Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-13 / 37. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. FEBRUÁR 13 Jaruzelski beszéde a szejm ülésén AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA — V. Tovább a béke Wojciech Jaruzelski had­seregtábornok, a Lengyel Népköztársaság új minisz­terelnöke csütörtökön a par­lamentben értékelte az or­szág jelenlegi helyzetét, és tömören összefoglalta az általa vezetett kormány alapvető szándékait. Kifejtette, hogy a sztrájk- bizottságokkal kötött nyár­végi megállapodások óta nagymértékben megélén­kült a társadalom élete, re­ménykeltő változások tör­téntek. Mindazonáltal a várt és elvárt stabilizáció nem következett be, „nehezen tör magának utat a problémák tárgyalásos párbeszéd út­ján való rendezése”. „Mind a kormány, mind a szakszervezetek csak most tanulják annak a művésze­tét, miként kell tárgyalni, a partner igazát megérteni” — mondotta. Az elmúlt időszak jellem­zéséül a kormányfő az aláb­biakat hangoztatta: „A szo­cializmussal szembeni ellen­séges erők a társadalmi ren­det és a szövetségi kapcso­latokat támadják. Az .állam­ra súlyos veszély leselkedik. Gazdasági káosz és testvér­háború fenyeget. Az ilyen szavakat nem könnyen mondja ki az ember — de tudatában vagyunk e sza­vak súlyának, és annak, mi­lyen keserűen hangzanak”. „Most három munkás hó­napot kérek, kilencven nyu­galmas napot. Ezt az időt arra fogjuk felhasználni, hogy rendezzük gazdaságunk legelemibb ügyeit... (Ebben a három hónapban) együtte­sen megvizsgáljuk és idő- szerűsítjük a megkötött társadalmi szerződéseket, ki­jelöljük a vállalt köteles­ségek teljesítésének a reális lehetőségekhez igazodó sor­rendjét és ütemtervét”. Jaruzelski közölte, hogy a szakszervezetekkel folyta­tandó együttműködés haté­konyságának és rendszeres­ségének emelése végett a kormány egy miniszterelnök­helyettes vezetésével állami bizottságot hív létre. A kormányfő a továbbiak­ban tízpontos tervet ter­jesztett elő. Ez olyan alap­vető problémákkal foglalko­zik, mint a lakosság elemi fogyasztási cikkekkel, így élelmiszerekkel való ellátá­sa, a kiskereskedelmi árak ellenőrzésének fokozása, az egészségügy) ellátás legége­tőbb problémáinak megoldá­sa, a lakásépítési terv telje­sítéséhez szükséges feltéte­lek megteremtése. A terv szerint a kormány nagy figyelmet fordít a bérek és jövedelmek alakításában a szocialista törvényesség alapelveinek betartására, a mezőgazdaságban mutatkozó negatív tendenciák fékezésé­re. „A népi Lengyelország Külpolitikája változatlan. A lengyel nép életbevágó ér­Wojciech Jaruzelski hadse- regtábornok a lengyel szejm ülésén beterjeszti kormánya programját dekeit a szocialista közös­séghez való tartozás garan­tálja, s a kormány nemcsak óvni, hanem fejleszteni is kívánja a mindenoldalú együttműködést a Szovjet­unióval és a többi szocialis­ta országgal’! „Lengyelor­szág a Varsói Szerződés po­litikai és védelmi szövetsé­gi rendszerének továbbra is megbízható tagja marad” — jelentette ki a miniszterel­nök. Beszédének befejező ré­szében személyi változ­tatásokat terjesztett a szejm élé, két minisz­terelnök-helyettesi és öt miniszteri poszton. A kormány nevében indítvá­nyozta, hogy Andrzej Je- dynak eddigi nehézipari és mezőgazdasági gépipari mi­nisztert, valamint Mieczys- law Rakowskit, a LEMP Központi Bizottságának tag­ját, a Polityka című hetilap főszerkesztőjét miniszterel­nök-helyettessé nevezzék ki. A lengyel parlament Jaru­zelski beszéde után vitával folytatta munkáját. A lengyel püspöki kar fő­tanácsa állásfoglalást tett közzé az ország helyzetéről. A dokumentumot aláírta Stefan Wyszynski bíboros Lengyelország prímása és Franciszek Maeharski bíbo­ros is. Az állásfoglalásban a lengyel katolikus egyház ve­zetői mély aggodalmukat fe­jezik ki az ország jelenlegi helyzete miatt, és a belső nyugalomhoz szükséges fel­tételek megteremtését szor­galmazzák. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke és Nyikolaj Tyihonov mi- miszterelnök táviratban fe­jezte ki szívélyes jókívánsá­gait Wojciech Jaruzelskinek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanács elnökévé történő kinevezése alkalmá­ból. Élnem kötelezettek Elhalasztották a záróülést MOSZKVA Csütörtökön Kijevben be­fejeződött az Ukrán Kom­munista Párt kongresszusa. A tanácskozás harmadik nap­ján az ukrán kommunisták küldöttei a népgazdaság új ötéves tervéről hallgatták meg Alekszandr Ljasko, a köztársaság Minisztertaná­csa elnökének beszámolóját. A kijevi tanácskozással véget ért a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXVI. kong­resszusának előkészítése a párttagság soraiban. BONN Csütörtökön Bonnban be­fejeződtek a nyugatnémet— jugoszláv kormányfői tár­gyalások. Veszelin Gyurano- vics és Helmut Schmidt egyetértett abban, hogy az európai államok legfontosabb feladata a béke biztosítása, a helsinki ajánlások érvé­nyesítése. Az érintetteknek mindent meg kell tenni a madridi találkozó sikeréért. MADRID Felszólalók hiányában — amint az a találkozó minden új szakaszának kezdetén volt — csak néhány percig tartott csütörtökön, a munka első napján a szerkesztőcsopor­tok ülése az európai bizton­ság és együttműködés kérdé­seivel foglalkozó madridi ta­lálkozón. Az üléseken kívül azonban élénk tanácskozá­sok folynak a küldöttségek között. SAN SALVADOR A washingtoni külügymi­nisztérium szerdán hatályta­lanította az egyébként zavar­talanul áramló salvadori se­gélynyújtás folyósításának utolsó, formális feltételét. A salvadori hatóságok szerdán szabadon engedték a San Salvador-i egyetem vezetőségének 13 tagját, de hetet változatlanul őrizet­ben tartanak. A múlt év jú­niusában bezárt egyetem ve­zetőségének tagjait kedden tartóztatták le azzal a vád­dal, hogy megsértették a rendkívüli állapottal együtt érvényben levő gyülekezési tilalmat és felforgató terve­ket szőttek a junta ellen. GENF A leszerelési bizottság csütörtöki plenáris ülésén felszólalt dr. Kőmíves Imre, hazánk genfi állandó ENSZ- képviselője. Rámutatott ar­ra. hogy a jelenlegi nemzet­közi helyzet egyenes követ­kezménye annak az impe­rialista politikának, amely figyelmen kívül hagyja az egyensúly és paritás elvét, katonai erőfölényre törek­szik- Elítélte a NATO fegy­verkezési terveit, amelyek keretében új amerikai raké­ták telepítését tervezik Nyu- gat-Európában. Afganisztán hajlandó szomszédaival ENSZ-megbí- zott jelenlétében, előzetes feltételek nélkül tárgyalá­sokat folytatni. Az ENSZ- megbízott kijelölése „hasz­nos” volt, de Afganisztán nem tűrheti, hogy valamely államnak, vagy államcso­portnak a párbeszédben va­ló részvételével országa helyzetét nemzetközivé vál­toztassák. Ebben foglalható össze Sah Muhammed Doszt af­gán külügyminiszter csütör­töki nyilatkozata, amely az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezle­tén, majd egy rákövetkező sajtóértekezleten hangzott el Üj-Delhiben. Doszt csü­törtökön kapott szót a kon­ferencia plénumán. Az ere­deti tervek szerint csütörtök lett volna az értekezlet ne­gyedik és egyben utolsó mun­kanapja. A plenáris ülés fel­szólalóinak sorát az esti órákra le is zárták, de a záróülést péntekre kellett halasztani. A záróokmány új változatán dolgozó szerkesz­tő bizottságok — a doku­mentumot India állította ösz- sze — nem tudták időben befejezni feladatukat. Az értekezlet szóvivője, az indiai J. N. Dixit közölte: egyes vitás kérdésekben már egyetértés alakult ki, a szö­vegezés azonban még időt igényel. Elmondotta, hogy konszenzus jött létre azok­ban a szövegrészekben is, amelyek a nemzeti felszaba­dító erők támogatásával és a dél-afrikai fajüldözés elíté­lésével foglalkoznak. Teng Hsziao-ping nyilatkozata Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának alelnöke csü­törtökön francia újságírók előtt kijelentette, hogy Hua Kuo-feng még mindig a Kí­nai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának elnöke. Hua Kuo-fenggel kapcsolat­ban az utóbbi időben sok ta­lálgatás látott napvilágot, de ezeknek nincs különösebb jelentőségük. A vezetést érin­tő személyi változások ter- mészetszerűek bármely or­szágban, vagy pártban, s ebben nincsen semmi külö­nös — mondotta a kínai pártvezető. Az SZKP kongresszusa nem csupán szovjet belügy, — nagy fontosságú nemzet­közi esemény is. Itt jelölik ki a párt, az ország külpo­litikai irányvonalát. Az el­múlt két kongresszus e té­ren különösen jelentős volt: a XXIV. kongresszuson szü­letett meg az a békeprog­ram, amely oly nagy hatást gyakorolt a világ fejlődésé­re, s meghatározta a hetve­nes évek nemzetközi politi­káját. A XXV. kongresszus pedig nemcsak megerősítet­te, hanem ki is bővítette ezt a programot. Megvalósult célok Az elmúlt évtizedet, min­den konfliktus, viszály elle­nére az enyhülés évtizedé­nek nevezik, s ebben szere­pe volt a békeprogram meg­valósulásának. Indokínában megszűnt a nyílt, fegyveres imperialista beavatkozás. 1971-ben, a XXIV. kongresz- szuson még csak feladatként jelölhették meg az európai enyhülés és biztonság prog­ramját — azóta megszüle­tett a helsinki záróokmány, s nagyot léptünk előre az együttműködés, a kapcsola­tok kölcsönös fejlesztése te­rén. Tíz éve még csak általá­nos célkitűzés volt a fegy­verkezési verseny korláto­zása. Azóta viszont aláírták az első SALT-szerződést, s ha a hadászati támadófegy­verek korlátozására vonat­kozó második szovjet—ame­rikai szerződés mindmáig nem is ' lépett érvénybe, azért előírásait Washington kénytelen figyelembe venni. II gondok növekedtek Az enyhülés gondolatának előretörésén az agresszív imperialista) erők koncent­rált támadása sem tud vál­toztatni. Ez történelmi fo­lyamat. Nagy lépésekkel jutott előre a gyarmati rendszer felszámolása, a világ újabb országai lépteik a szocialista fejlődés útjára. A többi között e célokat szabta meg tíz évvel ezelőtt a XXV. kongresszus béke­programja. Megvalósulásá­ban döntő szerepe volt a Szovjetunió, a szocialista or­szágok közös erőfeszítéséi­nek. A Szovjetunió következe­tesen folytatja a békeprog­ramban megjelölt utat. Az elmúlt néhány évben száz­nál több olyan fontos ja­vaslatot terjesztett elő, amely a nemzetközi enyhü­lésre, a fegyverkezési ver­seny korlátozására és meg­szüntetésére, a leszerelésre irányult. Az új kongresszusnak azonban most tekintetbe kellett vennie azt, hogy a nemzetközi helyzet az el­múlt években romlott — mindenekelőtt az Egyesült Államok vezetésének hibá­jából. Ha a hidegháború korszakát nem is lehet egy­szerűen felújítani, a gondok megnövekedtek. A háborús gócok nem mindneütt szűn­tek meg, sőt újabbak kelet­keztek, s újabb térségekben vált veszélyessé a feszült­ség. A konfliktusok rendezéséért A Szovjetunió, amely mindig, minden eszközzel következetesen kiállt a kon­fliktusok békés rendezésé­ért, nyíltan kijelentette, hogy nem engedi meg az erőegyensúly erőszakos meg­változtatását. De kinyilvá-l nította azt is, hogy semmi olyat nem akar tenni; amely más országok érdekeit, biz­tonságát veszélyeztetné. Az SZKP — s ennek a kongresszus nyilván hangot ad — nem engedi meg a bé­keprogram eltemetését. Foly­tatni kívánja az évtizedes eredményes politikát. A pártkongresszus minden bi­zonnyal új ösztönzést ad a békéért, az enyhülésért folyó világméretű harcnak. Kis Csaba (Következik: 6. Negyedmii­liárd ember nevében) Kép 1975-ből: Leonyid Brezsnyev aláírja a helsinki értekez­let záróokmányát Gromiko levele az amerikai külügyminiszterhez A Szovjetunió washingto­ni nagykövetsége szerdán a következő sajtóközleményt • tette közzé. Minthogy az amerikai fél nyilvánosságra hozta Alexander Haignek, az Egyesült Államok külügymi­niszterének Andrej Gromi- kóhoz, a Szovjetunió külügy­miniszteréhez intézett 1981. január 24-i levelét, a Szov­jetunió washingtoni nagykö­vetsége közzétette Andrej Gromiko Alexander Haighez intézett, január 28-i válaszle­velét. Ami az ön levelében érin­tett néhány konkrét kérdést illeti, a következőket szeret­ném közölni: Közvetlenül az incidens után. amelynek során túszul ejtették az Egyesült Álla­mok teheráni nagykövetsé­gének munkatársait, a Szov­jetunió világosan és egyér­telműen állást foglalt az ilyen jellegű cselekmények eilen, valamint a diplomá­ciai sérthetetlenség tisztelet­ben tartásáról szóló bécsi konvenció szigorú betartása, és ennek megfelelően a tú­szok haladéktalan szabadon bocsátása mellett. Ezen ál­láspontunkhoz ragaszkod­tunk ennek a kérdésnek az ENSZ Biztonsági Tanácsá­ban 1979 végén történt meg­vitatásakor és azt követően is- Az Egyesült Államok kor­mánya előtt jól ismert az is, hogy éppen ezen álláspont­ból kiindulva közvetlenül is az iráni vezetőkhöz fordul­tunk. Most pedig Lengyelország­ról. Mindenekelőtt teljes határozottsággal le kell szö­geznem, hogy ennek a szu­verén szocialista országnak a belügyei nem képezhetik vita tárgyát harmadik or­szágok között, és így a Szovjetunió és az Egyesült Államok között sem- A Len­gyelország felé sugárzó pro­vokatív, uszító rádióadá­sok, amelyek önmaguk­ban is nyílt beavatkozást je­lentenek Lengyelország bel- ügyeábe, emellett világosan azt a célt követik, hogv a lengyel lakosság körében barátságtalan érzelmeket szítsanak a Szovjetunió irá­nyában. Ami Lengyelországot ille­ti, a magunk részéről, a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek decemberi moszk­vai találkozóján elfogadott közös nyilatkozat tételeiből indulunk ki, amelyek — fel­tételezhetően — Önök előtt is ismertek. Végezetül szeretném még- egyszer megerősíteni: ké­szek vagyunk a véleménycse­rére a problémák széles kö­rében. Remélem, hogy ké­sőbbiek során véleménycse­rénkben döntő helyet fog­lalnak majd él azok a kér­dések, amelyek megoldásá­tól függ elsősorban egvrészt a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti kap­csolatok, másrészt a nem­zetközi helyzet jövőbeni alakulása­Haderőcsökkentés II 261. Ülés Bécsben J. W. de Vos Van Steen - wijk holland nagykövet el­nökletével csütörtökön meg­tartották Bécsben a közép­európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalás- sorozat 261. ülését. A ta­nácskozáson felszólalt And­re Wieland nagykövet, az NDK küldöttségének veze­tője­Beszédében kitért arra, hogy a bonyolult nemzetkö­zi helyzetre való tekintettel gyorsabb haladásra lenne szükség a bécsi leszerelési fórumon. A szocialista or­szágok 1980. november 13-i javaslatában foglaltak ezt lehetővé teszik. Mint emlékezetes, a Var­sói Szerződés tagországai a nyugati álláspont főbb pont­jai t szem é-iőtt tartva java­solták. hogy azok az orszá­gok, amelyek nem veszne’* részt a csökkentés első sza­kaszában — kollektív ala­pon — fagyasszák be a szö­vetségi rendszereken bélüli csapataik létszámát a csök­kentés két szakasza közötti időszakban. Korábbi nyilatkozataival ellentétben azonban a nyu­gati fél nem hallandó nem­zetközi jogi kötelezettsége­ket magára vállalni e téren- Helyette további csökkenté­si kötelezettségeket és egyéb megkötöttségeket követel a Szovjetunió részéről — mondotta Wieland nagykö­vet. A bécsi haderőcsökkenté­si tárgyalások következő plenáris ülését a jövő héten csütörtökön tartják.

Next

/
Thumbnails
Contents