Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
1981. FEBRUÁR 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KSH jelentése a népgazdaság fejlődéséről az V. ötéves tervidőszakban A gazdaságpolitika az V. ötéves terv időszakára, mint legfontosabb feladatot, a társadalmi termelés hatékonyságának gyorsütemű növelését, a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetének javítását jelölte meg. Ezt a világpiacon a hetvenes'évek elején kialakult és tartósnak bizonyult árarányváltozások, valamint az intenzív gazdasági fejlődésre való áttérés követelményei indokolták. 1975. évit. A vaskohászatban a tervidőszak folyamán elsősorban a hengerdei kapacitás bővült, a hengerelt acél termelése nőtt. A magasabb feldolgozottságéi másod- és har- madtermékjak aránya nem emelkedett. A bauxit, a timföld és a kohóalumínium-termelés mérsékelt növekedése mellett az alumínium-félgyártmányok termelése 14 százalékkal nőtt. A termelés ösz- szetétele korszerűsödött: a keresett alumíniumfólia termelés megkétszereződött és dinamikusan nőtt az alumíniumtárcsa előállítása is. A gépiparon belül a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és vákuumtechnikai ipar, valamint a műszeripar növelte legnagyobb mértékben termelését, öt év alatt 46, ill. 40 százalékkal. Meghaladta az átlagos ütemet a villamosgépipar termelésének növekedése is. A gép- és gépi berendezés ipar termelése mérsékelten nőtt, a fémtömegcikkipar a tervidőszak végén kevesebbet termelt, mint öt évvel azelőtt. Az ipari termelés szerkezetének korszerűsödését jelzik a követkézé adatok: a közúti járműipar termékei közül autóbuszból 1980-ban 12 400 darabot termeltek, 15.5 százalékkal többet az 1975. évinél. A szerszámgépipari termékek közül az átlagosnál gyorsabban nőtt a korszerű nagyteljesítményű számjegyvezérlésű gépek gyártása. A mezőgazdasági gépgyártáson belül az állattenyésztő és terménybetakarító gépek termelése nőtt. Dinamikusan emelkedett a félvezető eszközök és a villamos fényforrások termelése, az elektroncsövek gyártása mérséklődött A tervidőszakban gyors volt a számítástechnikai eszközök gyártásának növekedése. Lényegesen fokozódott az orvosi műszergyártás, ra távbeszélő-központok, az átviteltechnikai berendezések termelése. A gépipari tartós fogyasztási cikkek közül előtérbe került a színes televízió. a magnetofon, a mosógép — köztük az automata mosógép — termelése. A hűtőszekrények típusai korszerűsödtek, ezek jelentős részét exportálták. A tervidőszak folyamán több gazdaságtalanul előállítható gépipari termék termelése megszűnt, illetve mérséklődött. Megszűnt pl. a motorkerékpár-gyártás, lényegesen csökkent a porszívó, a vasúti személy- és teherkocsi, a traktor, a tehergépkocsi-termelés. egyes elavult szerszámgépek gyártása. A műtrágyatermelés — hatékonyabban — öt év alatt 48 százalékkal nőtt. A korÉpítöipar Az építési-szerelési munkák 1980. évi volumene 10 százalékkal volt nagyobb az 1975. évinél. Az építési igények és az építőipari kapacitások összhangja az utóbbi években javult. A kérésiét mérséklődött, a feszültségek enyhültek, amiben szerepe volt az építőipari kapacitások bővülésének, a beruházások mérsékeltebb növekedésének, ill. csökkenésének, valamint az építőipari árak és a költségek emelkedésének. Mezőgazdaság-erdőgazdálkodás szerűbb, összetett műtrágyák aránya az 1975. évi 18,3 százalékról 1980-ban 34,9 százalékra emelkedett. Jelentősen, 69 százalékkal bővült a növényvédőszerek termelése. A műanyagtermelés 2,6-szeres- re nőtt. Az olefintenmékek — etilén és propilén — termelése 1975 óta megkétszereződött. A vegyi szálak termelésén belül dinamikusan nőtt a szintetikus