Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-17 / 114. szám

1981. MÁJUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Mai sportesemények ASZTALITENISZ NB II. Férfi: Lehel SC—Fővá­rosi Vízmű, Jászberény. hűtő­gépgyári sportcsarnok 11.' ATLÉTIKA Megyei serdülő B összetett bajnokság, Szolnok, Véső u. 9. KÉZILABDA Megyei bajnokság, férfi: Kar­cag—Tisza Cipő SE 11.15, Al­földi Olajbányász—Jászladány 11.15, Túrkeve—Zagyvarékas 8.30, Rákóczifalva—Lehel SC 10, Tö- rökszentmiklós—Mezőtúr 11.45, Kisújszállás—Kunszentmárton 12.15. Női: Karcag—Hajnóczy DSK 9, Szolnoki, Spartacus— Jászladány 8, Túrkeve—Jászfény- szaru 11.45, Jászárokszállás—Le­hel SC II. 10, Törökszentmiklós—' Mezőtúr 9.30, Kisújszállás—Kun­szentmárton 10. KOSÁRLABDA Magyar Népköztársasági Kupa, női: Szolnoki MÁV MTE—TFSE, Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok 10, Simó Huttai. SAKK Megyei bajnokság, I. o.: Ti­szafüred—Martfű, Jb. Vasas— Kunhegyes, Alföldi Olajbá­nyász-Lehel SC, Túrkeve—Kar­cag, Kisújszállás—Sz. MEZŐGÉP 11. Megyei II. o.: Törökszent­miklós—Jászszentandrás, Fegy­vernek—Alföldi Olajbányász II, Kunmadaras—Üjszász, Lehel SC II.—Jászapáti, Szolnoki AFOR— Jászárokszállás. TENISZ Megyei felnőtt, férfi és női, egyéni és páros bajnokság, Szol­nok, Tiszaliget 9. VÍZILABDA Ma OB I: Szolnoki Vízügyi SE—Eger SE, Szolnok, Damja­nich uszoda 12, Kőnigh, Domby. A két vidéki vízilabda bá­zis, Szolnok és Eger csapata mindig nagy csatát vívott az OB I-ben. Az utóbbi évek­ben azonban a szolnokiak felé billent az erőegyensúly, jobb, egységesebb, ütőképe­sebb a Vízügy SE. Bravúrra is képes, bizonyította ezt Szentesen és Tatabányán, s az Eger ellen is esélyes a győzelemre. Ma jó játékot és újabb győzelmet várunk a szolnoki gárdától. Ha meg­lesz, tovább erősítik a he­lyüket az OB I élcsoportjá­ban. Babarczi mester az Eger el­len vajon milyen taktikai utasításokkal látja el „fiait”? labdarügAs Ma NB II: Lehel SC—Nagybá- tony, Jászberény, 18, Aczél. Kar­cag—Eger, Karcag 18, Győri, Gyula—Szolnoki MÁV MTE, Gyula 18 Fekete, Özd—Mezőtúri Honvéd, Ózd 18, Palik. A jászberényieknél Luká­csi sérülése rendbejött, La­katos eltiltása lejárt, így mindketten pályára léphet­nek a Nagybátony elleni ki­esési rangadón. A két pont megszerzése mindkét csapat számára létfontosságú, ezért nagy küzdelemre van ki­látás. A vendégek gyors csa­tasora: Loch, Kiss Szoó' va­lószínűleg kellemetlen perce­ket okoz majd a hosszan- tartóan gyengélkedő hazaik­nak, a vesztes a kiesőjelöl­tek között találhatja magát, ezért a Lehel számára csak a győzelem fogadható el jó eredményként. A kék-fehér csapatban Rostás a múlt Ré­ten játszott 25. alkalommal, Fényes pedig a mai mérkő­zésen jubilál. A Mezőtúri Honvéd az esélytelen nyugalmával lép pályára a bajnokjelölt ottho­nában. A Honvéd valameny- nyi játékosa egészséges, Ben- csik Gyula vezető edző nem kényszerül változtatásra, így az utóbbi hetek kerete uta­zik az északborsodi városba. Az utazó keret a következő: Ulbert, Boros, Szilágyi, Dá­vid, Csorba, Talapa, Silye, , Czikora, Oláh, Belényesi, Vékony, Fritz, MartinkoviCs, Benyó. Szolnokon is változatlan. a