Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-31 / 126. szám
Nemzetközi körkép <5 1981. MÁJUS 31. Szó vjót unió ÍTbéhe költségvetése Aki figyelmesen elemzi a Szovjetunió nyolcvanas évekre szóló, az SZKP XXVI. kongresszusán jóváhagyott gazdasági és társadalmi célkitűzéseit, az megállapíthatja, hogy ott ma a népjólét emelését szolgáló feladatok megoldására fordítják a fő figyelmet. Mégis, egyes nyugati tömegkommunikációs szervek ezeket elemezve valami egészen más álláspontra jutnak. Arról beszélnek, hogy a szovjet népgazdasági tervekben nem az életszínvonal emelése, hanem a katonai potenciál fokozása dominál, hogy a hadi kiadások nyelik el a Szovjetunió nemzeti jövedelmének jelentős részét. Bizonyítékokat nem hoznak fel. A legjobb esetben is névtelen nyugati szakértőkre és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA következtetéseire hivatkoznak. Leonyiid Brezsnyev a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusán zárszavában egyértelműen leszögezte: „Minden erőnket két egymással szorosan összefüggő területre kívánjuk összpontosítani. Az egyik a kommunista építés, a másik a béke megszilárdítása.” Ez a két mondat az egész szovjet nép óhaját tükrözi. A népiólét további emelésének széles körű programja a szovjet emberek életének minden területét, a közfogyasztást, a lakáshelyzetet, a kultúrát, a pihenést, a munka- és életfeltételeket stb. érinti. E program megvalósítására fordít iák az ország erejének és eszközeinek jelentős részét, ez a meghatározó a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa által jóváhagyott 1981. évi költségvetésiben is. Az állami költségvetés összesen 298 milliárd rubelt tesz ki. Ebből tetemes rész jut az élelmiszerprogramra. Az idén a népgazdasági beruházások több mint 27 százaléka szolgálja a mezőgazdaságii termelés fellendítését. A pénzügyi forrásoknak (állami költségvetés, a vállalatok eszközei és a bankhitelek) több mint a felét az iparra fordítják, ezen belül jelentős összegeket szánnak a lakosságot szolgáló könnyűipar, élelmiszeripar és egyéb iparágak anyagi-technikai bázisának növelésére. Az ötéves terv során a közszükségleti cikkek termelése 27 százalékkal nő. A Szovjetunióban a világon egyedülálló lakásépítési programot valósítanak meg. Évente több mint 2 millió lakást építenek, s ez az új ötéves terv éveiben is így lesz. A Szovjetunió költségvetéséből évről évre több jut szociális, kulturális, egészségügyi és testnevelési, valamint társadalombiztosítási célokra. 1981- ben az ezekre fordított összeg mintegy 5 százalékkal nő, és ez az állami költség- vetés több mint egyharmadát teszi ki. Ami a Szovjetunió honvédelmi kiadásait illeti, azok továbbra is csökkennek abszolút és viszonylagos értelemben is. Míg 1976-ban a tizedik ötéves terv első évében a honvédelmi célokra fordított összeg az állami költségvetés 7,8 százalékát tette ki, addig az 1981-es évben a tizenegyedik ötéves terv első esztendejében honvédelemre 17,5 milliárd rubelt, azaz 5,7 százalékot irányoztak elő. Néhány szovjetológus igyekszik kétségbe vonni e védelmi kiadások realitását, valamiféle rejtett kiadásokra céloz. Csakhogy a szovjet költségvetést minden évben nyilvánosságra hozzák. És az sem elhanyagolható szempont, hogy képtelenség egyidejűleg növelni a katonai kiadásokat és az életszínvonalat! A Szovjetunió a szociális programok megvalósítását helyezi az első helyre. Nem így az Egyesült Államok kormánya. Reagan elnök a katonái