Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-25 / 71. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁRCIUS 25. KUNGYALU A KISZ X. kongresszusára készülve A kétműszakos falu A kastély valamikori parkja helyén sportpálya van. Keskeny csapás vezet át rajta. A csendőrpihenő és az urasági iroda helyét a bolt foglalja el, meg a kocsma. A madártávlatban levő műútról teherautó hozza az árut. A sofőrnek szemmel láthatóan fel kell kötni a nadrágját, hogy megbirkózzon a sántengerrel, pedig a lakosság már cseréppel, egyebekkel feltöltötte az utat. Bevásárló asszonyokkal elegyedünk szóba. — Egy másik bolt kellene már — mondja egyikük. — Nyári esőzéskor beázik a plafon. Pedig olyan forgalom van itt, mint egy kunszentmártoni nagy üzletben. Amikor előkerül a jegyzettömb, tiltakozik: — Engem ki ne írjanak az újságba. Nem mintha valótlant állítanék, de az egyik rokonomról egyszer azt írta egy újságíró, hogy éppen odaérkezéskor bújt ki a konyhaajtón. Mi az, hogy kibújt? Nem sufni az. hanem szép, modern épület. Nem kell onnan kibújni, hanem szép>en kisétálni. Ügy, mint a többiből. Igaza van, csak körül kell nézni. Takaros házak sora mindenfelé. A végén mégis elárulja, hogy Pászti And- rásnénak hívják, és hozzáteszi. hogy ha a bolttal nem is. a boltos szorgalmával elégedett. A postán dolgozó Molnár Jánosné egyetért vele. Az útviszonyokkal azonban nem. Érthető, hiszen a kunszenti elágazásig alig két és fél méter széles, kátyúkkal telitűzdelt műút vezet. — A télen sokszor ki kellett szállítani az iskolába igyekvő gyerekeket a buszból. mert félig az árokba csúszott. A tsz gépei húzták- vonták. Bolt előtti csendélet , Az iskola a több mint tizenkét kilométerre levő Kunszentmártonban van. A körzetesítés által felvert hullámok még nem csitultak el teljesen. — Ilyen útviszonyok mellett legalább az alsó tagozatosokat hagyták volna itt — mondja Molnárné. — A tanyai kollégiumban nem kapnak helyet? — Helyet kapnának — vonja meg a vállát — de egy hatéves gyerek szerintem lelkileg megsínyli a kollégiumot. Kicsi az még arra. Megértem, hogy a felső tagozatosoknak kell a körzetesítés, hiszen mégis más, ha szaktanárok foglalkoznak velük, de az alsósok itt ma- nrlthattak volna, jó iskola volt itt. Akik itt végeztek, úgy látszik. megtanulták az életre szóló „leckét”. Munkaszerető, rendes emberek lettek. És megbecsülik a munkával szerzett jövedelmet. Molnárné is ezt bizonygatja. — A betétállomány növelésében megyei első is voltam már a fiókposták versenyében. A Körösmenti Termelő- szövetkezet itteni kerülete előtt autóbusz • várakozik. Bencsik Mihály bérelszámoló odaint: — Kunszentmártonba viszi az asszonyokat. Nőnapra. Az asszonyok szépen felöltözve gyülekeznek. Bencsik Mihály nincs ünneplőben, gumicsizmájára mutat: — Azért öltöztem így, mert most szántottam fel a kertem. Ilyenkor, hét végén a tsz kölcsönadja a fogatokat. Ifjú Jagos József a határból érkezik: — Az őszi esőzések miatt maradt egy kis szántaniva- lónk, onnan jövök. A tsz-egyesülés óta nincs mérleghiány, a százszázalékos munkabért mindig megkapták a tsz-tagok. A háztáji gazdaság is szépen jövedelmez. — Ötszáznyolcvanöt lakos él itt mindössze, tavaly mégis leadtak ezernyolcszáz hízót és sok hízómarhát — magyarázza Jagos József. — Minden héten 40—50 hízót szállítunk a kunszentmártoni átvevőhelyre a .szövetkezet vontatójával. Reggel ötre ott kell nekik lenni. A traktoros már hajnali fél háromkor útra kel, hogy összeszedje az állatokat a gazdáktól. Jagos József erre mondja: — Ezért kértem a falugyűlésen, hogy itt is létesítsenek egy átvevőhelyet. Most kaptam meg a tanácselnök válaszát: a kérést „áttették” az állatforgalmi vállalathoz. Szemben vélünk a művelődési ház áll. Ügy látszik, Jagos József a mindig többet, jobbat akarók táborába tartozik. — Ott is ritkán van valamilyen rendezvény, pedig nem ülhet mindig a tévé előtt az ember, hiszen társaságra is vágyik. A kocsma meg olyan, hogy az ember nem viszi oda a feleségét. Talán presszóvá kellene átalakítani. Szóval a szórakozási lehetőség nem sok. Idetévedt egyszer egy maszek vándorcirkusz. Míg az emberek verték a sátrat, a főnök körülnézett. Amikor látta, hogy milyen kicsi a falu. leállította a munkát, és továbbálltak. A fiam sírva újságolta, hogy még azok is elmentek. — Van ugyan huszonhárom gépkocsi a faluban, de a háztáji miatt nehezen mennek máshová szórakozni az itt lakók — kapcsolódik a beszélgetésbe Sivák József. — ' Szórakozásnak minden házban ott a tévé. Hét házban már színes