Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. FEBRUÁR 22. A KSH jelentése a népgazdaság fejlődéséről az V. ötéves tervidőszakban (Folytatás a 3. oldalról) elérte az 1,6 millió hektárt, az ország területének 17 szá­zalékát. Az összes fakitermelés 1980-ban 7,5 millió köbmé­ter volt, 13 százalékkal több az 1975. évinél. Beruházás Vízgazdálkodás A tervidőszakban a köz­üzemi vízművek napi átlagos termelési kapacitása 1 millió köbméterrel nőtt és kb. 7000 km ivóvízhálózatot helyez­tek üzembe. 1980-ban a la­kosság 75 százaléka rtésze- Sült közműves vízellátásban, öt évvel korábban ez az arány 66 százalék volt. 1980 végéig további 190 közegész­ségügyileg veszélyeztetett te­lepülés ivóvízellátása megol­dódott. A szennyvíztisztító telepek és a csatornahálózat jelen­tősen bővült. A szennyvíz- tisztító kapacitáson belül a mechanikai és a biológiai tisztító kapacitás több mint kétszeresére növekedett. Csa­tornázott településen a terv­időszak végén a lakosság 37 százaléka élt. Fejlődött az árvízmentesí­tés hatékonysága, a védeke­zési^* szervezet és eszközök színvonala. Szállítás-hírközlés A közlekedési vállalatok 1980-ban 388 millió tonna árut szállítottak, 12 száza­lékkal többet az 1975. évi­nél. A szállítási távolságot is figyelembe véve az áruton­nakilométer teljesítmény 22 százalékkal, ezen belül vas­úton 4 százalékkal, közúton 38 százalékkal, vízi úton 88 százalékkal, csővezetéken 50 százalékkal nőtt. A vasút aránya az áruszállításban mérséklődött, az 1980. évi tel­jesítmények 57 százalékát adta. A közlekedési vállala­tok teljesítményének több, mint fele a nemzetközi for­galomhoz kapcsolódott, ami öt év alatt 31 százalékkal nőtt. A belföldi forgalom 11 százalékkal bővült. 1980-ban a távolsági tö­megközlekedés járművein 1187 millió utast szállítottak, 7 százalékkal többet, mint öt évvel korábban. Csökkent a vasúton és a helyiérdekű vasúton utazók száma, az autóbuszon utazóké tovább nőtt. A távolsági tömegközle­kedés utasforgalmából 1980- ban — utaskilométer alap­ján — a vasúti közlekedés és az autóbuszközlekedés aránya nagyjából azonos volt. A helyi tömegközlekedés­ben 1980-ban közel 2600 mil­lió utas szállítottak. 11 szá­zalékkal többet, mint 1975- ben .A budapesti tömegköz­lekedés utasforgalma öt év alatt összességében kissé csökkent, és összetétele is változott: a metrón utazók száma 63 százalékkal, az autóbuszon utazóké 2 száza­lékkal nőtt, a villamoson utazók száma 19 százalékkal csökkent. A vidéki települé­sek tömegközlekedésének utasforgalma öt év alatt 33 százalékkal nőtt. A tervidőszakban 1722 km-en végeztek vasúti pá­lyakorszerűsítést, 314 km-en vonalvillamosítást. A korsze­rű vontatás aránya 96 szá­zalékra emelkedett. Több nagy forgalmú csomópont és határállomás fejlesztésére is sor került. A közúti közlekedési vál­lalatok teherszállító gépjár­mű-állománya öt év alatt 7 százalékkal nőtt. Az autó­buszállomány bővülése ré­vén javultak az utazás fel­tételei. A villamos-kocsi ál­lomány csökkent, a trolibusz állomány jelentősen nőtt. Budapesten a metró-hálózat 8,5 km-rel hosszabbodott. Bővült a rádió és televízió adóhálózat. Jelenleg a Kos­suth rádió műsora az ország területének 97 százalékán, a Petőfi rádióé 80 százalékán, a III. műsor mono adásban 84 százalékán, sztereó adás­ban 52 százalékán hallható megfelelő minőségben. A tv I. műsor az ország terü­letének 91 százalékán, a tv II. műsor pedig 54 százalé­kán élvezhető. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékáL- lomások száma 213 ezer da­rabbal (20 százalékkal) nőtt a tervidőszak folyamán. A postaszolgálat fejlesztésére automata levélfeldolgozó gépsort helyeztek üzembe. Külkereskedelem 1980-ban a behozott áruk mennyisége 21 százalékkal, a kivitt áruké 40 százalékkal volt több az 1975. évinél. 