Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-25 / 71. szám
1981. MÁRCIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 2. Autóbuszon, vonaton Nők, több műszakban A nagy műhelyteremben asszonyok hajolnak a varrógépek fölé. A beszélgetések zaja összeolvad a gépek berregésével. Csöndesnek éppen nem mondható a műhely. De ki tud szótlanul dolgozni nyolc órán át? Ebben a műszakban többnyire fiatalok vannak, köztük Lengyel Pál- né. Anyagszállítás Budapestről — Ha van munka, teljesítem a 160 százalékot is, de sajnos van, amikor nincs, és csak ülök és várok. Így volt ez decemberben, januárban. Az se jó, ha olyan inget varrunk, amelyiken kevés a munkaművelet, mert akkor kevesebb a kereset is. — Igaz, hogy a szabványnyal is van baj nem egyszer? — Sajnos előfordul. — És akkor? — Akkor kisollóval vágjuk megfelelőre az anyagot, meg körömmel kaparjuk le a ra- gasztórészt a nyakról, hogy megtudjuk varrni az előírt minőségben az inget. Ebben a kisújszállási gyárban ugyanis ellentétben a szolnokival, nincs önálló szabászat. A kiszabott anyagot Budapestről kapják, itt csak varrják az ingeket. És ha a szabászok tévedtek? Akor előkerül a kisolló ... Vági János szerint nem is lenne érdemes létrehozni az önálló szabászatot, mert nem lenne elég gazdaságos. Az anyagyár azonban megfelelő figyelmet fordít Kisújszállásra: megtörtént a teljes géppark cseréje, ma üzemükben korszerű munkaszervezetben, modern gépeken dolgoznak az asszonyok, amelyeken a munka is könnyebb. Antal Zsigmondné vasaló. — Eddig szálaztam, és jól kerestem, de áttettek ide a vasalókhoz.» Egy műszak alatt 400 pár zsebet kellene beva- saln,i, de csak kétszázat tudok. Amíg a másik munka- műveletet csináltam, 160 százalék is volt a teljesítményem, most 94 körül van. Száz pár zseb vasalásáért, hajtogatásáért 32 forintot, 100 pár ingeleje vasalásáért 27 forintot kapok. így aztán a korábbi 4 ezer helyett jó, ha 2-ezer 700 forintot hazaviszek fizetéskor. Ennyiért nem érdemes hajnalban felkelni. Már azon gondolkodtam. hogy felmondok, de az üzemvezető megígérte, hogy majd visszatesznek a régi helyemre. — Miért kellett idejönnie? — Mert itt nem volt elég ember. Czepán Sándorné a nyugatnémet exportra kerülő habfehér ingeket gombozza. — ötszáz ing fölgambozá- sa után száz forint járna, de ennyi sose jön le a szalagról. Mi pedig ki vagyunk szolgáltatva a többieknek. De nem tudunk mit csinálni. A FÉKON-bari kétszáz bejáró nő dolgozik: jönnek Kenderesről. Ecsegfalváról. sőt még Püspökladányból is. Van bejáró, több műszakban dolgozó nő a Május 1. Ruhagyárban is. Oda Rákóczi- falváról. Rákócziújfaluból, Besenyszögről, Zagyvarékasról, Tószegről járnak be az asszonyok. Kosa Erzsébet szociológus egyik tanulmányában — a szocialista életmóddal kapcsolatban — azit írta: „ ... a szocialista életmód korunk követelménye. Annak a kornak a követelménye, amelyben az ember számára mind nagyobb lehetőségek, egyéni akaratának és szándékának mind nagyobb mozgástere jön létre. Emberi módon élni e bővülő lehetőségekkel — vagy visszaélni ezekkel: ez a szocialista életmód kulcskérdése. Alakítani e viszonyokat magunk körül a szocialista értékek nevében, vagy egyszerűen tehetetlen szemlélői és elviselői vagyunk a változó világnak — ezt a kérdést ma egyetlen ember sem kerülheti el. Hogy élünk: ez akaratunktól független; hogy miként élünk, ez már tőlünk, magunktól is függ, s nem mindegy, hogyan válaszolunk erre a gyakorlatban,” Nos, a két üzem asszonyainak ez a válasza különböző. ft válasz különböző Bejáró nők Kisújszálláson: Lengyel Pálné: — Vonattal járok hét éve Püspökladányból. Ha délutános vagyok, 11-kor indulok otthonról, 1-től 9-ig dolgozom és a vonat éjjel fél 11-kor, 11-kor van otthon. Különváltan élek a férjemtől, van egy harmadik osztályos kislányom. Ö már elég önálló és jól tanul. Háztáji gazdaságom nincs, hiszen bérházban lakunk. Antal Zsigmondné: — Ecsegfalván lakunk. Én minden reggel négykor kelek, mert ha délelőttös vagyok, a buszom 4.50-kor indul Kisújszállásra. Negyed hatra már itt is vagyunk. Műszakkezdésig az öltözőben töltjük az időt Ha délutános vagyok, a buszérkezéstől a munkakezdésig bevásárolok. Hol tartom, amit veszek? Itt mellettem a szatyorban. Olyankor éjfél körül érek haza, ha nem késik a busz. De a múltkor is háromnegyed egyre értem haza. Háztáji? Van bizony: 12 süldő, egy anyakoca. A férjem tehenész az állami gazdaság- hant így azután a háztáji állatok ellátása legtöbbször rám vár. Muszáj ezt vállalni. Három éve építettünk. bútort is vettünk, csak az OTP- részletünk kétezer forint havonta. Szórakozás? Kinek van kedve ennyi munka után ahhoz ? Czepán Sándorné: — Hat gverekünk van. a legidősebb húszéves, a legkisebb hat. Én is négykor kelek minden nap. Mire elindítom iskolába a kicsiket. ellátom a nyolc hízót, bizony időbe telik. Aztán ott van a kert is. Ha délelőttös vagyok, akkor a férjemnek. meg a nagyobb gyerekeknek kell segíteni. De a férjem gépkocsivezető, sokat jár vidékre. Este rendszerint éifé! körül kerülök ágyba. Miért dolgozunk ennyit? Mert rendesen akarjuk szárnyukra bocsátani a gyerekeket. A húszéves fiamnak már hozzáfogtunk volna a házépítéshez, de mivel még nem volt katona, azt mondják nem kaphat építési engedélyt. Antal Zsigmondné: — Mire leülök a gép mellé olyan fáradt vagyok, hogy hiába iszom meg egy műszak alatt három négy kávét, nem használ. Napi 16 órán át Bejáró nők Szolnokon. Márkus Istvánná: — Besenyszögről járok be. Amikor délután hazamegyek; a busz mindig nagyon zsúfolt- Félórám jut arra, hogy a tejet, a kenyeret megvegyem, mert azt minden nap Szolnokról viszem haza, minden mást Besenyszögön vásárolunk meg. Nem mondom az sem jó, hogy reggel a busz 4.35-kor indul tőlünk, aztán 5 órától húsz percig a vasútállomáson ácsorgunk, amíg a gyár felé közlekedő busz elindul. Polónyi Béláné: — Tőlünk Rékasról 5 órakor indul a busz, negyedóra alatt itt vagyunk, aztán malmozhatunk, amíg a munka kezdődik. Cser Károlyné: — Én Tószegről 5.40-kor vagyok az állomáson, de ha kimarad a gyári járat, akkor elkésem a munkából, olyankor nagyon ideges vagyok, pedig a babának nem tesz jót, — néz gömbölyödő pocakjára. Tény, hogy az utazás sok időt elrabol a bejáró nőktől Szolnokon is. Kisújszálláson is. És főként elég sok a meddő idő, amikor csak várakozással telnek a percek, a félórák. Mert pedig akárhogyan is nézzük, egy dolgozó nőnek minden drága, amit tétlenül kell eltöltenie. Galambos Józsefné a Május 1. Ruhagyár személyzeti előadója mondja: — Minden félévben egyeztetünk a Volánnal, kérjük, próbáljanak segíteni, hogy ne kelljen annyit várakozniuk a nőknek, de sajnos azt mondják nincs elég autóbuszuk. És ne gondolja, hogy a helyben lakóknak nincs ilyen gondjuk. Ha valaki a gyárban dolgozik és a szomszédos Széchenyi lakótelepen lakik, annak is először autóbusszal be kell menni a városba. ott átszállni egy másik buszra, ami kijön a gyárba. mert a Széchenyi lakótelepről a városba tartó, vagy kifelé jövő busz itt a gyárnál nem áll meg. Azt