készülék is van. Idős Szerényi János rábólint: — Nekem két tévém is van. Jagos . József ismét a mű- úthoz kanyarodik vissza: — Ha az útszélesítésre nincs pénz, akkor legalább néhány kitérőt építenének. Persze, az sem lenne végleges megoldás. Nem lehet a végtelenségig olyan állapot, hogy a másfél milliós értékű John Deerrel húzogatjuk a kátyúba került buszt. A többiek rábólintanak. Ezzel ők már nem tudnak megbirkózni, nem úgy, mint a vízhálózat kiépítésével. A tsz kutat fúratott és ingven ellátja a falut is. Sok fürdőszoba épült ennek köszönhetően. A tsz másban is segíti a falubelieket. Leginkább fuvarral. Meg nyaranként a kilencven háztáji tehénből álló gulya legeltetésével. És segít a körülbelül harminc holdon egyénileg gazdálkodóknak is — szántással, aratással. Azoknak, akfik — bár valamilyen ok miatt kívül maradtak — mégiscsak oltalmat, segítséget várnak tőle. Simon Béla A szombati katalógus árnyékában KISZ-küldöttgyűlés a DATE-n Évente hetven hallgató, fiatal mezőgazdasági szakember végez Mezőtúron, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészeti Karán, és kezdi meg munkáját — főleg az alföldi — mezőgazdasági nagyüzemekben. Szajkmai, politikai képzettségük, emberi, erkölcsi arculatuk kialakításában döntő szerepet játszik a főiskolán eltöltött három év. Korántsem mindegy tehát, hogyan töltik ezt az időt a fiatalok. A szakmai ismeretek elsajátítása mellett nyílik^e módjuk a — felsőfokú végzettségű, vezető beosztású emberektől joggal elvárható — közéleti, politikai aktivitás „gyakorlására”. A főiskola KISZ-szervezete megtalálja-e a közéleti, politikai tevékenység megfelelő tartalmát, felelősséggel képviseli-e a tagjai — a hallgatók és a fiatal oktatók — érdekeit ? — Egy évvel ezelőtt elnyertük a KISZ Központi Bizottság Kiváló KISZ-szer- vezete zászlót, s ez mindannyiunkat további jó munkára kötelezett — hangsúlyozta a közelmúltban megtartott küldöttgyűlésen a hallgatók KISZ_szervezeté- nek titkára. A főiskolások legfőbb feladata — kötelessége — a tanulás. Hogyan segített, miként járulhat hozzá a jó eredmények eléréséhez a KISZ? Elsősorban azzal, hogy nemcsak a félévi, év végi tanulmányi eredmény — az indexbe bejegyzett számjegyek —< alapján ítélkezik tagjai teljesítményéről, hanem év közben is folyamatosan figyelemmel kíséri munkájukat, azaz az „elég a kettes” szemlélet hélyett megteremti a szorgalmas tanulás presztízsét. Bár az elmúlt évben javult a hallgatók tanulmányi eredménye, korántsem biztos, hogy az alapszervezetek, az egyénék, tanulmányi eredményének összehasonlítása — a tanulmányi verseny — kellő ösztönzőerőt ad a még jobb tanuláshoz. A beszámoló megállapította, és a hozzászólók is megerősítették, hogy a KISZ- szervezetnek még követke- zetesebben kell fellépnie a kötelességeiket elhanyagolók- kal, társaikat a tanulmányi előrehaladásban akadályozókkal szemben. Ugyanezen cél, a mind magasabb szintű tudás megszerzése érdekében vetette el az elmúlt évek gyakorlatát a mostani tanév bevezetésekor a főiskola, amikor megszüntette a szabad szombatot, —- ismertette saját és tanártársai álláspontját a küldöttgyűlésen az oktatási igazgatóhelyettes. Elismerte, azonban, hogy a heti hatnapos tanítás nem váltotta be a várt reményeket, olyan mértékben nem emelkedett a hallgatók tanulmányi átlaga, mint azt várták. Kár, hogy a küldöttgyűlés résztvevői közül csupán egyetlen diák érezte fontosnak elmondani véleményét ebben a kérdésben. Azt, hogy ez az adminisztratív intézkedés vezethetett valna ugyan némi látszateredményre, azonban a távol lakók hétvégi hazautazásénak megakadályozása, a hallgatók szabad idejének ilyenfajta csökkentése korántsem válik az egyéni tanulás — szinte kizárólagos — ösztönzőjévé. Ha pedig ez nem, akkor mi? A megoldást tanárnak, diáknak csak együtt érdemes és lehet keresni, és valószínű, hogy közösen köny- nyebb megtalálni is. Egri Sándor Tavasz a Mátrában A tavaszi hérics már kidugta fejét az avarból Á utók, motorkerékpárok egymást érték a hétvégén a 32-es főútvonalon. Jászberénytől a legtöbbjük Gyöngyös felé, a hegyeknek fordult, sok százan látoqattak el a Kékesre, Galyatetőre, Parádfürdő' környékére. Nem csalatkoztak a kirándulók: gyönyörű volt a Mátra a verőfényes, tavaszi vasárnapon. (Fotó; Temesközy F.) Kékestetőről Mátrafüredre igyekvő kirándulók a piros csík' kai jelzett hegyi ösvényen Az olvadástól felduzzadt, kőről-kőre zuhogó Bene-patak sem tudta túlharsogni a kikelet hírnökeit, a csízek, a fenyőpintyek, kékcinegék füttykoncertjét
