Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-20 / 116. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁJUS 20. Vizen járó túrkeviek Szarvas-túra, Berettyó- túra, Hortobágy-túra, Gyula, túra Körös-túra — meg­annyi emlékezetes, fénykép­pel teleragasztott oldal a túrkevei vízi úttörő szakraj naplójában. 1974-ben, amikor tanítvá­nyaival az első hajó építé­séhez fogott, bizonyára ma­ga sem gondolta, volna Fe­hérvári Béla magyar—rajz szakos tanár — jelenleg a múzeum igazgatója —, hogy évek múltán az ezredik, sőt immáron az ezerkétszázadik „vízi” kilométer megtételéről számolhat be az érdeklő­dőknek. Hogyan kezdődött? A fia­tal tanár gyerekkori emlé­keit igyekezett tán fölidéz­ni, amikor Túrkevére ke­rülve a várostól néhány ki­lométerre megpillantotta a Berettyó vízországát? E pillantásból mindenesetre szerelem szövődött. Drága és így szinte hozzá­férhetetlen a boltban kap­ható túrakajakok, kenuk többsége? Kinek jutna eszé­be, hogy kézlegyintés, váll­rándítás helyett saját maga tervezzen és építsen egy ví­zi túrára alkalmas biztonság gos csónakot? Túrkevén az úttörőházban akadtak ilyen vállalkozók, és ahogy telnek az évek, egyre szaporodik a magukfajta matrózsapká­sok tábora. Az elsőként elkészült hat­méteres. csónakmotorral fel­szerelt najó kiválóan alkal­mas a nyaranként útrakelő húszegynéhány fős csapat poglgyászainak szállítására, alkalomadtán az el-elfáradó eveizőslegényék vontatására. A motoroson kívül a három kenuban és az egypárevezős „öcsiben” (mindegyiket ma­guk készítették) foglal he­lyet a legénység, hogy a vá­rosi komforttól 10—12 napra elszakadva maga alakítsa, az önként vállalt hajósélet szigorú fegyelméhez idomít­sa életét. Van köztük ép­pen kezdő ötödik osztályos és a fiatalabbakat irányító 18—20 éves ifivezető. Ügy mond­ják, szeretik maguk között a „vagány gyerekeket”, a vízen járókat, a természetes viszonyokat — a nomád életet — kedvelő fiatalokat. És hogy mennyire megra­gadja néhányukat a víz, a természet, a hajózás iránti vágy, arra bizonyíték a kö­zülük kikerült matróz, a ba­latonfüredi hajóépítő; a ten­gerhajózásnál szolgálatot teljesítő fiatal. Vannak még üres lapok naplójukban, s ha betelik vesznek másikat — állítják. Ősztől tavaszig tanteremben ismerkednek a vízi közle­kedés szabályaival, elsajá­títják az elsősegélynyújtás alapjait. Mindannyian tud­nak úszni, és az MHSZ ha­jómodellező szakkörében előbb kicsiben tanulják a hajóépítést, majd minden év tavaszán az iskola udvarán ápolják, gondozzák igazi ha­jóikat. Ha segítséget kérnek tőlük, nem sajnálják az időt, a fáradtságot; így ve­zették be mezőberényi társai­kat a kenukészítés rejtel­meibe. Tavaly a magas víz­állás visszafordulásra kény­szerítette a túrkevei vízi út­törőket. az idén azonban is­mét reménykednek. A Be­rettyóról a Körösre Békés- szentandrás, majd még to­vább Csongrád felé fordít­ják hajóik orrát; indulnak férfias kalandra, a természet erőiivei vívandó nagyszerű ütközetre. Egri Sándor Színképelemzés Tudományos ankét Jászberényben A GTE jászberényi szerve­zetének vendégeként a GTE anyagvizsgáló szakosztálya, a Magyar Kémikusok Egyesü­lete és az Országos Bányá­szati és Kohászati Egyesület közös színképelemző szak- bizottsága rendezésében két­napos tudományos — mű­szaki ankét színhelye volt A Lengyel Kulturális és Tájékoztatási Központ meg­alakulásának 30. évfordulója alkalmából ünnepséget ren­deztek tegnap a pesti Viga­dóban. A rendezvényen Jó­zef Wiejacz lengyel külügy­miniszter-helyettes — aki a jubileumra küldöttség élén érkezett hazánkba — ünne­pi beszédében méltatta az országaink közötti együttmű­ködést. Ezt követően Molnár Bé­la, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára május 18—19-én a jászberé­nyi Hűtőgépgyár. A tudo­mányos kutatók néhány színképelemzési módszerrel és azok különféle alkalma­zási területeivel ismertették meg a hallgatóságot, sok hasznos, érdekes ismeretet nyújtva. méltatta a lengyel kultúra három évtizedes munkáját. Molnár Béla, a népeink kö­zötti barátságért emlékér­met nyújtotta át Edward Debiokinek, a lengyel kultú- náliis központ igazgatójának. A jubileum alkalmából tegnap Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság ma­gyarországi nagykövete a lengyel kultúra népszerűsíté­séért végzett munka elisme­réseként kitüntetéseket adott át a nagykövetségen. Diáksikerek Mezőtúron Szép sikereket értek el az idei szakmai tanulmányi versenyeken a mezőtúri Dó­zsa György Mezőigazdasági Gépszerelő Szakközépiskola tanulói. Az országos szak­ágazati versenybe az iskola négy tanulója jutott be, s közülük három az első tíz között végzett. Kovács Jó­zsef IV. osztályos tanuló az előkelő második helyet szerezte meg, és két társával Veress Istvánnal és Roczik Csabával egyetemben felvé­teli nélkül tanulhatnak to­vább szakirányú egyetemen, illetve főiskolán. Hasonló sikerrel álltak helyt a megyei versenyeken is, ahol a nappali tagozato­sak mellett levelező hallga­tók is indulhattak. Hárman jutottak be a megyei dön­tőbe, illetve a területi ver­senyre. Elismerést érdemel a „Hazánk mezőgazdasága di­ákszemmel” címmel meg­hirdetett országos pályáza­ton elért eredmény is. A mezőtúri diákok három dí­jat hódítottak el, köztük egy második és harmadik helyet. Harmincéves a lengyel kulturális központ Népi hangszereket mutat be jelenlegi időszaki kiállításán a karcagi Győrffy István Nagy­kun Múzeum. A gyűjteményes anyag a hónap végéig tekinthető meg Sikeres hangverseny A Jászberényi Tanítóképző Főiskola női kara megvédte eddigi minősítését Kitüntetéses doktorrá avatás Tegnaip a Semmelweis Or­vostudományi Egyetemen — kimagasló tanulmányi ered­ménye elismeréséül — „Sub ausiciis rei publicae popu­láris” kitüntetéssel doktorrá avatták Soós Gyöngyvér gyógyszerészt. Dr. Szász György, a gyógyszerésztudo­mányi kar dékánja ismertet­te a jelölt érdemeit, tanul­mányi eredményeit, eddigi pályafutását, majd Soós Gyöngyvér esküt tett arra, hogy tudását hazánk és né­pünk szolgálatába állítva az emberiség javára használja fel. A miskolci nyári egyetemen Vezetésről, munkahelyi demokráciáról Eddig negyven vállalattól és intézménytől százhúszon jelentkeztek Az ember — munka — társadalom cím­mel Miskolcon nyíló nyári egyetem idei hatodik elő­adássorozatára, amelyet június 29-je és' július 8-a között tartanak. A résztve­vők A gazdasági vezetés — demokrácia — életmód című témát vitatják meg, a kur­zuson harmincnyolc előadás hangzik el; néhány cím: A vezető magatartása, Az irá­nyítás módszerei, A szocia­lista brigádok szerepe az irányítási rendszerben A munkásművelődés és a szakmai követelmények. A Bartók-centenárium és a közelgő Kodály-évforduló jegyében rendezte meg a Jászberényi Tanítóképző Fő­iskola közművelődési bizott­sága és művészeti nevelési tanszéke a főiskola női ka­rának minősítő hangverse­nyét. Elhangzott Bárdos Liszt Ferenc című kórusmű­ve. valamint Kodály Kará­csonyi pésztortánc, Újeszten­dőt köszöntő. Angyalok és pásztorok című kompozíciója. Az első mű kicsit megil- letődött előadása után a Ka­rácsonyi pásztortánc kedves, meleg hangvétellel szólalt meg, jól illett a kórus hangi adottságaihoz. Mindezt mu­zikálisan segítette Pócz Il­dikó tanárnő fuvolajáitéka. Az Új esztendőt köszöntő telt, homogén alt hangzása kiemelkedően szép volt. Az Angyalok és pásztorok ihle­tett tolmácsolásban hangzott el. Az igényes, osztott kó­rusra írott mű megszólalta­tásában szépen működött közre a gyakorlóiskola ka­marakórusa. Az elhangzott műveket Miklós Gyula ve­zényelte. Az énekkari hangversenyt színesítette Bartók: Három csíkmegyei népdal című da­rabja. melyet a zeneiskola két tanára, Czeglédi Zolitón- né oboán és Telek Kánolyné zongorán, lírai megfogalma­zásban adott elő. Ezt köve­tően az ének szakkollégium III. évfolyam hallgatóinak kamarakórusa Bartók-műte­ket énekelt Husznay Mária vezetésével. Egyszerű, vilá­gos formai tagolással hang­zott el a Leónynéző, Ne menj el és a Levél az ott­honiakhoz. Helyet kapott ezen az estén a zongoramu­zsika is. A Medvetánc, a Csillagok, csillagok ... Üre­gi kanásztánc és az Allegro barbaro szerepelt Hagyó Lászióné tanársegéd műso­rán, aki a tőle megszokott dinamizmussal, hiteles Bar- ták-tolmácsoliással nyújtott élményt A záróblokkot ismételten Miklós Gyula vezényelte. Baiitök Leánycsúfolójának hangulatát kiválóan vissza­adták. A Pámás táncdal éretten, kidőlgozottan szó­lalt meg. Ezután két olyan mű hangzott el, melyet szerző­jük a főiskola női kara szá­mára komponált. Várnay Három igali népdal és Bár­dos Berényi csokor című kórusművét adták elő. A hangverseny impozáns befejezéseként Szőnyi Erzsé­bet Előtted a küzdés kezde­tű műve csendült fel összka- ri előadásban. A telt ház előtt zajló hangverseny ma­gas színvonalú produkciós maradandó élményt nyújtot­tak a közönségnek. Külön ki kell emelni a kórus kulturált hangzásán, stílusos éneklésén túl a mindvégig érthető, szép. kidolgozott szövegkiej­tést. A kórus megvédte fesz­tivál fokozatú minősítését. Ez azért is nagy eredmény­nek számít, mivel — főisko­lás kórusról lévén szó — az évek múlásával a tagság ál­landóan cserélődik. A szép siker a karnagyok hozzáértő, elhivatott munkájának dicsé­retén túl jelzi azt a magas színvonalú képzést, amely a főiskolán folyik. Hernádi Andrásné „Zúg a nádas”

Next

/
Thumbnails
Contents