Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

1981. MÁJUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szó se róla, alaposan ki­ünnepelhettük magunkat A naptár és rövidülő munka­heteink úgy hozták, hogy három napra nyúlt a mun­ka ünnepe. Három napig ki-ki pihenhetett, . kedvére múlathatta az időt. Ezek a napok sokaknak külön örömteli ünnepet is jelen­tettek. Május elseje előtt tömérdek vállalati, szövet­kezeti, intézményi kitün­tetést, s egyénit is kaptak azok, akik a munkaver­senyben jeleskedetek. A legjobbak, a kitünte­tett gyárak, intézmények, szövetkezetek vezették a (május elsején felvonulók sok ezres tömegét, példáz­va ezzel is, hogy joguk van az elsőségre, mun­kával, a hétköznapok ezer­nyi erőfeszítésével kivívott joguk. Nos, az ünnepnek vége A zászlók, az oklevelek, a fényesen csillogó kitünteté­sek lassan helyet találnak maguknak a munkahelye­ken és a kiváló munkások ottthonában is. Elkezdődött az esztendő tizenkilencedik, munkában, feladatokban bővelkedő teljes hete. Teg­nap reggel már munkába hívtak a gyárdudák, mun­kára vártak a gépek, be­rendezések, a boltokban új friss árukat raknak az ünnepiek előtt elfogyottak helyére, a földeken is to­vább folytatódott az ünne­munka. Hétköznapok kezdődnek, az ötödik hónap első mun­kás hete, majd a többi. Dol­gozni kell, hogy erősítsük az alapokat a hatodik öt­éves terv első esztendejé­ben, hogy az eddiginél is szorgosabban, jobban bizo­nyítsuk : a sok kitüntetés és elismerés nem volt hi­ábavaló, új erőt, friss len­dületet adott további fel­adataink . teljesítéséhez. Szükség van erre, hiszen erőfeszítéseinkre, az eddigi­nél is jobb, hatékonyabb munkára az egész népgaz­daság számít. Nehezebb körülmények közé jutot­tunk, drágább az anyag, az energia, — nehezebb vi­szonyok között tudjuk a drága anyagból, s energiá­val megtermelt árut is el­adni a külpiacokon. Taka­rékoskodnunk kell, vigyáz­ni minden értékre, hi­szen életszínvonalún^ meg­őrzése fontos feladatunk. Láttam a munkába indu­lókat tegnap reggel. A ki­pihent arcok, friss léptek mintha azt sugározták vol­na: elmúltak az ünnep nap­jai, jó végre hétköznapot kezdeni, munkába menni. Hiszem, hogy -nem téved­tem, hiszen a munka min­den emberi élet alapja. A 'mi társadalmunkban külö­nösen az, s talán egyre in­kább az emberi örömök alapja is ... (SJ) Szerződés krakk~üzem építésére A Chemokomplex Külke­reskedelmi Vállalat aláírta külföldi partnerével azt a szerződést, amely szerint lét­rehozzák Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat korszerű katalitikus krakk- üzemét. A francia Proco- france pég az amerikai Uop eljárás felhasználásával ké­szíti és szállítja az új üze­met, amely évente egymillió tonna olcsó, nehezen értéke­síthető olajpárlatot dolgoz fel. Jó alapokkal kedvezőbb feltételek Az OTP jászberényi járási fiókja az idén az év első ne­gyedében a vártnál jobb eredményeivel teremtett kedvező fettételeket további munkájához, az éves terv sikeres teljesítéséhez. A já­rási fiók, ahol valamennyi dolgozó a Rákóczi Szocialista Brigád tagja az év első há­rom hónapjában 18 millió 300 ezer forinttal növelte a betétállományát. Ez három és félmillióval volt több az 1980 első negyedévi növeke­désnél. Az év első három hónap­jában az ifjúsági betétek száma százharmincnéggyel növekedett. Ez annyi, mint az 1980-as kiemelkedő ered­ménynek számító egész éves -növekedésű I Keddi iegyzetünín------­H étköznapok I>ek -miatt kicsit szünetelő Telepítjük, felneveljük, azután kifogjuk Halastó az egykori kenderáztatóból . Horgászom gyakori pana­sza mostanában, hogy hol vannak már azok a régi, jó álló- vagy folyóvizek, ahol vidáman ficánkolnak a ha­lak, és a