Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-01 / 51. szám
1981. MÁRCIUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A tudomány „képei” a képek „tudománya” Beszélgetés László Gyula régészprofesszorral A finn-ugor őstörténet, a népvándorlás és a honfoglalás korának a nemzetközi tudományos életben is elismert hazai kutatója. László Gyula régészprofesszor ezúttal grafikusművészként mutatkozott be a szolnoki tárlaflátogatóknak. A helyőrségi művelődési otthonban megnyílt kiállításán a művészet eszközeivel mutatja be a honfoglaló magyarok életét, szokásait, viseletét, - visszavezetve a látogatót a régmúlt mindennapjaihoz. A kiállítás megnyitója után rövid beszélgetésre kértük László Gyula professzort. —A rajzokat nézve vetődött fel a kérdés: mi késztette önt arra, hogy tudományos munkájának eredményeit képekbe „fogalmazza”? hető sorozat, amelynek húsz lapját láthatják majd a színház látogatói. — Tudomásunk szerint hamarosan megjelenik a Medgyessy Ferenc szobrászművészről írt kötete is. — A rajz nem a teljesség igényével készül, ily módon a rajzoknál szerepet kap a „gondolom”, és a „sejtem” is. Persze ezek nem felelőtlen dolgok, hanem a meglevő ismeretek alapján vetődnek fel a rajzolóban. Például nem tudjuk, csak sejtjük, hogy milyen volt leányaink pártája a honfoglalás korában, de tudjuk, hogy njilyen a magyar leányok pártája Kalotaszegen. így tehát pontos adatok híján belevetítjük a honfoglalás korába a kalotaszegiek viseletét. Például az Emese álma című rajzban. A honfoglaló magyarok életéről készült teljes sorozat — ötven rajz — magyarázatokkal ellátva, egyébként hamarosan napvilágot lát a Móra Kiadónál. — Képzőművészeti munkássága egyfelől tehát szorosan kapcsolódik tudományos munkásságához, másrészt azonban attól különálló tevékenységét is jelzi. Most csupán a Szigligeti Színházban a közeljövőben látható „Kortársaim’’ című grafikai sorozatára gondolok. — A képzőművészet egy másik szintje az életemnek. A „Kortársaim” című portrésorozatban a XX. századi magyar panteon halott vagy élő klasszikusait örökítettem meg. Én — szerénytelenség nélkül mondhatom — hozzájuk tartozom, beszélgetéseink, vitáink közben rajzoltam meg őket. Ebből adódott egy több száz lapra teA vérszerződés A hét gyászmagyar — Erről a kötetről most volt valami „újat” kitalálni. csupán annyit mondanék, hogy Medgyessy Ferencről, mint kortársamról, atyai jóbarátomról s nem mint művészettörténeti „jelenségről” írok benne. Az ünnepi könyvhéten egyébként másik kötetemet, a magyar őstörténetről íródott munkámat is* kézbe veheti az olvasó. — Ismét a régészethez kanyarodtunk vissza. Megkérhetnénk a professzor urat arra, hogy mondja el, a közelmúltban széles körű tudományos vitát is kiváltó elméletének, a „kettős honfoglalásnak” lényegét? — A „kettős honfoglalás” egyik feltevésem, amely az adatok kényszerítő erejéből adódott. Eszem ágában sem de kénytelen voltam feltenni, hogy Árpád magyarjai itt már magyarokat találtak. Ezt támasztja alá az 1543- as székesfehérvári magyar krónika török nyelvű fordítása is, amelyben, az olvasható, hogy a honfoglaló magyarok itt már saját nyelvükön beszélő népet találtak. Ez a magyar népesség 670 táján, mint Onogur (Ungar, Hongrois, Hungarus stb.) népesség foglalta el hazánk területét. Ez az alapja az úgynevezett kettős honfoglalás elméletének. Tehát az a régészeti leletekkel is igazolt tény, hogy a magyar nép zöme 670-ben már megszállta a későbbi magyar nyelvterületet. — Köszönjük a beszélgetést. T. E. Fotó: T. K. L. Közművelődés Tiszakürtön Kifelé a kátyúból A tudomány és a művészet múzsái minden nyáron a tiszakürti arborétumban randevúzmak. Néprajzkutatók faggatják a Tiszazug egykori lakóinak szokásait, hagyományait, népművészek szőnek, hímeznek, amatőr képzőlés iparművészek festenek, faragnak az árnyas fák alatt. S mikor bezár az alkotótábor, a múzsák is szétszélednek más tájakra. Tiszakürbre csak ritkán jönnek vissza a következő nyári találkozóig, nem igen „hívják