Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-10 / 58. szám
1981. MÁRCIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mit kínál a kereskedelem? wmammmmmm ai\ mm*. „Elnézést, a kirakatot most rendezik” (Folytatás az 1. oldalról.) Csak néhány adat a Tisza- vidék-Skálából: mintegy 15 millió forintból vásároltak tavaszra, felhalmoztak 3 ezer férfi öltönyt, kínai és hazai farmernadrágokat, zekéket, nagyfcamasz és férfi ballonokat, 'pantallóikat; 4 ezer bébi- ruhát, aminek felét közvetlenül a termelőtől hozták el, több mint 3 ezer blézert, szoknyát, női ruhát, kötötthurkolt blúzokat, és már nem hiánycikk a lánykaméretű fehér blúz, a sötétkék szoknya sem. Külön szót érdemel a Skála nőnapi akciója: március 5-től 7-ig 40 százalékkal olcsóbban kínálták a női kosztümöket, ruhákat, szoknyákat, és blúzokat — a 670 ezer forint értékű áruból el is fogyott félmilliónyi. (Szép meglepetés volt a téli vásár után!) A megye legnagyobb szövetkezeti áruháza a RÖVIKÖT mellett más „forrásokat” js keres, hogy ne legyen olyan szegényes a fonalválasztéka, mint az utóbbi hónapokban: Budapestről olyan makraméfonal érkezett, arm csak a Skálában kapható, s a TE- MAFORG mellett az alsópetényi fonalüzemmei is kapcsolatba lépett, hogy enyhítsen a fonalhiányon. Tavaszi „kirakatszemlén- ken” szereztünk még egy-két pozitív tapasztalatot: a sok szép tűsarkú rovására kínálnak végre kényelmes, középmagas sarkú — 4,5—6 centi- méteres — női cipőket is.. Bőséges a választék gyermekszandálokból, viszont — hogy a tavasz ne legyén teljesen felhőtlen — megállapítottuk azt is: kevés a kislányoknak és fiúknak való félcipő és bár jönnek az esős napok, hónapok óta nem láttunk, és most sincs gyerek és női méretben gumicsizma ... RE — SSZJ — IA Munkásőrök „fegyverszünetben” A munkásőrökről — főleg év elején, az ünnepélyes csapatgyűlések idején — sokat olvasunk, látunk, hallunk, munkahelyeiken eltöltött hétköznapjaikról viszont alig esik szó. Hogyan élnek, miként dolgoznak, ezt a kérdést tettük fel a szolnoki MÁV Járműjavító Vállalat három munkásőrének. Török János lakatos, a VII. osztályhoz tartozik. Munkája sokoldalú, motorok és kazánok javításával foglalkozik: — Hatvannégyben kerültem a Járműjavítóba. Akkoriban a fiatalok még nem kaptak ilyen támogatást, mint manapság. Anyagilag igen gyengén álltam, de nem panaszkodtam senkinek. Úgy gondoltam, annyi tartásnak kell lenni egy emberben, hogy segítsen önmagán. Egy pinceszerű albérletben laktunk. Nappal itt dolgoztam, éjjel meg a feleségemmel együtt vagont raktam. Gyermekeinket olyankor otthon hagytuk. Biztosan segítettek volna az üzemben, ha szólok, de nem kértem semmit, később meg nem volt szükségem a segítségre. Büszke vagyok arra, hogy amim van, magam teremtettem. Van egy másfél szobás szövetkezeti lakásom és egy motorcsónakom. Az egész Tiszát bebarangoltam már vele. Hét és fél évi albérlet után nagyon örülök a lakásnak. Kiegyensúlyozottan élek, a munkahelyen jól érzem magam. Egy másik brigádban már az aranytól kezdve minden fokozatot elértem, de a mostaniban még nem. Igaz, fiatal a brigád és bizonyos összeszokottság kell ahhoz, hogy valamit produkáljon. A munkásőrségnek több éve tagja vagyok. Gyermekkori élmények késztettek rá, hogy a testületbe