horgász, ha kiül a partra azt találgatja izgal­mas várakozással, hogy va­jon keszeg, ponty, amur vagy éppen csuka akad a horgára. Másként van ez Jászjákó- halmán, ahol a községi sporth arg ás z-egy es ül et — talán már tudja, hogy pa­naszból nem lesz se tó, se hal — tesz is valamit azért, hogy tagjai zavartalanul hó­dolhassanak horgászszenve­délyüknek. A község mellett van egy kisebbfajta tónak beillő ku- bikgödör-csoport, a régi ken­deráztató ! Az elhanyagolt, eliszaposodott tó eddig azon­kívül, hogy a szemnek, se nyújtott szívderítő -látványt, a környék levegőjét is ron­totta. Eddig, mert a horgász- egyesület elhatározta, hogy kezelésbe veszi, és hasznosít­ja az egykori kenderázitatót. A horgászok munkához láttak. Elsőként növényevő halakkal telepítették be a jászberényi Kossuth Tsz egyik közeli öntözőcsatorná- ját. Cserében a tsz kölcsön adta azokat az erőgépeket, amelyek segítségével elvégez­ték a volt kenderáztató le- csapolását, kotrását. Ezt követte a csákányt, ásót la-pétot koptató, nem könnyű kézi munka. Az egyesület tagjai több mint félmillió forintot érő társa­dalmi munkával halastavat építettek az iszapos gödrök helyén. A munka folytató­dik, a tavat két részre vá­lasztják, a kisebbik részen lesz a halivadéknevelő-telep, a másikon pedig a halastó. Először ponty-, amur-, pettyes busa és compóivadé- kot nevelnek, ezeket telepí­tik majd át a két halastó­ba. Mert másik tava is van a jászjákóhalmi horgászok­nak, a Tárná szabályozásá­nak idején építették. Azután fásítottak, parkosítottak, sé­tányokat alakítottak ki a környékén, így lett belőle horgászparadicsom és ked­velt kirándulóhely. Jászjákóhalmán szükség is van a két halastóra, hiszen az egyesület létszáma roha­mosan nő, máj- jócskán meg­haladja a százat. Általános iskolásokkal; ipari tanulók­kal, gimnazistákkal gyarapo­dik, olyan fiatalokkal, akik az öreg horgászokhoz csatla­kozva és tőlük tanulva sze­retnék kivenni részüket a horgászás örömeiből. A hasznos kezdeményezés másik jelentősége, hogy a tiszta vizű tó kialakításával, környékének' fásításával, nő a -község zöldövezete, tisztább lesz a levegője, több lehetőség kínálkozik a sza­bad idő hasznos és egészsé­ges eltöltéséhez. — illés — Az újszászi Vegyesipari Szövetkezetben bérmunkában tekercselt állórészek készülnek kis­motorokhoz. Az Ipari Müszergyár részére évente 24 ezer darabot tekercselnek. (T. Z.) Megkezdődött az Akadémia közgyűlése B Minisztertanács elnöke mondott beszédet — Kitüntetések Tegnap a Magyar Tudományos Akadé­mia várbeli kongresszusi termében meg­kezdődött tudományos életünk idei legje­lentősebb eseménye, az Akadémia 141. köz­gyűlése. A kibővített ülés elnökségében foglalt helyet Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai. Megnyitójában Szentágothai János az Akadémia elnöke kifejtette: az Akadémia tekintélyének növekedését jelzi, hogy köz­reműködött az MSZMP XII. kongresszu­sának előkészítésében, a VI. ötéves nép- gazdasági terv véleményezésében, vala­mint egy sor fontos jogszabály megalkotá­sában. Az Akadémia tagjai részt vesznek a hosszabb távú népgazdasági tervezés fo­lyamatában is. Lázár György: Népünk megbecsüli a szellemi és anyagi javakat előállító tudást A megnyitót követő­en Lázár György emelkedett szólásra. Elöljáróban a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa nevében kö­szöntötte a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagjait, a meghívott vendégeket, az Akadémia 141. közgyűlésé­nek valamennyi résztvevőjét. Tanácskozásukhoz, felelős- ség telj es munkájukhoz sok sikert kívánt, majd így foly­tatta: — Nem a megszokás vagy a magas testületnek kijáró udvariasság, hanem az őszin­te meggyőződés