Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-25 / 71. szám
1981. MÁRCIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 f A tévé képernyője eteti Kezdetben volt a Tévé Irodalmi Klubja, majd őt felváltotta a Televízió Olvasóterme. aztán jött a Nyitott Könyv, de mindez már a múlt. a televízió olvasási kultúrát elősegítő tevékenységének történelme, mert íme az újabb folytatás, a jelen: csütörtök este bemutatkozott a Kortársunk sorozat. Elsőként a magyar széppróza egyik kiváló egyéniségének adott fórumot: Cseres Tibor vallott munkásságáról, röviden, majd egyik háborús témájú kisregényét láthattuk televíziós feldolgozásban. Kortársunk: Cseres Tibor Nyugodtan mondhatjuk, az új sorozatban ott kezdődött minden, ahol abbamaradt a Nyitott Könyvben. Legalábbis formában, kivitelezésben. A könyvek műsora tehán nem megújul — erre valójában nem is volt szükség — csupán némi kivárás után újra jelentkezett. Van persze bizonyos szerkesztésbeli újdonsága. Ezentúl például nemcsak az újonnan megjelenő könyvek fóruma, hanem egy-egy életmű kiemelkedő alkotása szerepelhet benne, regény, amely ugyan nem most látott napvilágot, de értékei folytán megérdemli, hogy figyelmünk összpontosítva újra ráterelődjék. Ebben az értelemben a szerkesztői válogatásnak feltétlenül orientáló szerepe is van, s ez külön is növeli a szerkesztői 'felelősséget. Elsősorban a Katkó Istvánét, aki miként a Nyitott Könyvet, a Kortársunkat is irányítja — szerkeszti. A lényeget tekintve tehát semmi nem változott, sajnos.- az a régi rossz hagyomány sem, hogy a könyvet népszerűsítő program csak este tíz körül juthat a képernyőre. mert így fér bele a nap műsorába. Akkor, amikor már sokan búcsút is mondtak a képernyőnek. Pedig ezúttal is. csütörtök este, vajon nem cserélhetett volna-e helyet a Kortársunk az őt megelőző Nemzedék ... címet viselő, meglehetősen zilált és hevenyészett zenés programmal, amely protestáló. tehát lázadó tartalmú dalokból, versekből állott össze ugyan, csak azt nem lehetett tudni pontosan, vajon kik ellen és miért is szólt a nóta azon a szabadtéri alkalmi pázsiton, egy hatalmas vasszerkezet, mint rögtönzött építmény árnyékában, rágógumit ..majszoló” tizenévesek tanácstalan „felvonultatásával”. És bizony még az is fejtörést okozhatott a köny- nyűzenében kevésbé járatos nézőnek, hogy vajon kik is azok a dalos ajkú énekesek, akik oly nagy igyekezettel mímelik a szenvedélyeket és az indulatokat. Mert erről sem „tudósítottak” bennünket a műsor készítői. így a tartalmában elmosódó, formájában is bizonytalan, konkrétságában hiányos program bármilyen látványos megoldásokkal is lépett elénk, célba nem érhetett, a néző nehezen tudott vele mit kezdeni. Értékeit tekintve tehát — Viszonylagosan véve — a megfilmesített Cseres-kisregény mindenképpen előbbre való lett volna nála műsoridőben is. Ugyanis egy remekmű megismerésének alkalmát kínálta a Kortársunk: Cseres Tibor, még hogyha ez az élmény, a kisregény televíziós feldolgozásának bizonyos gyengéi miatt. igazán teljes nem is lehetett. „Nemzedékem traumája a háború” mondta bevezetőjében az író. s a Búcsú nélkül is arról szól, a háborúról. Majd bocsánat- kérőén azt is előre bocsátotta. hogy a film során itt- ott közbeszól majd. Szólt is, de tapintatos ember lévén, meg hát miért is bántsa meg azokat, akik mégiscsak az ő munkájának a népszerűsítésén fáradoznak, csak annyit jegyzett meg. hogy a film keményebben fogalmaz. mint ahogy regényében ő teszi. Csakhogy: lehet-e magyarázat a fokozott drámaiság igénye arra. hogy a televíziós változatból úgyszólván eltűnt a kisregény legvonzóbb tulajdonsága, a Cseresre oly jellemző költőiség. emberi melegség, a szelídségnek is mondható finom tartózkodás az emberi kapcsolatok ábrázolásában, például a szerelem rajzolatában. Mert a Búcsú nélkül egy csodálatosan kibontakozó szerelemnek, majd brutális pusztulásának a története. Egy tizedes meg egy zárdában nevelkedett leány egymásra találásának megható története végtelen pusztulások közepette, a háború poklában, annyi finomsággal, szinte emberi bájjal megrajzolva, hogy csaknem páratlan irodalmunkban. Olyan szerelem sorsáról ad hírt. amely éppúgy a háború értelmetlen áldozatai közé sorakozik, mint annyi más tragédia abban az időben. Ez a szerelem a lehetségesnek hitt boldogság szigete a háború tengerében! Mintha mese volna, mindez úgy megírva, pedig valóságosan megtörtént dolgokról beszél a szerző. Nos. az elbeszélésnek ezt a varázsát nem volt képes visszaadni a Mihályfy Sándor rendezte tévéváltozat. Helyette a szerelmi jelenetekbe is valami idegesítően durva ízeket kevert (attól lenne például drámaibb egy szerelmi kapcsolat ábrázolása, hogy a rendezés itt is. a ma oly divatos „ágy jelene tét” produkálta?). És mert elsikkad a történet lírája, a háború mint szörnyűség és a szerelem mint szépség ellentétében nem vált igazán, átél- hetővé a korszak, a második világháború embertelensége, iszonyúsága sem. De veszített a filmben igazságerejéből is az írás. méghozzá azzal, hogy fontos részei egyszerűen eltűntek. Mindezek ellenére mégis jó. hogy láthattuk a Búcsú nélkül-t, hogy az új sorozat figyelmünket felhívta a Hideg napokhoz méltó Cseres Ti bor-kisregényre. erre a többé-kevésbé elfelejtett remekműre. amelyet úgy gondolom. érdemes utólag is kezünkbe vennünk. Megint Hajdú János A Hét kilépve megszokott kereteiből, a Népszabadsággal összefogva kerekasztal köré ültetett néhány szakembert. felelős irányítót, hogy meghányják-vessék lakásgazdálkodásunk jelenlegi helyzetét, elsősorban a főváros problémáit, s vele egyetemben a jövő. a kibontakozás lehetőségeit is feszegessék. És megint Hajdú János, aki, úgy látszik, be akarja bizonyítani. hogy nemcsak a külpolitikában rendezett eszmecserék lehetnek érdekfeszítőek — lásd Külpolitikai Stúdió — hanem bel-ügyeink kérdéseit is fel lehet vetni izgalma san. Ezúttal is nagyszerű karmesternek bizonyult, egy órán át folyt a vita, s hogy mindvégig megmaradt elvi síkon és kellő gondolati színvonalon, általános törvényszerűségeket keresvén abban is, ami egyedi vonatkozásaiban merült fel, az egyik legfőbb érdeme a péntek esti kerekasztal-beszél- getésnek. Röviden Már kezdtem félteni a kedd esti. háromperces játékot, hogy nevetségbe fullad. Most végre talpraesett játékos talpraesett válaszaiban élvezhettük: van értelme ennek a villámjátéknak felelevenít, karbantart bizonyos ismereteket. Csak? talán jobban kellene a mindenkori adásnaphoz igazítani a kérdéseket, azaz, hogy olyasmiről essék szó, ami éppen akkor időszerű, legyen a játéknak aktuális íze is. V. M. Szolnokon és Jászberényben Hangverseny Bartók tiszteletére Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából ünnepi hangversenyt rendeznek ma este Szolnokon, a városi tanács dísztermében. A hangversenyen a szolnoki Bartók Béla kamarakórus (vezényli Vájná Katalin) ad műsort Bartók és Bárdos Lajos alkotásaiból. Az esten közreműködő Varga Béla pedig Bartókiéi írott verseket ad elő. Ugyancsak Bartók Bélára emlékeznek ma a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán. A díszteremben rendezendő hangversenyen a harmadéves ének szakkollégista hallgatók kamarakórusa (vezényel: Husz- nay Mária) és a gyakorló általános iskola kórusa (vezényli Csirke Béláné) ad műsort. A hangversenyen közreműködik Czeglédi Zoltánná (oboa), Hagyó Lászlóné és Telek Káról yné (zongora), valamint Czeglédi Zoltán (gordonka). Megjelenés előtt a Magyar életrajzi lexikon Készül a harmadik kötet Az Akadémiai Kiadó le- xikonszerkesztőségében a Magyar életrajzi lexikon két kötetének utánnyomásáról, illetve a készülő harmadik kötetről tájékoztatták az MTI munkatársát. A lexikon első kötete 1967- ben, a második 1969-ben jelent meg, ezeknek a köteteknek az anyaggyűjtését 1967. június 15-vel zárták le. Mintegy ezer esztendő emlékezetes személyiségeinek életrajzát nyújtották át a két — hamar hiánycikké vált — könyvben. A most változatlan utánnyomásban második kiadásban megjelenő első két kötete mellett már javában dolgoznak a lexikonszerkesztők a harmadik köteten. Ebben — az új életrajzokon kívül — megtalálhatják majd az olvasók azokat az új adatokat, amelyekre 1967. június 15-e után derült fény Portrék, tájképek, írógéppel Érdekes tárlat nyílt a jászberényi Déryné Művelődési Központban: Gálné Tasi Ilona állította ki írógéppel készített grafikai munkáit. A portrék közül Allende, Madách és Szabó Ervin képét tartjuk legsikerültebbnek, a különös technikával — az írógép írásjeleivel — készített tájképek, egyéb grafikák is jóformakészségre vallanak. Sajnálatos viszont, hogy a kiállítás