meg” őket a művelődési intézmények. Önkritikus értékelés A községi közös tanács a közművelődési terv végrehajtását elemző ülésén a következőképpen értékelte a három település — Tiszakürt, Tiszainoka és Nagyrév — intézményeinek munkáját: „A művelődési otthoni tevékenység tartalmában és szervezettségében nem éri el a kívánt szintet, nem biztosítja az igények kielégítését Nagyobb rendezvények tartására korlátozottak ugyan a lehetőségek — elsősorban Tiszakürtön a téli időszakban — de nem lehetünk elégedettek a szakkörök, klubok, művészeti körök működtetésével tanfolyamok, ismeretterjesztő programok szervezésével, amelyekhez — önállóan vagy más szervvel, gazdasági egységgel közösen — megvannak a feltételek. A szabadtéri rendezvények tekintetében is visszaesés volt.” A szókimondó értékelés szerint tulajdonképpen semmivel sem elégedettek a község vezetői, de így vélekednek mások is. „A művelődési házban hideg van, a moziban recsegnek a székek. Otthon a jó meleg szobában bekapcsolom a televíziót, s az a mozi, a szórakozás” — így egy kisgyerekével sétálgató fiatalasszony. Kora délelőtt az étterembe siető idős bácsika: »Nem nekem való már az ilyesmi. Régein, amikor még fiatalabb voltam, a velem egyívásúakkal színházaztunk, énekeltünk. Még versenyre is eljártunk, de nem ám „söprögetőnek”. Akkora tapsot kaptunk mint senki más. A mostani fiatalokat meg csak a tánc érdekli. Hétvégén csakúgy zeng a környék a lármájuktól.” A tiszakürti pártbizottságon az önkritikus „bizonyítványról”, s a tervekről beszélgetünk Takács Sándorral, a pártbizottság -titkárával, Papp Károly tanácselnökkel, Kovács Istvánnéval, a klubkönyvtár vezetőjével, Fülöp Zoltánnévai, az általános iskola igazgató-helyettesével és Tóth Andrással, a Tiszazug Termelőszövetkezet elnökhelyettesével. Elégedettségre valóban nincs okúik, a tiszakürti klubkönyvtárban jelenleg egy ifjúsági klub és a szép sikereket elérő pávakör működik. Ügy ahogy, hiszen a klub vezetője bevonult katonának, a „pávásoknak” meg nincs karnagya, de a lelkesedésük annál nagyobb: kabátban, kesztyűben próbálnak, vagy inkább csak a maguk gyönyörűségére énekelgetnek a hideg klubkönyvtárban. — A kör vezetője elköltözött a faluból, újat pedig nem találtunk — magyarázza a klubkönyvtár vezetője. — Volt, aki eljött meghallgatni őket, s sótő megjegyzéssel távozott Értelmiségiek jobb munkamegosztása — A pedagógusok között sincs senki, -aki vállalná? — Az énekszakosunknak annyi az elfoglaltsága, hogy ez már semmiképpen sem fér bele az idejébe — válaszol az iskola igazgató-helyettese, s egy statisztikát mutat, — A huszonkilenc nevelőből csak nyolcnak nincs iskolán kívüli megbízatása Igaz, hogy nem egyenletes a leterhelés, sokan több szervezetben, mozgalomban is tevékenykednek, míg mások cáak egyben. Ezen változtatni fogunk, de a mi elsődleges munkánk mégis csak az- iskolai oktatás-nevelés, s ez a mostoha körülmények miatt igen sok energiát elvesz. Eljutottunk hát Tiszakürt régi gondjához. Jórészt a mostoha iskolai körülményeknek köszönhető a nevelők elvándorlása is, volt olyan tanév, hogy a pedagógusok húsz százaléka kicserélődött. Az utóbbi években általában négyen-öten mentek el az iskolából, igazt akad köztük olyan, is, akiit vezetőnek másfajta munkakörbe „csábítottak el”. Az idén két pedagógusállást hirdet meg Tiszakürt. — Mivel „csalogatják” a pályakezdőket ? — Sohasem a bértétel alsó határát jelöltük meg, így az idén is kétszáz forinttal többet kínálunk, ötszáz forint a területi pótlék, 1600—2000 forint a letelepedési segély, s építési kölcsönt is igényelhetnek. — Ha le akarnak telepedni ... — Jelenleg is vagy nyolcán igényelnének, ha telket kapnának. .. — Ehhez előbb el kell készíteni a község rendezési tervét — válaszol a neki szánt megjegyzésre a tanácselnök, — hogy ki tudjunk jelűim telkeket. A rendelkezésre álló terület kell az iskolának. — Ez nem lehet akadály a gyors kijelölésre — sürget a pártbizottság titkára — hiszen a község egyik legnagyobb gondja a