1977—1978-ban a behozatal, elsősorban a nem rubel el­számolású import volumene erőteljesen emelkedett, és meghaladta a kivitel növeke­dési ütemét, a külkereskedel­mi forgalom egyenlege nagy­mértékben romlott. A kül­gazdasági egyensúly javításá­ra hozott intézkedések ered­ményeként 1979-ben és 1980- !ban a behozatali mérséklő­dött, a kivitel nőtt, a beho­zatali többlet jelentősen csőkként. A tervidőszak folyamán folytatódott a KGST-orszá- gokkal a tervszerű együtt­működés. A műszaki-tudo­mányos kapcsolatok kedve­zően fejlődtek, hazánk több közös beruházás megvalósí­tásában vett részt, amelyek­nek nagy szerepe volt az or­szág kiegyensúlyozott ener­giaellátásában'. Az járufőrgia- lomban nett , a - sáákasítátt - termékek aránya, 1980-bart a K6ST-nriszágofcha irártydl ó *, ■■gépipari expert naaj^nep», |er Hét- szakosítási- és knopréácjb« ' megállappdásokptólán sdfl- • lított termékek tértek ki. «A ?■ külkefüskedeten iX ? _ nak 1900-bpn több mint fejéi " a' szoejafísfca országaival 'mh - nvolí tettük Te. T,é» nagyiéit* külkereskedélmi partnerünk a Szovjetunió aránya megkö­zelítette az összes ' forgalom 30 százalékát. A tervidőszakban a beho­zatal közel fele a termelés­hez szükséges anyagokból, félkésztermékekből és alkat­részekből, több mint 10 szá­zaléka energiahordozókból állt. 1980-ban az anyagok, félkésztermékek és alkatré­szek behozatalának volume­ne az 1975. évinél 21 száza­lékkal több volt. Energiahor­dozókból öt év alatt 23 szá­zalékkal nőtt az import. Az ipari késztermékek aránya a behozatalban mintegy 30 szá­zalék volt, importjuk öt év alatt 24 százalékkal' emelke­dett. Az ipari termékek és az energiahordozók 62—70 szá­zalékét rubel viszonylatból vásároltuk. Az V. ötéves tervidőszak­ban az anyagok, félkészter­mékek és alkatrészek, vala­mint a gépek, berendezések és szállítóeszközök kivitele nőtt a legdinamikusabban, 57 illetve 39 százalékkal. A fogyasztási iparcikkek, vala­mint a mezőgazdasági és élelmiszeripari terrnekelc ki­vitele ?8. illetve 6 százalék­kal bővült . fSl’ó ‘ A A gépipari .tempók kíj&ÜL jelentös«^i íokoaéd^t. -az. autóbfisz^ a, közúti: jármüfno1-' 'tör. _ az , wröntgeril ; S'. rn&snpttefcn. -ai . hűtösiekVény, .stbu ■ J^lviieié-'. Az 'éíel^íiszéripirtibapalQrá.- . gok1 és - termékek -:kiVjíwn;.' ■ rtöKbéfc- közSff-a teáső- sertiés. a nyershús, a baromfi, a főzelék- és paradicsom kon­zerv, a napraforgómag és -olaj exportja növekedett nagy mértékben. A tervidőszakban megva­lósított beruházások volume­ne mintegy 35 százalékkal haladta meg az 1971—1975. évekét. A szocialista szervek beruházásainak 45 százalékát állami, 55 százalékát válla­lati döntésű beruházásként valósították meg. Az ötéves tervidőszak ele­jén a beruházási tevékeny­ség élénk volt. Az egyensúly javítása és a beruházási fe­szültségek csökkenése érde­kében az 1979—1980. évi ter­vek korlátozták a felhalmo­zást, ezen belül a beruházá­sokat. Az utóbbi két évben a folyamatban lévő beruhá­zások száma és költségvetési összege egyaránt csökkent. A tervidőszakban a terme­lés fejlesztését és korszerű­sítését) új beruházások, re­konstrukciók, bővítések szol­gálták. Befejeződött többek között a Tisza II. hőerőmű, a Bélapátfalvi Cementgyár, az Ózdi Kohászati Üzemek­ben a kdhómű oxigénes in- tenzifikálása, a folyamatols acélöntőmű, valamint a rúd- és dróthengermű fejlesztése. A vegyipar kapacitását nö­velte a TVK polipropilén és a BVK új pvc gyára. Befe­jeződött a dunaújvárosi hul­lámpapír vertikum, a