Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-03 / 102. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁJUS 3. Ásóra, A közelmúltban játszótéri szemle volt Szolnokon. Az illetékesek végigjárták a város tereit, parkjait, s főleg a játszótereken néztek szét. Volt mit nézniük. Sok játszótéren ráférne a homokozóra a lazítás, néhány ásó-, kapavágás. A fűvel szegélyezett tereken a gyomtalanítás se ártana, mert a gaz mindig hamarabb nő és terjed, mint a hasznos növény. És a játszóterek játékairól is sokfelé feljegyezték: rájuk férne a mázolás, újrafestés. A város sok szocialista brigádja vállalt erre az évre is társadalmi munkát a játszótereken. Nos, mintha az idő eljött volna, ideje lenne ásót, kapát, ecsetet fogni. A városkép szépségéhez, a gyerekék tavaszi öröméhez hozzátartozna a sok tiszta, rendes és rendezett park — írta K. M.- né szolnoki olvasónk. * * * E levél után örömmel közlünk egy másikat, amelyet ugyancsak a megyeszékhelyről kaptunk. A Kéményseprő Vállalat Jókai Szocialista Brigádja egész évre vállalta Módosultak kapára a Várkonyi tér 20. számú, 18 emeletes épület mögött lévő park, illetve játszótér védnökségét. És . az ásót, kapát, gereblyét már meg is fogták ... Április 27-én kilencen serénykedtek a farkban, a játszótéren. Felásták, ahol kellett, a fák környékét se hagyták el, a homokozót is fellazították, összegereblyézték a gyöngykavicsutakon lévő szemetet, papírhulladékot, üvegeket. Ott már örömmel, nézhetnek szét a környező lakók, játszhatnak a közelben élő gyerekek. Most már „csupán” meg kell becsülni, kímélni az önzetlen brigádtagok fáradozását, akik nemsokára a padokat is befestik. Ennyi igyekezet, segítőkészség láttán bennünket egyetlen kérdés izgat: mi lenne, ha maguk a lakók — bérlők, szövetkezeti- és OTP- lakás tulajdonosok — tartanák rendben és szívügyüknek környezetük tisztaságát? A kisebb és nagyobb gyerekeket könnyen be lehet vonni a munkába, szívesen tevékenykednének, s jobban is vigyáznának a parkra, játszótérre, ha maguk varázsolják azt széppé. a feltételek Általános és kedvezményes kölcsön a kisgazdaságok árutermelésének fejlesztésére Több olvasónk nem tud eligazodni az előírások módosításai között. Szeretnének kiskertjük, háztáji gazdasá- ságuk hasznosítására hitelt fölvenni, de nem ismerik a lehetőségeket Nekik igyekszünk segíteni az alábbiakban. Kölcsönt vehetnek igénybe azok a kistermelők, akik szerződéses árutermelést folytatnak, azonban az alapanyagokat magánszemélyektől szerzik be; árutermelést folytatnák, és termékeiket a szabadpiacon értékesítik; mezőgazdasági ingatlan tulajdonosok, bérlők, akik legalább 1500 négyzetméteren szőlőt vagy gyümölcsöst telepítenek; azok is, akik önfogyasztásra termelnek. Hitelcélonként 25 ezer forint kölcsön igényelhető: állat, állattáp, takarmány beszerzésére; gyümölcs-, szőlő- telepítésre, ehhez szükséges szerszámok. berendezések beszerzésére; mezőgazdasági kisgépek beszerzésére; férőhely kialakítására, felújítására. A kölcsöncélok — csak árutermelés esetén — összekapcsolhatók (pl. férőhely- létesítés és állatvásárlás), azonban az együttesen folyósított kölcsön összege az 50 000 forintot nem haladhatja meg (évi 8 százalékos kamattal). Kedvezményes kölcsönt azok a kisárutermelők vehetnek fel. akik nagyüzem által szervezett szőlő- és gyümölcstelepítést hajtanak végre; nagyüzemi szervezésben szerződéses állathizlalást, tenyésztést vállalnak, telepítési engedéllyel, egyéni szőlővagy gyümölcstelepítést végeznek ; szarvasmarha-tenyészállat 5 éves tartására válalkoznak, és kizárólag állami vagy szövetkezeti szervnél vásárolják a szükséges felszereléseket, kellékeket (állat: állattáp, takarmány, növényvédőszer, mezőgazda- sági kisgépek, szerszámok, vetőmag stib.). E kölcsön ösz- szege hitelcélonként 50 ezer forint (évi 6 százalékos kamattal). A külcsöncélok itt is összekapcsolhatók (pl. állait- hizlalás