Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-01 / 51. szám
Nemzetközi körkép 1981. MÁRCIUS 1. Románia Országutak helyett: repülőtér Temesvár repülőtere belép a nemzetközi légiforgalomba. Elkészült a 3500 méteres kifutópálya, amelyen a nagy, sugárhajtású gépek simán le- és felszállhatnak. A repülőteret főleg az Észak- és Nyugat-Euró- pából érkező charter-gépek fogadására építették ki, a közeli Herkulesfürdő vendéged számára. Romániában most már négy nemzetközi repülőtér van: a korszerűsített temesvári mellett a megújult Bukarest-Otopeni, a Konstanca-Kogalniceau és az aradi. Az összes repülőterek száma 16 és ezzel az ország kiterjedt belső légihálózattal rendelkezik. Bukarestnek a már említett Oto- penin kívül külön repülőtere van a belső légiforgalom számára. Ily módon a TAROM-gépekkel gyakorlatilag Románia valamennyi területi székhelye gyorsan elérhető. Romániának azért van szüksége ennyi repülőtérre, mert az ország nehéz felszíni viszonyai, a Kárpátok két és félezer méter magas hegyláncai nehézzé teszik az útépítést. A belső forgalomban IL—18-as és AN24-es gépek repülnek. A több mint 25 éves TAROM légitársaság 39 nemzetközi légiúton bonyolít le forgalmat. Oslo és Stockholm kivételével valamennyi európai fővárossal közvetlen összeköttetése van. Légiút köti össze Bukarestet Észak-Afrika és a Közel-Kelet nagyvárosai vaL A leghosszabb vonalak: Bukarest—New York, —Singapur és —Peking. A nemzetközi légiforgalmat jelenleg öt IL—62-vel, kilenc TU—154-el, tizenkét BAC 1—11, illetve 1—11 Superrel és három Boeing 707-tel bonyolítják le. A legtöbb járat nyaranta a fekete-tengeri Konstanca légikikötőjébe érkezik. A főszezonban naponta 80 ' gép landol és startol Kogaliniceanu repülőterén. Képünkön Bukarest modern repülőtere.Ahol bomba robbant München, Englischer Garten I. Az épületet, amelynek falánál február 21-én este röviddel 10 óra előtt plasztikbomba robbant, eredetileg szülőotthonnak szánták. És aztán a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió központja lett belőle, ahol immáron harminc esztendeje dolgoznak washingtoni utasítások alapján a szerkesztők Az eredeti elképzelés szerint azonban a számukra épített ház rövid idő múlva feleslegessé vált volna és akkor München városa kapta volna meg, a már említett nemes célra... A történet így egy kissé zavaros, mint e két kalózadó története általában. És abban a zűrzavarban gyökeredzik, amely 1949-ben uralkodott; amikor a CIA bábáskodása mellett megalakult Szabaö Európa Bizottság elhatározta a „Kelet- Európa” felé irányuló rádióadások létrehozását. Szétnéztek a nagyvilágban és megállapodtak Münchennél, ami akkor a maitól eltérő képet mutatott. A város nagyrésze még romokban hevert, de volt egy nagy előnye: Németország amerikai övezetében feküdt. Az amerikai kémszolgálat által létrehozandó és irányítandó rádióadóról lévén szó, a biztonsági szolgálat emberei kezdettől fogva ragaszkodtak hozzá, hogy jól elszigetelhető, ellenőrizhető helyen legyen. így akadt meg a szemük az Englischer Gartenen, a müncheniek városligetén. A régi békeidőkben — és aztán később a „gazdasági csoda” időszakától ismét — a város gazdagjai itt végezték reggeli lovaglásaikat. Délelőttönként fehér fityulás nevelőnők sétáltatják az úrigyerekeket, délutánonként aztán futballozó srácok és szerelmespárok vették és veszik birtokukba a nagy zöldterületet. Érthető, hogy — mivel a kétmilliós München egyébként nem bővelkedik zöldterületekben — a városi hatóságok nem fogadták valami lelkesen, hogy az amerikaiak éppen itt akarnak építkezni. Kétségtelen, hogy az amerikaiak, a megszállók jogán egyszerű parancsszóval is úrrá lehettek volna a nehézségeken. Ök azonban — ez már a Nyugat-Németország fokozatos „baráttá” változtatásának időszaka volt — inkább gáláns ajánlatot tettek. Ha