Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-03 / 102. szám

Május 1-i seregszemle a fővárosban, a megyében A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról) 1 ékezetes májusünnepét is! Fél évvel a tragikus ellen- forradalomba torkolló' októ­ber után több százezer buda­pesti dolgozó vonult fel a Hő­sök terén, hogy meghallgas­sa Kádár János elvtárs be­szédét, azt a szocialista nem­zeti programot, amelynek alaptétele így szólt: „Az erős munkás-paraszt szövetség a mi államunkban az a politi­kai alap. amelyen létrejöhet a szocializmus felépítésének céliaival egyetértő összes ré­teg — a munkások, parasz­tok. értelmiségiek, minden becsületes állampolgár — nemzeti összefogása.” Mi, akik közös munkában éltük meg az azóta eltelt csaknem negyedszázadot, tudjuk: ed­digi sikereink legfőbb záloga az volt, hogy ez a program valóra vált. A nemzetközi helyzet rö­vid összefoglalása után a kö­vetkezőket mondotta Faluvé­gi Lajos: — A mostani május elsejei ünnepségünket olyan közér­zet hatja át. amelyben né­pünk munkájának, az új tár­sadalmat építő erejének eredményei fejeződnek ki. Ezekből az eredményekből hazánk minden állampolgára részesült. Ezt azért érdemes kiemelni, mert céljainkat a korábbiakhoz képest jóval nehezebb külső és belső fel­tételek közepette vagyunk kénytelenek kitűzni és meg­valósítani. Szembe kell tehát néznünk azzal, hogy a szi­gorúbb feltételek éppen ak­kor nehezítik a munkát, amikor a követelmények minden területen növeked­nek. Ez azonban nem" tétlen­ségre, hanem éppen ellenke­zőleg, tettekre ösztönöz ben­nünket. Ezt bizonyítja a min­denütt mutatkozó tenniaka- rás, és a végzett munka meg­annyi szép eredménye. A gazdasági építőmunka szem­pontjából — ilyen körülmé­nyek között — nagyon fon­tos. hogy belpolitikai életünk szilárd legyen. Pártunk XII. kongresszusa joggal állapít­hatta meg. hogy hazánkban a belpolitikai helyzet ki- esi^nsúlyozott, a munkás- osztálynak. a dolgozó népnek a hatalma szilárd! A párt és a tömegek kap­csolatát a bizalom és a köl­csönös megértés jellemzi. A múlt esztendőben lezajlott országgyűlési és tanácsi vá­lasztások, s a magyar szak- szervezetek és a Hazafias Népfront országos kongresz- szusa azt példázzák, hogy-ha- zánkban a mindennapi élet által igazolt reális politika Olyan szocialista nemezefi egységet teremtett, amely a legjobb feltételeket biztosítja társadalmunk fejlődéséhez. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ez a szocia­lista nemzeti egység felbe­csülhetetlen értékű erőforrás a VI. ötéves tervben meg­fogalmazott gazdaságpoliti­kai cétok megvalósításához, s általa válik építőmunkánk egyidejűleg erkölcsi és gaz­dasági cselekvéssé. Az előttünk álló öt eszten­dőben nem számíthatunk ar­ra, hogy a nemzetközi kap­csolatokban kialakult és nép­gazdaságunk Ezempomtjából meglehetősen kedvezőtlen folyamatok lényegileg meg­változnak; s hazáink már csak méreteinél fogva a jö­vőben sem képes e folyama­tokat megállítani. De min­den eszközünk és <min­den eshetőségünk' megvan arra, hogy ésszerűen alkal­mazkodjunk a változó világ- gazdaság feltételeihez,; fel­használva nem kevés ellmé- lietii és gyakorlati tapasztala­tunkat, a fizikai és szellemi munka alkotó erejét és ennek termékeit. Továbbra is arra kell tö­rekednünk, hogy bővítsük együttműködésünket a Szov­jetunióval és a többi KGST- országigal, hiszen ez gazdasá­gi fejlődésünk egyik alaptel­tétele A szocialista integrá­ció kibontakoztatásában, az együttműködés formáinak fejlesztésében való cselekvő részvételünk számottevőién hozzájárulhat a ránk váró feladatok megoldásához. Tu­datában kell lennünk azon­ban, hogy mind a szocialis­ta, mind a tőkés vagy fej­lődő országokkal kiépült gaz­dasági kapcsolataink csak akkor hozzák meg, a várt ked­vező eredményeket, ha a ha­zai munka minősége olyan, ]hogy a külpiacokon megfelelő elismerésben ré­szesül1. Az előttünk álló öt eszten­dő fő feladatát a VI. ötéves tervben úgy jelöltük meg, hogy társadalmi előrehaladá­sunk anyagi alapjai tovább erősödjenek, népgazdaságunk tervszerűen, kiegyensúlyozot­tan fejlődjön az élért élet­színvonal megszilárduljon, és népünk életkörülményei javuljanak, őszintén beszé­lünk arról; hogy gazdasági növekedésünk lassúbb lesz annál, mint amilyen az elő­ző tervidőszakban volt, s ilyenformán a belső felhasz­nálós csak mérsékelten nő­het. Mindezért hallatlanul fontos, hogy döntéseink meg­alapozottak legyenek, s hogy elosztható anyagi eszközeink valóban a legfontosabb he­lyekre kerüljenek. Gazdasá­gi fejlődésünket ma elsősor­ban minőségi mutatókkal kell mérni. A gazdaság leg­fontosabb területein az ezzel összefüggő tennivalókat