rendezői — kiállítóhelyiség hiányában — csak a kapualjban találhattak helyet a többre érdemes tárlatnak. Nyúlfutam tíz zsetonért, célbadobás a színes korongokért tévéfoci, „memory”, kockapóker, szórömi, blöff, labirintus, bazár, kellemes zene, teremfelügyelők, krupié a rulettasztal mögött — mindez együtt, de nem önmagában! Hát akkor Mi is az a politikai kaszinó? Milyen játék az, amelyikben lehetetlen veszíteni? Érdekes, izgalmas, tanulságos — állítják a játékosok és a kaszinó „gazdái”, a KISZ Szolnok megyei Bizottsága tiszaligeti vezetőképző iskolájának tanárai, volt hallgatói. Kezdjük! Első menet — a nyúlfutam. A körbenálló lányok, fiúk érdeklődnek: mennyi a beugró? Nem hisznek a fülüknek, azért a játékvezető jópárszor elismét- li: átt nem fizetni, hanem szerezni lehet! Mármint a további játékhoz nélkülözhetetlen, úgynevezett beugró zsetonokat. Négy játékos kezében pálcika, rákötve egy madzag vége, másik végén — kerekeken — a nyuszik. Elkészülni, rajt! Aki leggyorsabban tekeri a pálcikát, leghamarabb csalogatja magához nyusziját, és a szintidőt is teljesíti, száz zsetont kap. A nyúlfutam időre megy, a pályacsúcs megdöntéséért még kétszáz zseton jár. A következő asztal a pörgető, itt még mindig csak nyerni lehet, ugyanúgy, mint beljebb a célbadobás- nál. Az érdeklődők hamarosan vérbeli játékosokká válnak, igyekeznek minél több zsetont szerezni, a „tétre menő” játékokhoz. — Ha azt mondom Eiffel- torony. beugrik Párizs. Igaz? — csábit okos fejtörésre, figyelmet igénylő játékra a ..Memory” gazdája. Ország- főváros, főváros-ne vezetes- sége. költő és. műve, sportoló és sportága, mind megannyi köznapi tudnivaló hasznos felelevenítése. Kockapóker! Itt már nyerni is, veszíteni is lehet. A kockák oldalain különféle fogalmak szerepelnek, az azonos oldalakon levő fogalmak összetartoznak. A témakörök a dobások szerint váltakoznak: művészet, politika, a KISZ-szervezeti élet alapfogalmai, stb, stb. Három dobásból az összetartozó öt fogalmat kell kiválasztani. Póker, full, drill, két pár. A játék tétre megy, a tét a póker szabályai szerint emelhető. Igaz, hamisítatlan kaszinóhangulat. Nemcsak nehéz, eleve sikertelen vállalkozás lenne a szombaton látott politikai kaszinó mindegyik ötletét, változatát hitelesen bemutatni. Ezt látni, ezt játszani kell! — Az ám, áprilisig már teljesen foglaltak vagyunk! — mentegetőzik Zakár Zoltán „kaszinófőnök”, a KISZ- iskola tanára. — Minden második este máshová megyünk játszani, ennél sűrűbb programot nem vállalhatunk, hiszen — a játékvezetők. a technikusok, a teremfőnökök, összesen húszán — mindannyian dolgozunk, vagy tanulunk. December 6-án a megyei propagandista módszervásáron mutatkoztunk be először, azóta töretlen a játék népszerűsége. Ha hívnak, megyünk. Százötven-kétszáz játékossal játszunk egyszerre okos játékokat. A „belépő” ügyességi számokon kívül mindegyikben lehet tanulni is valamit. Most még három négy játékunk van készülőben, azokkal együtt már 200—250 embert is le tudunk kötni egy estére. — A hőskor' nem olyan régen, tavaly novemberben kezdődött — folytatja a „főnök” mondandóját Gábó Katalin játékvezető. — Az akkori hathetes KlSZ-vezető- képző iskola néhány hallgatója és tanára ^felkerekedett, elutaztunk Tatára, a Pest megyei KISZ-bizottság vezetőképző táborába, ahol már volt kaszinó. Egy este játszottunk, ellestük az ötleteket, hozzátettük a magunkét. Másfél hetes megfeszített szellemi és fizikai munkával összeállítottuk a mi kaszinónkat. Az országban csak Tatán és Miskolcon előztek meg bennünket. Eddig csak az alapötleteket építettünk be. mindegyik játék továbbfejleszthető, szinte vég nélküli variációkban. Óriási lehetőség a művelődési házak, ifjúsági klubok, diákotthonok, táborok, és ki tudja még hányféle játszva tanulni, szórakozni vágyó közösség részére. A tiszaligeti KlSZ-iskolá- sok most azt szeretnék elérni, hogy a kaszinó művelődési feltételei — beleértve anyagi, technikai bázisát, „kiközvetítését” is, — minél hamarabb létrejöjjenek. Látva azt, amit már eddig az asztalra tettek, törekvésük teljes támogatást érdemel! Egri Sándor A kunszentmártoni József Attila Gimnáziumban a honismereti szakkör kiállítást rendezett régi háztartási eszközökből. Harmincnál több tárgyat gyűjtöttek össze a szakköri tagok a U rt H '© © fa © X. s