megkapják a szükséges telket, felépítik az Englischer Garten egykori büszkeségét, a háborúban porig égett Chinesischer Tur- mot, ezt az ormótlan faalkotmányt, amelynek talpazatánál azonban a müncheniek nagyon szerettek sörözni. És azt is megígérik a münchenieknek, hogy a rádió épületkomplexumát néhány év múlva, mert hiszen akkor már bizonyára nem lesz szükség rá, hiszen a kommunista kormányok addigra megdőlnek, és akkor minek dolgozna tovább á SZER, a városnak ajándékozzák, szülőotthon céljaira. Az Englischer Garten 1. szám alatt azonban, mint tudjuk, azóta sem született egyetlen gyermek sem. Viszont annál több hazugság... Az építkezést már 1950- ben elkezdték, s a szerkesztőségek 1952-ben be is költözhettek, bár az ’ utolsó simítások még egy esztendeig tartottak. Meg kell hagyni, hogy a tervezők rendkívül egyszerűen és egyszersmind célszerűen oldották meg feladatukat. Hét téglalap alakú, fehérre meszelt és egyben a főfrontra merőleges szárnyat építettek, amelyeket üveges központi folyosó köt össze. A hét szárnyépületben, egymástól elkülönítve helyezték el a különböző szerkesztőségeket, közöttük pedig műszaki helyiségeket. Pl magyar szerkesztőség helyiségeiből így például nem lehet közvetlenül átmenni a engyel szekció épületébe. Az Épületszárnyak hátul futnak issze, a központi irányítás smeletes rezidenciájába. Itt rendezték be az amerikaiak rodáit, innen irányították és rányítják valamennyi szerkesztőség munkáját. A kü- önböző szerkesztőségek munkatársainak találkozására az ilagsorban berendezett' tágas kantin adott kezdettől fogva módot. A pultokon és az Étlapon emigránsálmok: magyar szalámi, lengyel vodka, uhsajtos bolgár saláta, űyan knédli, hogy Bunóban sem készítenek különbet. A 'asztronómiai élvezetet és a kollégák között ilyenkor ;gyébként más rádióknál, szerkesztőségekben szokásos beszélgetéseket azonban kétségtelen zavarják azok a rejtett mikrofonok, amelyeket a SZER biztonsági szolgálata, a Security épített be — persze, nem „a szabadság eszméjét sugárzó” rádiótudósítások továbbítására, hanem saját értesülések gyűjtésére. A SZER épületébe 1975- ben költözött be a Szabadság Rádió, amelyet nála nem sokkal később alapítottak, s amelynek a Szovjetunió a „célországa”. Oroszul és a szovjet köztársaságok még 15 nyelvén adja programját. Eredetileg külön épülete volt, de miután a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején sajtóleleplezések nyomán fény derült rá, hogy mindkét rádióállomást az amerikai kémszolgálat pénzeli és az amerikaiak kénytelenek voltak nyílt forrásokból biztosítani a költség- vetéseket, szűk esztendők köszöntöttek a müncheni zsoldosokra. Az ottaniak örömére és a világ aggodalmára azonban hamarosan újabb fordulat következett be. Az enyhülés megtorpanásával ismét fontossá vált a SZER és az SZR. A létszámnövelés helyett azonban a „minőségi” fejlesztést választották. Az alkalmazottak egy részét kicserélték jobban képzett, ügyesebb munkatársakra, a megfelelően nagyobb fizetést is vállalva. Ezzel egyidőben Carter elnök elfogadta az adóállomások bővítésének programját, s a legutóbbi esztendőkben SZER-ék már körülbelül kétszer akkora hangerővel harsoghatják a magukét, mint annak előtte. Reagan elnök egyelőre még nem foglalkozott — legalábbis nyilvánosság előtt — a müncheniekkel, de politikájából nyilvánvaló, hogy az ott összegyűjtött uraknak sincs okuk aggodalomra. A szombat esti robbanás tettesei után — a legfrissebb jelentések szerint — még mindig eredménytelenül nyomoz a bajor rendőrség. A nyomravezetőnek kitűzött harmincezer márkás jutalom sem segített. Á sebesültek közül mindössze ketten vannak még kórházban és az anyagi kár — kétmillió dollár — is lehetett volna nagyobb. Az adások is csak néhány percre szakadtak meg. Aztán folytattak mindent, mintha mi sem történt