Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám

xxxn. ért. 6C. szám, 1981. február 88., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA AZ SZKP KONGRESSZUSÁN Nyikolaj Tyihonov előterjesztette az új ötéves tervjavaslatot Nyikolaj Tyihonovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének az ország gazdasági és szociális fejlődése fő irá­nyait ismertető beszámolójával folytatódott tegnap délelőtt az SZKP XXVI. kongresszusa. Az ülésen Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára elnökölt. A beszámoló után a következők szólaltak fel: Vaszilij Konotop, a moszkvai területi pártbizottság első titkára; Leonyid Gorskov, a kemerovói területi pártbizottság első titkára; Alekszandr hjasko, az Ukrán Minisztertanács el­nöke; Viktor Poljakov, a Szovjetunió gépkocsiipari minisz­tere. A külföldi delegációvezetők közül a következők kaptak szót: Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára; Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke; Ali Nasz- szer Mohammed Hasszani, a Jemeni Szocialista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság állam- és kormányfője. A kongresszus tegnap délutáni ülésén Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt. A következő küldöttek szólaltak fel: Bajken Asimov, a Kazah SZSZK Minisztertanácsának elnöke; Alekszej Sibajev, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke. A tanácskozás külföldi vendégei közül a következők kaptak szót: Harilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára; Abdullah Ahmar, a Szí­riái Arab Újjászületés Szocialista Pártjának (szíriai Baath- párt) főtitkárhelyettese; Aarne Saarinen, a Finn Kommu­nista Párt elnöke; Marcelino Dos Santos, a FRELIMO Párt alelnöke. A kongresszus ma folytatja munkáját. Nyikolaj Tyihonov miniszterelnöknek az ország gazdasági és szociális fejlődése fő irá­nyait ismertető beszámolójával folytatódott az SZKP kongresszusa „Alkotó légkörben, a tárgy- szerűség és az összeforrott- ság jegyében folytatta mun­káját a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXVI. kong­resszusa. A kongresszus kül­döttei, pártunk, az egész szovjet nép történelmi jelen­tőségű dokumentumként fo­gadta a Központi Bizottság beszámolóját^ amelyet Leo­nyid Iljics Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára ter­jesztett elő” — kezdte előadói beszédét Nyikolaj Tyihonov. Hangoztatta: „A beszámo­lóban megtestesült pártunk bölcsessége, az ország sorsá­ért érzett magas fokú fele­lőssége, a kommunisták 17 milliós seregének^ valameny- nyi szovjet embernek egysé­ges akarata. A kongresszus által cselekvési vezérfonal­ként egyöntetűen jóváha­gyott beszámoló új felada­tok megoldására mozgósítja a pártot és a népet, megnyit­ja a kommunista építőmun­ka lelkesítő távlatait. Pártunk belpolitikai és nemzetközi irányvonala ki­állta az idő próbáját, az élet igazolta azt teljes joggal mondhatjuk el, elvtársak: ez az irányvonal az egyedüli helyes, lenini irányvonal”. „Minden ötéves tervidő­szakkal nagyobbakká és bo­nyolultabbakká válnak fel­adataink. Erről tanúskodik a párt Központi Bizottsága ál­tal a XXVI. kongresszus elé terjesztett tervezet a Szovjet­unió gazdasági és társadal­mi fejlődésének fő irányai­ról az 1981—1985. évekre és az 1990-ig terjedő időszakra. A tervezetet a XXIV. és a XXV. kongresszus, valamint az SZKP KB plénumainak határozataiból kiindulva ál­lították össze. A fő irányok értékelik a Szovjetunióban megvalósuló kommunista építés gyakor­latát, figyelembe veszik más szocialista országok tapaszta­latát, összegezik a X. ötéves tervidőszak eredményeik meghatározzák a gazdasági és szociális fejlesztés felada­tait az új ötéves tervidőszak­ra és az 1990-ig terjedő idő­szakra, intézkedések rendsze­rét dolgozzák ki ezek meg­valósítására.” „A tervezetet áthatja a gondoskodás a szovjet em­ber jólétéről, szocialista ha­zánk további felvirágoztatá­sáról és hatalmának szilár­dításáról. Az anyagi terme­lés fejlesztése és hatékonysá­gának növelése, a tudomány és a technika előrehaladása, a külgazdasági kapcsolatok el­mélyítése és a népgazdaság irányításának tökéletesítése egyaránt erre irányul.” A továbbiakban Tyihonov rámutatott: „a kapitalista