szál termelése. A gyógyszeripar termelése 1980-ban 54 százalékkal haladta meg az 1975. évit. A cementtermelés 1975- höz képest 24 százalékkal nőtt és 1980-ban 4,7 millió tonna volt A téglatermelés öt év alatt 6 százalékkal bővült, kisméretű falazótéglából időnként hiány mutatkozott Az építési technológiák változásának hatására mérséklődött a cserép, a mozaik és cementlap, nem változott a mésztermelés. Az átlagosnál gyorsabban nőtt az azbesztcement tetőfedőlemezek,' a vasbeton födémgerendák termelése. A tervidőszak végén falburkoló-csempéből csaknem kétszer annyit, húzott síküvegből 70 százalékkal többet gyártottak, mint 1975-ben. Az építőanyagipari kapacitások és termelés bővülése lehetővé tette több építőanyag behozatalának mérséklését. A ruházati ipar a tervidőszakban a belföldi szükségleteket mennyiségben alapjában kielégítette, választékban — a javulás ellenére — voltak hiányok. A pamutszövet termelés a tervidőszak második felében csökkent, összetétele a jobb minőségű áruk irányába tolódott el. A szövött termékekkel szemben nőtt a kötött kelme, hasított fólia szövet, az értékesebb műbőrök aránya. Számottevően bővült a kötött, valamint a bőr felsőruhák gyártása. A bőr-, szőrme- és cipőipar termelése a tervidőszak első három évében mérsékelten nőtt, 1979-ben és 1980-ban csökkent. Az ágazat termékszerkezete korszerűsödött, az árban és minőségben megfelelő választékot azonban nem mindig tudta biztosítani. Az élelmiszeriparon belül jelentősen bővült a húsfeldolgozó kapacitás. Ennek eredményeként fokozódott a szalámi, dobozos sonka és húskonzerv-termelés, e termékek nagy hányadát exportálták. A hazai fogyasztók száma — főleg az 1979. évi áremelések után — az igényeknek megfelelően bővült az olcsóbb húskészítmények gyártása is. Dinamikusan nőtt a gyorsfagyasztott gyümölcs és főzelékkonzerv termelése. A napraforgóolaj-termelés 2,6-szeresre emelkedett. Az építőipari termelés kb. 60 százalékát a kivitelező építőipar adta. E szervezetek gépállományának teljesítőképessége öt év alatt több mint 40 százalékkal nőtt. A felhasznált anyagok összetétele korszenűs ödötlfc. A gépesítés lehetővé tette, hogy a kivitelezők feladataikat 1980-bán 6 százalékkal kisebb létszámmal oldják meg mint öt évvel korábban. Javult az építkezések szervezettsége. A tervidőszak első éveiben a termelés és a felhasználás viszonylag gyors ütemben emelkedett. Különösen erőteljesen nőtt 1977—1978-ban a felhalmozás, amely 1978- bán elérte a belföldi felhasználás 30 százalékát. A gazdasági szabályozók ezekben az években nem segítették kielégítően az intenzív fejlődést, a változó külső és belső feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást A belföldi felhasználás gyors növekedése a gazdaság egyensúlyának, elsősorban a külső egyensúlyának a romlásával járt Ez szükségessé tette olyan intézkedések bevezetését amelyek hatékonyabban segítik elő a fő gazdaságpolitikai célok megvalósítását. Az 1979. és 1980. évi tervek a gazdasági egyensúly, mindenekelőtt a külső egyensúly javításának adtak elsőbbséget annak alakulásától tették függővé a növekedés ütemét és az elosztási arányokat Ezek a tervek a lakosság életszínvonalának megőrzését az életkörülmények javítását jelölték meg másik fő feladatnak. E két követelményhez igazították hozzá a gazdasági szabályozókat, korszerűsítették a gazdaságirányítást és erősítették ezen belül a normativitást A bevezetett új termelői ár- mechnizmus célja, hogy jobban tájékoztassa a gazdálkodó szervezetekét a nemzetközi versenyképesség feltételeiről, az export és import gazdaságosságáról. 1979—1980-ban a tervekben meghatározott fő gazdaságpolitikai célok megvalósultak. A behozatali többlet mindkét évben számottevően mérséklődött, a külkereskedelmi mérleg mind 1979-ben, mind '1980-ban a tervezettnél kedvezőbben alakult. Javult a külgazdasági munka hatékonysága, az export gazdaságossága. A kivitel vállalatonként és termékenként differenciáltan változott, egyes áruk exportjának je-' lentős növekedése mellett több kedvezőtlen jövedelmezőségű termék kivitele csökkent, vagy megszűnt. Az újabb jelentős világpiaci áremelkedés ellenére a cserearányok dollár elszámolásokban nem romlottak. Javult az összhang a termelés és a felhasználás között, nagyrészt a belföldi fel- használás csökkenése következtében. A csökkenés a felhalmozás tételeinél következett be. Eredményesek voltak az indokolatlanul nagy készletfelhalmozás csökkentésére, valamint a beruházások tervezett keretek között tartására hozott intézkedések. Kevesebb új beruházást kezdtek el és az eszközöket a folyamatban lévő beruházásokra összpontosították. Mindezek eredményeként a felhalmozás aránya a belföldi felhasználáson belül 1980-ban 22 százalékra mérséklődött. Kedvező irányú változás kezdődött a munkaerőgazdálkodásban, a munkaerő hatékonyabb kihasználásában. Javult az összhang a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő létszáma között. Egyes esetekben sor került a korszerű munkaszervezés * folytán felszabaduló munkaerő átcsoportosítására. Az életszínvonal megőrzésére vonatkozó célkitűzés is megvalósult. A vásárlóerő és az árualap összességében egyensúlyban volt. A lakosság fogyasztása 1979—1980- ban szerény mértékben tovább emelkedett. Az életkörülményeket javította a lakásállomány növekedése^ a lakosság ellátását szolgáló intézmények bővítése. Nőttek a lakosság megtakarításai. A takarékbetét-államány 1980. év végén 145 milliárd forint volt, 64 milliárd forinttal több, mint 1975. végén. Fejlődött a termelés műszaki-tudományos bázisa Tudományos kutatásra öt év alatt több mint 90 milliárd forintot fordítottak, évente Az ipari termelés 1980-ban 18 százalékkal több volt az öt évvel azelőttinél. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent, és 1980-ban 89 000 fővel, 5,4 százalékkal kevesebb volt, mint 1975-ben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. A termelés szerkezetével foglalkozó határozat előírta, hogy a szelektív fejlesztés során a hazai adottságoknak megfelelő, versenyképesen termelő ágazatok számottevően fejlődjenek, ugyanakkor egyes korszerűtlen, vagy kevéssé gazdaságosan előállítható termékcsoportok, Bányászat Villamosenergia ipar Kohászat Gépipar Építőanyagipar Vegyipar Könnyűipar Egyéb ipar Élelmiszeripar Szocialista ipar összesen Az ipari termékek értékesítése öt év alatt 18 százalékkal nőtt. Az értékesítés összetétele a célkitűzéseknek megfelelően változott. Az exportra kerülő termékek volumene 45 százalékkal, a nagy- és kiskereskedelemnek eladott termékmennyiség 16 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 26 százalékkal nőtt. 1980-ban a népgazdaság energiafelhasználása — fűtőértékben — 20 százalékkal haladta meg az 1975. évét Ez a növekedés az első három évben következett be. 1979— 1980. években a jobb energia- gazdálkodás eredményeként az energiafelhasználás nem változott. A hazai földgáztermelés 18 százalékos növekedése mellett nagymértékben fokozódott az import, amit átlagosan a nemzeti jövedelem 3,6 százalékát A fő gazdaságpolitikai célok a termelés és a nemzeti jövedelem előirányzottnál mérsékeltebb növekedése mellett valósultak meg. A nemzeti jövedelem 1980-ban 584 milliárd forint volt, 17 százalékkal több az 1975. évinél. A termelés és felhasználás 1980. évi színvonala, a tervidőszak