keret. Csontos felgyógyult ugyan, szerdán, a Kuba el­leni mérkőzésen viszont né- hányan megsérültek, de Gé­léi József vezető edző nem kíván változtatni az utóbbi hetek csapatán. Kérdés, hogy mára egészségesek lesznek-e a sérültek. Gyulán csekély pontszerzési esélye van a MÁV MTE csapatának. A gyulaiak tavasszal nagysze­rű formába lendültek, baj­nokesélyessé léptek elő, az ősszel Szolnokról is elvitték a két pontot, minden a győ­zelmük mellett szól. Ha a MÁV MTE a vasárnapihoz hasonló teljesítményt nyújt, csak alárendelt szerepre szá­míthat. Karcag Szarvason lélekte- lenül, szétesően játszott, könnyedén megadta magát, úgyszólván semmi ellenállást nem fejtett ki. Kérdés, hogy a hazai közönség előtt össze­szedik-e magukat a játéko­sok, mentve valamit a „mun­dér” becsületén. Eger nem legyőzhetetlen, tavasszal rangján alul szerepel, s a karcagiak az ősszel éppen ellenük szolgáltatták az egyik legnagyobb meglepe­tést: l:0-ra győztek. Megyei bajnokság: Szászberek —Törökszentmiklós 18, Balázs, Jászjákóhalma—Szolnoki Cukor­gyár 18. Busa. Kunszentmár­ton—Tószeg 18, Tóvizi, Jászarok- szállás—Tiszafüred 18, Kovács I., Szolnoki Vegyiművek—Tisza Ci­pő SE, 18, Boros, Rákóczifalva— Jászberényi Vasas 18, (Hajdú megyéből), Mezőtúri FSE—Jász­apáti 18 (Csongrád megyéből), Jászkisér—Besenyszög 18, (Heves megyéből), Túrkeve—Abádszalók 18, (Békés megyéből). Országos ifjúsági és serdülő bajnokság: Szolnok Városi Sportiskola—Bé­késcsabai Előre Sp., 11 és 12.30 Jancsó, Mezőtúri Honvéd—Kar­cag 14 és 15.30 Csényi, Lehel SC—DÉLÉP SC, 14.30 és 16. Ju­hász. Barátságos mérkőzések; Mezőtúri öregfiúk—Színészválo­gatott, Mezőtúr városi stadion 10. Lehel SC öregfiúk—Újságíró válogatott. Jászberény 16. Idegenben szerepelnek: a férfi asztalitenisz NB I-ben a HKFSE Budapesten a Pos­tás ellen, az NB Il-ben nők­nél a HKFSE Kunszentmik- . lóson Tehetségkutató akció Kunhegyesen A tiszafüredi járás és a szolnoki járás május 24-én délelőtt 9 órától tartja meg Kunhegyesen, a Dózsa úti Általános Iskola diáksport­centrumában a Magyar Lab­darúgó Szövetség, a Magyar Rádió szórakoztató osztályá­val és a Képes Sporttal kö­zösen meghirdetett labdarúgó tehetségkutató akciót. Az ak­cióban részt vehet az 1968. szeptember 1. után született valamennyi fiú, aki a felhí­vásra jelentkezik. Ugyanakkor és ugyanott tartja felvételi versenyét a labdarúgó kollégium, ahová az 1967. szeptember 1. után • született tanulók jelentkez­hetnek. Keyesik Selyem Nán­dor és Balogh Jóska utódait, akik majd tehetségükkel, magatartásukkal megérdem­lik a válogatók bizalmát, s a következő gyermeklabda- rúgó világbajnokságon (mely valószínűleg Mexikóban lesz) méltóképpen képviselik me­gyénket. Sportöltözékről a jelentkezőknek kell gondos­kodni. t Úszásoktatás Tiszafüreden A tiszafüredi járási sportfelügyelőség 1981. június 15-től úszások­tatást indít. Az oktatás önköltséges. Érdeklődni lehet levélben vagy személyesen a sportfelügyelőségen. Cím: Tiszafüred Járási Hiva­tal, testnevelési és sportfelügyelősége; A sportban olykor meglepően logikus módon felelgetnek egy­másra a kérdések és a válaszok. A’tamperei Európai Bajnoksá­gon