Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-01 / 101. szám
1981. MÁJUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A munka kitüntetettjei Jár a malom De csak ha ők vigyázzák Honnan vette a brigád a bátorságot, hogy József Attila költészetéről vetliékedőt szervezzen? A kérdésre egy másik kérdéssel lehet válaszolni : ki kötelezhet arra egy molnárt, hogy a Kései siratót, a Mamát, vagy a Dunánál-t szavalja? Senki. Ahogyan a Vörös Csillag nevet viselő kollektíva (tagjai beszélnek róla, ez úgy tfönik, olyan természetes dolog, mint a feldolgozandó termény minőségének vizsgálata. Mondják, hat előadásból álló sorozatot hallgattak mag a karcagi városi versenyhez, azután következett a vetélkedő. Megnyerték. Szinte egyből adódott az elhatározás, ezt ki kell próbláni házi berkeken belül is. Negyedévig készültek a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat karcagi hántoló üzemében a József Attil'a-vetélke- dőre. A szó túlzást takar, pedig igaz: „rettenetesen” dolgoztak a küszöbön álló versengéshez. Egy kiragadott megjegyzés erről: „Látta volna a szójás Ka- bost, egy egész hónalj könyvvel a hóna alatt.” Meghívták a családtagokat is. Százharminchat vers, megannyi feladvány, játékos elemek '— nevetés, ahogyan a főraktáros mozdulatokkal mutatja be a költemény címét, a Medvetáncot. Az esemény csak egy a Vörös Csillag Szocialista Brigád életéből1. És csak úgy kapásból felsorolnak mellé még egy tucatnyit. Mondják milyen remekül érezték magukat a szabadtéri játékokon, Szegeden, sorolják a Bánk bán, a Trubadúr érdekességeit. meg a debreceni Csokonai Színház bérletes előadásait. Mit keresnek a molnárok egy Bartók-emlékülésen? Márkus János brigád- vezető mondja: „Kíváncsiak voltunk.” Aztán hozzáfűzi, hogy az első előadás nagyon érdekes volt, persze előtte tájékozódtak, olvastak a nagy zeneszerzőről. A többit a zeneelmélettel foglalkozókat már persze, hogy nem értették. Az, hogyan dolgoznak, amikor „'kampány” időszak van, egy utazás kapcsán kerül szóba. Műszak után hajnalban indultak vonattal. A termés beszállításával, októberben kezd gyorsulni ugyanis a termelés tempója és novemberben— decemberben tetőzik. Kell a fogyasztóknak a rizs, érthető. Tizenkét óra műszak, tizenkettő óra ilyenkor a pihenés. Zsákolás, öt szint magasságban dolgoznak a gépek. Lépcső le, lépcső fel. A beszélgetésünk során kérik, jegyezzem fel: téved az, aki úgy ítéli meg, hogy a hántoló munka „hajtómotorja” a Vörös Csillag kollektívája. A többiek — és itt következhetne egy lista akis közösségekről — nélkül aligha menne ez. S a megjegyzés nem álszerénység, hanem a dolgok valós megítélése. Mint ahogyan a helyes felismerés diktálja, hogy ebben a brigádban mindenkinek tanuld nia kell A segédmunkás asszony, gyerekek meUett, betanított lesz, a szakmunkás leérettségizik, s van aki marxista szakosítóra jár. S végezetül még egy momentum, a brigádportréhoz: a Vörös Csillag Szocialista Brigád tegnap vette át a . Parlamentben a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést. HJ A szerszámkészítők brigádja Szívet cseréljen, ki szakmát cserél Szűkös Jászberényben az a műhely, ahol valaki — dolga lévén — a Műszeripari Szövetkezet szerszámkészítőit megtalálja. Látszik, nagyon méricskélni kellett, hogy a szükséges gépeknek, munka- padoknak helyet talál ián ak. Az iparban iáratosak azt is hamar észreveszik, hogy nem mindén berendezés korunk precíz technikáiénak újdonsága. .Kifogásaimat” elmondtam Baráth Vendelnek, a szerszám- és lakatosüzem vezetőiének. „Így