Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-20 / 116. szám
1981. MÁJUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Uszodát, áruházat, műtrágyatárolót, sport- csarnokot, állattenyésztő istállót, kultúr- centrumot és más nagybefogadó képességű épületet lehet összeszerelni az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát velencei Agrokomp- lex gyáregységében készülő faszerkezetekből. A hazai könnyűszerkezetes építési módszerek egyik fő gyártója az Agrokomplex, ahol az egyes fa épületszerkezeteket ragasztásos módszerrel készítik. A gyáregységben most az EXPRESS Ifjúsági Utazási Iroda számára gyártanak épület- szerkezeteket. A képen: a ragasztott faszerkezeti elemek összeállítása és szabása Heverő szerszámok a Százados úton A világért sem az AFIT jusson az utcanévről az olvasó eszébe! Szó sincs a szerviz környékén elhagyott, az utcán szétszórt kalapácsról, fogáról egyebekről... Az Alföldi Szilikátipari Vállalatnak van ugyancsak a Százados út elején egy szenszámkölcsönző boltja. E)gész véletlenül bukkantunk rá. Csönget az ember (erre felirat figyelmezteti az érkezőt a bolt bejáratánál), és kis idő múltán előjön az anyag- és fogyóeszköz-raktáros, a kölcsönzőbolt vezetője, Fehér László. Kérésünkre készségesen bemutatja készlete jelentősebb darabjait. Túlzás lenne persze, ha a csaknem 150 féle, körülbelül 200 ezer forint értékű szerszám, kisgép mindegyikét látni szeretnénk, de nem azért, mintha azok éppen „házon kívül" lennének. Rövid időn belül ugyanis kjderül, hogy havonta csupán egy-két ember csönget, azok is többnyire a vállalat dolgozói, vagy a közvetlen közelben lakók. Olyan hónap is volt már, amikor senki meg nem kérdezte: mit adnának kölcsön, ha vinnék ? — Kifejezetten barkács- szerszámaink voltak kezdetben. Két éve lehet, hogy kerti eszközökkel kisgépekkel bővítettük a készletet. A betonkeverőgép most is kint van, napi 67 forintért, a rotációs kapa 140-ért. és viszik a permetezőgépet is 70- ért... De a mérőszalag, a csavarhúzó, a kalapács, a kombinált fogó, aminek a kölcsönzési díja napi egykét. illetve három forint, szóval azok az egyszerű szerszámok, amik a lég több háztartásban előfordulnak, csak itt porosodnak — vallja be őszintén a boltvezető. És ott hever az említett szerszámok társaságában egy faesztergagép is, ami igen hasznos eszköz lehetne ezermester-kézen, vihetnék fúrógéppel együtt napi negyvenért de sose volt még senkinél — nincsenek hozzá késék... !) A félmegoldásokra mondta apám fejcsóválva olykor: mit kezdek fejszével, nyél nélkül?...) Senkinek nem jutott még eszébe a vállalatnál egy — nyilván nem olcsó — esztergagépet késeikkel kiegészíteni, hogy használhatóvá tegye? És ha már szolgáltatni akarnak, miért nem verik dobra? Szabó Tibornak, a vállalat termelési osztályvezetőjének tesszük fel a kérdéseket. Nem késik a válasszal. — Való igaz. amikor öt évvel ezelőtt kialakítottuk a kölcsönzőt, hogy lakossági szolgáltatásaink körét bővítsük, nem volt még tapasztalatunk arról, hogy valóban mire lenne szükségük az embereknek. Elképzeltük, hogv a bérházak lakóinak, főként az értelmiségieknek még apró szerszámaik sincsenek. szükségük lehet néha kalapácsra, egyebekre, amiket azért nem vesznek meg... Az vélet igazolta, hogy az elképzelések nem mindenben váltak be. A műszaki osztály vezetője aki a kerti eszközök beszerzését is javasolta. felvetette már. hogy a szerszámokat ki kellene vinni a termelőüzemekbe, felesleges újakat venni. . . Felmérjük a készletet, és a félév végére változtatunk a helyzeten. — No és a reklám? A