gyorsítanunk kell. A növedés kisebb számai mögött ugyan­is nem valami visszafogó gazdaságpolitika rejlik. Sőt elmondhatjuk, hogy terveink valójában nagyon is komoly fejlődésre alapoznak. Arra, hogy több lesz a korszerű termék, hogy igényesebb technológiát használunk fel, alkalmazzuk a tudományos eredményeket, kisebb lesz az anyag- és energiafelhaszná­lás és jobb a termelésszerve­zés. A változó világban nem le­het változatlan módszerekkel dolgozni, s nagyobb teljesít­ményt követel az eddig kiví­vott pozíciók fenntartása is! Ahhoz, hogy eredményeinket megőrizhessük, különösen pe­dig, hogy előreléphessünk, el 'kell vetnünk az elavult mód­szereket és meggyökersedett szokásokat, s a korszerűtlen szervezeteknek meg kell újulniuk. Terveink teljesülé­se nagyrészt az erre irányuló kezdeményezésektől, az újító törekvéseiktől és a vállalko­zókészségtől függ. Azok vállalatok és szövetkezeték fejlődhetnek gyorsabban, amelyek ebben a szellemben dolgoznak, s fel ismerik hogy végső soron nem a külgazda­ság kénye-kedve, hanem sa­ját maguk formálják a jövőt Szűkebib pátriánkról — többek között — á követke­zőket mondta a kormány el­nökhelyettese: — Hazánkban az elmúlt években elért fejlődést nagy­ban segítette és híven tükrö­zi Szolnok megye és Szolnok városa is. Erre méltán lehet­nek büszkék a Nagykunság és a Jászság lakói. A kor­mány a közelmúltban meg­hallgatta a megye fejlődésé­ről szóló beszámolót, s meg­elégedéssel állapította meg, hogy Szolnak a hetvenes évekre mezőgazdasági jelle­gű vidékből fejlett mezőgaz­dasággal és Lendületesen erő­södő iparral jellemezhető megyévé vált. Faluvégi Lajos beszéde vé­gén átadta a Központi Bi­zottság és a kormány üd­vözletét az ünnepség részt­vevőinek. A nagygyűlés az Intema- cionáltéval ért véget. A kormány elnökhelyet­tese Andriikó Miklós és Árvái István kíséretében a nagy­gyűlés; után részt vett a Me­zőgép Vállalát majálisán. * * * A szolnokihoz, hasonlóan a megye városaiban felvonulá­son, nagygyűléseken kö­szöntötték május elsejét a ddlgozók, délután, pedig kul­turális' és s,portrendezvénye­ken, majálisokon szórakoz­tak 'gyerekek és felnőttek. Tiszafüreden az üzemek, szövetkezetek, iskolák, s a külön­böző intézmények képviseletében mintegy ötezer ember vo­nult a Kis-Tisza partjára, a nagygyűlés színhelyére, ahol Bugán Mihály, a tiszaörsi Petőfi Tsz elnöke, országgyűlési képviselő tartott beszédet Majális a Tiszaligetben Léggömbök a levegőben, türelmetlen kíváncsiság a gyerekarcokon, apróságok az apukák nyakában, mások anyjuk kezét fogva. A Kos­suth téri ünnepségről a Ti- szaligetbe indultak május I-én a szolnokiak; sportolni, vetélkedni, pihenni, szóra­kozni, „kikapcsolódni”. Na­gyokat enni jókat nevetni, és a finom falatokat sörrel- borral, üdítővel megöntözni. Kora délután a sportmér­kőzések és a gyerekek asz- faltrajz-versenye, két órától a szabadtéri színpad műsora jelentette a legnagyobb szen­zációt. A jó szervezők és a szorgos kezek igazi szórakoz­tató és vendéglátóipari nagy­üzemmé varázsolták a Tisza- ligetet. Jókora üstökben, szabad tűzön főtt a tiszai ha­lászlé, a birkapörkölt. A ser- cegő zsírból csaknem kiug­rott a pirosra sült kolbász, az ízletes pecsenye. Egymást érték a vendéglátóhelyek ha­lászlé, pacalpörkölt, sült kolbász, hurka, főtt virsli és dereceni, rántott és sült ha­lak, palacsinta és törökméz — a hűvös idő ellenére véh- dégmarasztaló csábításnak bizonyultak. Bőséges válasz­tékot kínáltak a Jász-Nagy­kun Vendégtáló Vállalat, az áfész, a különböző szövetke­zetek és a maszekok sátrai, pavilonjai. Volt elegendő üdítőital és sör. A Tiszaliget főutcája mentén bőrösök, játék- és ajándékkereskedők, vásárosok, butikosok kínál­ták áruikat — kevesebb bóv­lit és giccset, mint tavaly. A vállalatok és szövetke­zetek hatalmas sátrakban látták vendégül dolgozóikat, a szabadtéri színpadon egy­mást váltották a produkciók. A gyerekek a bűvész műso­rának, a felnőttek Nagy Bandó András humoristának tapsoltak. A strand melletti területen körhintára ültek, célba let­tek a vállalkozókedvűek. Czibulás Péter és Hollósi Frigyes, a Szigligeti Színház mű­vészei a szabadtéri színpadon vidám, tréfás jelenetet adnak elő A séta után jólesik a pihenés Nagy műgonddal' készítik szí­nes rajzaikat a legifjabbak az aszfaitrajzversenyen Fotó; N. Zs. Karcagon, a Győrffy István Nagykun Múzeum előtti té­ren ünnepelt a város lakos­sága. Egyebek között nép- művészeti vásár, néptáncbe­mutató, táncház (képünkön) szerepeit a programban Majális Kunmadarason. A nagygyűlést követően több mint ezer ember nézte végig a művelődési ház művészeti csoportjainak műsorát

Next

/
Thumbnails
Contents