mondják: ez nem fér bele a menetidőbe. (A Volán ígéri: megnézik mit tehetnek ez ügyben. (!?) Délén te viszont csak kisméretű autóbuszt küldenek az üzemhez, olyankor aztán egy szardíniásdo- boz is kényelmesebb olyan sokan szoronganak az autóbuszban.) Nos úgv tűnik, hogy a vidékről bejárók kényelmesebben utaznak, mint a helyben lakók, ám az életük sokkal nehezebb. Akárhogyan számolom egv bejáró nő — különösen Kisújszálláson — 16—18 órát is dolgozik naponta. Lehetne könnyíteni rajtuk? Varga Viktória KÖVETKEZIK: Hét vcgcn találkoznak flz iparági, ágazati szakszervezetekkel együttműködve Napirenden a szakmaközi szervezetek újjáalakítása A szakszervezeti szakmaközi bizottságok — 1973 óta szakmaközi szervezetek — tevékenységének gazdag hagyományai vannak. A SZOT elnöksége legutóbb 1975- ben határozta meg fő feladataikat. Akkor elsősorban az iparági, ágazati alapszervezetekhez nem tartozó úgynevezett „szórványtagság” — nyugdíjasok, szövetkezeti dolgozók, kisiparosok — képviseletét, érdekvédelmét látták el a szakmaközi szervezetek, emellett részt vettek a terület- és település- fejlesztési munkában is. Szolnok megye 19 szakmaközi szervezete az elmúlt időszakban jól látta el feladatát Különösen eredményes munkát végeztek — a többi között — a jászberényi, a túrkevei, a törökszentmiklósi, a kisújszállási, a kunhegyes i szakmaközi szervezetek. A szakszervezeti munka fejlődése, az állami, társadalmi és szakszervezeti szervek közötti munkamegosztás megváltozása azonban szükségessé teszi a szakmaközi szervezetek munkájának továbbfejlesztését. A termelőszövetkezeti alapszervezetek létrejötte, a nyugdíjasok szakszervezeti hovatartozásának rendezése után lényegében megszűnt a szakszervezetek „szórványtagsága”, így érdekképviseletükkel a szakmaközi szervezeteknek tulajdonképpen nem kell foglalkozniuk. Ugyanakkor egyre növekszik szerepük a területpolitikai feladatok megoldásában, ezzel kiterjesztve a szakszervezeti munkát a munkahelyen kívüli területekre. A településeken megnőtt a helyi tanácsok önkormányzati szerepe, egyre önállóbb város- és községfejlesztési politikát folytatnak, amihez igénylik a szakszervezetek segítségét. A helyi pártszervezetek, a szervezett dolgozók közös igénye, hogy a szakszervezeti mozgalom az országos, a megyei, a fővárosi részvétel mellett szervezetten — a városokban, a főváros kerületeiben, a nagyközségekben és a községekben megalakuló szakmaközi szervezeteken keresztül is — biztosítsa a dolgozók érdekképviseletét, így a szakmaközi szervezetek főleg a területpolitikai kérdésekkel foglalkoznak majd, hiszen a dolgozók élet- és munkakörülményeit meghatározó feltételek közé olyan munkahelyen kívüli tényezők is szorosan hozzátartoznak, mint a lakóhelyen a kereskedelem, a szolgáltatás, az egészségügy, a környezetvédelem, stb. helyzete, színvonala. Emellett továbbra is jelentős szerepe van a szak- szervezeti mozgalomnak a nyugdíjasok, a gyermekgondozási segélyen levő kismamák, a bejáró dolgozók szervezeti életének biztosításában, helyi érdekképviseletük erősítésében. Ezeket a tennivalókat csakis a szakmaközi szervezetek képesek ellátni a szak- szervezeti munka társadalmasításával, szakmaközi ösz- szefogással, mintegy az iparági, ágazati szakszervezetek lakóhelyi — városi, községi — „szövetségeként”. Természetesen továbbra sem lesz feladatuk az üzemi, a munkahelyi szakszervezeti munka, az ottani alapszervezetek irányítása. A szakmaközi szervezetek újjáalakításával kapcsolatos feladatokról májusi ülésén dönt a Szakszervezetek megyei Tanácsa elnöksége, az újjáalakított szervezetek létrehozására, megerősítésére 1981. III. negyedévében kerül sor. — E — Mától harmadfokú készültség Szolnok—Csongrád között A védekezésben több mint ezerötszázan vesznek részt Áramlik a víz a vezsenyi nyárigáton A Berettyón és a Fehér- Körösön az eddig mért legmagasabb vízszint alatti, a Sebes- és Fekete-Körösön a- fölötti árhullámok vonultak le. A Hármas-Körösön levonuló árhullám miatt március 13-án lezárták, 22-én újra kinyitották a Hortobágy-Be- rettyó Mezőtúr közelében lévő árvízkapuját, és ott jelenleg figyelőszolgálatot tartanak — hallottuk az ár- és belvízvédelmi területi bizottság tegnapi ülésén. A Tiszán Tiszafüred és Szolnok között március 22 óta harmadfokú védelmi készültség van érvényben, mától pedig Szolnok és Csongrád között is harmadfokúra emelik a készültségi fokot. A tegnap mért adatok szerint a Tisza vízszintje Kiskörénél 832, Szolnoknál 823 centiméter volt. A megye- székhelynél péntekre várják a tetőzést 870 centiméterrel. A védekezésben ezeröt- százhúszan vesznek részt, munkájukat nyolcvanhat gépjármű, tizenhat vízi jármű és harmincnyolc erő- és munkagép segíti. Fa'kadóvizet 106 ezer 622, szivárgóvizet pedig 4 ezer 200 méter hosszon észleltek. A fakadóvízzel borított terület 574 hektár. A védvonalak megerősítéséhez eddig ötezer köbméter földet és kétezernégyszáz homokzsákot használtak fel. A megye területén 9 ezer 600 hektár nyárigát véd, melyek közül a szanda-mirhóin, a nagyrévin. a tiszasüly-kő- telkin. a tószegin. a vezse- nyin és a tiszajenőin megkezdődött a víz beáramlása, és a védett területek feltöltődé- se hamarosan befejeződik. Különös figyelmet fordítanak a milléri zsilip medencéjének vízszinten tartására, amelynek úgynevezett tilitó- ját lefóliázták. Ugyancsak fóliaborítást kapott a Tisza- süly belterületén tavaly épült új töltés is.' A belvízzel leginkább veszélyeztetett területeken, a jászkiséri, tiszaroffi, kunhe- gyesi, karcagi és kisújszállási védelmi szakaszokon március 20-án első fokú készültséget rendeltek el. A megyében víz alá került 9 ezer 600 hektár, amelyből 2 ezer 500 hektár vetési terület Az ár- és belvízvédelmi területi bizottság tegnapi ülésén hozott állásfoglalás szerint továbbra is szükség van a védekezésben részt vevő szervek összehangolt munkájára, a tanácsi ügyeletekre. a KÖJÁL által végzett ivóvízminőség-ellenőrzésekre. a védekezés befejezése után pedig a belvíz okozta épületkárok napokon belüli felmérésére. B. J. Fotó: TKL Nőfórum Martfűn Tanácskozás a KISZ gazdasági munkájáról Martfűn a nagyközség és a Tisza Cipőgvár pártbizottságának kezdeményezésére tegnap délután nőfórumot rendeztek. amelyen részt vett Herczeg Éva. az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa. Kerczeg Éva válaszolt a ci- pögváriak egyenjogúsággal, szakképzettséggel kapcsolatos kérdéseire. A megyei KlSZ-bizotfsá- gok gazdasági vezetői és könyvelői részére kétnapos országos értekezletet rendezett hétfőn és kedden Szolnokon a KISZ megyei bizottsága székházában a KISZ Központi Bizottsága gazdasági osztálya. A megyei KlSZ-bizottságok illetékes munkatársai értékelték az 1980-as év költségvetésének teljesítését, megvitatták az új 'gazdasági szabályozók bevezetésének tapasztalatait, megismerkedtek a küldöttgyűlések előkészítésének gazdasági feladataival. és a pénzügyi ellenőrző bizottságok küldöttgyűlési beszámolóinak szabályaival. Az előadásokat konzultációk, tapasztalatcserék követték.