budapesti Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat Jubileum téri üzletében napi 100 —120-ért adják a betonkeverőt a rotációs kapának egy órára 70, huszonnégy órára 270 a bérleti díja, egy motoros permetezőé 90, — szóval magasabb a tarifa, és mégis nagyobb a forgalom. A szúrófűrészt (dekopir) ami a barkácsoló embernek igen fönte« eszköze, ugyanott napi ötvenesért lehet bérelni, a Százados úton viszonir a duplájába kerül. A SZOL- TISZ Várkonyi téri bar- kácsboltjában egy kalapácsot 5 forintért adnak kölcsön 24 órára... Nem tudom, mi alapján állapították meg a tarifákat, de a többieknél olcsóbb szolgáltatásnak lehetne sikere ha az emberek tudnának róla. Nincs tiltakozás. Polónyi János, a műszaki osztály vezetője megjegyzi, hogy éveken át bizonyos időközönként hirdettek. Szabó Tibor kiegészíti, hogy ugyanakkor reklámozták a festést és mázolást is. de sokkal több pénz elment hirdetésre, mint ami bevétel jött. Törökszentmik- lóson is van egy szerszám- kölcsönző boltjuk, annak ujgyan a szolnokiénak közel háromszorosa a forgalom, de még úgy sem rendtábilis. pedig ott már plakáton a piaci hangosbemondón keresztül is próbálkoztak. Maradjunk annyiban, hogy június végéig változtatnak a jelenlévő helyzeten. Azt a kérdést már fel se teszem a búcsúzáskor: kinek érdeke, hogy vonzó legyen a kínálatuk? Mert nekem neked, neki — talán, de nekik elsősorban. — rónai — Az értelmiségi fiatalokról Beszélgetés Fekete Tiborral, a KISZ KB rétegtanács-titkárával Napjainkban sok szó esik az ifjúság helyzetéről, megítéléséről, s mivel rendkívül heterogén a kép — az életkor, a társadalmi helyzet vagy a környezet különbözősége miatt is — arra a kérdésre: milyen ma az ifjúság? — nehéz lenne olyan értékítéletet mondani, ami általánosan igaz. Hogy jobban megismerjük a mai fiatalok életét munkáját, gondolkodását. véleményét politikai. erkölcsi magatartását először tisztában kell lennünk azzal; milyenek az ifjúsági rétegek. csoportok. Csak így kaphatunk választ arra a kérdésre is: hogyan látják jövőjüket az értelmiségi fiatalok? Fél évtizede a KISZ Központi Bizottságában — a többi rétegtanács mellett — megalakult az értelmiségi fiatalok tanácsa'. Titkára Fekete Tibor, akivel most a kongresszus előtt beszélgettünk a tanács munkájáról, sajátos feladatairól. — Az értelmiségi fiatalok gondjai eltérnek a mai ifjúság általános problémáitól, amelyek már korábban, mondhatni a IX. kongresszus előtt is ismertek voltak ... — A rétegtanácsok életre- hívása éppen azt a célt szolgálta, hogy a fiatalok különböző rétegeinek feladatait, szerepét, az ifjúsági mozgalomba való aktívabb részvételét segítsük. Az értelmiségi fiatalokra vonatkozóan figyelemmel kell lennünk, hogy komoly szakmai ismeretekkel rendelkeznek, ők a mozgalmi munkát is a szakmai munkájukkal hozzák összefüggésbe, s így vállalják szívesen. Nem általában, hanem egy-egy értelmiségi csoportra lebontva vizsgáljuk gondjaikat. Az értelmiségi fiatalok tanácsában kilenc munkabizottság dolgozik. Agrár, jogász, kutató, műszaki és közgazdász, művész, népművelő. orvos, pedagógus és újságíró. Az elmúlt öt évben szinte valamennyi bizottság áttekintette a fiatalok helyzetét. Egészségügyi, állam- igazgatási és igazságügyi ifjúsági napokat, tudományos konferenciákat rendeztünk; összesen 64 konferencián. 2272 előadáson. 6800 fiatal szakember vett részt. — Hány értelmiségi tagja van a szövetségnek? — Jelenleg 875 ezer tagja van a szövetségnek, ennek 29 százaléka értelmiségi fiatal. Az öt esztendőt tekintve, a KISZ-tagok száma 53 966 fővel gyarapodott, ebből egyetemet.. főiskolát végzett. 