társadalommal, annak éles szociális ellentéteivel1, mun­kanélküliségével, válságaival és hanyatlásaival, a növek­vő fegyverkezési hajszáyal a szocializmus, a társadalom politikai és eszmei egységét, a dolgozó emberekről törté­nő gondoskodást, a szocialis­ta gazdálkodási rendszer és a tervgazdálkodás előnyeit, a fegyverkezési hajsza megfé­kezésének politikáját helye­zi szembe. A két világnak — a szocia­listának és a kapitalistának — ebben a szembenállásában a szocializmus mellett szól a népgazdaság stabil növekedé­se, a nép jólétének és kultú­rájának töretlen emelkedése, a marxista—leninista eszmék igaza, a társadalmi igazsá­gosság, a magas fokú huma­nizmus, a* tényleges demok­ratizmus és szocialista élet­módunk, amelynek jelszava: Mindent az emberért, az em­ber javára. A jövő a szocia­lizmusé!” Az előadói beszédnek ez­után „A gazdaság fejlődése és a népjólét növekedése a X. ötéves tervidőszakban” című része következett. Tyihonov kijelentette: „az ország gazdasági és szociális fejlődésének iránya a X. öt­éves tervidőszak éveiben maradéktalanul megfelelt az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusán kidolgozott irányvonalnak. Gyakorlati megvalósításával dinamiku­san fejlődött a szovjet tár­sadalom életének valamennyi szférája és oldala”. „Az eltelt öt év alatt szá­mottevően megnövekedtek gazdaságunk méretei, s ma­gas abszolút termelési nö­vekményeket értünk el. A IX. ötéves tervidőszakhoz viszo­nyítva a nemzeti jövedelem 400 milliárd rubellel, az ipa­ri termelés pedig 717 milliárd rubellel nőtt. A többieknél gyorsabb ütemben fejlődött a vegyipar és a petrolkémiai ipar, az elektronika, az auto­matizálási eszközök és vezér­lőrendszerek gyártása, a mű­szer- és a gépkocsigyártás. Növekedett a korszerű beren­dezések előállítása. 588 mil­liárd rubel értékben helyez­tek üzembe állóalapokat. Több mint 1200 nagy ipar- vállalat épült Tovább fejlődött a fűtő­anyag-energetikai komple­xum. Jó nyersanyagbázis és korszerű gépgyártás birtoká­ban jelentős lépést tettünk az atomenergetika fejleszté­sében. Folytatódott a Szov­jetunió egységes energetikai rendszerének kiépítése, amely jelenleg már 220 millió főt meghaladó lakosságú terület­re terjed ki. Létrejött az or­szág egységes földgázellátó rendszere — a fő gázvezeté­kek hossza a két utóbbi öt­éves tervidőszak alatt 64 ezer kilométerrel nőtt, vagyis megkétszereződött”. „Annak ellenére, hogy öt év közül háromban kedve­zőtlenül alakultak az időjárá­si viszonyok, a mezőgazdasá­gi termelés évi átlagban 9 százalékkal nőtt. A gabona évi átlaghozama először érte el a 205 millió tonnát, és a IX. ötéves tervidőszakhoz vi­szonyítva több mint 23 mil­lió tonnával nőtt. A gyapot évi termelési átlaga több mint egy millió tonnával emelkedett”. „A párt következetesen va­lósította meg a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelését célzó irányvonalát. Nőtt az egy főre jutó reál- jövedelem. Az ötéves terv­időszak -végére a lakosságnak mintegy fele egy családtagra számítva több mint 100 rubel havi jövedelem felett rendel­kezett, míg 1970-ben csupán a lakosság 18 százalékának volt ilyen jövedelme. A munkások és alkalmazot­tak átlagbére csaknem 16 százalékkal. a kolhoztagok­nak a közös gazdaságból származó jövedelme pedig 26 százalékkal nőtt. Emeltük a dolgozók egyes kategóriáinak munkabérét az olyan fontos ágazatokban, mint a vas- és a színesfémkohászat, a szén­ás a textilipar, az építőipar, a mezőgazdaság és a vasúti közlekedés. Befejeztük a fi­zetések és a munkabérek emelését a népgazdaság nem termelési ágazataiban dolgo­zóik számára. Nagyarányú la­kásépítés folyt Több mint 50 millió szovjet embernek ja­vultak meg a lakáskörülmé­nyei a X. ötéves tervidőszak­ban. A társadalmi fogyasztási alapokból nagyobb összege­ket fordítottunk a közokta­tásra, a közegészségügyre, a munka veteránjainak anyagi ellátására és más szociális intézkedésekre”. Tyihonov ezután így foly­tatta: „a párt, méltóképpen értiékelve a X. ötéves terv­időszakban elért eredménye­ket látja a nehézségeket és a fogyatékosságokat is. Első­sorban arról van szó, hogy nem sikerült a megszabott mértékben megoldanunk a munkatermelékenység növe­lésének, az egyes népgazda­sági