Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-12 / 36. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. FEBRUÁR 12. Mennyit bír el az ember? Hol az emberi teljesítő- képesség határa? Ezek a kérdések nemcsak az orvosokat, kutatókat, de valamennyiünket foglalkoztatják. Az oxigén az élet eleme. Rudolf Frey mainzi profesz- szor szerint, ha az agy oxigénellátása 3 percig elmarad, 75 százalék a valószí-% nűsége, hogy az újraélesztés káros utóhatás nélkül sikerül. Négy perc után az esély 50, öt perc után már 25 százalékra süllyed. Persze, tekintetbe kell venni az agysejtek állapotát, hiszen idősebb korban a fenti idők rövidülnek. Ennek különösén a víz alatt van jelentősége. Gyakorlott búvárok, például a japán gyöngyhalászok 6—8 percig is képesek oxigénfelvétel nélkül a víz alatt tartózkodni. A hideg vízben a test hosszabb ideig viseli az oxigénhiányt. Különösen a gyermekek. A hegymászóknak is az oxigénhiány a legnagyobb problémájuk. A csökkenő légnyomással ugyanis csökken a vér oxigéntartalma. 3—4 ezer méter magasságban gyengül az izomerő, látási és hallási zavarok lépnek fel. 5 és 7 ezer njéter közt fenyegetővé válik az oxigénhiány. Az alacsony légnyomás következtében a belső gázok kiterjednek, felnyomják a rekeszizmot, és akadályozzák a légzést, feszül a dobhártya, szédülés és hányás lép fel. 7 ezer méter felett az ember rövid idő múltán eszméletét veszti, és bekövetkezik a halál. Vannak persze kivételes esetek. Ismeretes például, hogy Reinhold Messner, a híres hegymászó oxigénkészülék nélkül mászta meg a Himalája 8 ezer méternél magasabb csúcsait. A tudósok ezt Messner hallatlan akaraterejének, de főleg a megfelelő magasságban hónapokon át végzett rendszeres edzésének tudják be, amelyek szervezetét hozzászoktatták a körülményekhez. A magasbatörőkhöz hasonló problémái vannak a mélybe merülőknek. Minden 10 méterrel 1 atmoszférával nő ugyanis a nyomás, amely a testre nehezedik. Gyakorlott sportbúvárok is ritkán merészkednek 15—30 méternél mélyebbre. Légzőkészülék nélkül általában a 30 métert tekintik határnak. Jacques Mayot francia köny- nvűbúvár 1973-bán mélvme- rülési rekordot ért el: Elba szigeténél csupán orrszorító- val egy betontuskóhoz kötötte magáit, amely 85.9 méter mélybe rántotta. Ajul- tan húzták fel. de az újraélesztés sikerült. Kísérletek bizonyítják, hogy 1 atmoszféra túlnyomás 15 óráig ártalmatlan, 25 óra után károsodás léphet fel a tüdőben. 2.5 atmoszféra túlnyomást általában 20—30 percig visel el a szervezet. 3.5 atmoszféránál negyed óra után mell- fájdalmak lépnek fel. és komoly veszélyt jelent a tüdőre. Az. álmatlanságot 48 óráig bírja az ember. Ezt követően zavaros lesz az agyműködés is. és hallucinációk lépnek fel. Az amerikai Peter Tripp kísérletképpen 200 órán át maradt ébren. A hallucirrációkat 1001 árával követően delíriumba esett, rémképeket: látott. 150 óra utón teliesen elvesztette az vmlékezőképességét. és a kísérlet befejezése utáni páni izgalmi állapot vett erőt rajta. Érdekes, hogy a hasonló kísérletekben részt vevő személyek 10—12 órai alvás után teljesen regenerálódnak. A sötétségre ugyanúgy reagálnak az idegek, mint az. álmatlanságra. A kísérleti személyek néhány óra után sírógörcsöt kapnak. 48 óra sötétkamra utón ugyanolyan .jelenségek lépnek fel, mint az álmatlanságnál. A meleget viszonylag köny- nyen elviseli az ember, mert a szervezet önmagát szabályozza. Egy liter izzadság 2400 kilojoule-t von el a testből. Ez azonban nemcsak súlyveszteséggel, hanem a kiszáradás veszélyével is jár. Két százalék súlycsökkenésnél erős^"szomjúság lép fel, 4 százaléknál kiszárad a száj, 8 százaléknál pedig nyálöm- lés következik be. Tízszázalékos súlycsökkenés már életveszélyes — ilyenkor vénán vagy gyomorcsövön keresztül azonnal folyadékot kell juttatni a szervezetbe. A 45 fokon felüli tartósabb láz rendszerint halálos. A testhőmérséklet legalsó értéke 22 fok. Orvosi tapasztalatok szerint ennél alacsonyabb hőmérsékletet a szervezet nem élhet túl. Volt ugyan már eset, amikor is — 1951 telén — egy chicagói parkban fiatal, eszméletlen lányt találtak. Hőmérséklete 17,8 fok volt. Szíve csupán 12-t vert percenként. Bár fagyott lábait és ujjait amputálni kellett, felgyógyult. 1974-ben, 44 éves korában halt meg — tüdőgyulladásban. Az ember tovább bírja az éhezést, mint a szomjazást. A folyadékhiány 3—4 nap utón keringési zavarokra vezet, később hallucinációk, apátia és görcsök lépnek fel, majd bekövetkezik a szomjVizsgálat közben. A légzést és a szívműködést mérik forró kemencéknél dolgozó kohászok, a tárnák mélyén a bányászok 2—2 és fél litert is kiizzadnak óránként. Az izzadsággal azonban nemcsak folyadék, de sóveszteség is fellép. Ezért kell a védőitallal az elveszített sót is pótolni. A nehéz testi munka nemcsak izzadsággal jár, de sokszor a test hőmérséklete 40,8 fokig is emelkedhet. Ezt a szervezet károsodás nélkül elviseli. 42—44,5 foknál agy- és szívzavarok léphetnek fel halál. Két sportrepülő 1963- ban gépével az északnyugatkanadai jégmezőkre zuhant. Negyvenkét napi éhezés után mentették meg őket. Ezalatt csupán olvasztott hóval táplálkoztak, és életben maradtak. Testsúlyukból ezalatt mintegy 20 kg-ot veszítettek. íme, az ember sok mindent elbír. A tudomány pedig hozzásegít, hogy megismerjük teljesítőképességünk határait, és élni tudjunk velük. Okosan. Gáti István Fürdőkúra és torna Hosszú időn át az volt az elmélet és a gyakorlat, hogy a szívbetegek gyógyulásához teljes nyugalomra és pihenésre volt szükség. Ü.jabban azonban egyre általánosabb az a vélemény, hogy a gyógyszeres kezelésen kívül éppen a mozgás az egyik legfontosabb gyógyító tényező. A szívbetegek hosszas fektetését a korai felkelés, a torna, a fürdő, a masszázs és az úszás váltja fel. A tapasztalatok szerint mindez nemcsak azért jó a betegeknek. mert így hamarabb elérik teljesítőképességük maximumát, hanem azért is, mert ezáltal nem a betegségük, hanem a teljesítményük köti le a figyelmüket. A fürdőkúra előnye abban mutatkozik meg. hogy a vízben levő oldott és szabad széndioxid a bőrön ót bejut a szervezetbe, és ott a szívműködést és a keringést kedvezően befolyásolja. Hatására a szervezetben különféle aktív anyagok szabadulnak fel, amelyek az artériák tágításával növelik a rajtuk átáramló, oxigénben gazdag vér mennyiségét. Természetesen a kedvező hatások ellenére a fürdő terhelés a szívbetegek számára, azért csak az orvos által előírt módon vehető igénybe. A fürdőkúrát gyógytorna és úszás egészíti ki. Ezek az izmok mozgatása révén javítják a légzést és a keringést, s fokozzák a szívizom munkaképességét. A mozgás- terápia azonban nagy körültekintést igényel: csak az egyéni elbírálás és a fokozatosság elvének megtartásával alkalmazható. A betegek teljesítőképességét terheléses vizsgálatokkal határozzák meg. Ilyenkor a beteget különféle nagyságú és különböző ideig tar- • tó megterhelésnek teszik ki. és közben figyelemmel kísérik az érverés, a vérnyomás, a légzés és az EEG változását. nológiával, görög nyelvvel, növénytannal, majd általában természettudományokkal foglalkozott .Göttingenben írta első művét a rajnai bazaltkőzetekről. Freibergben írta első növénytani értekezését. 1792-ben a frank hercegségek fő bányamestere volt. 1793-ban beutazta Felső-Bajorországot, Salzburgot, majd Galíciát, ahol a sóbányászatot tanulmányozta. Később Velencében, Lombardiában és Svájcban járt. Comóban Voltával, Paviában Scarpával ismerkedett meg. 1799-ben kötött ki Amerikában, s Venezuelán keresztül az Orinoco folyamhoz utazott. 1802-ben Bonpland botanikussal meg- mászta a Csimborasszót; 5810 méter magasságig hatoltak fel, majd Limában csillagászati megfigyelést végeztek. Amerikai expedíciójának tudományos eredményeit latin és francia nyelven Párizsban publikálta 1807-ben. Hosszú tudományos munkássága után 1859-ben Berlinben halt meg. Az altatás diadala a Humboldt Egyetemen Az NDK fővárosa Humboldt Egyetemének Élettani Intézetében a kutatók különféle terhelés alatt mérik a szívműködést, valamint a szív és érrendszer alkalmazkodóképességét bizonyos erőkifejtések során. A paramétereket — mint képünkön látható — elektronikus adatfeldolgozás segítségével értékelik. Ezek a vizsgálatok segítséget nyújtanak az orvosoknak a hipertónia és vérkeringési zavarok korai felismerésénél is. Az egyetemet Alexander Humboldtról, a neves német természettudósról nevezték el. Humboldt (1769—1859) főiskolai tanulmányait az Odera melletti Frankfurtban Berlinben és Göttingenben végezte. Techmegakadályozzuk azt, hogy az ingerület végighaladhasson a természetes idegpályán. Narkotizáló anyagnak leginkább az a vegyület alkalmas, amelynek az illata nem kellemetlen, amely a szöveteket nem izgatja, nem károsítja, gyors felébredést biztosít, rövid idő alatt kiürül a szervezetből, és amelynek nincs utóhatása. Ezeknek a követelményeknek legjobban az a nitrogénoxidul felel meg, amelynek fájdalom- csillapító és altató hatását már csaknem 150 éve ismerjük, de az igazi jelentőségét az orvostudományban csak az utóbbi 2—3 évtizedben használják ki. A gyógyító narkózishoz természetesen megfelelő _ altatógépek, kellően kialakított kórházi szobák kellenek, és ami még fontosabb, kiváló képességű orvosi együttesekre van szükség. A műtétet végző orvosi csoportban egyenrangú szerep jut az altatást vezető orvosra és az operáló sebészre — és természetesen az utógondozást ellátó orvosra. A modern altatás lehetővé teszi, hogy az altatás mélysége a műtét előrehaladásának megfelelően változtatható, szükség esetén a beteggel a műtét egyes fázisaiban kapcsolatot is lehet tartani. Élettani vizsgálatok Sokat olvashatunk — szinte már közhelyként is hat — a sebészet diadaláról. Tény, hogy az elmúlt félévszázadban hallatlan fejlődést futott be a sebészet, elég ha a szervátültetésekre, a bonyolult szív- és agyműtétekre gondolunk. Mindennek azonban elengedhetetlen feltétele volt az altatás módszerének a szinte tökéletes kidolgozása, a műtét alatti teljes fájdalommentesség elérése. Az altatás elméleti alapját az élettan szolgáltatta: felderítették a fájdalomérzés keletkezésének a mechanizmusát. Lényege, hogy fájdalmat akkor érzünk, ha valamely fájdalmat keltő inger a megfelelő idegvégződé- sekre hatva ingerületet kelt, és ez az ideghálózaton keresztül eljut az agykéreghez. Ebből is következik, hogy a fájdalom úgy szüntethető meg, hogy a fájdalomingerületnek az útját valahol megszakítjuk, azaz Kezdődik a tornagyakorlat egy utógondozóban IA tudomány világa Hűség és hideg, éhség és szomjúság Mit bír el az ember?
