Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-19 / 92. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP n téeszekben Juttatások a borítékon kívül AZ V. ÖTÉVES TERVBEN lépett életbe a rendelkezés, miszerint a termelőszövetkezeti tag férfiak 60, a nők 55 éves korukban érik el a nyugdíj - korhatárt. Nagy politikai jelentőségű rendelkezés volt ez, több mint egy szociálpolitikai intézkedés a sok között. Társadalmi megkülönböztetést szüntettünk meg e rendelettel, vállalva, hogy ugrásszerűen megnő nyugdíjasaink száma, akiknek tevékenységét a többiek intenzívebb munkájával és gépekkel kell pótolnunk. A termelőszövetkezetben ennek következtében a generációváltás közepette vagyunk, ma az országban a téesztagok fele nyugdíjas, és számuk ez év végére már több lesz, mint az aktív dolgozóké. E rendelet megjelenése is hozzájárult ahhoz, hogy a parasztság életszínvonala fokozatosan közeledjék a munkásosztályéhoz, hogy társadalom- biztosítási ellátásuk néhány különbségtől eltekintve — lényegében azonossá váljék. Most újabb fontos intézkedés látott) napvilágot. Az idén kezdődött VI. ötéves terv az első, amikor a szövetkezeteknek már középtávú szociálpolitikai tervet is kell készíteniük, amely magában foglalja a vállalati szociálpolitikai munka elemeit. Ezek figyelembe vételével kell határozniuk arról, hogy 1985-ig hogyan akarják javítani, egészségesebbé, biztonságosabbá tenni a munkafeltételeket, mennyit akarnak fordítani szociálpolitikai juttatásokra — tehát üzemegészségügyi ellátásra, üdültetésre, segélyezésre, lakásépítés támogatásra, munkásszállításra, sport és kulturális célokra, ösztöndíjra és így tovább. A TOT irányelveket adott közre a közelmúltban e munkához, és ebben egyértelműen megfogalmazta: az anyagi lehetőségek függvényében törekedjenek arra a gazdaságok, hogy fokozatosan javítsák az élet- és munkakörülményeket. Olyan tervet készítsenek, amely megfelel a különböző rétegek igényeinek, de a nyugdíjasok és a járadékosok érdekeinek is. A megye téeszeinek megvan a gazdasági alapjuk — legalább is a többségnek — arra, hogy folyamatosan fejlesszék a tagok szociális ellátását, hogy több jusson az úgynevezett borítékon kívüli juttatásra. Az elmúlt ötéves tervben évről évre 600—800 millió forint között váltakozott a nyereségük (1979-ben 7 téesz volt veszteséges), de 1980-ban kimagasló sikereket értek el, több mint egymilliárd forint volt a nyereség, leszámítva egy téesz veszteséges gazdálkodását, ami 29 millió forinttal rontotta az eredményt. Ennek következménye, hogy ma már 11 téeszben dolgozik üzemorvos, hogy 24 szövetkezeti gazdaságban van rendszeres üzemi étkeztetés — de a nyári és az őszi csúcsmunkák idején már valamennyi üzem biztosít melegételt, védőitalt az e munkákban résztvevőknek, — hogy a megnövekedett munkahelyi távolságok miatt tavaly már 124 autóbusz szállította a termelőszövetkezetek tagjait munkába és haza. öt évvel ezelőtt csak 64 autóbuszuk volt a megyében a téeszeknek. Szociális, kulturális célokra Illő millió forintot adtak évente, de ennek a pénznek döntő hányada a járadékosok szociális segélyezésére kellett, akiknek nagyon sokat jelentett az a pár száz forint is, amit a gazdaság adni tudott segítségként a megélhetéshez. És 5 év alatt munkavédelemre, a munka kulturált körülményeinek megteremtésére csaknem félmilliárd forintot költöttek a téeszek. JÜLIUS VÉGÉIG elkészülnek az új középtávú gazdálkodási tervek. A szövetkezetek önkormányzati szerveinek feladatuk, hogy a termelőszövetkezeti törvényben és más jogszabályokban biztosított jogaikat érvényesítsék annak érdekében, hogy az élet- és munkakörülmények, a vállalati szociális juttatások folyamatosan és korszerűen fejlődjenek minden gazdaságban. V. V. Gátőr és repülőtérparancsnok „Fakitermelés” a hullámokból 1981. ÁPRILIS 19. Ebédszünet a határban. Felvételünk a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben készült Nem lesz fogyókúrás nap „Sonkainvázió”, színes tojások, sütemények így készültünk a húsvétra Sokan vallják: a piros tojások napján a fiús családok a szerencsésebbek. Nyolc körül útra kel a família apraja- nagyja, otthon semmi baj. Csupa csend, nyugalom a ház. Ráadásul a kisebbek csengő pénzeket, olykor még zizegő bankókat is hoznak az öntözés, meg a húsvéti vers jutalmát. A 47 éves Király Ferencnek — akinek! két fia van — más a véleménye. — Hiába .vagyunk fiús ház, mi is várjuk a locsolkodókat, hiszen a feleségem itthon lesz. Sőt e],mondhatomi, hogy ilyenkor nálunk -is csupa izgalom a ház. Az asszony már korábban elkezdte a szakácskodást, lesz piros tojás, sonkás szendvics, pogácsa, piskóta, bor. A takarításból pedig a fiúk is kivették a részüket. Hétfőn aztán hárman háromfelé eredünk. Én elmegyek a munkatársakhoz, ismerősökhöz, meg a rokonokhoz. A 17 éves Ferenc az idősebb fiú a családban. — Meglocsolom a lány osztálytársaimat, meg a rokonokat. Hozzám már nem illik a vers, de azért nagymama adni szokott pénzt is. A többi helyen ’ kólával, süteménnyel, tojással, borral kínálnak. Gyuri a kisebbik csemete. Öt még más vezérli ezen a napon. — Tavaly is kaptam 330 forintot. Igaz, a céllövöldében hagytam egy százast, és mindössze egy tükröt nyertem. Az idén tájukra se megyek! — jegyzi meg bölcsen. — Vízzel locsolkodtok-e még? — Á, dehogy! Bár akad, aki a kútról tölti az üveget, de nékem már kétféle kölnim is van. Tessék csak nézni! — emel ki a vitrinből két üvegecskét Azért ezen a hétfőn a löA Kiskörével szemközti parton végtelenül szélesnek tűnik a Tisza. És szerfölött haragosnak. Metsző széltől korbácsolt hullámai hatalmas tuskókat, fatörzseket dobnak a partra a valamikori erdők helyéről. Mátyus László gátőr irányításával néhány ember tisztítja a partot. A gallyakat elégetik, a "használható faanyagot vontatókra rakják. — valamikor nem így húzódott a gát, — mondja Mátyus László. — A tározó miatt kellett így éoíteni, merőlegesen a víz folyására. Ezért ennyi itt a kotorék. Már a dédapja is ezen a részen volt gátőr. Többek között ezért ajánlották a vízügyi igazgatóságon, hogy keressem fel Mátyus bácsit. Amikor ezt mondom neki, huncutul villan a szeme. — Elég baj az, hogy nem azt montdák: keresse az öcs- köst. Szó ami szó, nem mai gyerek. Haja már ezüstösen csillog a tányérsapka alól. Jó három éve van még a nyugdíjig. Volt egyénileg gazdálkodó, majd téesztag, csolkodók szívesein látott vendégek ott is, ahol idősebbek laknak. Özvegy Pintér Ferencnél Erzsiké néni hatvanéves: — Egyedül élek, nyugdíjas vagyok, és a sok jószág miatt nyakig a munkában, de már befejeztem a takarítást. Kész a kocsonya is, aztán a tésztaféléket csinálom. A sonka se hiányzik, mert a hárommázsás hízóból arra is futotta. A piros tojás mellé pogácsa, piskóta, darázsfészek is akad. Tavaly is meglocsoltak vagy tizenöten, és az idén sem lesznek kevesebben biztosan, ha jó idő lesz. A húsvét nem igazi ünnep „eliadó” lányok nélkül. Cseh Andrea 18 évest középiskolás. — Már egyszeir takarítottam, de ma még újra áttöröl- getek mindent a szobámban, mert tavaly is nagy volt a forgalom nálunk. — Fiúk? — Van egy udvarlóm, már több mint egy éve járunk együtt. De kívüle jönnek a barátok, az ismerősök, az idősebbek is vegyesen, őket is fogadnunk illik. — Mi mindennel? — Sonkával, kocsonyával, szendviccsel, süteménnyel, itókávaL — Mibe kerül manapság egy lányos háznál a hús vét? — Nem számoltuk, mert az ólban meg a kertben sok minden „megterem”, de úgy és amikor 1965-ben nyugdíjba ment az apja, ő váltotta fel a gátőrházban. A munkások jókora fatörzset húznak ki a vízből, fél szemmel őket lesi: — Régen ilyen szélben már védekeznünk kellett, most meg dupla erősben sem. Akkor padkás gát volt, mere- dekebb rézsüvei. A hullám hamarabb kikezdte. A hatvanas években azt kérdezte tőle a vízügyi igazgatóság vezetője, hogy válr lalkozna-e jogosítvány szerzésére. Sikerrel végezte el a gépjárművezető tanfolyamot. Ezután Budaörsre küldték repülőtérirányító tanfolyamra. — Vesztemre az is sikerült. Azént mondom így, mert minél több feladata van az embernek, annál több a gondja és kevesebb a szabadideje. Attól kezdve ő lett a pusz- tataskonyi vízügyi repülőtér vezetője. — Nagy felelősség az, először nem is akartam vállalni. Így aztán a gát őrzése ezerötszáz forint körül alakul a költség. — Megéri? — Szép szokást azt gondolom megéri. Csak az a baj, hogy estétől újabb takarítás következik. Ráadásul a kölniszag napokig kíséri az gin-- bért A Pénzeskert fái már fehér szirmokba öltöztek, és kissé fázósan nézik a házak mögött a kunhegyesi kettős torony tetejét. A 371-es számú tanya udvarán nagy a sürgés-forgás. A fiatalasszony, a 21 éves Hegyes Gyuláné édesanyjával együtt takarít. — Tavaly ősszel mentem férjhez, de azért bizonyos vagyok, sok munkatársam, rokoni kikardkázik hozzánk a tanyára, és meglocsoL Sajnos, holnap délutántól dolgozom, mivel az étteremben vagyok felszolgáló. — A vendégcsalogató? — Már kész a kocsonya, aztán vettünk három sonkát is, süteményt meg én sütök. Hozattam egy szakajtó tojást is, közöttük, ma estére minden színű akad majd. — Az ifjú férj? — ö is megy locsolkodni. Nagy a rokonság, sok a jó Ismerős, valamennyihez illik betérni. — Hány forintot adnak a kisebbeknek? — Az egyszem keresztfiam ötszázat kap, a rokongyerekek százat, az ismeretlenek meg tojást, öt forintot. A hétéves Nagy András, unoka minőségében éppen az ugyanott élő nagyszülőknél tartózkodik. — Csak ne essen, meglesz a foci ára! — súgja. — Hány verset tudsz? — Négyet, Cifrázni kell, ne mondják, hogy mindig ismétlek. D. Szabó Miklós mellett felügyelt a leszálló- pályára. mérte a szélerősséget, rádióval tartotta a kapcsolatot a repülőgépekkel. Gépkocsija a terep ellenőrzése mellett mentési szolgálatot is ellátott. Így ment ez az utóbbi évekig, főbb mint egy évtizeden át. — A biztonságos leszállásra kellett ügyelnem. Sok utas megfordul itt. Voltak köztük külföldiek is. Néha öt repülőgép tartózkodott itt. Főleg a Tisza II. építésekor volt nagy a forgalom. Munkában tehát nem volt hiánya Mátyus Lászlónak. — Mondta is egy külföldi miniszter, hogy álláshalmozó vagyok, — de azt már nem kérdezte, hogy mennyi pénzért. Pedig megkérdezhette volna, hiszen a fizetésem nem nőtt kétszeresére sem, a munkám meg sokszorosára. Kisvártatva hozzáfűzi: — Szóbeli fenyítésfélét sem kaptam soha semmilyen főnökségtől. Hivatali parancsra ült először repülőgépbe, Csúcsforgalom az áruházakban Húsvétot a gyerekek ajándékváró ünnepeként tartja nyílván a közvélemény. S hogy nem alaptalanul, azt egyértelműen bizonyítja a két nagy szolnoki áruháznak, a Skálának és a Centrumnak a forgalma is, amely az utóbbi két hétben folyamatosan emelkedett, és csütörtökön tetőzött. A Skála áruházban például 1 millió 800 ezer forintot forgalmaztak ezen a napon, s ennek csaknem a felét — 800 ezer forintot — a gyermeküknek vásárló szülők hagyták a pénztárnál. Felsőruházati cikkekből, cipőkből és játékokból hatvan százalékkal adtak el többet a szokottnál ezen a napon, annak ellenére, hogy gyakran kellett nemet is mondaniuk a pult mögött állóknak : szűknek bizonyult például a bakfisszoknyák választéka, harmincasnál nagyobb gyerekcipővel pedig egyáltalán nem tudtak szolgálni. Bár nem ilyen nagy arányú, de szintén jelentős forgalomnövekedésről számoltak be a Centrum áruház vezetői is: gyermekruházati cikkekből 6 százalékkal, játékokból pedig 5 százalékkal adtak el többet az elmúlt. két hétben, mint máskor .hasonló idő alatt. II dél-dunántúli megyék együttműködése Regionális munkaközösséget alakított négy dél-dunántúli megye — Baranya, Somogy, Tolna és Zala — tanácsának kulturális, egészségügyi és sportintézménye- ket felügyelő elnökhelyettesei. A cél az említett területeken történő együttműködés tervszerűbbé, eredményesebbé tétele. Az ezzel kapcsolatos megállapodás szerint félévenként áttekintik a közös érdekű feladatokat. Négy témában máris megállapodás született. A szakmunkásképző intézetek gépparkjának rendszeres javítására közös műhelyt alakítanak ki Pécsett. Dél-Dunántúl színházi ellátottságán is szeretnének javítani. Jelenleg a térségben Kaposváron és Pécsett működik színház, a harmadik Zalaegerszegen nyílik meg a tervidőszak második felében. Az új évad műsortervének összeállításánál figyelembe veszik a szomszédos megyék igényeit javaslatát Szorosabb együttműködést kívánnak teremteni a kaposvári és a pécsi nyári színházak között is. — Nem féltem a repüléstől, de nem is vágyakoztam rá. Ügy vagyok én azzal, mint a jéggel: nincs alul gerenda. Amikor először leszállt, odament az igazgatóság vezetőjéhez, és katonásan jelentette: —Igazgató kartárs, jelentem, tiszta maradt a gatya. Később sokat utazott repülőgépen nemcsak a Tisza, hanem a Duna mentén is. Távolabb horgász gubbaszt a csónakjában. A gátőr odaint fejével: — Nem csinálnám semmi pénzért. — Talán nem szereti a halat? — Meg-megeszem, de nem imádom. — A Tiszában szeret fürödni? — Ritkán mártózom meg benne. Még nyáron is hidegnek találom. A négy nemzedéken át viselt gátőri tisztséget nemsokára más családbeliek töltik be. Mátyus Lászlónak ugyanis csak egy lánya van. — Úgv voltunk vele, inkább egy gyereknek legyen jó, mintsem kettőnek rossz. Ha tudtuk volna, hogy ilyen jó világ lesz, meg se álltunk volna háromig. Simon Béla Fotó: T, Katona