mondatja velem, hogy a Tudományos Akadémia közgyűlése társa­dalmi életünknek mindig nagy figyelmet keltő, fontos eseménye. Ez érthető, hiszen e testület állásfoglalásai más­sal nem pótolható hozzájáru­lást jelentenek azoknak a fel­adatoknak a sikeres megol­dásához, amelyeket a fej­lett szocialista társadalom építése állít elénk. Pártunk. és kormányunk már eddig is számos tanúje­lét ádta annak, hogy igényli és megfelelő figyelemben ré­szesíti e tekintélyes testület véleményét. Biztosíthatom Önöket, hogy ez így lesz a jövőben is. Kibontakoztatni az intenzív fejlődés folyamatait Tapasztalati tény — s erről nagy elismeréssel szólhatok — hogy az Akadémia közgyű­lései jelenünk és jövőnk szempontjából mindig kulcs- fontosságú témákat választa­nak tanácskozásaik tárgyá­ul. Így van ez most is. A 141. közgyűlés napirendjén szereplő fő téma, amelynek tárgya: „Hazánk és a mű­szaki haladás”, azért érde­mel megkülönböztetett fi­gyelmet, mert a műszaki ha­ladás és annak meggyorsítá­sa egyike azoknak a funda­mentális jelentőségű feltéte­leknek, amelyek nélkülözhe­tetlenek a népgazdaságban olyannyira szükséges minő­ségi változások keresztülvite­léhez. A szocialista építő munka eredményes folytatásához ha­zánkban a belpolitikai felté­telek jók, sőt kedvezőek. Né­pünk nemcsak elfogadja, de tettekkel támogatja a XII. kongresszus határozatainak végrehajtását. Az országban rendezett viszonyok vannak, érzékelhetően megnőtt a kö­zös ügyekért vállalt felelős­ség. töretlen az alkotókedv. A nemzetközi helyzet alaku­lásában viszont az utóbbi években az enyhülés, ellenfe­leinek aktivizálódása miatt sajnos felerősödtek a ked­vezőtlen folyamatok. A világpolitikában bekö­vetkezett kedvezőtlen fejle­mények és az önmagukban is hátrányos világgazdasági változások számunkra nem kevés gondot jelentenek, mert rosszabbodó külső fel­tételek között kell teljesíte­nünk azt az egyébként is nehéz feladatot, hogy elért vívmányainkat megőrizve rá­térjünk egy új. a mai kö­rülmények és a jövő igényei­nek jobban megfelelő fejlő­dési pályára, helyreállítsuk népgazdaságunk egyensúlyát. Amikor gondjaink erede­téről szólunk, hiba lenne, ha csupán a megnehezült külső körülményekkel magyaráz­nánk azokat. A jelenlegi, főleg pedig az egyensúlyi problémákat kiváltó okok között annak is szerepe van, hogy még nem sikerült kellő mértékben kibontakoztatni az intenzív fejlődés folyamatait. Azok között a feltételek között, amelyek megteremté­se és összehangolása nélkül nem érhetünk célt — a tár­sadalmi, a közgazdasági és a szervezeti feltételekkel együtt — kiemelkedő szerepe van a műszaki haladás meggyorsí­tásának. A VI. ötéves terv időszakára szóló műszaki és agrártudományi kutatások fel­adatai fő vonalakban kiala­kultak, azokat a megfelelő programok tartalmazzák. Élő és mind erőteljesebb igény, hogy a tudomány egy­re több ismerettel segítse a legkedvezőbb gazdaságfej­lesztési irányok és változa­tok kiválasztását, a célok és az eszközök összehangolását, a társadalompolitikai jelen­tőségű döntések várható ha­tásainak előrejelzését. Jelen­leg folyik az ezredfordulóig tartó időszak hosszú távú ter­vének kidolgozása. Ennek so­rán újszerű kapcsolat van ki­fejlődőben a tudomány mű­velői és a tervezők között. Ez örvendetes, mert azt az Ígéretet hordozza magában, hogy újabb lépéssel jutunk előre a tudomány és a gya­korlat kapcsolatának erősí­tésében. Mindezek a kérdések, s a bennük kifejezésre jutó tár­sadalmi és gazdasági köve­telmények különös időszerű­séget kölcsönöznek a köz­gyűlés napirendjén szereplő témának. Eredményes tevékenység Ezzel összefüggésben most is hangsúlyozni szeretném a társadalomtudományok, va­lamint a műszaki