéves kölcsönnel minden udvarba bevezették a vizet. Hanem a sár elleni hadüzenet volt a legnehezebb. Valami kevés minden esztendőben jutott rá, ám az igazi „háború” ’79-ben kezdődött, és tavaly tetőzött. Az ötödik ötéves tervben a tanács, rendelkezésére álló ötmillió forintos út-híd keretet 1980-ban használták fel a két társközségben. Abból korszerűsítették a tiszavár- konyi bekötőutat és az autóbuszfordulót, Tószegen a legforgalmasabb utcát látták él szilárd burkolattal, és egy korszerű autóparkolót is építettek a nagyközség szívében. — A megyeszékhely közelsége hozott a portára hasznosat, s mert mindkét társközségünkben jó ügyek buzdítják az ott élőket, az eredmény se maradt el. A BVM szolnoki gyárával kötött együttműködési szerződés alapján annyi betontörmelék vándorolt Tószegre és Várkonyba, hogy mintegy 15—20 ezer négyzetméter — télen is járható — szilárd útburkolat épülhetett... — A Vörösmarty és a Szabadság utcában lakók, volt úgy, hogy száznál többen segítettek az útépítésnél — Mariska néni és a többiek — a szolnoki útfenntartó üzem dolgozóinak, s a Jcézi munkán felül a tanácstagok kezdeményezésére négyötszáz forinttal is hozzájárultak a költségekhez. Nem fogadja már sár az itt élő szülők hazalátogató gyerekeit, és nem igen ragad le a nagyközség lakóinak csaknem háromszáz autója se... A temetővel szemben levő hajdani kubikgödrök feltöltésére ugyancsak jutott a betontörmelékből, a gépkocsik még rendületlenül hozták, borogatták az útmenti mélyedésbe nehéz terhüket. Zajukat túlharsogva jegyezte meg kísérőnk: — Erre még termőréteg kerül, a távlati elképzelések szerint ugyanis zöldterületté alakítjuk... — A Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója során kitermelt földből több mint ezer köbmétert szállítottak helyünkbe, abból meg a vasútállomás mellett előkészítettük egy nagyméretű díszpark telepítésének feltételeit. rendeztük a sportpálya és a közintézmények környékét. Nyolc hónap alatt két új játszóparkot alakítottunk ki, hármat pedig felújítottunk... A népfront nagyközségi bizottságának elnöke. Hegedűs József, a tanácstagok és a népfrontaktívák órákig tudnák csak felsorolni, mi mindenre jutott a jó szándékból és tenniakarásból, amiben a 48 szocialista brigád, a Mezőgép, a Petőfi Tsz jó példával járt elöl. Bakos Györgyné, Csörgő József és a többiek azóta se tétlenkedtek. Amikor most újból arra járunk, már gyökeret eresztett az idén elültetett 800 facsemete, s a több mint félezer cserje a vadászház környékén, ahol szintén pihenőpark születik. Befejezték a belterületi utakroei karbantartását, felújították a Kossuth téri játszóteret is. Az idei 'településfejlesztési feladatok társadalmi munkájának programja is ’összeállt időben a munkahelyek, a szocialista brigádok, a tanácstagok és a két község lakói osztoztak a feladatokon. Akkor még nem is sejtették, hogy a tavalyi 22 millió forint értékű társadalmi munkájuk hozzásegítette a két társközséget ahhoz a 33 ezer 400 ponthoz, amellyel második helyezést és félmillió forintos díjat értek el a fejlesztési versenyben. Hadat üzentek a sárnak, kiűzik a faluból. Az már bizonyos, hogy újabb ezer négyzetméternyi járda épül. Jut belőle Tószegen az Ady Endre, a Gőgös Ignác és az Attila útra, Vár- konyban a Határ és a Magnezit útra; hogy új buszforduló, két játszótér, egy új park is születik. Hogy a közösen nyert félmilliót mire fordítják? Arról még nem döntött a tanács testületé. Talán a betontörmelékkel borított utak kapnak belőle aszfaltszőnyeget? Talán Várkony kap új kutat? Vagy az öregek napközijét bővítik? Mészáros József, a tanács elnöke széttárja karjait: — Csak hatszáz ponttal maradtunk el a csoportelső Jászkisér mögött. Feladatunk bőven lesz az idén is, és azt már többszörösen bizonyították a mieink, hogy jönnek, csak hívni kell őket. — rónai — Hadat üzentek a sárnak