Szik­ra Lapnyomda. Az éilelmi- szerfeldolgozás fejlesztésére húsüzemek, kombinátok épültek, 'bővült a Szegedi Szalámigyár, elkészült a [Hajdúsági Cuklörgyár, a Martfűi Növényolaj Gyár. A közlekedés és hírközlés fej­lesztése érdekében folytató­dott az autópálya építés, el­készült az Interszputnyik földi követő állomás, a 2000 kw-os középhullámú adó. Budapesten és vidéken több új áruházat, bevásárlóköz­pontot adtak át. Használatba vették a kerepestarcsai, a délpesti, a kecskeméti me­gyei kórházat. A beruházások eredménye­ként a népgazdaság állóesz­közállománya öt év alatt mintegy 30 százalékkal növe­kedett. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1981. január 1-én az or­szág népessége 10 713 000 fő volt, 150 ezerrel több az 1976. január 1-inél. A népesség számánák növekedése az V. ötéves terv folyamán lassult Az élvaszülietések száma a szülőképes nők számának alakulásával es egyéb ténye­zőkkel összefüggésben csök­kent és 1980-ban ezer lakos­ra számítva 13,9 volt. A ha­lálozások száma, elsősorban az idősebb korosztályok nö­vekvő aránya miatt, az el­múlt öt évben emelkedett és 1980-ban, ezer lakosra szá­mítva 13,6-et tett ki. A cse­csemőhalandóság évről évre 1980-ban 23 egy mérséklődött, és ezer élveszülöttre éven aluli haláleset jutott, az 1975. évi 33-mal szemben. 1981. január 1-én a népes­ség 47 százaléka, 5 050 000 fő volt aktív kereső. Számuk öt év alatt 43 ezer fővel, 0,8 százalékkal mérséklődött. Az iparban és az építőiparban dolgozók aránya jelentősen, a mezőgazdaságiban dolgozóké kisebb mértékben ' csökkent, a többi ágazat, főleg a nem anyagi ágak, az aktív kere­sők nagyobb hányadát fog­lalkoztatták a tervidőszak végén, mint öt évvel koráb­ban. A tervidőszakban a lakos­ság jövedelme és fogyasztása tovább emelkedett. A mun­kások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkere­setének és az áremelésekkel kapcsolatos bérkiegészítések­nek az összege 1980-ban több, mint 4400 forint volt, nominálértékben 43 százalék­kal több az 1975. évinél, a reálbér 3 százalékkal halad­ta meg az öt évvel korábbit. A mezőgazdasági szövetkeze­tekben dolgozók keresetének reálértéke az ötéves tervidő­szak egészében az alkalma­zásban állók reálbéréhez ha­sonlóan alakult. Az egy lakosra jutó pénz­ben! társadalmi juttatások összegének reálértéke 1980- ban 34 százalékkal, a termé­szetbeni juttatásoké 22 szá­zalékkal volt nagyobb, mint 1975-ben. öt év alatt a tár­sadalmi juttatások 29 száza­lékkal emelkedtek. A mun­kajövedelmeket és a társa­dalmi juttatásokat együtte­sen tartalmazó reáljövedelem egy lakosra számítva 1980- ban 8 százalékkal megha­ladta az 1975. évit. 1980. végén a nyugdíjasok száma 2 millió 82 ezer volt,. 280 ezerrel több, mint öt év­vel korábban. A tervidőszak­ban a tsz-dolgozók nyugdíj­korhatárát fokozatosan csök­kentették és 1980-tól ugyan- abbgn áz életkorban jogosul­tak,; nyugdíjra, mint' káték és alkalmazottak. 1980- * fean ■ rtyu^aíiakm bíHbácA '"tónniot 'fitettric >ki:- •* -jaws. «pvWäif 'S# rmTiterd- foríbttöT ■ '4xtö6-> .Wagnynedí.j áz átlajzk erbtet-’ wir '■sr^zát^kát. 1980-ban 52. százalékát tette ki. A^rryuediiok emelkedésé­he? hozzájámlt az új nvué- díiasók magasabb nvűgdíja mellett az áremelésekkel kapcsolatos kiegészítés is. A éves tervidőszakban a kiske­reskedelem 1,2 millió hűtő- szekrényt, több, mint 1 mil­lió mosógépet, majdnem 1,5 millió televíziót, több, mint 500 ezer személygépkocsit ér­tékesített. Hűtőszekrénnyel, mosógéppel, televízióval az aktív keresők háztartásának több mint 90 százaléka ren­delkezik. A háztartások nagy részében egynél több rádió- készülék található. Viszony­lag