ágazatok fejlesztése meggyorsításának feladatát, nem sikerült leküzdenünk a beruházások szét forgácsolts á - gát”. „Nem mindig jó gazda módjára használtuk fel az erőforrásokat. Erről teljes élességgel volt szó az SZKP KB beszámolójában és a kongresszus delegátusainak • felszólalásaiban. A népgazdaságban előfor­dult nehézségek, fogyatékos­ságok és szűk keresztmet­szetek fő oka — ahogyan arra a KB beszámolója rá­mutatott — az. hogy még nem küzdöttük le teljesen a tehetetlenségi erőt. a meg­szokásnak. az olyan hagyo­mányoknak a visszahúzó erejét, amelyek abban az időszakban alakultak ki, amikor nem annyira a mun­(Folytatás a 2. oldalon.) Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Törvényerejű rende­letet alkotott az állategész­ségügyről, a törvényerejű rendelet az eddiginél maga­sabb szinten és átfogóan szabályozza az állategészség­ügy területét, többek között az állattartás és forgalma­zás feltételeit, a betegségek megelőzésének és a jár­ványveszély leküzdésének hatásági eszközeit, összhan­got teremt a népgazdasági­lag rendkívüli fontosságú állattenyésztés fejlesztése és az állategészségügy, a kör­nyezetvédelem, valamint a közegészségügy követelmé­nyei között. A törvényerejű rendelet 1982. január l^én lép hatályba, a részletes végrehajtási jogszabály ki­adásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gon­doskodik. Az Elnöki Ta­nács ezután egyéb, folya­matban levő ügyeket tár­gyalt. Ülést tartott a HNF Országos Tanácsa Kállai Gyula elnökletével pénteken a Parlament va­dásztermében ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Szentistványi Gyu- láné titkár a népfrontbizott­ságok újjáválasztásának ta­pasztalatairól tájékoztatta az ülés résztvevőit Ezt köve­tően Sarlós István főtitkár előterjesztésében az országos tanács megvitatta a kong­resszus szóbeli beszámoló és az állásfoglaló tervezetét. Az országos tanács a vitá­ban elhangzottak figyelembe vételével mindkét terveze­tet elfogadta, majd döntött az ez év március 14-én, 15- én tartandó VII. kongresszus munkarendjéről, és javasla­tot tett a kongresszus mun­kabizottságaira titkárságára, jelölő és szerkesztő bizott­ságára. Üj vízzáró burkolat régi épületekre Tiszaföldvári szövetkezet kezdeményezése Az elmúlt időszak­ban az építőipari válla­latok és szövetkezetek felismerték, hogy a ha­gyományos építőipari eljárások és technológi­ák mellett szükség van új megoldások, korsze­rű anyagok alkalmazá­sára. A beruházások ■ gazdaságosabbá téte­lének, a meglevő épü­letek megóvásának és felújításának igénye ar­ra ösztönzi a vállalko­zókat, hogy minél ha­marabb alkalmazzák a kutatások legfrissebb eredményeit. Űj technológiákkal meg­valósítható megoldásokat is­mertetett, és mutatott be a napokban az érdeklődőknek a tiszaföldvári Építő-, Vas­ipari és Szolgáltató Szövet­kezet. A szolnoki Dohány- fermentáló Üzem pincéjében a KEMIKÁL által forgalma­zott műanyag alapanyagú habarcsból készítettek víz­záró bevonatot a padlóra és a falakra. A BARRA—2000 cementkötőanyagú kvarc­homokból és műanyagból ál­ló vízzáró habarcs az ismer­tetés szerint egyaránt alkal­mas magas- és mélyépítés­ben épületszerkezetek és épü­letrészek tartós tömítésére, föld- és felszíni nedvesség, szivárgó víz, talajvíz ellen. Készítői szerint főleg alap és támfalak, pillérek és pin­cefalak tömítésére megfele­lő, (régi és új épületekben egyaránt) de uszodák, derí­tőberendezések, silók és ivóvíztartályok szigetelésére is alkalmas. A „referencia” helyiség­ben az elmúlt években már két alkalommal készítettek eredménytelenül hagyomá­nyos eljárással vízszigete­lést. Az új vízzáró habarcs­csal bevont helyiségek a Tisza magas vízállása elle­nére is szárazak maradtak. A bemutatón résztvevők érdeklődése, az alkalmazás lehetőségeiről feltett konkrét kérdések jelzik, hogy a szö­vetkezet jól mérte fel a me­gyében eddig még nem al­kalmazott vízzáró burkolat­ra felmerülő igényt. ’ • ***■■-• • trrmewaa» ^ <■*, v (. r Hnvtwvwr HifW r*»ry , * Szállítják a kény érnek valót a Palotás! Állami Gazdaság do­hai szérűjéből. Naponta mintegy 100 tonna búza kerül a tö­rökszentmiklósi Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalathoz

Next

/
Thumbnails
Contents