és korszerű tenyésztési rendszer kialakítása), azonban a kölcsön összege a 100 ezer forintot nem haladhatja meg. Mezőgazdasági termelési kölcsön vehető igénybe prémes állatok (angóranyúl, nutria. nerc stb.) tenyésztésére, valamint ipari nyersanyagok (dohány, szójabab stb.) termelésére is. » Delfinek nincsenek, de... talán lehetnének! — ez jutott az eszembe, amikor az április 26-i Néplapban a „Nálunk nincsenek delfinek” című cikket olvastam. Lehetnének, ha azok is dolgoznának, akikről az újságíró eszmefuttatása végén így ír: „ ... egy ember, ha egy hónapban egy napot igazol, hogy dolgozott, már nem lehet eljárást indítani ellene ...” Hát ez gyönyörű, ez „megkapott”, „lenyűgözött” ... Nem nehéz kitalálni, hogy egynapi keresetből lehetetlen egész hónapban megélni. Tévét nézve, rádiót hallgatva, újságokat olvasva azt se gond kitalálni, hogy ezek az emberek a megélhetéshez (vagy a vegetáláshoz) szükséges pénzt törvénybe ütköző módon szerzik meg! Sőt, ha nagyon utána számolok, a munkakerülő, iszákos szülők gyermekeit (szüleit!) az én, a te, az ő — a mi pénzünkből tartja el az állam. Tényleg jogos az újságiró kérdése: tulajdonképpen miért ad jogszabály lehetőséget a munkakerülésre (és egyebekre)? Egyik ismerősöm mesélte a minap, hogy a városközpontban lévő, nemrégiben új helyre költözött női fodrászüzletben volt húsvét előtt. Egy részeg férfi — csak úgy — bement, s molesztálta a vendégeket, alig tudták ki- ebrudalni. Nem fúl későn, Hozzászóiás tíz óra előtt lett kész a frizurája, akkor indult haza. Az utcán — rendkívül forgalmas épület előtt — a frász kerülgette, [amíg átvergődött a tömegben. Az ott ácsorgók nem voltak túl bizalomkel- tőeki (Az utca másik oldalára már nem érdemes átmenni.) Ha tőlük függ, bele kell nyugodnunk, hogy soha nem is lesz nekünk delfinünk ... De muszáj midenbe belenyugodnunk? B. K.-né Szolnok ■ cikkeinkhez Teljesíthetetlen kérés Sz. Z.-né szolnoki olvasónk a Ságvári körút—Ady Endre úti csomóponton a gyalogosok rövid „zöld idejét” tette szóvá. Levelét „Nem biztonságos a közlekedésünk” címmel március 14- én közöltük. Az észrevételre választ Jenei László osztályvezető főmérnöktől. (Szolnok megyei Tanács V. B. építési-, közlekedési- és vízügyi osztálya) 'kaptunk, amely szerint : „ ... egy kicsivel türelmesebbre állíthatnánk a lámpákat” sajnos, nem tudjuk teljesíteni. A helyszíni mérési eredmények azt mutatják, hogy a vezérlő gép periódusidő beállítását a jelzőlámpa próbaüzeme alkalmával már változtattuk, és 120 mp helyett 131 mp-es fix programmal működik a jelzőlámpa. Ez a kérdéses gyalogátkelőhelyen plusz 1 mp-et jelent, s most 11 mp-es zöldidő áll a gyalogosok rendelkezésére. plusz 5 mp-es villogó zöld jelzés. A jelzőlámpás csomópontok méretezési útmutatója alapján a gyalogosnak 1 m/mp sebességgel az út kétharmad részét kell megtenni, s ez esetünkben 9,33 mp-es zöldidő igényt jelent. Ebből következik, hogy majdnem 2 mp-es tartalék gyalogos zöld van jelenleg a gép periódusidejében, s ezt még növelni csak a többi fázis rovására lehetne, amit a forgalomszámlálási adatok indokolatlanná tesznek.” Hát... a válasz az „egyszerű, hétköznapi gyalogos” részére kicsit bonyolult, de ez van! Majd csipkedjük magunkat a zebrán ... Idős, lassú járású, mozgássérült olvasóink megnyugtatására azonban ideírjuk: ha zöld jelzést kap is a gépkocsivezető. indulás előtt meg kell győződnie arról; hogy szabad-e az útja. A jogszabályoknak megfelelően... Ugyancsak Jenei László osztályvezető főmérnök reagált a lapunk április 9-i számában megjelent „Elkerülhető félreértések” című cikkünkre, amelyben munkatársunk a kunszentmártoni csatornamű építéséről írt. ......A Szolnok megyei V íz- és Csatornamű Vállalat helyesen alkalmazta az egészségügyi és veszélyességi pótlék fizetéséről szóló 28/1966. (V. E. 18.) OVF számú utasítást. E jogszabály 3. §-a szerint a pótlék mértéke egészségre ártalmas