30 605 fiatal. A létszámnövekedés 56.8 százaléka értelmiségi. Ügy vélem, e jelentős növekedés a rétegeket érintő színvonalas, vonzó programoknak is köszönhető. , — Feltételezem, hogy felméréseik során nemcsak arra kerestek választ. mi érdekli a fiatalokat. milyen gondokkal küzdenek, hanem arra is, hogy mit várnak a KISZ-től. például segítséget a pályakezdésben ... — Igen. A különböző csoportokat, szakmáikat vizsgálva szemügyre vettük külön- külön is. milyen a képzésük, hogyan készítik fel őket a munkára. ' milyen lehetőségeik vannak a szakmai továbbképzésre. milyen elhelyezkedési lehetőségek állnak a friss diplomások rendelkezésére. és egzisztenciális helyzetükről is igyekeztünk reális képet alkotni. Egyetlen közös gondja az értelmiségi fiataloknak; a képzés milyensége. Sajnos, bármilyen szakot is nézünk, legyen az orvos, mérnök, közgazdász, vagy pedagógus, kiderült, hogy a felsőfokú képzésünk túlságosan elméleti orientációjú, és a gyakorlati munka alapjaival nem ismertet meg. — A lakáskérdés, családalapítás olykor le- küzdhetetlennek tűnő nehézségei mellett a fiatal értelmiségiek leggyakrabban, illetve ezzel összefüggésben fizetésüket keveslik. — Az a baj. hogy. a pályakezdő értelmiségi fiatalok nem az óletkeresetet,. vagyis nem azt a teljes ösz- szeget számítják, amit majd egész. munkában töltött éveikben keresnek, hanem a munkásfiatalokéhoz hasonlítják fizetésüket. Ez kezdetben átlagosan valóban kevesebb, mint a szakmunkásoké, de pályájuk későbbi időszakéban egyre jobban meghaladja azt ilymódon tehát életkeresetük összege lényegesen több a munkásokénál. A keresetek figyelem- bevétele mellett tapasztalatunk szerint a fiatal értelmiségiek sem úgy választják meg általában munkahelyüket. hogy figyelembe vennék. hol hajtják a legnagyobb hasznot a társadalom számára, hanem úgy. hogy mivel szeretnének foglalkozni, hol van ismeretségük, mi esik legközelebb a lakóhelyükhöz, esetleg divatos-e a munkahely. Ha a fiatalok alacsonynak tartják keresetüket, abban más rétegek kereseteivel való összehasonlítás mellett, igényeik is tükröződnek. Hiszen legtöbbjük a pályakezdéssel egyidőben alapít családot, tehát otthont kell teremtenie, ami megfelelő színvonalú kereset, vagy a szülők maximális támogatása nélkül nehezen valósulhat meg. — Két—háromszáz, sőt ezer forinttal több fizetésből is legalább húsz évig kellene lakásra gyűjteniök. Mit tervez a KISZ, hogyan segítenek majd a lakásszerzés szempontjából hátrányos helyzetben levő értelmiségi fiataloknak? — Én nem látom helyzetüket ennyire kilátástalannak. Az ugyan tény, hogy a mérnök kevesebb kedvezményt kap a vállalattól mint a munkás, vagy nem is kap, de az is igaz, hogy kevés olyan értelmiségi fiatal van, aki tanulmányai befejezése után, legkésőbb tíz évvel ne tudná megoldani lakáshelyzetét. Mindezekkel együtt, kétségtelen, hogy az értelmiségi fiatalok lakáskilátása ma a legrosszabb. A kongresszusi levél vitája során is számos javaslat született, ilyen az az álláspont, hogy a fiatalok lakásgondjai! ne a társadlami munka- megosztásban elfoglalt hely szerint oldjuk meg. Erről és a beszélgetésünkben felmerült valamennyi kérdésről bizonyára sok szó esik majd a X. KlSZ-kong- resszuson. Bízunk abban, hogy megoldásukra határozatok. hasznos javaslatok is születnek. G. Barta Ágnes Az Egri Dohánygyárban hétféle szivart készítenek, hétféle aromával. Ezekből az idén hu- szonnégy-millió darabot gyártanak a hazai fogyasztók számára. A képen: a legjobb hazai gyártmányú, minőségi szivar — a Pilvax — csomagolása
