Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-07 / 105. szám
1981. MÁJUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zalalövőn, a Zala Villamosipari Szövetkezetben gyártják a különböző típusú háztartási, nagykonyhai főzőlapokat, valamint az ipari vállalatok elektromos fütőlapjait. Az idén be. vezetett gyártásközi, műszerés ellenőrzések eredményeként a garanciális költségek több mint negyvenöt százalékkal csökkentek. 1981-ben közel huszonnyolc millió forint értékű' készterméket készítenek. A képen: a diffúziósszárítón egyszerre negyvenhat darab főzőlapot kezelnek Sikeres volt a tavaszi csemeteforgalmazás Fogadás az Országházban Sikeresen fejeződött be a gyümölcs telepítés tavaszi időszaka; a mezőgazdasági nagyüzemek és a kiskerttu- lajdonosdk húsz százalékkal több szaporítóanyagot, facsemetét vásároltak, mint az ellmúlt év azonos időszakában, és a kínálat a választék tekintetében is gazdagabb volt — ez derült ki a Kert- fórig KFT szezonértékelő jelentéséből. Az idén tovább javuló ellátás a Kertforghoz tartozó negyvenhárom nagyüzemi és kutatóintézeti faiskola ösz- szehangolt munkájának eredménye A korábbiaknál körültekintőbben mérték fel az igényeiket, s a választék kialakításánál a MÉM gyü- möl estei építési irányelveit is figyelembe vették. Eszerint a következő időszakban — a piaci kereslettel összhangban — a csonthéjas gyümölcsök közül a cseresznye, a meggy, az őszi- és a kajszibarack termelését támogatják, azért, hogy az alma és a körte mellett a következő éviekben ezekből is több jusson az üzletekbe és exportra. Aczél György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese az európai Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok III. regionális konferenciája alkalmából szerda este fogadást adott az Országház Vadásztermében. A konferencia 24 országból érkezett delegátusaival együtt részt vett a fogadások Ge- gesi Kiss Pál, a Magyar VöA Komáromi Kőolajipari Vállalatnál az év eleje óta kétmillió forintot fizettek ki az átlagon felüli teljesítményt elért dolgozóknak. Az idén a tavalyinál lényegesen több úgynevezett mozgóbért, ösz- szesen 7,2 millió forintot szánnak erre a célra, a vállalti alapbér 12 százalékát. Ez már akkora összeg, amely valóban érzékelhetővé teszi a röskereszt országos* vezetőségének elnöke. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságának elnöke, akit a regionális tanácskozás elnökévé választottak, s jelen voltak politikai és társadalmi életünk vezető képviselői. Megjelent Sír Evelyn Shuckburgh, a Nemzetközi Vöröskereszt állandó bizottságának elnöke is. teljesítmények differenciáltabb anyagi elismerését. Az üzemrészek vezetői gazdálkodnak a számukra meghatározott összegekkel: a csoportvezetőkkel és a szak- szervezeti bizalmiakkal együttesen döntik el, hogy többletmunkájuk alapján kik részesüljenek a mozgóbérből, amely így valóban a jobb, a fegyelmezettebb munkára ösztönöz. Több mozgóbér A tisztítóban jóI tudják... A bőr: kényes holmi A címbe foglalt állítás ellenkezni látszik a köznapi tapasztalattal, amely éppen a strapabírása miatt részesíti előnyben a bőrből készült ruhadarabokat. Ebben a hitben hordják némelyek hosz-É szú éveken át: míg az irha a kosztól el nem színeződik, míg a velúr a töréspontokon meg nem zsírosodik, míg a napDabőr festése össze nem töredezik, hogy alóla már tenyérnyi foltokban virít ki a nyers bpr. Sok ügyfél csak ekkor keresi fel a tisztítót, s bizony gyakorta sértve érzi magát, ha ott az átvevő azt írja az űrlapra: erősen túlhordott, a kifogástalan minőség átfestés után sem garantálható. Amiből nyilvánvalóvá válik, hogy nemcsak a bőr — az ügyfél is kényes, érzékeny. Ezért aztán kétszeresen nehéz azoknak, akik a Szolnoki Patyolat Vállalatnál bőr- és szőrmetisztítással foglalkoznak. A próbatételek már a kezdet kezdetén jelentkeznek, rögtön azután, ahogy a vállalat elhatározza: vállal ilyen munkát. Kiderül ugyanis, hogy hazai gépekkel nem érdemes elkezdeni — különösen a nappabőrből készült ruhadarabok tisztítását nem. Ehhez az itthon gyártottnál kétszer drágább angol berendezés kell, s a hazainál sokszorta drágább vegyszerek. Van-e erre pénze a vállalatnak ?! A szolnokiak — sok más megyét megelőzve — három évvel ezelőtt szorítottak rá: a Csanádi körúton ekkor nyílt meg a bőr- és szőrmetisztító szalon, hat szakemberrel. Helyesebben: hat dolgozóval, akik szakemberré csak később váltak, s ez okozta a másik nagy nehézséget. Jó- néhány tönkrement kabát árát kellett ugyanis visszafizetnie a vállalatnak addig, amíg az átvevők megtanulták, hogy mit lehet vállalni. Mert mindent még így, a drága külföldi gépek és vegyszerek birtokában sem tudnak kitisztítani.' Gyakori például, hogy túlságosan fényesre, sima felületre cserzik a bőrt, s ennélfogva leszalad róla a festék. Más esetekben ragasztás húzódik a bőr alatt, amit a vegyszerek feloldanak. S amit elvállalnak? Azzal sem egyszerű a helyzet. A zsíroldó vegyszerek nemcsak a pecséteket tüntetik el, hanem a bőr természetes zsírtartalmát is kivonják — ennek pótlása, a megfelelő mennyiség megállapítása pedig igen nagy gyakorlatot igényel. Mindezt — s még sok apró, felsorolni lehetetlen szakmai fogást — megtanulták már a szalon dolgozói, akiknek az átlagosnál nagyobb felelősségét az átlagosnál nagyobb bérrel is honorálják a vállalatnál. Minden együtt van már tehát — egyedül az ügyfelek hiányoznak. Pontosabban: jóval több is lehetne belőlük. Annak ellenére ugyanis, hogy a szalon forgalma az indulás évéhez képest a duplájára növekedett, tavaly elérte az évi másfél millió forintot, még mindig nincs kellőképpen kihasználva sem a gépek kapacitása. sem a részlegben dolgozók teljes munkaideje. Hogy ez az állapot mielőbb megváltozzék;, annak érdekében számos intézkedést tettek az elmúlt hónapokban a vállalat illetékesei. Tizennégy új átvevőhe- lyet létesítettek például a megye területén, aminek eredményeként ma már a legeldugottabb falvakban is vállalnak munkát. Sőt, szeptemberig mintegy húszszázalékos kedvezményt is káp- nap az ügyfelek, abban a reményben, hogy ezzel sikerül csökkenteni az őszi hónapok túlzsúfoltságát. — káposztás — Felelősség egy mosolyért Új sertéstelep Bánhalmán Elkészült az új sertéstelep és megkezdték a benépesítését a Középtiszai Állalmi Gazdaság bánhalmai kerületében. Az új telep évente 18 500 sertést bocsájt ki, így a nagyüzem új és rélgi telepéről 1982-től évi 30 ezer hízott sertést kap a népgazdaság. A beruházás egyaránt biztosítja a korszerűséget és a gazdaságos tenyésztői munkát. Modernségére jellemző, hogy a hizlalást bábolnai technológiai berendezések alkalmazásával végzik, ez a módszer itthon és külföldön egyaránt felismert. A telephez automatizált takarmányozási rendszer tartozik, garantálja az állomány egyenletes és szakszerű etetését. A mesterséges termékenyítőrészt, a keverőüzemet egyaránt a praktikusság jellemzi. Az épületek benépesítését áprilisban kezdték meg, ettől kezdve havonta 300 tenyészkoca, süldő érkezik, s ezek képezik az alapját az 1000 kocás törzsanyagnak. A telepet a jó tenyésztői tulajdonságokkal rendelkező Ka- Hayb hibrid sertésekkel népesítik be. A bánhalmai sertéstelep az utóbbi öt esztendő legnagyobb ilyen állami gazdasági beruházása az országban. Környezetvédelmi szemle Pakson Straub F. Brúnó akadémikus és Gon da György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke vezetésével tegnap a hivatal vezetői helyszíni szemle keretében megbeszélést folytattak Pakson, az épülő atomerőmű vezetőivel. Megállapitották, hogy a nagyberuházás építkezésével párhuzamosan az atomerőmű környezetvédelmi ellenőrző rendszere elemeinek kiépítése megfelelő ütemben folyik. A jelenlegi készültségi fok lehetővé teszi, hogy az erőmű üzembe helyezésére a környezet épségét megőrző védelmi rendszer tervszerűen működjék. EGY FIITÖ kis mosoly, csipetnyi keserűség, csipetnyi kételyszülte gúny, épp annyi, amennyit a pillanat egy szájszöglet ben látni enged. Véletlenül vettem csak észre, de nem tudom elfelejteni. Emlékszem, mindenki csendben figyelt az előad ó- rav aikd arról beszélt, amiről manapság a kelleténél kevesebb szó esik: a politika elsőbbségéről a gazdasággal szemben, arról, hogy a párt- szervezeteknek csakis azokat a gazdasági döntéseket kell támogatniok, amelyek összhangban vannak a párt politikája által meghatározott stratégiai céljainkkal, amelyeket tehát egy-egy vállalat gazdasági vezetése a lehetséges politikai következmények ismeretében hozott. Szomszédom szájszögletében a néma kis mosoly mintha a pártellenőrzés hozzáértését kérdőjelezte volna meg. A mosoly tulajdonosa szakember volt a maga területén, mint szakvezető, a legképzettebbek egyike, a leghozzáértőbbek közül való. Értettem a mosolyát, és — nehogy felróják nekem — bizonyos mértékig elismertem e kétkedő mimika igazát, de a mosolyt magát nem tudtam elfogadni. Csakhogy a kommunistáknak nem pusztán elítélniük, visszautasítaniuk kell a kétkedést, nem pusztán harcolniuk kell ellene, hanem fel kell támiok minden kieserű, vagy éppen kétkedő kis mosoly okát, mert a gúny arcátlan mimikáját csakis a kiváltó okok megszüntetésével lehet az arcokról letörölni. Sok oka lehet még e kételyszülte gúnynak. Ott például, ahol nem eléggé meghatározottak az egyes hatáskörök, s a pártalapszerveze- tek önállósága, politikai befolyása éppen ezért nem a kellő mérték ban érvényesül, ahol tehát egy futó mosoly a szájszögietben nem kizárólag emberi gyengeség. Vagy amelyik vállalatnál a gazdasági vezetés nem teremti meg minden üzem számára egyaránt a folyamatos termelés feltételeit, s ahol ezzel (együtt nem teszik felelőssé az üzemvezetést az anyagellátás, vagy akár a minőségi munkát szolgáló bérezés optimális megoldásáért, ott a pártatapszerveze- tek számára is szükségképpen csökken az önálló állás- foglalás, és cselekvés lehetősége. Ahol pedig a pillanatnyi piaci előnyök kihasználása miatt háttérbe szorul a termelési költségek csökkentése, a termelékienység növelése, a munkaszervezés, vagy éppen a szociális feltételek javítása; ahol tehát egy szűkén értelmezett vállalati érdeket szolgáló manőver az elsődleges a népgazdasági érdeket szolgáló állandó nyereségnövelő tényezőkkel szemben, ott az üzemi párt- szervezietek munkájában is előtérbe kell kerülnie a gazdaságpolitikai folyamatokat vizsgáló, elemző tevékenységnek. És ez már az egész nép érdékeit szolgáló pártellenőrzés szubjektív feltételei közé tartozik. A pártszervezeteknek a lehető legnagyobb fokú tájé- kozottságrat elemző készségre kell szert tenni ök, mert napról-napra, óráról-órára kell eldöntendők, hogy megadják-e a politikai bizalmat a gazdasági vezetés elhatározásaihoz, fenntartással fogadják, esetleg elvetik őket Tudjuk, hogy a politika mozgatórugója éppen, a gazdaság, de azt is tudjuk, hogy a gazdasági döntések emberi viszonyokat érintenek, mert javítják, vagy rontják az egyes osztályok, rétegek, csoportok helyzetét, létfeltételeit egymáshoz való viszonyát. Minden gazdasági törekvés osztályérdeket szolgál, tehát a pártellenőrzés — osztálytartalmát tekintve — a munkásosztály politikai ellenőrzését jeleníti a gazdaság felett, ezért a munkásosztály politikai céljainak megvalósítása nem nélkülözheti la párttags)ág hozzáértői, felelős tetteit. Kommunista kötelesség félkészülni erre a bonyolult feladatra. Könnyebb végrehajtani ezt a feladatot any- nyiból, hogy pártunk politikája a pártonkívüii (tömegek bizalmát is élvezi, könnyebb annyiból, hogy ez a politika szükségképpen felkarolja minden dolgozó osztály és réteg haladó törekvéseit. Ám nehezebb is végrehajtani ezt a feladatot, mert ma már tudatos érzékenységgel kell reagálni minden kis mosolyra, s ment minden ellentmondás felvetésében, kiélezésében és megoldásában éppen a pártszervezeteknek kell ólenjámidk. A. S. Az Országos Érc- és Ásványbányák perkupái üzemében anhidritet bányásznak. Ezt lignit- porral elkeverik, ezzel a szikes talaj termővé válik. Évente 45 ezer tonna lignites anhidritet ' adnak át a mezőgazdaságnak. A képen: a 18-ás számú kamrafejtés