gyors ütemben nőtt, kor­szerűbbé vált a háztartások energiafelhasználása. A szol­gáltatások egy lakosra jutó igénybevétele az összes fo­gyasztás emelkedésénél na­gyobb mértékben, öt év alatt 24 százalékkal nőtt. * Az elmúlt öt év folyamán több ízben került sor a fo­gyasztói árak emelésére. A központi árintézkedések kö­zül jelentősebb volt 1976-ban a húsárak, 1978-ban a kávé, az édesipari áruk és az ége­tett szeszesitalok árának, 1979-lben á Imotorbenzinj a dohányárük, a sör, az újsá­gok árának emelése, vala­mint a július 23-án végrehaj­tott áremelés, amely az élel­miszerekre, a fűtésre és ház­tartási energiára, a bútorok­ra, a személygépkocsira, egyes építési anyagokra ter­jedt ki. A fogyasztói árszín­vonal 1980-ban 36 százalék­kal volt magasabb az 1975. évinél. A lakosság életkörülmé­nyeit javította, hogy öt év alatt felépült 453 ezer lakás, 15 ezerrel több, mint az elő­ző tervidőszakban. A lakások 36 százaléka állami erőfor­rásból. a többi a magánla­kásépítés keretében, és nagy-, részt állami kölcsön igénybe­vételével készült. A lakásál­lomány nagyság szerinti és minőségi összetétele 'gyorsan javult. Az 1980. évi lakás- •összeírás időpontjában a la­kások majdnem fele kétszo­bás és 24 százaléka három és több szobás volt. Fürdő­szoba, vagy mosdófülke a la­kások több. mint 60 száza­lékában található. Egészségügy, oktatás, művelődés A lakosság jövedelme és fogyasztása kiegészítések az alacsony nyugdíjak esetében biztosí­tották a nyugdíj reálértéké­nek megőrzését. A családi pótlék összege 1980-ban 13,6 milliárd forint volt, 7,1 milTárd forinttal több az 1975. évinél. A növe­kedést nagyobb részben az 1976. és 1979. évi fogyasztói árintézkedések ellensúlyozá­sára fizetett kiegészítések, valamint a 3 és többgyerme­kesek pótlékának 1980. július 1-i emelése eredményezte. A gyermekgondozási se­gélyt igénybe vevők száma az 1977. év végéig emelke­dett, azt követően, a születé­sek számának mérséklődésé­vel összefüggésben, folyama­tosan csökkent. 1980. decem­berében 254 ezer anya volt gyermekgondozási segélyen, az öt évvel azelőttinél 11 ezerrel kevesebb. Gyermek- gondozási segélyre 1980-ban 3.9 milliárd forintot fizettek ki. a segélyen lévők számá­nak csökkenése ellenére 0.9 milliárd forinttal többet, mint 1975-ben. A növekedés az áremelésekkel kapcsolatos iövedelemfci egészítésekből adódott. A lakosság egy főre jutó fogyasztása öt év alatt 12) százalékkal emelkedett. Ezen belül az élelmiszer fogyasztás mennyisége évek óta kielégí­tő, összességében az 1975. évi szinteb stabilizálódott. Az «lettan»lag értékesebb' étel- : misterek'közül á húx-tés hal- 'fogyasitás 1980-ban ’ fejen- ’áépfe -23. . 'A .tervidö­tejtérm^íe­ö^yasetá? 33$ Beehret 28^ jtl.­A*;: éhtéZett - - ■ ?/«**>. amelyben ja 'teérÁfrgV<?bb '■súlyt e 'szeséesitaieíí" képvi­selik. a korábban' is magas szinthez képest öt év' álátt 22 százalékkal nőtt. A ruház­kodási cikkek fogyasztása csökkent. A tartós fogyasz­tási cikkek közül az V. öt­Az V. ötéves tervidőszak alatt az orvosok száma 3781 fővel nőtt, tízezer lakosra 1980. végén 28,8 orvos jutott, “az 1975. évi 25,6-del szemben. Az orvosi alapellátás közel 400 új általános és gyermek- orvosi körzet megszervezésé­vel folyamatosan javult. Csökkent a betöltetlen kör­zeti és gyermekkörzeti orvo­si állások száma. 1980. végén a körzeti orvosi állások 4,7 százaléka, a gyermekkörzeti orvosi állások 5,9 százaléka volt' betöltetlen, az 1975. évi 6,6, ill. 9,4 százalékkal szem­ben. 1980. végén egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra 2100 lakos jutott, csaknem 200-zal kevesebb, mint öt év­vel korábban. A kórházi ágyak száma öt év alatt, a jelentős számú ágy megszű­nések vagy szüneteltetések ellenére majdnem 5600-zal nőtt. 1980. végén tízezer la­kosra 89,2 működő kórházi ágy jutott, 4 ággyal több, mint 1975. végén. A bölcsődei helyek száma öt év alatt 14 400 új hellyel bővült. 