az ökölvívó Gönczi Rózert bronzérmet nyert, és ország-vi­lág megtudhatta, a fiú Törökszentmiklósról származik. De Turu István vagy a korábbi nehézsúlyú válogatott Juhász Lajos neve hallatán is gyakorta elhangzott: az első kesztűpróbálgatásaik az alföldi városhoz kötődnek. Miért éppen Törökszentmiklóson eresztett gyökeret ez a sportág? Azért, mert itt dolgozott a Lábasi-féle gépgyár, és itt nem volt ismeretlen az ipar fogal­ma. Az Alvégen és a Felvégen munkáscsaládok laktak, és fiaikból verbuválódott a bunyósok kesztyűs hada. Hogy össze ne omoljon a piramis A kesztyűk Miklóson ma is csattognak A negyvenes évek végén Mi­hók Balázs, később Erős Ti­bor, Fehér Tibor, Erdei Ká­roly, Poczai Mátyás, Sipos Imre, még később Zakar Mi­hály, Orosz Mihály,- Fehér István, Juhász Lajos garan­tálta a miklósi ökölvívás márkáját. Persze akkor a megyében ellenfelek is vol­tak: a Vasas kultúrház szín­padán felállított szorítóban szolnoki, martfűi öklözőkkel csatáztak a hazaiak. A há­rom-négyszáz néző csak a legritkábban tért bosszan­kodva haza. Egyre-másra páholták el az ellenfeleiket a miklósiak. Ügy volt, hogy 1963-ban, az OB II-be is fel­jutnak. Aztán jött egy bevo­nulási hullám, magával ra­gadta Zakar Mihályt, Ju­hász Lajost, Orosz Mihályt, Fehér Istvánt, és ez elég is volt ahhoz, hogy a nagyra törő tervek füstbe menjenek. És ahogy ez már lenni szo­kott, egy jelentősebb kudarc nem múlik el nyomtalanul: 1963, a miklósi boksz dicső korszakának a végét is je­lentette. Csak a hetvenes évek elején kezdett ismét éledezni az ökölvívás. A szakosztályvezetői tisztet 1958-tól Csabai Béla, a Me­zőgép párttitkára látja el. Még jól emlékszik arra az időre amikor Göncziék elő­ször jelentek meg az edzé­sen. — Zakar Misi — aki min­dig is jó szemű edző volt — hatodik-hetedikes fiúkkal kezdett foglalkozni, és Turu Pistának már a második ed­zésen nagy jövőt jósolt. Nem tévedett: a fiú a magyar ökölvívósport egyik legna­gyobb ígérete még akkor is, ha most nem jutott ki az Európa Bajnokságra. Gönczi Robival más a helyzet. ö technikás bunyós sohasem lesz. Neki mindig a kikezd­hetetlen erőnlétére kell épí­teni. Ezzel a korosztállyal nőtt fel Barócsi András, aki a magyar serdülő- és ifjúsá­gi bajnokságon ezüstérmes volt. Kár, hogy máris befe­jezte a versenyt. Ugyanilyen eredményt ért el Pesti Lajos, ő jelenleg a Kun Béla SE versenyzője. A leszerelés után talán számíthatunk rá. Ezek a fiúk heti két edzés­sel érték el eredményeiket. Egy-egy nagyobb egyesület­ben naponta tréningeznek ennyit. A miklósi öklözök helyze­te ma sem rózsás. Két edző, Zakar Mihály és Balogh András foglalkozik a tizen­öt fiatallal. A serdülő- és ifikorú versenyzők közül je­lenleg három-négy a „szőri- tóra érett”, de az év végére már nyolc-tíz ökölvívót sze­retnének ,a rendszeres ver­senyzésre felkészíteni. A sporttelep munkacsarnoká­ban a birkózókkal és a súly­emelőkkel vannak társbér­letben és leggyakrabban a bunyósok húzzák a rövideb- bet. Az edzéseik nagy részét a szabad ég alatt tartják. Hogy milyen szempontok alapján, erről beszél Zakar Mihály edző. Zakar Mihály — Nálam nemcsak a sport számít egy gyermek megíté­lésénél, de az emberi tartás is. Ha lejön a fiú az edzésre, először is a haját veszem szemügyre. Levágattatom ve­le olyan rövidre, amilyen egy sportembernek dukál. Aki ezt nehezményezi, azzal türelmes vagyok, de nem a végtelenségig. Ha nem tu­dunk megegyezni, le is út fel is út. Az az elvem, hogy a gyerekeim tisztelettudóak legyenek. Az utcán a szerény viselkedésről lehessen rájuk ismerni. Mondom, ez az én mércém, és állíthatom, hogy mindez a szorítóban is ka­matozik. Aki elment tőlünk más egyesülethez, azzal még nem volt baj. Ezután jön a szakmai munka. Vigyázok arra, hogy meggondolatla­nul senkit ne küldjék a kö­telek közé. Egy-egy verés Csabai Béla olykor egész életre elveszi a gyerek kedvét a sporttól, te­hát csak akkor mérkőzhet „élesben”, ha technikailag képes arra, hogy megvédje magát. A mester nem panaszko­dik, szerényen, csendben te­szi a dolgát. Keresi-kutatja a tehetségeket, és ha talál egy-egy „drágakövet”, sze­rény műhelyében addig csi­szolja, amíg úgy érzi, tud finomítani rajta. Amikor a versenyző kinőtt a kezéből szárnyára bocsájtja. Sajnos a fiatalok nem Szolnok megyében kamatoz­tatják tudásukat. Turu Ist­ván, aki- a Budapesti Épí­tőknél versenyez, szüleivel együtt a fővárosba költözött. Gönczi Róbert apját-anyját elvesztette, ő Kecskeméten talált boldogulást. Juhász La­josról úgy hírlik, Egerben edzősködik. Más talán elke­seredne amiatt, hogy az al­mák bizony messzire esnek a fájuktól. A miklósi ököl­vívó szakosztály vezetői azonban ilyen körülmények között is a jövőt tervezik. Szeretnék az ökölvívást be­sorolni a városi sportiskola sportágai közé, és talán az onnan kikerülő első generá­ció a városban vagy a me­gyeszékhelyen futhat be szép pályát, hiszen tehetsé­gek most is vannak: Budai Sándor, Viczinai László vagy Nagy András Gönczi és Tu­ru nyomdokába léphet. P.B. Nehéz helyzetben a martfűi női kézilabdások Megyénkben Martfűn ringatták néhány sportág böl­csőjét. A felszabadulást követő időkben a cipőgyár férfi röplabdacsapata az NB I-ben játszott, aztán a férfi kézi­labdázók is feliratkoztak a sikerlistára, nagy-, majd kis­pályán az ország legjobbjai között öregbítették egyesüle­tük hírnevét. Kilábalnak-e a bajból? Martfű a röplabda és a kézilabda melegágya volt, de a labdarúgók sem vallot­tak szégyent. Sok jó képes­ségű játékos kergette a lab­dát kék-fehér színekben, kö­zülük jó néhányan eljutottak a nemzeti színek képvisele­téig is. Aztán mikor elkezdődött a visszaesés — a röplabda megszűnt, a férfi kézilabdá­zók és a labdarúgók osztá­lyokat zuhantak — a női ké­zilabdázók vették át a fősze­repet. Feljutottak az NB I. B-be, amelynek hosszú évek óta törzstagjai. Fényes sike­reket elérve az élcsoportba •is felküzdötték magukat, életrevaló közösség kovácso- lódett össze, s ebben a sport­ágban ők képviselik a me­gyét és egyesületüket a leg­magasabb szinten. A dicső­ség azonban múlandó. A női kézilabdázók is nehéz hely­zetbe kerültek az idén. nagy veszteségek érték a csapatot, azt azonban talán maguk a vezetők sem gondolták, hogy ilyen gyengén szerepelnek majd a bajnokságban. Eddig pontot sem szereztek még, és hazai pályán az újonc is legyőzte őket. Aggasztó na­pok előtt áll a Tisza Cipő SE NB I. B-s női kézilabda csa­pata! Hogyan jutottak el idáig, mi okozta a nagy vissza­esést? Lesz-e kivezető út a bajokból, mit tesznek a csa­pat megmentése, a jövő ér­dekében? Ezekre a kérdések­re próbáltunk választ keresni az egyesület és a szakosztály vezetőinél. — Martfűn soha nem fog­lalkozott senki szervezetten és rendszeresen az utánpót­lással — vélekedett Móczár Ferenc technikai vezető. — Hajdan elég volt, ha egy fia­tal meglátta Ráczot vagy Kesjárt játszani. Ez annyira vonzotta, hogy ottragadt a kézilabdánál. Aztán az is nagy hátrányt jelentett, hogy Martfűn nem volt bázist je­lentő iskola. Az ittlévő fia­talok többsége pedig tovább tanult, s a csapatot igazolá­sokkal erősítették. — Előfordult, hogy a kez­dő együttesben hat békéscsa­bai játszott — kapcsolódott a beszélgetésbe Gálik János, a női csapat edzője. — A jobb kereseti lehetőség miatt szívesen jöttünk a gyárba dolgozni, és vonzott bennün­ket a magasabb osztály is. — A nőknél is hasonló volt a helyzet? — Ennyire nem — foly­tatta Móczár Ferenc. — A megye különböző részeiből jöttek az ipari centrumba, és Ruják Endre összetartotta őket. Ma sem tartanánk itt, és az első hat között lennénk, ha a tavalyi gárda marad. De a kezdő csapatból négyen Jászberénybe távoz­tak, hárman pedig leálltak. A Tisza Cipőgyár ermytre elvesztette volna vonzó ha­tását? A jobb kereseti lehe­tőség és a magasabb osztály­ban való sportolás nem JaEt- ja ott. de még csak nem is csábítja a fiatalokat? De hi­szen a szakmunkásképző mellett már Cipőipari Szak- középiskola is létesült, ahol sok fiatal tanul. — A szakközépiskolában jó az arány, a tanulók csaknem nyolcvan százaléka lány. Csak az a baj. hogy nem ide­valók, az iskola elvégzése után kevesen maradnak itt dolgozni, még kevesebben sportolni. Serfőző Tünde pél­dául tősgyökeres martfűi, de tovább tanul, és decembertől a Vasas játékosa lesz — mondotta a technikai vezető. — Mit terveznek végülis a női kézilabdázók magasabb osztályban tartása érdeké­ben? — Együttműködési meg­állapodást kötöttünk, a Bé­késcsabai Spartacus# Elöré- veL Ennek értelmében a jö­vőben a ISerfőző Tündéhez hasonló tehetségeket Békés­csabára irányítjuk, az Előre Spartacustól pedig olyan já­tékosokat kapunk, akik ott nem férnek a csapatba, de nálunk szükség van rájuk. Jelenleg négyen jöttek. Igyekszünk a megyéből vagy máshonnan tehetségeket iga­zolni. s ebben a legmesszebb­menőkig segítenek a gyár és az egyesület vezetői. Sajnos most még hiányzik az önbi­zalom, idegesek a játékosok, nem bírják a felelősség sú­lyát. Az is hiba, hogy mind­össze két vagy három mart­fűi játszik a csapatban. Mindezek ellenére bízunk a bentmaradásban, ha, koráb­ban nem. de a nyárod össze­rázódik a csapat — foglalta össze Honti László az egye­sület ügyvezető elnöke. Az ország legnagyobb és világhírű termékeket készitő cipőgyárában a minőségi sport színvonala az országos átlag alatt mozog. A régi szép hagyományokat nem si­kerül követni. A lányok igye­keznek még lépést tartani, de ki tudja meddig? (pataki)

Next

/
Thumbnails
Contents