és a ter­mészettudományok egymásra utaltságát, egyidejű és össze­hangolt fejlesztésének szük­ségességét. Éppen ezért tovább növek­szik azoknak a tudomány­ágaknak a szerepe és a fe­lelőssége is, amelyek kutatá­sának középpontjában az ember és a társadalmi viszo­nyok vizsgálata áll. Ezért is támogatjuk azokat a kutatá­sokat, amelyek eredményeit felhasználva többet tehetünk az emberek társadalmi köz­érzetének javítása, szocialis­ta tudatának, gondolkodásá­nak, szemléletének fejlődé­se érdekében, s amelyek is­mereteket adnak a szemé­lyiség teljesebb kibontakoz­tatásához. A tudomány kü­lönböző területeinek össze­hangolt és eredményes mű­velése kötelességünkké te­szi, hogy lehetőségeink ará­nyában minél jobb feltétele­ket biztosítsunk a szakembe­rek új nemzedékének felké­szítésére, a korszerű felsőok­tatás és a kutatás egységé­nek biztosítására. Átérezve a tudomány fon­tosságát, a kormány a követ­kező években is biztosítani kívánja a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket. Önök előtt ismert, hogy a VI. öt­éves terv a nehezebb körül­mények ellenére is a nemze­ti jövedelemnek csaknem 3 százalékát irányozza elő ku­tatásokra és fejlesztésre. Fon­tos előrelépésként értékel­jük, hogy a -tudomány távla­ti tervéből és a közelebbi jövő igényeiből kiindulva el­készült és jóváhagyásra ke­rült az országos középtávú kutatási-fejlesztési terv. Ez­zel együtt módosítottuk a ku­tatások finanszírozásának rendjét és megkezdődött a kutatóhálózat szervezetének korszerűsítése is. Ezeknek az intézkedéseknek jelentős ré­sze nem régen lépett életbe, tényleges hatásukról ezért ma még keveset tudunk mon­dani, de bízunk benne, hogy be fogják váltani a hozzá­juk fűzött reményeket. A saját feladatainkat is csak akkor oldhatjuk meg. ha az eddiginél jobban ki­aknázzuk a nemzetközi — mindenekelőtt a szocialista országokkal folytatott — sokoldalú együttműködésben rejlő lehetőségeket. Megtisztelő és szép feladat Történelmi tapasztalata­ink csakúgy, mint ez utóbbi közel két és fél év eredmé­nyei meggyőzően tanúsítják, hogy helyes úton járunk, s hogy a jelenlegi nehéz gaz­dasági helyzetből van kive­zető út. Ahhoz, hogy mi­előbb túljussunk nehézsége­inken, még következeteseb­ben kell munkálkodnunk a XII. kongresszus határozatai­nak végrehajtásán, még töb­bet kell tennünk népünk al­kotó erőinek kibontakozta­tásáért, s ebben megtisztelő és szép feladat vár Önökre, a tudomány megbecsült munkásaira. Kérem, hogy mint eddig, a jövőben is legyenek aktív részesei a szocialista építő munkának, és a tudomány újabb eredményeivel járulja­nak hozzá népünk nemes tö­rekvéseinek valóra váltásá­hoz. E gondolatok jegyében kí­vánok az akadémiai arany­érem új kitüntetettjének, az akadémiai díjat elnyert ku­tatóknak, a közgyűlés min­den résztvevőjének további sok sikert — mondotta vége­zetül Lázár György. Az előadást követő vitában a különböző tudományágak képviselői, valamint gyakor­lati szakemberek szólaltak fel. A vitában 18-an fejtették ki véleményüket. Az elhang­zottakra Vámos Tibor vá­laszolt. Az Akadémia, 141. közgyűlésének első napi mun­kája Szentágothai János zár­szavával ért véget A köz­gyűlés ma zárt ülést tart. * * * A megnyitóülésen Szent­ágothai János átadta az idei akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat. Az MTA elnöksége a leg­nagyobb tudományos elisme­rést jelentő akadémiai arany­érmet 1981-ben Straub F. Brúnó akadémikusnak, az MTA Szegedi Biológiai Köz­ponti Enzimológiai Intézete igazgatójának ítélte oda a biokémia területén kifejtett nagy jelentőségű tudomá­nyos munkájáért, hazai és nemzetközi tudományszerve­zői, tudománypoEtikai. tevé­kenységéért.

Next

/
Thumbnails
Contents