belépjek. Édesanyám párttag volt, egyedül, nehezen nevelt bennünket, mégis azt kiabálta neki valaki ötvenhatban, hogy megállj, nemsokára felakasztunk. Mi, gyerekek nagyon sírtunk, mert szerettük, és féltünk is, hogy akkor mi lesz velünk. Azért lettem munkásőr, hogy egyetlen gyereknek se kelljen rettegnie. Tavaly elvégeztem Budapesten a parancsnoki iskolát. Szakaszparancsnok-helyettes vagyok. Borók Imre a TC motorjavító részlegnél szerelő. Májusban lesz 37 éve, hogy az üzembe került. Huszonegy éve .munkásőr. — Huszonegy év alatt mindössze egyszer hiányoztam foglalkozásról, akkor is engedéllyel voltam távol, lakodalom miatt. Huszonöt évet lehúztam a kazánko- vácsműhelyben. Érzem is a hatását, harminc százalékos hallássérült vagyok. Sokszor eszembe jut az az idő, amikor idekerültem. Ha végeztünk valamilyen munkával, azonnal másikkal bíztak meg az idősebbek. Nem lehetett lazsálni. Most meg, ha szólok a fiataloknak, köny- nyen megkapom egyiktől- másiktól, hogy mit akar már megint az öreg. Igaz, ha jó kedvük van, húznak. De nem így, hanem kiegyenlítetten kellene dolgozni mindig, hogy a munkában ne érződjék az sem, hogy valakinek túlságosan jó kedve van, és az se, ha rossz. Egyébként ami a munkát illeti, többet is el tudnánk végezni, ha mindig volna alkatrész. Most is összeraktunk négy motort, de alkatrészhiány miatt nem tudtunk tovább haladni. A munka, a szolgálat elismerésére egyébként nem panasz- kodhatom. Éppen a napokban kerültek kezembe az okleveleim. Van belőlük egy tucat... Bállá Sándor villamosmérnök, a mozdonyosztályon üzemvezető. A városi munkásőr zászlóalj híradó szakaszának parancsnokhelyettese. — Beosztásomból adódóan én másik oldalról látom az üzemet, mint Borók elvtárs. Tény, hogy egyes munkaterületek alkatrészellátása nem folyamatos — ezért hullámzó a munkafegyelem is. Ha nem tudunk munkát adni valakinek, nem róhatjuk fel neki, hogy cselleng. Máskor viszont, ha van mit csinálni, önszántukból éjfélig is itt maradnak az emberek, hogy határidőre kész legyünk valamilyen munkával. És ne feledjük, az üzem dolgozóinak többsége fiatal! A szocialista brigádmozgalomban egyébként minden brigád részt vesz üzemünkből, és szép eredményeket érnek el. Engem nehéz napközben megtalálni, és nemcsak azért, mert nagy és meglehetősen szétszórt a munkaterület, hanem azért is, mert a napi munkán túl mindig adódik olyan dolog, ami ugyan nem kötelessége az embernek, de nélkülözhetetlen számára. Sokat jelent, hogy jó műszaki gárda alakult ki az üzemben. Ez tette lehetővé, hogy olyan berendezést készítsünk, ami a motorpróbák helybeli elvégzését biztosítja. Már körülbelül hatvan motort itt próbáltunk ki, nem kellett ilyen célból messzire szállítani. Most egy fűtőgenerá- tor-próbapadot készítek Juhász István művezetővel. Ez a berendezés márciusban már üzemel. Más megoldásokkal is foglalkozom. Gyártás alatt van például az épülő próbateremhez a terhelő vízellenállás. A nyáron annak is üzemelnie kell. Mivel az ilyen munkák nem a napi feladatokhoz tartoznak, érthető, hogy átgondolásukra, a tervezésre, a szerkesztésre csak otthon van lehetőségem, a kivitelezés irányítására viszont csak napközben. És természetesen úgy, hogy a napi munka ne lássa kárát. Az ember állandóan gondolkodik, jó ötletek