munkáknál az alapbér 10 százaléka. Húsz százalékos pótlék működő csatornaművek üzemeltetésénél felmerülő szennyvízelvezetési és -tisztítási munkáknál adható. A A vállalat igazgatója 1980. november 18-án a kunszentmártoni üzemvezetőségen megtartott termelési tanácskozáson ismertette a dolgozókkal a pótlék fizetésének feltételeit és módját. A félreértés valószínűleg a szóbeli tájékoztatás helytelen értelmezése miatt történt. A vállalatnál lefolytatott vizsgálat után az üzemorvos a járási KÖJÁL képviselőjével együtt ismételt helyszíni szemlét tartott. Az egészség- ügyi szervek állásfoglalása szerint az egészségügyi pótlék a jelenlegi rendszerben — o veszélyeztetett területen végzett munka arányában — azokat illeti *meg. akik a veszélyeztetett területtel közvetlenül érintkezhetnek. így elsősorban a mélyépítési és földmunkát végzőket.. Minimális árak Kiszolgáltatott szolgáltatók? — A gelkások is panaszkodnak című, április 17- én megjelent cikkünkben porszívók sorsát kutatta; a gelkások igyekezetéről, erőfeszítéseiről számolt be. Várkonyi Gyula, a kunszentmártoni Járási Építő-, Vas- és Faipari Szövetkezet elnöke nagyon is valósnak tartja az újságíró megállapításait. Levelében megírta, hogy szövetkezetükben is tekercselnek porszívómotorokat, az egyéb alkatrész ellátást se dicsérte. Saját erőből létesítették a szolgáltatóházat, de pályáznak a szolgáltatási fejlesztési alap juttatásra, mert csak így tudnak tovább fejlődni. Mindent megpróbálnak azért, hogy a szó igazi értelmében szolgáltassanak. A szövetkezet tájékoztatójából arról, hogy igen sok. mintegy 600 gépre, berendezésre van szerződésük a RAMO- VILL és a MOBIL garanciális. és azon túli javítására. Nálunk az a baj: forgóalapjuk nem birja, hogy az igen sok típusú készülékhez mindig legyen alkatrész a raktárban. Ha megkapják a fejlesztési alapot, sokat tudnak tenni a nagyközség és a járás szolgáltatói tevékenységében. Tiszteletre és elismerésre méltó a szövetkezet vezetőségének döntése. A lakossági szolgáltatások díjait minimálisra állapította meg, nem mondható tehát, hogy mindenáron a nyereségre törekszik. Saját erőből újítanak, tekercselik a hibás motorokat. azon vannak, hogy a tulajdonos idejében, és jó minőségben kapja meg készüléelnökének értesültünk két. Szerkesztői üzenetek B. I. B. Kunmadaras: Nem tudjuk, kit illet a sok 150 forint! Kérdezze meg helyben, a legilletékesebbtől. Gázmér (??) Szolnok: A városi tanács igazgatási osztályához forduljon. Egyébként figyelmébe ajánljuk az ' április 2fi-i lapunk 5. oldalán közölt „Üj hatáskör, nagyobb felelősség” című cikkünket. Irtunk már a rossz szomszédság, török átokról is. . . K. Károly, Üj szász: Az ön levelét is névtelennek kezel- iük. Sajnáljuk, hogy nincs hozzánk teljes bizalommal. Panaszát az illetékes felettes szervvel vizsgáltattuk volna, Döntött a Lmgfelsőbb Bíróság Tsz-tagnak felmondani? Eav mezőgazdasági termelőszövetkezet ágazat vezetőié vei írásban közölték, hogy a vezetőség határozatával beosztását — a tagsági viszony fenntartása mellett — megszüntetik. Ezt azzal indokolták, hogy a munka hatékonysága érdekében átszervezést hajtottak végre, és különböző munkaköröket ösz- szevontak. A határozat után az illető a munkaügyi bírósághoz fordult, amely kimondta: a felmondás érvénytelen, és ítélete ellen fellebbezni nem lehet. A döntés indoklása szerint a tsz az átszervezést csak a felmondást követő két hónappal később határozta el, és tagiának köteles lett volna más munkakört biztosítaná. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A termelőszövetkezet .tagjának joga és kötelessége a közös munkában részt venni, a szövetkezetnek pedig őt adottságának megfelelő rendszeres munkával ellátni. A munkaköri beosztást vagy változtatást a taggal előzetesen meg kell beszélni, és az intézkedésről értesíteni. Mindezekből következik, hogy a tsz-tag munkaviszonya felmondással nem szüntethető meg. Amennyiben a gazdálkodás követelményei a munkaerő átcsoportosítását, egyes munkakörök megszüntetését indokolttá teszik, ez a vezetőséget nem menti fel a tagról való gondoskodás kötelezettsége alóL A vezetőségnek ebben az esetiben is intézkedést kellett volna hoznia, hogy tagia sem munkája iellegében. sem dí jazásában ne szenvedjen hátrányt. Amennyiben ezt nem tette meg, szó lehet kártérítési felelősségének megállapításáról is. Tévedett, s jogszabályt sértett, azonban a munkaügyi bíróság, amikor a feleket a jogorvoslati lehetőségiből kizárta, mert ítélete ellen fellebbezésnek helye van. és azt a másodfokú bíróság felülbírálhatja. Tartásdíj helyett családi segély Az apaság megállapítására indított perben a járásbíróság kimondta: az újszülöttnek a beperelt fiatalember az apja A gyenmektartásdíi fizetésére irányuló keresetet azonban azzal az indoklással utasította el, hogy az illető katonai szolgálatát tölti, keresete nincs, tehát nem tud fizetni. A jogerős ítéletnek a tartásdíi-követelést elutasító rendelkezése ellen a legfelsőbb ügyész törvényességi óvással élt. — Az óvás alapos — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság, — A járásbíróság tévedett. A sorkatona munka- képtelen, és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ebben az esetben kiskorú gyermekét, családi segélyben kell részesíteni) iha azt bírósági határozat, állapította meg. Ezt a kötelezettséget az apa sorkatonai szolgálata alatt az állam által folyósított családi segély Igénybevételével teljesítheti, amit nem kell visszafizetnie. A járásbíróságnak tisztáznia kell, hogy az apa bevonulása előtt egy évvel menynyit keresett, s ennek fiigye lembe vételével kötelezni 'kell gyermektartásdíi fizetésére. Az ítélet alapján az anya az apa lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervtől a gyermektartásdílnak családi segélyként való folyósítását kérheti. Ennek összege a megállapított tartásdíiial egyenlő, de személyenként legfeljebb 960 forint lehet. Brutális volt: rosszhiszemű lakáshasználó A fiatalok egy gyárban dolgoztaik, egymásba szeretitek és összeházasodtak, A gyár 'kétszobás szolgálati lakást juttatott nekik. Két gyermekük született, a házassá« azonban nem volt boldog. A féri rendszeresen italozott. feleségét többször durván bántalmazta. Egv alkalommal a rendőrséginek is be kellett avatkoznia, és a iárási rendőrkapitányság a férfit veszélyes fenyegetés miatt 2500 forint pénzbüntetéssé1 sújtotta. A határozat megállapította, hogy a brutális ember feleségét megverte, és megfenyegette, hogy elvágj a torkát. Ilyen előzmények után az asszony válópert indított, amelyben a gyermekek nála •történő elhelyezését, és a lakás kizáródagos használatára való felhatalmazását kérte. A íárásbíróság. maid fellebbezésre a megyei bíróság a házasságot felbontotta. a avermekeket az anyánál helyezte el. az apát tartásán fizetésére kötelezte, a lakás kizárólagos használatára az asszonyt jogosította föl, és a férjet kötelezte, hosy onnan harminc napon belül távozzék. Egyben megállapította, hogy a férfi jóhiszemű, jogcím nélküli ilaikásíhaszmáló, akiinek elhelyezéséről a lakással rendelkező gyár köteles gondoskodni. A lakással kapcsolatos rendelkezés elleni törvényességi óvásira a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A házasság felbontása esetén az a volt házastárs, aki az együttélés alatt, vagy annak megszakadása után olyan magatartást tanúsít, ami a szocialista együttélés szabályait durván megsérti, rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshaszmálónak miinősül. Ebben az esetben a féri így viselkedett, ezért még átmenetileg sem maradhat a lakásban. és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Hajdú Endre Portalanított műutat kap a tiszaszentimrei Sugár út. A talaj líjkészítést a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei társadalmi munkában végzik