volna. A robbanás, ha fény derül körülményeire, ha nem, rsupán egy jelentéktelen epizód az Englischer Garten 1. történetében. És nagyon is Érdekes, hogy a Security, a "ádiók saját amerikai biz- :onsági szolgálata nem vette Észre az épület körül a rob- nantókat. Pedig — a SZER nerkeiben így tartják — a Securitynél mindenről tudnak. Persze, csak ha akarnak. P. I. Összeállította: Majnár József A SZER műszaki munkatársai mentik ami menthető a szombat esti robbantás után Eszak-Korea ipara Jugoszláv mozaik Az Ivan Milutinovics munkaszervezet Irakban 108 millió dollár értékű szivattyú- telepet épít egy öntözőrendszerhez, amelynek berendezéseit egy zágrábi és egy ljubljanai gyár szállítja. • * * Elmaradást jelentenek a cementgyárak. A terv szerint évi 10,5 millió tonna cementet kellene termelniök, de ezt a célt csak megközelíteni tudták. Az elmaradás egykét millió tonna. Importra nem számítanak, s így a csa- ládiház-építőket előre figyelmeztetik a várható hiányra. * * * A Szerb Szocialista Köztársaság közzétette jelentését a tavalyi kukoricatermésről. E szerint a Vajdaságban négymillió tonna kukoricát törtek, Szerbiában 2,36 millió tonnát, Kosovóban 184 ezer tonnát. A 6,5 millió tonnás termés 3,7 százalékos csökkentést jelent az 1979- eshez képest. Az átlaghozam 4646 kilogramm hektáronként, ezen belül a Vajdaságban 6007 kilogramm, összesen egymillió 409 ezer hektárról szedték le a kukoricát. • * » A vajdasági tartományi kormány foglalkozott a mezőgazdaságot évről évre érő 'jégkárral. Megállapította, hogy csupán 1963-tól 1974-ig a jég 215 ezer tonna terményt pusztított el. A legnagyobb kár a magántulajdonban levő földeken keletkezett, mert a földművesek a bevetett területnek csak mintegy kilenc százalékát biztosították. A vajdasági kormány úgy döntött, hogy mielőbb hozzanak törvényt a kötelező jégvédelemről. A jégfelhőket jelző radarhálózat és jégrakétakilövők felállítását tervezik. (TANJUG — KS) Korea mesterséges kettéosztásával megsemmisítették az ország gazdasági egységét. Észak ásványkincs-gazdagsága és fejlettebb nehézipara - ellenére súlyos feladat megoldására kényszerült; a Délen levő mezőgazdasági és könnyűipari központok pótlására. Észak-Korea bővelkedik szénben, színes- és nemesfémekben, egyéb értékes ásványkincsekben. A legfontosabbakból 1978 és 1984 közötti hétéves tervben kétszeresére, vagy ezt meghaladó mértékben kívánják • növelni az évi hozamokat. A cél az, hogy a kitermelőipar kiemelt fejlesztésével, a hazai nyersanyagok leható legteljesebb felhasználásával szélesítsék a nyersanyagalapot. Korszerűbb, nagyobb teljesítményű felszereléseket várnak a bányák, az erőművek, hasonlóképpen a szintén gyorsan fejlődő vegyipar, a könnyűipar, a mezőgazdaság és a szállítás. Napjainkban teremtődnek meg a feltételek a századunk ipari államaira jellemző ágazatok, az elektronika, az elektrotechnika, és a második generációs gépgyártás alapjainak a lerakása. A nyersanyag-kitermelő ipar mellett megkülönböztetett figyelmet szentelnek az energiatermelésnek. A fokozódó energiaszükségletet hő- és vízierőművek láncolatával igyekeznek mindjobban kielégíteni. Az olajat egyharmad-egyharmad megosztásban szovjet, kínai és egyéb forrásból merítik. A koreai háború romjaiból a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemcsak újjáépült, hanem ázsiai viszonylatban figyelemre méltóan magas fejlettségi szintet ért el. A népi Korea, amely megalakulásától fogva tervgazdálkodást folytat, eredményesen hajtotta végre gazdaságfejlesztési programját. A szocialista országokkal kialakított együttműködés hosszú ideig szinte kizárólagos volt — napjainkban is meghatározó —, gazdasági előrehaladása azonban utat nyitott az áruforgalomnak a fejlődő, sőt a tőkés országok viszonylatában is. Megkezdte a termelést az Ifjúsági Vegyikombinát
