Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-10 / 58. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁRCIUS 10. Ki tud többet a Szovjetunióról? Területi döntő előtt Folytatódtak a diáknapok művészeti bemutatói Jó felkészültség — magas színvonal Kórushangversenyek Szolnokon A vasárnapi kórushangverseny házigazdája: a szolnoki Finommechanikai Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola kórusa a megyei Lezajlottak a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” országos verseny megyei döntői. A szakmunkásképző intézetek diákjainak megyei versenyét tizenöt csapat — az iskolai versenyek legjobbjai — részvételével Karcagon rendezték meg. A döntőin a szolnoki Egészségügyi Szakiskola csapata bizonyult a legjobbnak az Idén is. ők képviselik majd megyénket április 8-án Budapesten, a területi döntőn. A középiskolások versenyét szombaton tartották meg Törökszentmiklóson, a művelődési központban. Hat csapat, a megyei elődöntők győztesei mérték össze tudásukat a szakemberekből álló zsűri előtt. A verseny első helyezettje ismét a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium csapata lett, a második helyet pedig a karcagi Gábor Áron Gimnázium és Szakközépiskola diákjai szerezték meg. Az április AZ ORSZÁGOS Filharmónia III. bérleti koncertjén, a jászberényi Palotásy János zeneiskola hangversenytermében Kovács Dénes, Németh Géza, Banda Ede lépett pódiumra. A műsorban Beethoven: c-moll (op 9 No. 3) és Esz-dúr triója (op 3) szerepelt. Beethoven — valószínű Mozart kamarazenéjének hatására — öt triót írt hegedűre, brácsára és gordonkára. E műveit méltán tekinthetjük vonósnégyes előtanulmányoknak, mert amint a szerző rátalál igazi kamaraműfajára a kvartettre, nem ír több vonósnégyest. Először a legkésőbb írott c-moll trió csendült fel, melynek már hangneme is patetikus hangulatot sugall. A későbbi nagy c-moll alkotások — Pathétique-szo- náta, Sors-szimfónia — előjelének tekinthető). Az első tétel (Allegro con s piri to) heves gesztusokat, dinamikai és harmóniai meglepetéseket hoz, elsősorban azonban a hangszerelés virtuozitásával hívja fel a hallgató figyelmét. Beethoven fölényesen és gazdaságosan kezeli a szólamokat, a kezdő unisonóból bontja ki a tételt, s mindegyik hangszer önálló funkciót hordoz. A mozgékony szólamok nyugtalansága, fájdalmas zaklatottsága csak a tétel végén pihen el, mintegy előkészítve a második (Adagio) C-dúr tétel hangulatát E lassú rész is beethoveni feszültséget hordoz a hangszerek mély lírai, szinte emberi párbeszédében. A harmadik tétel (Scherzo) a kései Beethovenre jellemző ritmikai-dinamikai mozgékonyságával ragadja magával a hallgatót. A zárótételben (Finálé, Presto) visszatér a c-moll hangnem, a pátoszra és tragikumra hajló kedély. Ború és derű, moll és dúr részek változása hullámzik végig a tételen. Ez a finálé már oly mértékben előfutára a vonósnégyeseknek, hogy az (Op 18 No 1) F-dúr vonósnégyes zárótételében idézet- szerűen tűnik fel. A szünet után hangzott fel az Esz-dúr (op 3) trió. A hattételes mű a régi ciklikus műfajok — szerenád, divertimento, szvit — emlékeit idézi vissza, de karaktere már súlyosabb, beethoveni mondanivalót hordoz, jelezve, hogy ez a zene már nem a szórakoztatás célját szolgálja. győztesek 2-án, Kecskeméten sorra kerülő területi döntőn Bács- Kiskum, Pest, Csongrád és Békés megye csapataival versengenek a továbbjutásért. Elkészült a megyei versenyek mérlege is. A korábbi évekhez hasonlóan idén is mind a negyvennégy középfokú oktatási intézményünk benevezett a versenyre, míg országosan némileg csökkent a résztvevők száma. Az iskolai döntőkkel együtt ösz- szesen 2717 fiatal mérte ösz- sze a Szovjetunióról — az azonos című folyóiratból — szerzett ismereteit, tudását. A tapasztalatok szerint az idén a csapatok felkészültebbek voltak, mint a megelőző években. A tiszafürediek például — egyébként már hagyomány, hogy a legjobbak között végeznek országosan is, — csak két ponttal kevesebbet értek el a meghatározott maximumnál, de a többi iskola csapata is jó színvonalon oldotta meg a feladatokat, válaszolt a kérdésekre. Az első tétel (Allegro con brio) energikus tematikája már inkább a szimfóniákhoz áll közelebb, mint a diverti- mentókhoz. A második (Andante) tétel kopogó motívumai a XVIII. századi olasz vígoperák szívdobogás-jelképét idézi. Beethoven későbbi Scherzo-tételeit előlegezi a következő (Menuette) tétel szaggatott ritmusú tematikája, ez már nem stilizált tánc, nem menüett. A negyedik (Adagio) tétel bensőséges, eszpresszív dallamai is mélyebb mondanivalót hordoznak, mint a szerenád-zenék. A következő (Menuetto) tétel hagyományosabb, valóban táncjellegű. A zárótétel (Finálé) rondó formájú, rövid, kihegyezett motívumokra épülő anyaga virtuóz elemekkel egészül ki, különösen a két fuga tó közjátékban. A KIVÁLÓ előadóművészek — akiknek előadásában lemezen is megjelent Beethoven összes vonóstriója — hangulatos, ihletett tolmácsolással, magas fokú kamarazenéléssel szereztek szép estét a termet zsúfolásig megtöltő jászberényi közönségnek. A megyei diáknapok művészeti bemutatói az elmúlt hét végén az „Éneklő ifjúság” kórusversenyre benevezett középiskolai énekkarok hangversenyével folytatódott. Szolnokon, a Tiszaparti Gimnáziumban szombaton huszonnégy gimnáziumi kórus mutatta be műsorát. A magas színvonalú hangverseny ismét azt bizonyította, hogy középiskoláink többségében nagy figyelmet fordítanak az énekkari kultúra megteremtésére, a kórusmozgalom fejlesztésére. Az énekkarok olyan műveket — több Bartók-művet is — szólaltattak meg igényes előadásban, amelyek magas szintű zenei felkészültségről, szorgalmas munkáról tanúskodtak. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, amikor a jók közül-a legjobbakat kívánta kiválasztani. A gimnáziumi női karok közül aranyokleveles minősítést végül is a jászberényi Lehel vezér Gimnáziun kamarakórusa és énekkara, a tiszaföldvári Hajnóczi József Gimnázium és Óvónői Szak- középiskola kamarakórusa és énekkara, a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Bartók kórusa és énekkara, valamint a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium és a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium énekkara kapott. Az „Éneklő ifjúság” nívódíját a Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szak- középiskola énekkara nyerte el. Ezüst okleveles minősítésben négy, míg bronzokleveles minősítésben két kórus részesült. A gimnáziumi vegyeskarok kategóriájában a mezőtúri Teleki Blanka GimAz öt népművelőt foglalkoztató csoport — tekintetbe véve azt, hogy a társas- élet a kötetlen gondolatcsere, a közös művelődés lehetőségeinek megszervezését egyre többen várják manapság a művelődési otthonoktól —v megkülönböztetett figyelmet fordított a kisközösségekre, amelyekből tizenhét működik a felügyeletük alátt. A szervezettséget és a program sokoldalúságát illetően főként a fiatal értelmiségiek Űj Tükör názium és Közgazdasági Szakközépiskola, a kunszentmártoni József Attila Gimnázium, a karcagi Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, valamint a jászberényi Lehel vezér Gimnázium vegyeskara kapta meg a zsűri aranyokleveles minősítését. Ezüstokleveles minősítést három kórus ért el. A kórushangverseny vasárnap délelőtti Szolnokon a Finommechanikai, Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskolában a szakmunkás- képzők és a szakközépiskolák énekkarainak fellépésével folytatódott. A szakmai zsűri és az érdeklődők tizenegy kórus műsorát hallhatták. Az énekkarok felkészülése, szereplése azért is érdemel külön elismerést, mert köztudomású, hogy a fenti iskolatípusokban nincs Klubja és a madártani kör emelkedett ki. Az előbbinek tagjai — a maguk körében tartott vetélkedők, élménybeszámolók mellett — rvakran szerveztek találkozót közéleti személyiségekkel is. így látták vendégül Erdélyi Sándor vállalati főmérnököt, akinek több feltűnést keltő tanulmánya jelent meg a Valóságban. A madártani kör pedig — amelynek legfőbb célja az, hogy a fiatalokkal megismertesse hazánk madárvilágát, s hogy így nevelje az ifjúságot a természet szere- tetére —, az előadások, a terepjárások mellett számos túrára is hívta tagjait. Bár csak néhány hétre vagy néhány hónapra szólóan, de igen jó közösségek formálódtak a különböző tanfolyamokon is, amelyekből szintén legalább ' tucatnyit szerveztek az elmúlt évben. Szabás-varrás négy, a gépi kötéssel két, a makramékészítéssel, rádió- és televízió szereléssel pedig egy- egy csoportban ismerkedhettek az érdeklődők. Sok érdeklődő nézte meg a különböző kiállításokat is, amelyekből mintegy félszázat rendezett a csoport az elmúlt évben. A legtöbb látogatót mégis az ismeretterjesztés leghagyományosabb formáját jelentő előadások vonzották. Kiemelkedő sikernek számított például az a bemutatóval egybekötött előadás, amelynek „ hipnózissal és a tűszúrásos gyógymód lényegével ismerkedhetett meg ének-zenei oktatás, és a 14— 18 éves fiútanulók túlsúlya több erőfeszítést igényel az iskolától a színvonalas énekkari kultúra megteremtéséhez. A zsűri a fentieket is figyelembe vette, amikor a minősítésekről döntött. Az aranyoklevelet végül is a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet, a szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola, a mezőtúri Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet és a Dózsa György Mezőgazdasági, Gépészeti Szakközépiskola egyesített kórusa, valamint a szolnoki Vásárhelyi Pál Köz- gazdasági Szakközépiskola énekkara kapta meg. Ez utóbbi kórus nyerte el az „Éneklő ifjúság” nívódíját is. Ezüstokleveles minősítésben hat, míg bronzokleveles minősítésben egy kórus részesült. a mintegy ötszáz (!) jelenlevő. A sokoldalúság követelménye vezette a csoportot akkor is, amikor az élmúlt esztendő legnagyobb vállalkozásába fogott. Háromszor két napon mintegy húsz szakember — szobafestő, kozmetikus, orvos és szakács, vegyészmérnök és asztalos — közreműködésével igyekeztek segítséget adni az olyan köznapi gondok megoldásához, mint amilyenék például egy lakás megtervezése, felépítése, berendezése vagy az egészséges táplálkozás, a kulturált megjelenés és a helyes viselkedés jelent. A mintegy nyolcezer érdeklődőt vonzó rendezvény- sorozat tanulságait az Idei év programjának megtervezésekor is figy élembe vették. így az új esztendőben különösen nagy hangsúlyt kap a komplex jelleg. Jól példázza ezt az elmúlt hónap programja is, amikor — folytatva a Szolnok megyei vállalatok termékbemutatóit — a Mezőgép Vállalat lépett a nyilvánosság elé. Mégpedig — az elmúlt esztendő gyakorlatát tovább fejlesztve —' nem csupán termékeivel. Túlzás nélkül mondható: a gyár dolgozói valósággal házigazdákká váltak február folyamán a művelődési központban. Egész sor rendezvényt szerveztek: így például előadást Szolnok ' múltjáról, hobbikiállítást, továbbá egy fórumot, amelyen a gyár vezetői válaszoltak a munkájukkal kapcsolatos kérdésekre. A sokoldalúság mellett kibontakozik így a programokból egy másik jellegzetesség is: az öntevékenység. Az, hogy az ismeretterjesztő csoport népművelői számítanák a látogatók közreműködésére is. Ezt a munka- módszert pedig csak helyeselni lehet.