1980. végén 64 600 bölcsődei hely állt rendelke­zésre; ezer bölcsődés korú gyermekre 139 bölcsődei hely jutott, 42-vel több mint öt évvel korábban. 1980-ban a három éven aluli gyermekek 16 százalékát vették fed böl­csődébe. további Ihéromniei-' gyedéről ,pedig a gyermek­ágyi és gyermekgondozási se­gélyen lévő anyák gondos­kodtak. Az óvodai helyszáma 1980- banf 385 500-ra emélikedett, ami az 1975. évinél kereken 90 ezerrel több. Óvodai ellá­tásban a 3—5 éves gyerme­kek 87,6 százaléka részesült az 1975. évi 75,5 százalékkal szemben. Az 1980/'81-es tanévben az általános iskolák nappali ta­gozatain többen, a közép- és felsőfokú intézmények nap­pali tagozatain valamivel ke­vesebben tanulnak, mint 1975-ben. Az alsó- és közép­fokú intézményekben tanu­lók számának változása a megfelelő korosztályok lét­számának alakulásával függ össze. A tanulók aránya a megfelelő korúakhoz viszo­nyítva minden fokozaton emelkedett. Az alsófokú oktatásiban a 6—13 évesek 98,8 százaléka részesül. A középiskolákba a 14—17 évesek 40 százaléka jár, az öt évvel ezelőtti 36 százalékkal szemben. A 14— 16 évesek 40 százaléka szak­munkástanuló, valamivel több mint öt évvel azelőtt. Az egyetemiek és főiskolák nappali tagozatain a 18—22 évesek 9,2 százaléka tanuk Ez az arány 1975-ben 6,9 szá­zalék volt. Napköziotthonos ellátásban az általános iskolai tanulók­nak 1975-ben 30,5 százaléka, 1980-ban 38,2 százaléka ré­szesült. A középiskolai tanu­lók 24 százaléka lakik diák­otthonban, az 1975. évi 20.8 százalékkal szemben, míg a felsőfokú intézmények hall­gatóinál ez az arány alig vál­tozott: 1980-ban 47 százalé­kuk kapott kollégiumi ellá­tást. 1976—1980 években a nap­pali tagozaton 227 ezren, az esti és levelező tagozatokon 155 ezren érettségiztek, fel­sőfokú oklevelet 74 400 fia­tal és 59 200 felnőtt szerzett. Ugyanezen idő alatt közel 247 ezer fiatal tett szakmunkás vizsgát. Az elmúlt ötéves időszák­ban a kultúrálódás közössé­gi'formái közül a mozi és a színház iránt csökkent, a hangversenyek és múzeumok iránt nőtt az érdeklődés. A Budavári Palota felújítása keretében megnyitotta kapu­it a Magyar Munkásmozgal­mi Múzeum, a Nemzeti Ga­léria, megkezdte működését a Várszínház. Befejeződött a Vigadó helyreállítása, fel­épült a győri Kisfaludy Szín­ház. 1980-ban 8240 könyv jelent meg. 7 százalékkal több. mint 1975-ben. A példányszám 74 millióról 95 millióra emelke­dett. Az elmúlt öt évben az ifjúsági és gyermekkönyvki- adós nőtt a legnagyobb mér­tékben. A televízió heti átlagos műsorideje az utóbbi öt év­ben 15—16 órával bővült, a rádió műsorideje 50 órával. 1980-ban több mint 7.5 mil­lió hazai gyártású hangle­mezt hoztak forgalomba, két­szer annyit, mint a tervidő­szak elején. Idegenforgalom : -\;A' a szálló­ója* Vapaiitás 5ÖÖÖ ■; ketöi*Wtek, tu- , K’ aége i^rf^Rebben az időszak­ban 78. ezerrel bővült és meg­haladja 'a 200 ezret. Az ide­genforgalomból származó be­vétel öt év alatt megkétsze- ződött. 19)W-b*)t! Összesen ..fel tplj- Kó .kÜSffflriB érképért az nr-; ' "-száíÍKt ■' 4fí :szazal$Ekí>l, töbty,,. '«Tfrtt 1*75-ben. Közülük, n tu- • listák kzSfnä^ mUTÍÓ ?ll0 ezer ■ - orb?ág5^ r««* •■ • 1980-ban 5.2 miTUö más var állampolgár utazott külföld­re 50 százalékkal több- mint 1975-ben. Az utazások 91 százaléka a szocialista orszá­gokba irányult.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents