Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-03 / 79. szám

1981. ÁPRILIS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Üj termék a tiszafüredi Gépipari Szövetkezetben a kajak és kenu evezőlapát. A keresett sportcikkből az idén eddig mintegy kétszázat értékesítettek, és az első félévben 700 ezer forint értékben további ezernégyszázat gyártanak a TRIÁL Nagykereskedelmi Vállalat és különböző sportegyesületek megrendelésére (T. F.) Megtárgyalta a Minisztertanács Újabb intézkedések a vízkárelhárítás fejlesztésére Az önzetlen társadalmi munkáért A népfront nemzeti zászlajának átadása Alattyánban A megyében hat település kapta meg az elismerő oklevelet A vízkárok csökkentése érdekében növelni kell az árvíz- és belvízvédelmi mű­vek védőképességét — álla­pította meg a gazdasági bi-, zottság, amely tegnap a kor­mány elé terjesztett jelenté­sében számolt be a vízkárel­hárítás helyzetéről és a ter­vezett intézkedésekről, fel­adatokról. A gyorsabb fejlesztést in­dokolja, hogy az árvízvédel­mi művekkel, védett területe­ken, a mintegy 500 milliárd forintra becsült népgazdasá­gi vagyon az ezredfordulóra várhatóan megkétszereződik, tehát a korábbinál kevesebb és kisebb árvízi elöntések is növekvő károkat okozhat­nak. Emellett a nagyobb fo­lyóink mentén kiépített 4180 kilométer hosszú elsőrendű árvízvédelmi fővonalból 1670 kilométer hosszú szakaszon további erősítési, magasítási munka és mintegy 80 kilo­méter hosszú új védvonal megépítése szükséges a kí­vánt biztonság eléréséhez. Természetesen a népgaz­daság erőforrásaitól függően kerülhet sor az árvízvédelmi művek fejlesztésére, de a ká­rok mérséklésére még sok más lehetőség is kínálkozik. Ezért intézkedtek arról, hogy a rendszeres vízkárral veszé­lyeztetett területeken a me­zőgazdaság termelési szerke­zete alkalmazkodjon a víz­járáshoz: például rét- és le­gelőgazdálkodással. rövid te­nyészidejű növénykultúrák­kal. árvíztűrő erdőgazdálko­dással. Ezt a megoldást a hullámterek hasznosításánál kormányhatározat írta elő és miután a végrehajtás aka­dozott, indokolt, hogy szigo­rúbban követeljék meg a ha­tározat érvényesítését, s ugyanakkor a biztosítási fel­tételek módosításával anya­gilag is ösztönözzék a ter­melési szerkezet átalakítását. A folyók mentén kiépített gátak közötti hullámtér 146 ezer hektár, amelyből mint­egy 40 ezer hektárnyi terü­letet nyári gátak védenek a közepesnél kisebb árvíztől. Az árhullámok azonban már hosszú ideje rendszerint ma­gasabbak, s évente elöntik e területek túlnyomó részét. A csekély biztonság ellenére is ezen a hullámtéren intenzív mezőgazdasági termelést folytatnak, s így a károk is visszatérőek. Kétségtelen már. hogy egyes nyári gáta­kat nem lehet tovább fenn­tartani. de több helyen lehe­tőség mutatkozik az erősítés­re. Ezért most részletesen megvizsgálják a nyári gátak átépítésének vízügyi-műszaki és gazdasági feltételeit, s ki­dolgozzák e munkák végre­hajtásának szabályait. A károk csökkentésének jól bevált módszere, hogy a különösen magas és tartós árhullámokat megcsapolják, átvágják a gátat, és úgyne­vezett szükségtározóba enge­dik be a víz egy részét. A ki­sebb folyók mentén eddig négy ilyen szükségtározót alakítottak ki. és a tervek szerint még öt helyen léte­sítenek hasonló víztározót. Az országból 4,1 millió hektár a belvízjárta terület, amelyből évente átlagosan 103 ezer hektár kerül víz alá. de szélsőséges körülmények között az elöntés kiterjedhet 600 ezer hektárra is. Ez év márciusában a belvíz 109 ezer hektárt borított el. A tervek szerint mintegy 30 százalékkal növelik a belvíz- elvezető-rendszerek. 20 szá­zalékkal az átemelő szivaty- tyúk. s kétszeresére a tava­szi belvizeket befogadó és nyárra tartalékoló tározók teljesítményét. A lakott települések belte­rületének egyharmadát fe­nyegeti vízveszély, s az utób­bi mésfél évtizedben gyako­ribbá vált a vízkár. Lénye­gesen csökkenthetők lehet­nének a károk tervszerűbb településfejlesztéssel, illetve építési korlátozással. A la­kott és a mezőgazdasági te­rületek vízelvezető hálózatá­nak kialakításában jónéhány helyen hozott már gyümöl­csöző eredményt a lakosság közreműködése, társadalmi munkája. Ezek a kedvező ta­pasztalatok jelzik, hogy az eddiginél is szélesebb kör­ben lehet és kell élni az ön­ként vállalt társadalmi ösz- szefogás ereiével, a lakosság és a KISZ fiatalok áldozat­vállalásával. Kitüntetés Tegnap délután a megyei pártbizottság székházálban április 4-e alkalmából a honvédelmi miniszter által adományozott kitüntetése­ket adott át Andrikó Mik­lós, a megyei pártbizottság első titkára. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kapta: Barna Károly, a kis­újszállási városi pártbizott­ság első titkára, Kuti György, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tit­kára. A Honvédelmi Érdemér­met Fodor Gyula, a karca­gi városi pártbizottság tit­kára, Papp János, a török­szentmiklósi városi tanács végrehajtó bizottságának titkára és Sinka Lajosné. a besenyszögi községi pártbi­zottság titkára vette át. Harmincéves a Ványai Szocialista kollégiumot avattak Túrkevén Tegnap délelőtt avatták a túnkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Közlekedésgé­pészeti Szakközépiskola di­ákotthonát szocialista kollé­giummá. Ez az esemény kapcsolódott a gimnázium megalapításának 30.. a szak- középiskola létesítésével pe­dig 10. évfordulójához, vala­mint az április 4-i ünnepség­hez. A tornacsarnokban tartott ünnepségen résztvevők kö­zött ott voltak az iskola egy­kori tanárai és diákjai is. Deák Lajosné, a városi KISZ-bizottság titkára a .vá­ros fiataljainak nevében KISZ-zászlót adott át a kol­légiumnak. melyre a megye kollégiumainak. diákfaná- csainak küldöttei szalagot kötöttek. Az ünnepséget követő kul­túrműsorban fellépett az is­kola irodalmi színpada, tánc­kara. fúvószenekara. Mada­rász Katalin (a gimnázium egykori növendéke), vala­mint Balogh Márton a Rö­pülj páva népdalverseny nagydíjas szólóénekese (túr- kevei születésű ő is. de a kö­zépiskolát már nem itt vé­gezte). A gimnázium épületében az iskola volt diákjai képző- művészeti kiállítást rendez­tek. Bemutatták továbbá a vendégeknek a szaktanter­mek szemléltető anyagait. A program délután az egykori tanárok és diákok találkozó­jával folytatódik. N. P. Az ünnepi készülődés je­gyében tegnap több helyen adták át a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által a XII. pártkongresszus és ha­zánk felszabadulása 35. év­fordulója tiszteletére alapí­tott nemzeti zászlót, illetve oklevelet azoknak a városok­nak és községeknek, melyek kiemelkedő eredményeket értek el a területfejlesztési társadalmi mozgalomban. Alattyánban a késő dél­utáni órákban Pásztor Gab­riella, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja adta át a nemzeti zászlót. A községi közös tanácshoz tar­tozó két település (Alattyán és Jásztelek) lakói környe­zetük kiemelkedő fejleszté­sével érdemelték ki ezt a kitüntetést. A lakosság nem­csak társadalmi munkával, hanem önkéntes pénzbeli hozzájárulással is elősegítet­te a községek fejlesztését és szépítését. A Tolbuhin Tsz, valamint néhány vállalat — így a TITÁSZ, a Víz és Csa­tornaművek, az Aprítógép­gyár, a Hűtőgépgyár — dol­gozói is tevékenyen részt vettek a társadalmi munká­ban. Mindennek köszönhetően a közös községi tanácshoz tar­tozó területen tavaly a tár­sadalmi munka értéke meg­haladta a 13 millió forintot. Ez egy lakosra vetítve meg­közelíti a 3500 forintot En­nek az igyekezetnek sok­minden köszönhető. Lebon­tottak például egy hetven- személyes óvodát és egy száz személyeset építettek helyé­re. Az utóbbi két évben 5354 méterrel növelték a vízvezetékhálózatot és ezer négyzetméter járdát építet­tek. A több mint egy kilomé­ter hosszú útalapot nemcsak társadalmi munkában építet­ték, hanem ahhoz a 2700 tonna követ is a lakosság pénzéből szállították a hely­színre. Ilyen és ehhez ha­sonló példákkal bizonyítot­ták, hogy a tanács rendel­kezésére álló összeget példa­mutatóan lehet és szükséges is gyarapítani és a köz ér­dekében felhasználni. Az alattyániak és a jász­telkiek példamutató társa­dalmi munkáját a megyei tanács is méltányolta: 500 ezer forinttal jutalmazta. Karcagon a HNF Országos Tanácsának oklevelét adták át. A város lakói tavalyi 29,6 millió forint értékű (vá­rosaink között a legmaga­sabb) társadalmi munkájuk­kal érdemelték ezt ki. Főleg a zöld területek növelésé­ben, a berekfürdői úttörő­tábor és a sportpálya építé­sében jeleskedtek. A megyei tanácstól 400 ezer forint ju­talmat kaptak ezért. Tiszajenőn az óvoda ötven hellyel való bővítése, a fel- szabadulási park építése, a klubkönyvtár felújítása fém­jelzi a tavalyi 6,5 millió (lakosonként 2513 forint) ér­tékű társadalmi munkát. Ennek jutalma a HNF Or­szágos Tanácsának oklevele mellett a megyei tanácstól kapott 250 ezer forint juta­lom. Kőtelken tavaly 16,7 millió forint (lakosonként 2202 fo­rint) értékű volt a társadal­mi munka. Ennek köszön­hetően a közös tanácshoz tartozó településeken bővült az óvodahálózat, Tiszasülyön klubkönyvtárat alakítottak ki, orvosi rendelőt építettek, bővítették a vízvezeték-háló­zatot. Jutalmuk az oklevél mellé 350 ezer forint. Jászárokszálláson a tava­lyi több mint 22 millió fo­rint (lakosonként 2120 fo­rint) értékű társadalmi mun­kának is köszönhető, hogy befejeződött a tornaterem és egy 6 kilométeres burkolt útszakasz építése, bővült az óvoda befogadó képessége. Az oklevél mellett 350 ezer forint jutalomban részesül­tek. Jászszentandrás tavaly 10 millió (lakosonként 2784 fo­rint) értékű társadalmi mun­kát könyvelhetett el. A la­kosság főleg vízvezeték, jár­da, bekötőút építésében és parkosításában jeleskedett. Az oklevél mellett 250 ezer forint jutalmat kaptak a me­gyei tanácstól. Jászkiséren tavaly 16,4 mil­lió forint (lakosonként 2587 forint) értékű társadalmi munkával segítették az álta­lános iskola építését, a víz­vezeték, a járda és az út építését. A HNF Országos Tanácsa oklevéllel, a megyei tanács 350 ezer forinttal ju­talmazta fáradozásukat. Ünnepi tsapatgyülés a Killlán főiskolán Ünnepi csapatgyűlésen köszöntötték tegnap hazánk felszabadulásának 36. év­fordulóját a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, amelyen részt vettek Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titká­ra és a hazánkban idei Kié­lésén állomásozó szovjet ka­tonai alakulatok képviselői, A honvédelmi miniszter ünnepi parancsának felol­vasása után Sáfár Miklós, a főiskola KlSZ-bizottságá- nak titkára mondott beszé­det. Ezután Zsemberi Ist­ván mérnök-ezredes, a főis- kolaparancsmok helyettese kitüntetéseket nyújtott át. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát Krei- csik Imre alezredes, ezüst fokozatát Sóskúti Ferenc őrnagy kapta. Az ünnepsé­gen került sor a KISZ KB dicsérő oklevelének átadá­sára is, a kitüntetést négyen, köztük két főiskolai alap­szervezet képviselői vehet­ték át A szentandrási varrodában Átmeneti női kabátokat és kosztümöket készítenek a jász- Bársony anyagból varrják a szentandrási Minta Női Szabó Szövetkezet telephelyén. Több divatos kosztümöket fazonban, belföldre készülnek a termékek, -----------------------------------^ Naponta száz kabát kerül a vasalóba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents