Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-28 / 50. szám
I FOLYTATÓDOTT AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról.) ka minőségi, mint mennyiségi oldala állt előtérben. A párt által támasztott követelmények lényege most az, hogy maximálisan kihasználva a szocialista gazdasági rendszer előnyeit, az óriási gazdasági lehetőségeket és tartalékokat, áttérjünk az intenzív termelésnek, a hatékonyság növelésének és a munka minősége javításának útjára. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdasági építésben elért sikerekre támaszkodva biztosítsuk a népgazdaság további fejlődését a XI. ötéves terv időszakában és az azt követő években, és sikeresen oldjuk meg azokat a feladatokat, amelyeket a kongresszus jelöl meg”. Az előadó ezután áttért beszédének „az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő feladatai a XI. ötéves tervidőszakban” című tészére. Intézkedések a népjólét emelésére Bevezetőben hangoztatta: „A párt a XI. ötéves tervidőszak fő feladataként tűzi ki a szovjet emberek jóléte további növelésének biztosítását. a népgazdaság stabil, dinamikus fejlesztésének, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának, a gazdaság intenzív fejlődési útra történő átállításának az ország termelési potenciálja ésszerűbb felhasználásának, az összes erőforrásokkal való messzemenő takarékosságnak és a munka minősége javításának alapján”. A továbbiakban áttért a részletes tervfeladatokra. „Az új ötéves tervidőszakra a gazdaság fejlesztésének egyenletes, stabil ütemét irányozzuk elő. Ez biz7 tosítja. hogy a nemzeti jövedelem fogyasztásra és felhalmozásra fordítandó része 18—20 százalékkal, vagyis 79—88 milliárd rubellel növekedjék a X. ötéves terviben elért 75-milliárd rubellel szemben”. „A XI. ötéves tervben a párt széles körű intézkedéseket irányoz elő a népjólét következetes emelésére, az egyén minden oldalú fejlődéséhez, a nagy termelékenységű munkához, a szovjet emberek egészségvédelméhez és üdültetésének javításához, a közoktatás, a tudomány és a kultúra fejlesztéséhez szükséges kedvezőbb feltételek megteremtésére, mindarra, ami szocialista életmódunkat alkotja. Emelni kívánjuk a fogyasztási alap részarányát a nemzeti jövedelemben. Az egy főre jutó reáljövedelem 16—18 százalékkal növekszik. A dolgozók életszínvonalának emelésére irányuló intézkedések közül különösen nagy jelentőségű, hogy teljesebben fogjuk kielégíteni a lakosság különféle árucikkek és szolgáltatások iránti fizetőképes keresletét. Az állami és szövetkezeti kereskedelem áruforgalma 22—25 százalékkal nő. . Kidolgozás alatt áll és megvalósításra kerül az élelmdszerprogram, valamint a közszükségleti cikkek gyártása fejlesztésének programja. Ez lehetővé teszi, hogy javítsuk az ellátást húsból, tejből, gyümölcsből és más élelmiszerekből. Bővítjük, illetve felújítjuk a közszükségleti cikkek választékát, javítjuk minőségüket, többet bocsájtunk a fogyasztók rendelkezésére az új, divatos, valamint az olcsó és jó minőségű árucikkekből.” „Tovább nőnek a lakosság pénzjövedelmei is. A munkások és az alkalmazottak havi átlagbére 13—16 százalékkal növekszik”. „A kolhoztagok munkájának díjazása 20—22 százalékkal emelkedik. A háztáji gazdaságokból származó jövedelmek figyelembe vételével a kolhoztagok keresete szorosan megközelíti majd a munkásokét és az alkalmazottakét. Nagy gyakorlati jelentősége van minden szovjet család szempontjából azoknak a széles körű intézkedéseknek, amelyeket államunk, mint ismeretes, a társadalmi fogyasztási alapok fel- használásával valósít meg. 1985-ben ezek az alapok elérik a 138 milliárd rubelt, ami egy négytagú családra számítva átlag 2000 rubelt tesz ki”. „Űj, széles körű intézkedésrendszert dolgoztunk ki az anyák és a serdülő nemzedék életkörülményeinek javítása érdekében. Az 1981 —1983-as években részlegesen fizetett gyermekgondozási szabadságot akarunk bevezetni az anyák számára a gyermek egyéves korának eléréséig. A továbbiakban ezt a szabadságot a gyermek másfél éves koráig hosszabbítjuk meg. Az ötéves tervidőszakban az állam pótlólag csaknem 6 milliárd rubelt fordít a lakosság szociális ellátására. Az előzetes számítások tanúsága szerint a gyermekes családoknak nyújtott állami segély növelése és a nyugdíjak emelése eredményeként mintegy 50 millió szovjet állampolgár jövedelme fog növekedni. A XI. ötéves tervidőszakban, csakúgy, mint az előző években, nagy arányokban folytatjuk a lakásépítést. öt év alatt 530—540 millió négyzetméter lakóterületet akarunk építeni. Elsősorban a gazdaságilag újonnan hasznosított körzetekben és a falvakban kell sok új lakóházat építeni.” A termelés hatékonyságának növelése „A népjólét emelésének nagy és sokoldalú programját csakis az anyagi termelés fejlesztése, hatékonyságának növelése alapján tudjuk megvalósítani. A termelés hatékonyságának messzemenő fokozása a jelenlegi gazdasági fejlődés elvi alapja, a kommunizmus építése mai szakaszának legfontosabb gazdaságpolitikai feladata. Történelmi méreteinél, jelentőségénél és következményeinél fogva a szovjet népgazdaság átállítása az intenzív fejlődésre joggal állítható egy sorba az olyan mélyreható átalakítással, mint az ország arculatát gyökeresen megváltoztató szocialista iparosítás”. „A nyolcvanas években be kell fejeznünk a gazdálkodás intenzív útjára történő áttérést, meg kell valósítanunk a szocialista termelés hatékonyságának további növelését célzó intézkedéseket. A tizenegyedik ötéves terv új. nagy lépést jelenthet és kell is hogy jelentsen, ebben a folyamatban”. „A gazdasági növekedés fő tényezője a munka termelékenységének fokozása. A XI. ötéves tervidőszakban biztosítani kell a társadalmi munka termelékenységének 17—20 százalékos növekedését. Ebből kell, hogy származzon a nemzeti jövedelem gyarapodásának legalább 85—90 százaléka. Előirányozzuk a termelékenység növekedési ütemének a X. ötéves tervhez képest jelentős fokozását az iparban, az építőiparban, a vasúti közlekedésben és a mezőgazdaságban”. „Erélyesen harcolnunk kell a beruházások szétfor- gácsolódása ellen, hogy a beruházásokat az ipari és mezőgazdasági termelés legfontosabb területeire. az üzembe helyezés előtt álló építkezésekre összpontosítsuk. s lerövidítsük az új objektumok építésének időtartamát. A működő vállalatok rekonstrukciójára fordított összegek átlagosan háromszor olyan gyorsan, megtérülnek, mint az új építkezésekkel létesített hasonló termelési kapacitások. A feladat az, hogy több eszközt fordítsunk a rekonstrukciókra, s növeljük részarányukat a beruházások volumenében.” ' „A hatékony gazdaság — a termékek kiváló minőségét, valamint fogyasztási és műszaki-gazdasági karakterisztikáinak javítását is jelenti. Az utóbbi évek során ebben a vonatkozásban némi haladás mutatkozott, ez azonban nem elégíthet ki bennünket. Javítani kell az összes iparú és mezőgazdasági termékek minőségét, szüntelenül fel kell újítani és bővíteni választékukat a műszaki-tudományos haladás mai szükségleteinek és a lakosság növekvő igényeinek megfelelően”. „A modern termelés fejlesztésében még inkább megnövekszik a tudomány szerepe. A fő irányok tervezete nyai bevezetési idejének jelentős lerövidítését, az alap- és alkalmazott kutatások, valamint a termelés közötti kapcsolat elmélyítését”. „Ki kell szélesíteni a komplex célprogramok kimunkálását és realizálását”. Az anyagi termelés ágazatai fejlesztésének kulcskérdéseire áttérve Tyihonov kifejtette : „A tizenegyedik ötéves terv elvi sajátossága, hogy az ipar „B” csoportjához tartozó ágazatok termelése gyorsabb ütemben fejlődik, mint az „A” csoporthoz tartozó ágazatoké”. Az ipar béziságazatai legfontosabb termékfajtáifeladatul tűzi ki a tudomának a tizenegyedik ötéves nyos kutatások hatékonysátervidőszakra előirányzott gának fokozását, a tudótermelés-növelését az alábbi mány és a technika vívmáadatok jellemzik: Mérték1980 1985 Növekedés egység % Villamos energia milliárd kWó Kőolaj 1295 1550—1600 20—24 (beleértve a földgázkondenzátot) millió tonna 603 620—645 3—7 Földgáz milliárd köbméter 435 600—640 38—47 Szén millió tonna Hengerelt vasáru (kész) 716,4 770—800 7—12 millió tonna 103 117—120 14—17 Gépgyártási termékek milliárd rubel 179 250 Legalább 1,4-szeres növekedés Műtrágyafélék: feltételes egységben millió tonna 104 150—155 44—49 100 százalékos tápanyagokra átszámítva millió tonna 24,8 36—37 45—49 Szintetikus gyanták és műanyagok millió tonna 3,64, 6—6,25 65—72 Műrostok és műszálak ezer tonna 1176 1600 36 Cement (a gazdaságközi szervezetek termelése nélkül) millió tonna 124 140—142 13—15 Energetikai program „A tizenegyedik ötéves terv az első szakasz lesz a Szovjetunió energetikai programjának a megvalósításában, amelyet most dolgoznak ki Leonyid lljics Brezs- nyev kezdeményezésére Ebben elsődleges fontosságra tesz szert a gázipar kiemelt fejlesztése, mindenekelőtt Nyugat-Szibériában, ahol biztos nyersanyagbázisa van. Az új ötéves tervben éppen Nyugat-Szibériában irányozzuk elő a földgázkitermelés egész növekedésének elérését. A villamosenergia-termelés főképpen a nukleáris üzemanyag, a vízenergia és az ország keleti szénkészletei révén fog növekedni. 1981— 1985 folyamán az atom- és a vízerőművek biztosítják majd a villamosenergiatermelés növekedésének több mint 70 százalékát, az európai országrészben pedig csaknem 100 százalékút. Nagy hőerőművek építését tervezzük annak az olcsó szénnek a bázisán, amelyet a kanszki-acsinszki és az ekibasztuzi medencében külszíni fejtéssel bányásznak ki”. „Az új ötéves tervidőszakban folytatódik az egységes agráripari komplexum ágazatainak összehangolt, kiegyensúlyozott fejlesztését célzó munka. E komplexum fejlesztésére és tökéletesítésére a népgazdasági beruházások csaknem egyharma- dát irányozzuk elő, s ennek nagyabb részét közvetlenül a mezőgazdasági termelés fellendítésére fordítjuk. Ezt a mezőgazdaságnak az élelmezési probléma megoldásában betöltött szerepe teszi szükségessé. A tizenegyedik ötéves tervidőszakban az alábbi mértékben irányozzuk elő a mezőgazdasági termelésnövekedést : Mértékegység 1976—1980 évi átlag 1981—1985 évi átlag Az évi átlag növekedni. Gabona millió tonna 205,0 238—243 16—19 Cukorrépa millió tonna 88,4 100—103 13—16 Napraforgó millió tonna 5,32 6,8 28 Nyersgyapot millió tonna 8,9 9,2—9,3 3— 4 Hús (vágósúlyban) millió tonna 14,8 17—17,5 15—18 Tej millió tonna 92,6 97—99 5— 7 Tojás milliárd db 63,1 72 14 Zöldség millió tonna 26,0 29,4 13 Gyümölcs- és bogyósfélék millió tonna 9,4 11,5 22 Gyapjú ezer tonna 460 470—480 2— 4 „A legfontosabb feladatok közé tartozik a gabonatermesztés növelése, a takarmánytermelés gyökeres javítása, s ennek alapján az állattenyésztés fejlesztése, úgyszintén intézkedések megvalósítása a mezőgazda- sági termékek veszteségének csökkentésére és minőségének javítására. A termékek tárolási feltételeinek javítására és a veszteségek csökkentésére az új ötéves tervben 15 milliárd rubel beruházást fordítunk, azaz 1.6-szer annyit, mint az előző ötéves tervben. Ezeket az összegeket gabonatárolók, hűtőházak, zöldség- és takarmánytárolók, valamint más létesítmények építésére fordítjuk”. „A mezőgazdaság fellendítésében fontos szerep jut a tudománynak. A tudósoknak a talaj termőképessége és a terméshozam nagyarányú növelésére, valamint a vetőmagtermesztés javítására kell összpontosítaniuk erőfeszítéseiket.” ..Mezőgazdaságunk termelési potenciálja óriási mértékben növekedett. Most különösen fontos, hogy jó gazda módjára bánjunk vele, hogy biztosítsuk az agráripari komplexum fejlesztésére fordított eszközök felhasználásának maximális hatékonyságát”. „Nem szabad megfeledkeznünk a hús, a tej, a burgonya és más termékek termelése növelésének olyan tartalékairól, mint az állampolgárok háztáji gazdaságai, a vállalatok és intézmények kisegítő gazdaságai. „Az új ötéves tervidőszakban és hosszabb távon folytatódik a termelőerők telepítésének tökéletesítése mind a már kialakult, mind az új körzetekben. Tervszerűen és fokozott ütemben fogjuk kiaknázni az ország északi és keleti körzeteinek természeti kincseit. E körzetek, mint már említettem, egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az ország fűtőanyaggal, energiával és ásványi nyersanyaggal való ellátásában”. Növekszik az északi és a keleti körzetek jelentősége „E hatalmas térség gazdasági sorsának fordulópontja lesz a Bajkál-Amúr vasútvonal építésének befejezése.” Már most aktívabban kell munkálkodnia egy olyan átfogó program előkészítésén, amely intézkedik a BAM- övezet igen gazdag kokszolható szén-, vasérc-, színesés ritkafém lelőhelyeinek, a többi között az egyedülálló udokáni rézlelőhelynek, a bajkálontúli, a dél-jakut- földi és a távol-keleti faipari nyersanyagkészleteknek a hasznosításáról.” „Az új ötéves tervidőszakban tovább fejlődik valamennyi testvéri köztársaság gazdasága és kultúrája”. „A kitűzött feladatok teljesítése meggyorsítja a szövetséges köztársaságok gazdaságának átfogó fejlesztése és egymáshoz való közelítése folyamatát egy egységes nép- gazdasági komplexum keretein belül. Az ilyen hozzáállás teljes mértékben megfelel a párt lenini nemzetiségi politikája elveinek”. A külgazdasági tevékenységre áttérve az előadó hangoztatta : Természetesen figyelmünk középpontjában volt és marad a szocialista országokkal való együttműködés. A testvéri országok közötti gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok a közös »érdekek szilárd alapjára épülnek, mély és átfogó jellegűek. Sikeresen üzemelnek az olyan nagy integrációs objektumok, mint a Barátság kőolajvezeték, a Béke energiarendszer, a Testvériség és Szövetség gázvezeték. Már magukban ezekben az elnevezésekben is tükröződik az új típusú gazdasági kapcsolatok lényege — az olyan kapcsolatoké, amelyekre a testvéri együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás a jellemző. A jövőben tovább tökéletesítjük népgazdasági terveink más KGST-tagországokkal való összehangolását, mélyítjük a szocialista gazdasági integrációt. Ebben látjuk a szocializmus világgazdasági pozíciói erősítésének, és annak fontos eszközét, hogy a szocialista országok megvédjék magukat a tőkés világgazdaságban megnyilvánuló kedvezőtlen tendenciák hatásától. A Szovjetunió és a KGST-tagországok kölcsönös kereskedelmének volumene nagymértékben növekedni fog. Gazdasági sünk ezekkel kai olyan nagyfontosságú problémák megoldására összpontosul, mint az energetika fejlesztése, a fűtőanyag- és nyersanyag-erőforrásokkal való ellátás és azok ésszerű felhasználása; a gépgyártás színvonalának emelése, a legkorszerűbb gép- és berendezéstípusok előállításában megvalósuló kooperáció elmélyítése; a közszükségleti cikkek választékának bővítése és minőségének javítása. Erre irányulnak a KGST-tagországok által az 1990-ig terjedő időszakra közösen kidolgozott együttműködési célprogramok. A fejlődő államokkal való együttműködésünket igazságos és egyenjogú alapokra építjük. Ezt szolgálja a kereskedelem, valamint az ipari és mezőgazdasági objektumok építésében, a nemzeti káderek képzésében való közreműködésünk, s a hosszú távú ipari kooperációra épülő egyezmények megvalósítása. A Szovjetunió továbbra is a tőkés országokkal való szilárd, kölcsönösen előnyös kapcsolatok építése, s e kapcsolatoknak a kölcsönös kötelezettségek szigorú betartása alapján történő bővítése mellett foglal állást. Kellőképpen méltányoljuk, hogy sok tőkés ország és azok üzleti körei konstruktív módon közelítik meg a nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéseit, s kereskedelmünket mindenekelőtt ezekkel az országokkal fogjuk fejleszteni. Nem a mi hibánk, hogy például az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmünk csökken, illet'"' pang. Ez az Egyesült Államok arra irányuló politikájának következménye, hogy a kereskedelmet az egyenjogú nemzetközi együttműködés érdekeitől idegen, dicstelen politikai célokra használja fel. Ami a Szovjetuniót illeti, mi az Egyesült Államokkal is készek vagyunk fejleszteni gazdasági kapcsolatainkat egyenjogú. kölcsönösen előnyös alapon”. „A Szovjetuniónak a nemzetközi gazdasági együttműködés széles körű fejlesztését célzó irányvonala változatlan marad. Ez elvi irányvonalunk, amely a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban azt tükrözi, hogy a szovjet külpolitika céltudatosan törekszik a béke megőrzésére. az enyhülés és a népek közötti kölcsönös megértés elmélyítésére”. együttműködé- az országokA gazdasági mechanizmus tökéletesítése Az irányítás és a gazdálkodás színvonalának fejlesztését célzó tevékenységre áttérve Tyihonov emlékeztetett rá: „Pártunk Központi Bizottsága és a kormány intézkedések komplexumát dolgozta ki a gazdasági mechanizmus tökéletesítésére, valamint annak érdekében, hogy a mechanizmus nagyobb mértékben szolgálja a hatékonyság és a minőség fokozását. Előirányoztuk a tervezési munka javítását, a gazdasági önelszámolás megszilárdítását, az anyagi és az erkölcsi ösztönzés fokozását”. „A gazdaság tervirányítását szilárdítva tovább kell fejlesztenünk az önelszámolást az ötéves tervfeladatok és a hosszú távú gazdasági normatívák alapján, tökéletesítenünk kell az árképzést, a hitelrendszert és a pénzügyeket, aktívan kell alkalmazni a gazdasági ösztönzők egész rendszerét”. „Egyik időszerű problémánk a termékek önköltségének csökkentése. Helyre kell állítani e mutató jelentőségét a termelés rentabilitásának fokozásában, a gazdasági tevékenység értékelésében. Az irányítási mechanizmus tökéletesítésének szükségessége nyomatékosan megköveteli, hogy mélyrehatóan megváltoztassuk a vezető gazdasági káderek tevékenységének tartalmát és stílusát, átalakítsuk mentalitásukat”. „Nagy gazdasági és társadalmi jelentősége van a mai viszonyok között annak, hogy fokozottabban bevonjuk a munkásokat, a kolhoztagokat és az alkalmazottakat a termelés irányításába. hogy emeljük a legnagyobb tömegszervezet, a szakszervezetek szerepét mindazon kérdések megoldásában, amelyek a termelésre. a dolgozók munka- és életkörülményeire és pihenésére vonatkoznak”. (Folytatás a 3. oldalon.)