csak így születhetnek. Ma reggel például, amikor a gyereket kísértem el, eszembe jutott egy jó megoldás a TIT csillag- vizsgálójába készülő tévé- rendszer működtetéséhez. Amikor bejöttem, gyorsan lerajzoltam. Utána kezdődött a műszak. Simon Béla Nem lesz hiánycikk az eternit Nemrégiben csak hosszas várakozás után jutott sok házépítő eternithez. A nyergesújfalui Etemitgyár ígérete szerint változik a helyzet: az idén már mindenféle termékükből lesz elegendő: 6,5 millió négyzetméter tetőfedő palára, 850 kilométer lefolyócsőre és 1900 kilométer nyomócsőre kaptak megrendelést, de ha kell, ennél is többet tudnak készítem. Bővítik a választékot is. Például a színes etemitter- mékeket. Az időjárás viszontagságait jól tűrő piros tetőfedő etemdtpala mellett, színes falburkolólemezt is gyártanak. Szezonkezdés előtt a jászberényi strandon A fejlesztés a kezdeténél tart. A tégla- és a vályogfal- törmelék, az elkorhadt gerendahalmaz csak sejteti, hogy történik valami. A beavatottak viszont már tudják: régi adósságot törleszt a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat jászberényi üzemvezetősége a város strandfürdőjének felújításával, korszerűsítésével. A jászberényi fürdő férfiöltözője több mint húsz évvel ezelőtt épült, szükségmegoldásként vályogból. Üj öltöző építésére azóta se jutott pénz, ezért az ideiglenesnek tervezett régi épületet véglegesítették. Természetesen ezzel nem szüntették meg sem a zsúfoltságot, sem az épület romlását. A rekonstrukció tehát egy felázott, omládozó vályogépület bontásával kezdődött, és korszerű, yí öltözők építésével folytatódik. Az új létesítmény nem a régi helyén, hanem a női öltöző épületének bővítésével, átalakításával készül. A ruhákat a nők és a férfiak is korszerűen felszerelt tágas ruhatárba adják be. Az eddiginél gyorsabb és kulturáltabb kiszolgálást biztosító új létesítmény melegvizes központi fűtést kap. Ezzel megteszik az első lépést annak a tervnek a megvalósításához, hogy a strand nagy medencéjét a következő években fóliasátorral téliesítsék. A régi férfiöltöző helyét füvesítik, növelik a zöldterületet. Elkezdődött tehát a rekonstrukció. Látható jele még csak a bontásból visz- szamaradt törmelékhalmaz. A kőművesek, a vízvezetékszerelők, a tetőfedők és a fürdőmesterek munkája azonban már ígéret, hogy május elsejére a felújított strandon várják a fürdőzőket. I. A. IKeddi jegyzetünk I------E gy beszámoló ürügyén Hajlamosak vagyunk arra, hogy ha azt kérdezik tőlünk, mennyi a jövedelmünk, elsősorban csak azt mondjuk — több-kevesebb őszinteséggel — amit fizetésnapkor a borítékban átveszünk. Ennyiből élünk, ez van. Az üzemünk, az intézményünk mennyivel járul hozzá például az üzemi étkeztetéshez, a szak- szervezetek az üdültetéshez a tanácsok a bölcsődék, óvodák fenntartásához, és így tovább, mindezt nem említjük. Ez nekünk természetes, hogy így van. Mint ahogyan, az is köznapi dolog, hogy ha betegek vagyunk, táppénzt kapunk, gyerekeink neveléséhez pedig családi pótlékot. Miért említem mindezt? Mert készül a tavalyi működésről szóló beszámoló a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatóságánál, és az abban kikerekedő adatokat nem haszontalan figyelembe venni. Sok tanulsággal szolgál, hogy mire költötték azt a több