-kj |A rádió | |hu»ámhosszán| Szegény hivatalnokok „A hivatalnok urak” rádiós bemutatóját hallgatva, akarva akaratlanul szét kellett tekinteni, a címben jelzett „urak” mai leszármazottait keresve. Igaz, ami igaz — a rokonság távoli, de tagadhatatlanul rokonság. Tudom G-ről, hogy elegáns mozdulattal ad 10—20 forint borravalót a taxisofőrnek, mert a taxisok (és a fél város) tudják róla, hogy a jónevű üzem mérnöke. De G. másnap háromezret kér kölcsön, hogy felesége befizethessen az éppen ígérkező isztambuli IBUSZ-útra. J-t is ismerem, akit közvetlen környezete nem tart sokra, mert J. nem rendez whiskys- pezsgős összejöveteleket, s névnapján is csak apósa termelte homoki borral kínálja kollégáit, akik J.-rőI talán nem is tudják, hogy 2012-ig törleszti lakása árát, hogy beteges a felesége. H., aki harmincöt éves és ötvennek látszik, akkor „állt meg” fejlődésében, amikor kiderült, anyagilag képtelen lépést tartani pályatársaival, két gyerek, idős szülők, após, anyós, nagyszülők és a feleség óvónői fizetése mellett bizony nem futja státus-szimbólumokra a magas agrármérnöki jövedelemből sem. Mondom: nem azonosság csak távoli rokonság fedezhető fel Földes Imre drámája és a föntebb citált példák szereplői között. A Siklós Olga által rádióra rendezett dráma a századelő Magyarországán játszódik, valamikor a „boldog békeidőben”. Hősei hivatalnokok, akiknek feleségeik hozományt kaptak, akik évi háromezeregynéhány koronát keresnek. Urak tehát. Kávéházba járnak, a feleségeik a legújabb divat szerint igyekeznek öltözködni, cselédet és úriszobát tartanak, váltókat írnak alá. Külsőségeik alapján döntetik el, hová tartoznak a társadalomban. Szegény hivatalnokok. Földes Imre nem kegyelmez nekik — tragédiára, jobban mondva tragikomédiára ítéli őket. Mai szemmel nézve (rádiós füllel hallgatva) sem pontatlan ez az ítélet. Siklós Olga jól emel ki a darabból minden fontosat, mindamellett, a rádiós játékszabályokat is betartja. így azután — bár az alapanyag korántsem remekmű, számos esetlenségét sorolhatnánk — izgalmas rádiódráma kerekedett, amelyben nem a pénz, de a pénzközpontú társadalom eltaszította embereknek jutott a főszerep. Röviden Hetven éve született, tíz éve halt meg Kiss Manyi. Tragikus, komikus arcát idézte meg. nagyon szép ösz- szeállítással a Színházi Magazinban Kovács Tivadar. Emlékeztetve a felejteni hajlamos hallgatót, a közönséget — arra, ami felejthetetlen. A Színházi Magazin a Kiss Manyi összeállításon túl is számos értékes meglepetéssel szolgált, ezek közül feltétlenül. említésre méltó a szerzőként és immár rendezőként is ismert Spiró Györggyel készített beszélgetés, amely egyszersmind bepillantani engedte a hallgatót a „színházcsinálás” műhelytitkaiba. — eszjé — Czeglédi Zoltán A tiszakürti könyvtár rendszeresen szervez szellemi vetélkedőket az általános iskolás diákoknak. Felvételünk a harmadikosok „szellemi összecsapásán” készült Műsoron: Beethoven-triók Nagy sikerű kamaraest Jászberényben Ismeretterjesztés a művelődési központban A madaraktól a hipnózisig Legfőbb törekvésünk az, hogy az emberek, az emberi problémák oldaláról ismertessük és népszerűsítsük a tudományokat is, a művészeteket is. Mégpedig oly módon, hogy azok legújabb eredményei minél hathatósabban segítsék a mindennapi élet jobbá, tartalmasabbá tételét — Nagy Lajos csoportvezető kezdte így válaszát, amikor azt kérdeztem tői«: milyen évet hagyott maga mögött a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ ismeretterjesztő csoportja, s milyen tapasztalatok birtokában vágott neki az új esztendőnek?