igaz, de kérdezze meg az ott dolgoNégyen a brigádból zófcat is,” — válaszolt röviden. A muákapad mellől éppen szabadulni tudók (a szűk műhely helvett egy irodában beszélgettünk) valóban el is mondták, bizony elkelne a jobb világítás, a természetesebb fény. Azután érdekes fordulattal arra terelődött a szó, hogy ami nincs, azt az embernek kell pótolnia, — A mi feladataink megoldása — magyarázta el István József. — Igen pontos munkát igényéi. Biztos könv- nvítemé a dolgunkat egv-két mindent tudó masina, de talán a mai helyzetnek is van előnye. Egész embert kíván a munka: mindenkinek magának kell lehetőséget találni arra, hogy a meglévő gépekkel célt érien. — Egy szerszámkészítőnek nálunk a szakma minden csíniát-bínját ismernie kéül, mert munkáink többségére nem érdemes speciális gépet vásárolni. Rengeteget kell kézzel — no és ésszel dolgozni, — folytatja társa gondolatait Mutari József, maid hozzátette: ^gombnyomás” nekünk ritkán segít. Valamikor ekkor értettem meg, hogy a műhely húsztagú brigádja miért egyszerűen Szerszámkészítő Szocialista Brigádnak keresztelte magát, A félig vicces, félig ko-- moly szakmai „gőg” pedig akikor ébresztett szimpátiát, amikor kiderült, nemcsak külsőségekben nyilvánul meg. Kismémeth Kálmán brigád vezető mondta el, hogy a zömében a hatvanas évek eleién a szövetkezethez pártolt, akkor fiatal szakmunkások hatvan százaléka azóta szakközépiskolai érettségit vagy technikusi oklevelet szerzett. Szükségük is volt az egyre alaposabb ismeretekre. A Műszeripari Szövetkezet a hetvenes évek eleién elhatározta, jelentősen átalakítja termékszerkezetét. A cél: a kicsinység szülte rugalmasság előnyeit kihasználva, minél rövidelbb idő alatt alkalmazkodni a piac változásaihoz. A terv vallóra is vált. Többek között a szerszámkészítők felkészültségének, szakmaszeretetének eredményeként. Mert nem kis dolog olyan szerszámot a dolgozók kezébe adni, amelyikkel jó minőségben készíthetik él 84 gyártmánycsoport termékeit A brigád kihívást elfogadó, kezdeményező kedvét iól iel- lemzi, hogy tavaly huszonöt újítási javaslatot dolgoztak ki, és az sem megvetendő hogy az ötödik ötéves terv ideje alatt 700 ezer forint értékű, selejtezésre ítélt régi szerszám újrahasznosításának mód ját kutatták fel saiét maguk. * * * Csütörtökön a Szerszámkészítő Szocialista Brigádot a Magvar Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel tüntették ki. . VSZJ A „zalkások” Univerzális csapat a miénk Két csavarkulcs a nehezék a lepedőnyi papírlapon, nehogy felkapja a bolondos áprilisi szél. Hárman hajolnak az egyik szétszedett kombájn mellett kiterített műszaki rajz fölé. — Ha a „zalkások” összedugják a fejüket — mondja Balázs Károly központi ag- ronómus —, abból biztosan kerekedik valami okos dolog. Mindig azon mesterkednek, hogyan tudnak könnyíteni a maguk és a többi műhelybeli munkáján. Azt a kapudarut is a brigádtagok készítették társadalmi munkában. Harmincezer forint értékben jegyeztük be az állóeszköz nyilvántartásba. Az almaléüzemben pedig a kon- ténerláda-billenő dicséri a brigád leleményességét. Halmi Károly — két év óta ő a kilenctagú Zalka Máté Szocialista Brigád vezetője — nézi a váltamról csüngő fényképezőgépet. — Csak csoportképet ne akarjon rólunk készíteni, mert jó ha négyünket—ötünket megtalál így napközben a műhely környékén. Szerte a gazdaságban akad-munkájuk a brigádtagoknak, mert tudja, amolyan univerzális csapat a miénk. Szerelők, lakatosok, karbantartó, bognár, buszvezető meg hegesztő dolgozik együtt. így