kiadásokat 178 milliárd dollárról 1982-ben 226 milliárd dollárra kívánja emelni, ezért kénytelen szinte minden szociális kiadást csökkenteni. G. Szpiridonov Audiovizuális nyelvoktatás Ulánbátorban Mongólia Minden negyedik ember tanul Napjainkban minden negyedik mongóliai lakos részt vesz valamilyen szervezett oktatásban, a foglalkoztatottak majdnem 30 százalékának közép- vagy felsőfokú végzettsége van. Hogy ez mit jelent, érdemes visszatekinteni a múltra 1924-ig, a Mongol Népköztársaság megalakulásáig az - országban mindössze 13 általános és két szakiskola működött. A szellemi tevékenység kizárólag a buddhista papok, a lámák kiváltsága volt A kibontakozó kulturális forradalom első feladataként az analfabétizmust számolta föl. A most befejeződött ötéves terv során bevezették a kötelező általános iskolai oktatást. Az állam nagy összegeket fordít a tankönyvek dotációjára, az iskoláktól távol lakó diákokat bentlakásos otthonokban helyezik el. Ez pedig nagy szó, hiszen a hazánknál 17-szer nagyobb területű ország lakosainak a fele még ma is a városoktól távol, a pusztákon él. A gyermekekről való gondoskodást központi . feladatnak tekintik ami jelentős erőfeszítéseket követel. Az életszínvonal emelkedése, a táplálkozási és lakáskörülmények javulása, a rendszeres orvosi ellátás eredményeként ugyanis a természetes szaporodás magas: mintegy 30 ezrelék. A csecsemők és kisgyermekek ellátását több mint ezer bölcsőde és óvoda szolgálja A művelődés iránti igényeket is igyekeznék kielégíteni. A legújabb statisztikák szerint minden második család rendelkezik rádióval és minden ötödik televízióval. Az ország 500 filmszínházában mongóliai filmeket is játszanak: a művész- és dokumentum fi Írnek a nemzeti filmstúdióban készülnek, tizenöt színház, számos énekés táncegyüttes őrzi a népi hagyományokat. g—i Vietnam Három korszak — három alkotmány A Vietnami Szocialista Köztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve, a nemzetgyűlés nemrég fogadta el az ország ú j alkotmányát. Az 1945 augusztusi forradalom győzelme óta ez a harmadik alkotmánya Vietnamnak. Az elsőt 1946 novemberében fogadták el. Az az okmány rögzítette a népi demokratikus forradalom vívmányait, s feladata volt a forradalmi változások kiterjesztése. Az az alkotmány először adott valódi szabadságjogokat a dolgozó népnek és — ami Vietnamban nem kis dolog — egyenjogúságot valamennyi nemzetiségnek. A volt gyarmatosítók azonban már az alkotmány elfogadásának másnapján újabb hódító háborút indítottak az indokínai ország ellen. Bombáikkal már nemcsak az ország függetlenségét, hanem a demokratikus vívmányokat is szét akarták zúzni. Vietnamot azonban már nem lehetett letéríteni a magaválasztotta útról. Az öldöklő háború éveiben is sikerült megvalósítani egy sor reformot. Különösen emlékezetes az agrárreform, amellyel a kormány végképp maga mellé állította a lakosság millióit. Most már a saját földjüket védelmezték. A győzelem nem maradt el. 1954 májusában a hódítók kénytelenek voltak aláírni a fegyverszünetet. A kettészakított Vietnam északi részén pedig elkezdődött egy gyökeres társadalmi-gazdasági átalakulás, amely újra napirendre tűzte a változások törvénybe iktatását. A demokratikus Vietnam második alkotmányát 1959. december 31-én fogadták el. Néhány békés esztendő után az amerikai imperializmus sodorta újabb háborúba az országot. A békés termelést egy évtizeden át hadigazdálkodás váltotta fel, de Vietnamot a nehézségek nem tudták térdre kényszeríteni. Kivívta a győzelmet, a forradalmi erők egyesítették az országot. A mostani, a harmadik alkotmány az utóbbi 35 év eredményeinek összefoglalója. Rögzíti például, hogy a mai szocialista Vietnamban a kollektív gazdaság és társadalmi össztermék 58 százalékát adja. Hogy gyakorlatilag felszámolták az analfabétizmust, hogy milyen egészségügyi, oktatási és kulturális intézményekkel gazdagodott az ország. A gazdaságban végbement változások a társadalom osztálystruktúráját is megváltoztatFrancois Mitterrand Az Elysée-palota új lakója A 64 éves Francois Mitterrand életrajzírói zavarban vannak: hősük pályája nem nagyon illik bele a szokásos francia politikai képletbe. Mitterrand maga sem titkolja, hogy rendhagyónak látja életútját. Minthogy a tolinak is mestere, tucatnyi könyvének egyikében így ír erről: „Nem a baloldalon születtem, még kevésbé szocialistának, dehát annál nagyobb megtiszteltetés számomra, hogy eljutottam oda, ahol vagyok” ... Való igaz, hogy Franciaország inkább az ellenpéldákban bővelkedik: jó- néhány politikus indult el balról, hogy azután a pénz és a hatalom csábításának engedve valahol a jobboldalon kössön ki. isták foglalják el: mit keresne az 5. Köztársaságban, a 4. Köztársaság kedvence”, aki de Gaulle beiktatására nemet mondott, s a kibővített elnöki jogkört egyfajta „folyamatos puccsként” bélyegezte meg. A történelem iróniája, hogy most ő él ezzel a de Gaulle-i örökséggel, amely ellen annakidején any- nyit hadakozott. Ennek a harcnak egyik feltűnő állomása volt, hogy 1965-ben a széthúzó baloldal elnökjélöltjeként kihívja de Gaulle tábornokot. Veszít. Ellenfelei leterítettnek vélik, ám Mitterrand a kudarcból azt a tanulságot szűri le, hogy a francia baloldalon lelhető fel az az erő, amely eséllyel veheti fel a harcot a konzervatív jobboldali bástyákkal szemben. És ez az erő őt is a magasba lendítheti. Hogyan? Ügy, hogy Mitterrand polgári politikusból átváltott szocialista párti vezetővé. A harmadik nekifutás A makacs Morland Aligha mondható rá, hogy a „nép fia”. Tehetős polgárcsaládban született, Jarnac- ban. A kis diák Mitterrand-t jezsuita atyák nevelték az angouleme-i Szent Antal kollégiumban. Jarnac, Angou- leme — a „mély Franciaország”, a megrendíthetetlen- nek tűnő konzervativizmus hazája. Mint Balzac ifjú regényhősei, vidékről ő is felmegy Párizsba. Jogot hallgat, de az irodalom érdekli, sőt, megérinti a politika is: a kommunista Thorez, a szociáldemokrata Léon Blum és a fasiszta La Roque ezredes gyűléseire jár. Még ide-oda csapong, de azért — mint később visszaemlékezik — „Francótól és bandájától” ösztönszerűen borzadt. Az, hogy a vérző Hispánia Franciaország náci földretiprásá- nak előképe lehet — nem fordul meg a fejében. A háború után ingazodik, hogy újságíró vagy politikus legyen. Végül is a politika ragadja el; harmincévesen, 1946-ban honatya lesz. Választókerületét a kommunistáktól és a szocialistáktól hódította el. Kérészéletű és kispolgári szellemű politikai klubok és pártocskák sokaságát hívta életre. Viharos Az erről való elmélkedésre már csak a hadifogolytábor nyújt alkalmat. A sebesült Mitterrand őrmester Verdunnél esik fogságba azon a napon, amikor a német csizmák betrappolnak Párizsba. A jómódú fiatal polgár érintkezésbe kerül a valósággal,- pontosabban, a szenvedéssel. Lefoszlanak róla a jezsuita páterek dogmái és kezd megnyilatkozni vezetői képessége. Két elbukott kísérlet után harmadszorra sikerül megszöknie a fogságból. Ellenfelei makacsnak mondják, barátai kitartónak nevezik. A szökevényből ellenálló lett. Illegális mozgalmi neve: Morland. Szövi az ellenállás szálait Algír, Franciaország és London között. A brit fővárosban de Gaulle is fogadja, de nem tud gaulleistát faragni belőle. miniszteri karrierje 1947-ben indul. Tíz év alatt 11 kormányban vesz részt. Az algériai gyarmati háborút támogató Mitterrand belügyminiszternek már nem sok köze van az ellenállás Mor- land-jához. A 4. Köztársaság bukásával ő is mélypontra jut. A politikai porondot a gaulleParányi pártjáyal csatlakozott a nagymúltú, de a jobboldallal kötött kompromisszumban és szövetkezésekben tönkrement szocialista párthoz és azután ő, a jövevény, kitűnő taktikájával magát a haldokló pártra, vezérként kényszerítette rá amely választásokon jó, ha tíz százalékot összehozott. Az eredmény nem maradt el: Mitterrand új életet lehelt a szocialista pártba. Azután a reformista szociáldemokrata jellegű párt élén szocialista internacionálébeli kollégáit megdöbbentő lépést tett: szövetkezett a kommunistákkal, hogy a francia baloldal hatalomra juthasson. Kiderült azonban, hogy pártját nem annyira a jobboldal, mint inkább a kommunisták rovására akarta erősíteni. A báloldal egysége ezen a zátonyon szétzúzódott, a jobboldal játszva nyerte meg az 1978-as parlamenti választásokat. Giscard-ék jóelőre elkönyvelték, hogy a három év múlva sorra kerülő elnökválasztás ugyancsak gyerekjáték lesz. Az ujjongó jobboldal úgy vélte; Mitter- rand-t be lehet állítani a francia baloldal panoptikumának viaszszobrai közé, valahová a baloldal nyugdíjas nagy öreg embere: Mendes-France mellé. Sőt, mi több: Mitterrand- ra saját alvezérei is kezdtek úgy tekinteni, mint „archaikus figurára”, a múlt emberére. Pedig ismerhették volna: fő tulajdonsága a talp- raugrás, a konok kitartás. Vesztett de Gaulle-lal szemben 1965-ben, alulmaradt Giscard-ral szemben 1974-ben, harmadszorra azonban elhódította az Ely- sée-palotát. Igaz, nem az egységes baloldal jelöltjeként győzött, de a kommunisták is, mint a változást akaró többi erő, rá adták voksu- kat. Mitterrand a dolgozók szociális követeléseit felfogva ott hirdetett vonzó programot, ahol Giscard megbukott: a munkanélküliség és az infláció kérdésében. Az, hogy milyen lesz Mitterrand kül- és belpolitikája-, ma még többismeretlenes egyenlet. Sok függ attól, hogyan alakulnak a parlamenti választások, milyenek lesznek az erőviszonyok a nemzetgyűlésben, meddig megy el a partnerkeresésben az államfő. Egy bizonyos, ő is magáénak vallhatja a régi francia politikusi mondást: Győztünk, kezdődnek a problémák ... Hável József Több mint ötven Steyr-traktor és mezőgazdasági gép érkezett a vietnami My Lám mezőgazdasági üzembe, ahol éppen üzemanyaggal töltik fel a korszerű berendezéseket ták. A munkásosztály ma a dolgozók egytizedét adja. Északon lezajlott a mezőgazdaság kollektivizálása, s ezen az úton halad most a déli országrész. Míg 1975-ben 462 ezer diplomás élt Vietnamban, ma 760 ezer a felső végzettségűek száma. Sorolhatnánk még a változásokat sokáig, ehelyett azonban vessünk egy pillantást a jövőbe. Az alkotmány cikkelyeinek megvitatásával, tanulmányozásával egyidő- ben újalbb jelentős politikai esemény vette kezdetét az országban. Megkezdődött a Vietnami Kommunista Párt V. kongresszusának előkészítése,, amely a jövő újabb szakaszának nyitánya lesz. Sere« Attila De Gaulle ellenfele