szakember- hiány, ez nyomja rá legjobban a bélyegét a közművelő. désre is. Tiszakürtön negyvenegy értelmiségi dolgozik, pedagógusok, orvosok, agrármérnökök. — A negyvenegy diplomás csak ennyit tud tenni a településért? — Bezárkóznak, hétvégeken meg kirándulni járnak. Ha felkérek valakit, hogy tartson ismeretterjesztő előadást, elvállalja ugyan, de nem túl lelkesen — így a klubkönyvtárvezető. „Állandó” lakhely a múzsáknak — Négy-öt embernek tartsanak előadást? — kérdez vissza a termelőszövetkezet elnökhelyettese — Más rendezvényre sem igen járnak el. — Nem előtte két nappal kell kitenni a plakátokat — veti közibe a tanácselnök. — Én nem hiszem, hogy a tiszakürtieket nem érdekli a művelődés, hiszen, amikor színházba visszük a dolgozóinkat, szinte „verekedés” van belőle, hogy ki maradjon itthon — szól ismét a té- esz elnökhelyettese. — Ezért állapította meg a 'tanácsülés, hogy az adott lehetőség sincs megfelelően kihasználva, — zárja le a vitát a tanácselnök. — Jobb szervezéssel, a csüggedés helyett nagyobb; lelkesedéssel, az eredmények is most mást mutatnának. Az 1981-re kidolgozott közművelődési terv feladatul jelölte meg a települések művelődési intézményeinek együttműködését. — A közművelődési tervben — többek között — száA Könnyektől Az emberevő medvéig ÚJ SZOVJET FILMBEMUTATÓK Amikor tavaly a hagyományos szovjet filmbemutató-sorozat alkalmából nálunk járt a moszkvai filmes delegáció, szinte minden tagja egy filmet, a közönség körében is rendkívül népszerű Vlagyimir Menysov alkotását, a Moszkva nem hisz a könnyeknek című filmet dicsérte. Nos, ezt a mai szovjet emberek hétköznapjait rendkívül őszintén, minden hamis pátosztól, mentesen, a problémáknak bátran tükröt tartó alkotást a magyar nézők is nemsokára megismerhetik, igaz más, , ^magyarított” címmel, Menysov műve ugyanis ezúttal Könnyekre lett átkeresztelve. Egyre több divatos filmirányzat követésére vállalkoznak a szovjet alkotók is, hiszen ott sem könnyű a közönség érdeklődésének ébren tartása. így például a Katasztrófa földön-égen Című Alekszandr Mitta-produkoió már magyar címében is utal jellegére ... Egy hatalmas TU—154-es repülőgép kerül nem mindennapi nehéz helyzetbe, hiszen az utasok életét nemcsak technikai meghibásodás, hanem ráadásul lávazuhatag, robbanás, sőt szökőár is fenyegeti ... A Rally című film három országon át követi a versenyzők útját, amelyet számos, előre nem tervezett fordulat keresztez. A XX. század kalózai ugyancsak a mozgalmas históriák számát gyarapítja, amikor egy kábítószer-szállítmány kalandos sorsát dolgozza fel. Az emberevő medve című film egy geodéziai kutatócsoport vérszomjas ellenfeléről szól, s hogy egy másik, ugyancsak négylábú sztárokat felvonultató filmet se hagyjunk ki a sorból, feltétlenül meg kell említenünk a Tigriscsapáson című produkciót. N. Gy. KOMJÁTHY " JENŐ 1858-1895 ; A nyáron a balassagyarmati palóc ligetben állítják fel a szobrászművész Komjáthy Jenőről készült portrészobrát A lovakat mindig örömmel mintázza Győrfi Sándor. Készülő szobrát szülővárosának Karcagnak szánja mos szakkör, hangszeres zeneoktatás, balettoktatás indítása szerepek Meg lehet ezeket valósítani? Lesznek hozzá szakemberek? — Meg fogjuk valósítani, — bizakodik a párttitkár. — Megfelelően elhelyezzük a diákok s tanáruk munkájának gyümölcsét, a helytörténeti gyűjteményt, ez minden bizonnyal új lendületet ad munkájukhoz. A többi szakkörnek ha nem találunk helybeli vezetőt, hívunk máshonnan. A szakképzett klubkönyvtárvezetőnket januártól függetlenítettük, neki most már csak a ,közművelés” lesz a munkája S talán aktívabbak lesznek majd a „segítőtársak” is, ha eredményeket látnak. Ezek szerint talán ellátogatnak majd a múzsák Ti- szakürtre máskor is. Az önkritikus, bizakodó vezetők, szakemberek felelős vitája minden esetre azt sugallja, hogy egy év múlva már nem onnan indul a beszélgetésünk mint most. A közművelődés „szekere” ha nem is betonúton szalad majd, a kátyúból mindenképpen kint lesz. Tál Gizella