rnipt 2 milliárd forintot, ami a kimutatás kiadási rubrikájában szerepel. Mert ennyit kaptunk — Szolnok megyeiek — különböző címen. Vegyük példának a táppénzkifizetéseket. Tavaly az összes táppénzes nap a megyében 2 millió 194 ezer 255 volt. erre felvettünk 196 millió 405 ezer forint táppénzt De ha más oldalról vizsgálom, akkor még elgondolkodtatóbbak ezeik a számok. Egy ember papíron egy évben 313 napot dolgozik. Ez a több mint 2 millió nap azt jelenti, hogv egész éven át 7 ezer 10 ember egyáltalán nem dolgozott. Vagyis olyan, mintha a Tisza Cipőgyárban azt mondták volna az embereknek: — Ti most egy évig ne dolgozzatok! Ha az ember beteg. elmegy az orvoshoz, és ha szükséges lefekszik, gyógyszert szed, vagy kezelésre jár, hogy mielőbb meggyógyuljon. De vajon mennyien voltak „képzelt betegek” a táppénzen levők közül, akik az ellenőrzés hiányosságai miatt, a háztájiban, a családiház-épí- tésnél „gyógyították” magukat? Üzemi balesetek miatt egy év alatt 12,1 százalékkal több munkanap esett ki a megyében, tavaly — összesen 61 ezer 364 — ami százkilencvenhat ember egész évi munkáját jelenti. Hány és hány család életszínvonalában keletkezett — rövidebb-hosszabb ideig visszaesés — mert a szülő vagy a gyerek balesetet szenvedett a munkahelyén? f^ny és hány családban keserítette gond, bánat az életet egy meg- r-kkant — netán értelmetlenül életét vesztett — szülő, testvér miatt! Értelmetlen, mert ha a munkavédelmi szabályokat betartják, ha a védőeszközöket használják, ha... kimondom: ha nagyobb felelősséggel viseltetnénk magunk és családunk iránt a munkahelyen is ... Hány balesetet előzhettünk volna meg? És csak „érdekességként” olyan adat. hogy gyermek- ápolás miatt a fiatal ayík csaknem 232 ezer táppénzes napot vettek igénybe (ez 739 ember egész évi munkáját jelenti), hogy 1—3 napi táppénz miatt összesen mintegv 26 ezer munkanap esett ki a megyében. Készül a társadalombiztosítási igazgatóság éves beszámolója. Ha majd a terjedelmes könyv napvilágot lát, érdemes lesz lapozgatni benne. Hasznos, tanulságos, és talán segít a megfelelő következtetések levonásában. V. V. Egy „kályhával” két ház melegszik Régi gondja Jászteleknek a művelődési ház fűtése. Hasonló gondokkal küzdenek a közművelődési intézmény mellett a Tolbuhin Tsz székházában. Mindkét épületben a hagyományos széntüzelésű kályháikkal fű- tenek, mégpedig úgy, hogy ahány helyisége van az épületnek, annyi kályhába kell naponta begyújtani, tüzelni, annyi helyen kell szinte állandó ügyeletet tartani. A napokban megállapodás jött létre az alattyáni közös tanács és a jásztelki Tolbuhin Tsz között, azzal a céllal, hogy összefogva segítsenek a közös gondokon. Kiderült ugyanis, hogy a művelődési ház színpada alatt — az épület alagsorában — egy kazánház építésére alkalmas üres helyiség van. A tanács és a tsz vállalta. hogy közös költségen és közös kivitelezésben létrehozza a kazánházat, és nagy teljesítményű kazánnal szereli fel. Árra kötik majd rá azokat a csöveket, amelyek radiátorokon keresztül egy helyről fűtik majd a művelődési ház és a téesz- székház valamennyi helyiségét. Évente mintegy háromszázan szereznek különböző kategóriájú jogosítványt az MHSZ kunszentmártoni autósiskolájában. Felvételűnk a slaiompályán készült