hát aligha akadna a téeszben olyan munka, ami kifogna rajtunk. A központi agronómus jő ismerője a brigád munkájának, életének, hiszen ő a törökszentmiklósi Tiszatáj Termelőszövetkezetben a versenybizottság elnöke is. — Először 1966-ban versenyeztek a szocialista brigádcímért, amit azóta minden évben, azaz eddig tizenötször el is nyertek. Tizedik esztendeje dolgoztak együtt, amikor a kongresszusi oklevél mellé megkapták a Szakma Kiváló Brigádja és a Szövetkezet Kiváló Brigádja címet is. Az utóbbi kitüntetést 1976-ban másodszor is odaítélte a kollektívának a szövetkezet párt- és gazdaságvezetősége. Most a tizenötödik „születésnapjukon” magas kitüntetést kaptak, a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet. A műhelyépület végénél függő vasdarabon a munkaidő végét kongatják. Ötvös Sándor sietősen köszön el a brigádtársaktól, szolgálatba igyekszik a munkásőrségbe. Halmi Károly: Univerzális csapat a miénk Halmi Károly a brigádnaplóval a hóna alatt készülődik. — Beviszem a központi irodába, ott dolgozik az asz- szony a Három tavasz nevet viselő adminisztratív brigádban. Az ő kezük jobban rááll a tolira, meg a színes rostirónra. Megkérem őket mutatós, szép oldalt kerekítsenek a naplóban az új kitüntetésünk bejegyzésére. Egyébként ez az úgymond csupafiú brigádunk a felesé- gemék kollektívájával jár színházba, meg kirándulni is, legalább egyszer minden évben. Kubicsek Ernő buszvezető még megtoldja az aznap délutáni programot: — Benézünk Karcsival Fü- löpékhez is. Alapító tagja a brigádunknak Fülöp Ferenc. Néhány hete még Kékestetőn, a szanatóriumban látogattuk meg kollektíván. Megörvendeztetjük a jó hírrel, az országos kitüntetésünkéi. Ha a műhelybe nem is engedi még az egészsége, ünnepelnie azért velünk kell. Ő is részese a sikerünknek. TF Vágóhídi szalag mellett Elismerésben sincs megállás Szigorú a szalag ritmusa, munkafázishoz. Évente 150 egyetlen félrenézés felborít- . ezer sértésit és 17 ezer marhatja a tempót A hatalmas, hát dolgoznak föl1, vértől, víztől síkos sertés- és Az Állatforgalmi és Húsmar hah úsd arabokat gyatoor- ipari Vállalat, de talán a fél lőtt fürgeséggel trancsírozzék ország legnépesebb brigádja a fel, és lökik át a következő váigóüzemé. Az Április 4. Szocialista Brigád tagjai már a megalakulásukkor, 1967- ben harminchétén voltak, jelenleg pedig negyvenketten vallják magukat brdgádtag- nak, tegyük hozzá, nem csekély büszkeséggel. — Meg kell érdemelni, hogy valaki az Április 4. brigádba léphessen — mondja Hon ti József brigádveziető. — Megválogatjuk, kit veszünk magunk közé, és talán ennek is köszönhető, hogy elég szép kdtüntetésgyű jteményünk van. — Vegyük sorjában... Honti József: — A kezdet a zöldkoszorú volt — A kezdet a zöldkoszorú volt, utána jött egy bronz és egy ezüst. Az aranyat már jobban szeretjük, abból hármat gyűjtöttünk. Háromszor érdemeltük meg a Vállalat Kiváló Brigádja, egyszer pedig a Szakma Kiváló Brigádja címet És most a kongresz- szusd oklevéllel bővítettük a kitüntetések körét. Persze, nincs megállás. Csokonai nevét viselik — A kívülálló, ha azit hallja, hentes, robusztus férfiakra gondol. Ezért meglepő, milyen sok nő dolgozik a brigádban. — A létszám nagy része mégis férfiakból áll, ők végzik a vágásokat, de a nőknek is jut munka: zsírt olvasztanak, csomagolnak, naponta 90—100 mázsát, egy évben 338 vagont. — Szokatlanul népes brigád. Sikerül összetartani? — Hadd mondjak erre egy jellemző példát. A múltkor TIT-előadást szerveztek a Ságvári művelődési központban, szocialista brigádok részére. Amikor bevonultunk, mindenkinek leesett az álla, és alig hitték éL, hogy ez a negyvenkét ember egyazon brigádhoz tartozik, és hiánytalanul megjelenik a közös megmozdulásokon. — Könnyű dolga van a brigádvezetőnek, hiszen egyúttal a munkahelyi vezetője is a brigádnak. — Igyekszem elválasztani, ha lehet, a munkahelyi főnökséget a brigádélettől. Bár például a Imunkaversenyek idején nem lehet, hiszen akkor azonos a feladat. És hogy a feladatot kimagaslóan teljesítették, bizonyítja a legújabb kitüntetésük. A párt XII. kongresszusa tiszteletére tavaly a Szikiad Sándor Szocialista Brigád munkaversenyt hirdetett meg az ország valamennyi kollektívája száméra, és ebben a munkaversenyben az Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat népes létszámú Április 4. brigádja kiérdemelte a megyei pártbizottság kongresz- szusi oklevelét, amelyet ünnepségen vettek át a brigád- tagok. BJ Mindent a vendégért Szombat délutáni csend ül a szálló portálán. Hét közben rengeteg vendég volt. most csitult egy kicsit a forgalom, bár egy külföldi turistacsoport épp megérkezett, egy minden pillanatban lőhet. A főportás, a portás, az aiándékbolt-vezető, a londiner a helyén. Hatan dolgoznak a tizennégy tagú Csokonai brigádból ezen a hétvégén. A kitüntetés hamar előkerül, egy napia sincs, hogy átvették a KISZ Központi Bizottsága kongresszusi oklevelét, s a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat Kiváló If júsági Brigád ja kitüntetését a Pelikán Szálló Csokonai brigádiának tafiiai, pontomindig szívesen visszajönnek. J. Tóth Margit szierimt ennek az az oka, hogy: — Megtanultuk, ebben a szakmában nincs „nem” Amit a vendég kér, azt teljesíteni kell, azért vagyunk., A brigádvezető azt mondja: — Ha ióí szétnézünk, ez a brigád egyszerűen nem dolgozhat rosszall. Nézze, itt talál KISZ-titIkárt, szakszervezeti főbizalmit, KISZ-bi- zottsági, népfront-, MSZBT- aktivistát. a felét se mondtam el a sok társadalmi megbízásnak, közéleti munkának. Van három párttagunk is, akiket mi, a KISZ-szel sabban az a tizenegy brigád- tag, aki együtt volt már 1980- ban, s közösen téliesítetté vállalásait. Egerváriné, Tóth Zsuzsanna nevet, amikor a brigád- alakulásáról kérdezem. — Bár dfiúsági brigád a miénk, 'bizony hat éve múlt, ho®v megalakítottuk. Még a szálló nyitása előtt pár nappal történt. Gondoltuk, könnyebben összeszokunk, megismertük egymást és a mindennapos feladatokat, ha lesz, ami összefűz bennünket. Az eredmények igazolják: iól gondolták Már 1.976 májusában szocialista címet nyertek, aztán, ahogy az évek múltak, zászlót, bronz, ezüst, arany fokozatot. Miért? Elém teszik a vendégkönyvet. Van, aki azt javasolja benne, nyilvánítsák „tanszállodának” a Pelikánt, mert az ott dolgozók munkájából tanulni lehet. Mások ígérik. ia/vasoltunk annak ideién. Es hányán tanulnak? Pontosan megmondani is nehéz, van aki nyelveket tanul, hisz itt két nyelv tudása kötelező, van vendéglátó főiskolásunk, szállodai szakemberképzőn tanulónk, esti egyetemre járónk, — mindenütt a munka érdekében emelünk szót, azt akarjuk teljesebbé tenni. — akkor csak természetes hogy a saját munkánkat iól ellátjuk, nem? Mindez folyamatos műszakban, éiiel-nappaűi szolgálatban. Fiatalok, fiatal családos emberek. Nagyon szorgalmasak lehetnek. — És nagyon szeretjük a munkánkat, ez az igazság — mondják," s a portáspultra pár percre felteszik az oklevelet és a plakettet. Nevetnek, iókedvűek. Abban is megegyeznek, hogy a legközelebbi nagy kitüntetésnél is találkozunk. S J