Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-31 / 126. szám
1981. MÁJUS 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Megyei siker is született Változó idő, változó társadalom Nőtt a tanulási kedv Nívódíj, kiállítások A karcagi üveg titka Az eredetiség a legjobb védjegy Suháné Somkúti Katalin az új vázacsalád néhány darabjával Suha Zoltán centrifugált üvegedényei Fotó: Hargitay Lajos z elmúlt évtizedben hazánkban — a népszámlálás adata» szerint is — tovább nőtt a tanulási kedv. Ez megírni tatkioeák abban, hogy az eflmúlt tíz év alatt másfél millió ember végezte el az altalános iskola 8 osztályát. Az idősebbek közül csaknem 200 ezren élitek azzal a lehetőséggel!, hogy esti, vagy levelező tagozaton pótolják, amit korábban elmulasztottak. A lakosság számához viszonyítva csökkent tehát az általános iskola 8 osztályánál alacsonyabb végzettségűek aránya, ami egyben széles körű lehetőségiét teE táblázatból látható, hogy míg a főváros 15 éves és idősebb lakosságának több mint 78 százaléka elvégezte az általános1 iskola 8 osztályát, addig ez az arány a -községekben mindössze 55,8 százallék. A megyék közül a megfelelő korú lakosságiból Győr-Sopron megyében csaknem 69, Baranya megyében 67 százalék az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya Szabolcs megyében ez az arány 58, Békés megyében 58,4 százalék. A középiskolát végzettek aránya a fővárosiban több, mint háromszorosa a községekben ilyen végzettséggel rendelkezők arányának. A megyék közül középiskolai végzettség tekintetében Győr-Sopron megye jár az élen több, mint 24 százalékkal», majd Csongrád megye következik, ahol a 18 éves és idősebb lakosság 22 százaléka végzett középiskolát. örvendetes, hogy a szakmunkásképző iskolát, illetve a középfokú szakiskolát végzettek aránya az elmúlt 10 év allatt több, mint a kétszeresére emelkedett, s még biztatóbb a heyzet, ha azt is hozzátesszük, hogy a nőknél az emelkedés még nagyobb. A továbbtanulási kedv egyébként a két nemnél több vonatkozásban eltérő, mert a nők között nem csali a szakmai képzésben, de a középes felsőfokú továbbtanulásban is erőteljesebb a növekedés. Ez lehetővé teszi, hogy a nők nagyobb arányban remtett a továbbtanulásra a közép- és felsőfokú iskolákban. így az 1970—1980 közötti időben a szakmunkás képesítést szerzettek száma megkétszereződött, míg a középiskolát végzetteké másfélszeresére nőtt. Ám az igazsághoz tartozik az isi, hogy hazánkban a 15—49 éves korosztály 12 százaléka még mindig nem rendelkezik befejezett 8 általános iskolai végzettséggel A feladatokat és lehetőségeket körvonalazó fehér foltok még szembetűnőbbé válnak, ha a részleteket vizsgáljuk. A lakosság iskolázottságában településtípusonként jelentős eltérések vannak. Ezt a következő táblázat szemlélteti: tölthessenek be különböző, magasabb végzettséget igénylő munkaköröket. A felsőfokú végzettséggel! rendelkezők száma 63 százalékkal magasabb, mint 10 évvel ezelőtt volt. Legerőteljesebb a növekedés az oktatási-tudományos területen, de ezzel csaknem azonos a közgazdasági-kereskedelmi és műszaki végzettségű diplomásak arányának növekedése is. Hazánkban az 1980-as évek elején a diplomások száma majdnem félmillió, ebből mintegy 120 ezren műszaki, több mint 46 ezren mezőgazdasági, 180 ezren oktatási- tudományos-kulturális munkára képesítő diplomával rendelkeznek. A többi felsőfokú végzettségűek a közgazdasági, a kereskedelmi, az egészségügyi, továbbá a különböző művészeti, jogtudományi és igazgatási munkára kaptak képesítést. 7 évesnél idősebb lakosokat figye- lembevéve országosan minden ezer főre 51 diplomás jut, a községekben 21, a fővárosban viszont 107. Elgondolkoztató, hogy a városiakban, ahol az említett korúak száma több mint 50 százalékkal meghaladja Budapestét, a magasabb képzett- strjgűek kevesebben vannak, mint a fővárosiban. Gyertyános Zoltán Befejeződött a Rozsnyay gyógyszerész emlékverseny Tegnap Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban ünnepélyes értékeléssel és eredményhirdetéssel véget ért a fiatal gyógyszerészek országos szakmai versenye. A magyar gyógyszerészek XIX. századbeli kiemelkedő alakjának, fiozsnyay Mátyásnak az emlékére rendezett négynapos esemény résztvevői olyan 35 éven aluli szakemberek voltak, akik gyógyszertári munkájuk mellett szabadidejükben szívesen foglalkoznak tudományuk egy-egy részterületével. A versenynapon mindezekről — a gyógyszerészet öt nagy témakörét érintve — 33 előadáson számoltak be a pályázók, amelyeket neves gyógyszerészekből álló bírálóbizottság értékelt. Mint dr. Bayer István egyetemi tanár, az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatója, a zsűri elnöke elmondotta, a versenyzők előadásait a magas szakmai színvonal, az igényesség jellemezte. Döntésük alapján hat pályamunkát kiemelt díjazásban részesítettek, míg ezek közül a pontozás szerint a legjobb Tö- rőcsik Mária egri gyógyszerész lett. A gyógyszertechnológiai témakörben írt előadásában olyan készítményéről adott számot, amely a napjainkban egyre gyakoribb székrekedést orvosolja. Praktikus és gyors hatású szerét az egri kórház négy osztályán próbálták ki a gyakorlatban. Külön öröm, hogy az emlékversenyen szép Szolnok megyei siker is született: a kiemeltek közé került Gedei Zsuzsanna jászberényi gyógyszerésznő. Szintén gyógyszertechnikai témakörben készített pályamunkájában a szájbetegségek kellemetlen tüneteinek enyhítésére készített gél-állapotú szeréről tartott előadást. A nagyszámú betegen végzett vizsgálatok szerint gyógyító hatása kitűnő. Az emlékverseny résztvevői végezetül köszönetüket fejezték ki a Szolnok megyei Tanács Gyógyszertári Központjának a példás rendezésért és a kellemes vendéglátásért. L. J. A törökszentmiklósi Liszt Ferenc kórus Szombathelytől Mezőtúrig, Soprontól Szolnokig hazánk jónéhány városában tapsoltak már a törökszentmiklósi Liszt Ferenc kórus műsorának. Az elmúlt két évtized alatt számos helyen megfordultak. sikeres fellépések sora fűződik nevükhöz. Az országos és megyei kórusfesztiválok állandó résztvevői, művészi teljesítményüket az Aranydiploma oklevéllel minősítéssel ismerték el. Az ünnepnapoknak is beillő fesztiválok, a látványos sikerek mögött azonban ott húzódnak a hétköznapok; próbák, kitartó munka, a mindig többre, jobbra való törekvés. Bischof László karnagy 1975 óta vezeti a kórust, de múltja sem ismeretlen előtte. — 1959-ben pedagógusok hívták életre a Liszt Ferenc kórust. Az alapítótagok közül ma már kevesen énekelnek, de ők teremtették meg annak az alapját, hogy a városban meghonosodjon, kibontakozzon az énekkari kultúra, az emberek viszonylag jelentős hányada váljon koncertlátogatóvá, zenét szerető és értő közönséggé. Az éneklést épp annyira tekintette és tekinti ma is a kórus közművelődési munkának, mint művészi tevékenyBizonyára sokan emlékeznek még a karcag—berekfürdői üveggyár két évvel ezelőtt Szolnokon rendezett kiállítására. Az akkor vadonatúj Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a Suháné Somkuti Katalin és Suha Zoltán tervezte üvegtárgyak méltán arattak sikert Ez a siker egyszersmind bizonyította, hogy a „karcagi formatervező műhely” — noha kerüli a jól kitaposott ösvényeket — jó úton jár, képes egyéni stílusú, a funkcionális és esztétikai értékeket harmonikus egységben hordozó tárgyakat alkotni. Ráadásul ezek az értékek egy korántsem hajlékony ipari környezetben jöttek létre, többségük évtizedes kísérletek, műhelymunka nyomán. Ügy tűnik, a karcagi üveg szolnoki bemutatkozása jelentős mérföldkő, hiszen az azóta eltelt két esztendőben hazai és külföldi kiállítások során nyerte meg a „szakma” és a közönség tetszését — és a kereskedelem-forgalmazás is egyre élénkebb érdeklődést tanúsít azóta a karcagi üvegek iránt. A teljesség igénye nélkül néhány állomás: BNV-nagydíj, meghívás, szereplés a Szilikátipari Trien- nálén, kiállítások Frankfurtban, Izraelben, Hollandiában. Félreértés persze ne essék: valamiféle diadalmenetről szó sincs, a kis karcagi gyár alkotói túl sok cselekvő egyetértést azóta sem igen kaptak — messzire, az iparművészettől, a tárgykultúrától távoleső területekre vezetne az okok kutatása. Most mi újság a berekfürdői gyárban? A formatervező műterem melletti raktár és maga a műterem is arról ségnek. Azt szeretnénk, ha a zene nem csupán nekünk, de hallgatóinknak is örömöt szerezne, művészi élményt nyújtana. — Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen művészi színvonalon tolmácsolják a kórusmüveket. — Mindig arra törekedtünk, hogy képességeink legjavát nyújtsuk. Az új művek kiválasztásánál is arra fordítunk legnagyobb hangsúlyt, hogy azok ne maradjanak alatta, de ne is haladják meg a kórus képességeit. A kiválasztott műveket képesek legyünk magas művészi színvonalon előadni. — Milyen művek szerepelnek műsorukon? — A kórusirodalom legkülönbözőbb darabjait szólaltatjuk meg, de legszívesebben népdalokat, népdal-feldolgozásokat és madrigálokat énekelünk. Mozgalmi, politikai dalok ugyancsak szerepelnek repertoárunkban, hiszen gyakran lépünk fel városi, vállalati ünnepségeken. Ezek a fellépések azontúl, hogy színesebbé, emlékezetesebbé teszik a rendezvényeket, jó alkalmak arra is, hogy újabb közönséget nyerjünk meg a kórusmuzsika számára. E mellett gyakran előfordul, hogy a helyi szetanúskodik: nagy érdeklődés, figyelem nyilvánul meg a karcagi üvegek iránt. Két, különálló kiállításra, csomagolják az üvegtárgyakat. Nem ipari, hanem kulturális eseménysorozat keretéBen mutatkozik be a karcagi üveg — mintegy reprezentálva a hazai üvegművészetet — Berlinben és Szófiában. Berlinben július 2. és augusztus 13., Szófiában június 25. és július 25. között tart nyitva a karcagiak tárlata. replések hatására többen is jelentkeznek a kórusba. — Az utánpótlással tehát nincsenek gondjaik. — Egyre kevésbé. Az általános és középiskolai énekkarokból többen folytatják az éneklést nálunk. Jelenleg negyvenegyen énekelnek a Liszt Ferenc kórusban. Pedagógusok, óvónők és a városi ipari szövetkezeteinek dolgozói alkotják az énekkart. — A kórus eddigi munkájának elismeréseként a közelmúltban megkapta a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa Művészeti díját. Mik a további terveik? — Készülünk a jövő évi szolnoki Vándor Sándor fesztiválra, amelyen szeretnénk a már elért minősítési fokozatunkat megtartani. A jövőben is részt veszünk az országos szövetkezeti dalostalálkozókon, a pedagógus kórusok találkozóin, amelyek jó alkalmak a tapasztalat- cserére, arra, hogy idegen környezetben is próbára tegyük felkészültségünket. Jövőre ünnepeljük Kodály Zoltán születésének 100. évfordulóját, ebből az alkalomból a zeneszerző több művét műsorunkra tűzzük. T. E« Suháné Somkuti Katalin a közelmúltban fejezte be egy, a gyár újabb technikai lehetőségeire építő, vázacsalád tervezését. „A kereskedelemben olcsóbban forgalmazható, henger-vázacsalád húszegynéhány méretben, különböző színekben: fehér homokfúvott, lila, türkiz, sárga. Egy vázaforma öt méretben készül. Mindez — kis, és nagy lakásban — számtalan kombinációs lehetőséget kínál.” — nagyjából így jellemezhető a termék. Már van megrendelés az új tervekre. Suha Zoltán a közelmúltban vehette át az egyik legrangosabb formatervezői kitüntetést. az ipari formatervezési nívódíjat. Centrifugált üvegterveiért kapta. Ezek a tárgyak tökéletesen beleillenek abba a stílusba, amelyet nyugodtan nevezhetünk „karcagi iskolának”, s amelynek jellemzője, hogy az ipari háttér lehetőségeinek tökéletes ismeretében az üveg anyagszerűségére, „belső” szépségére épít. A centrifugált üvegek esetében mindez valahogy így jelentkezik: gépi produktumok, de ezek magukon hordozzák az egyediség, az eredetiség jegyeit. Vastagok, furcsák, rajtuk- bennük szétrobban a fény, hogy a tárgyak árnyékaiban újra egyesüljön. A tervezett formához tökéletesen alkalmazott technológia eredménye ez: a forgás-hűlés közben keletkező felület gyűrődéseinek, szabálytalanságainak brilliáns játéka. • » * A karcagi gyár művészi értékű, formatervezett tárgyai iránt természetesen nem mutatkozik „elsöprő” igény a kereskedelem, a fogyasztók részéről. De — társadalmi igény van rájuk. S ennek — társadalmi méretekben való kielégítése — csak „design erősítéssel”, gyári úton lehetséges. Ezért jó — és egyre jobb a karcagi gyár védjegye. Szabó János A túrkevei kihelyezett tagozattal fcgyütt 270 tanulója van a mezőtúri állami zeneiskolának. Az intézményben a klasszikus zenekari hangszereken kívül két éve gitár- oktatás is folyik 15—X éves 18—X éves Terület ált. isk. 8 osztályát középiskolát végzettek aránya végzettek aránya összesen : férfi nő összesen: férfi nő Budapest 78,4 82,6 74,8 38,5 41,7 35,8 Városok 73,5 78,1 69,2 29,2 30,7 29,9 Községek 55,8 61,6 50,3 12,3 12,5 12,2 ÖSSZESEN; 66,2 71,2 61,7 23,3 24,2 22,4 Két évtized a zene szolgálatában