folyamán szükséglessé vált döntések következtében nem érte el az ötéves tervben eredetileg előirányzottat. Az V. ötéves tervidőszak egésze azonban, összehasonlítva a IV. ötéves tervidőszakkal, mind a termelés, mind a felhasználás számottevő növekedését mutatja. gyártási ágak termelését indokolt esetben meg kell szüntetni. Az ipari termelési szerkezetének átalakítása differenciált fejlődéssel járt, mind az ágazatok, mind a vállalatok, mind pedig a termékek tekintetében. Az ipar fő ágazatai közül öt év alatt a vegyipar és a villamosenergia ipar, növelte legnagyobb mértékben termelését. Meghaladta az átlagot az építőanyagipar termelésének növekedése is. A gépipar és az élelmiszeripar termelése az ipari átlaghoz hasonló mértékben nőtt. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelése mérsékelten emelkedett. 105 4,2 3,7 132 3,1 3,5 108 10,0 9,1 118 27,0 26,8 123 3,1 3,2 139 14,5 17,1 111 17,4 16,3 124 1,6 1,6 117 19,1 18,7 118 100,0 100,0 főleg a KGST-országok közös beruházásában épült oren- burgi gázvezeték üzembeállítása tett lehetővé. Az energiahordozó források közül a földgáz aránya az 1975. évi 19.3 százalékról 1980-ban 27 százalékra nőtt. a kőolajé 38,2 százalékról 35.1 százalékra csökkent. A széntermelés valamelyest nőtt, átlagos fűtő- értéke csökkent. A villamos- energia-termelés 17 százalékkal. a behozatal 82 százalékkal emelkedett. Az import aránya a rendelkezésre álló villamos energián belül 1980- ban elérte a 23.9 százalékot, A villamosenergia-behozatal bővülését lehetővé tette, hogv megépült, a KGST-táaorszá- gok közös beruházásában , a 750 kV-os távvezeték. A nyersacéltermelés kismértékben haladta meg az A mezőgazdasági termékek termelése öt év alatt összesen 15 százalékkal nőtt az előző öt évhez viszonyítva. Az állami gazdaságok és a mező- gazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai együttesen 20 százalékkal, a háztáji és kisegítő gazdaságok 8 százalékkal növelték termelésüket. A tervidőszakban két olyan év volt — 1976 és 1979 — amikor a növénytermelés és ennek hatására az egész mezőgazdasági termelés csökkent az előző évihez képest. A növénytermelés mennyisége öt év alatt 11 százalékkal, az állattenyésztés termelése 20 százalékkal nőtt. A termelés növekedése a tervidőszakban a mezőgazda- sági terület csökkenése mellett következett be. Legnagyobb mértékben. 241 ezer hektárral a szántóterület csökkent, de a gyümölcsös és szőlőterület is kisebb az öt évvel ezelőttinél. A kert, valamint a rét és legelő terület nőtt. A mezőgazdasági munkaerő csökkenése az V. Öt- éyes tervidőszakban mérsékeltebb volt, mint a korábbi években, az utóbbi két évben a foglalkoztatottak száma a nagyüzemekben kismértékben emelkedett. Az elmúlt öt évben számottevően bővült a mezőgazdaság technikai bázisa. Az összes gépi vonóerő 1980-ban mintegy 30 százalékkal haladta meg az 1975. év végit öt év alatt több mint 2 millió tonna termény elhelyezésére alkalmas gabonasiló és magtár épült. 1980-ban 1,4 millió tonna műtrágyát használtak fel, valamivel kevesebbet, mint 1975-ben. A műtrágyák hasznosítása azonban hatékonyabb volt, ezt a növénytermelés eredményeinek javulása jelzi. Az V. ötéves tervidőszakban évi átlagban 12,5 millió tonna gabona termett, 11 százalékkal több, mint 1971— 1975. években. A búza évi átlagos termésmenyisége 5,2 millió tonna', a kukoricáé 6,3 millió tonna volt, 20, ill. 7 százalékkal több, mint az előző öt évben. A termés- mennyiség növekedése a hozamok emelkedéséből adódott, a vetésterület csökkent az előző öt évhez képest A búza hektáronkénti hozama öt év átlagában 4060 kg, a kukoricáé 4860 kg volt, mintegy 700—700 kg-mal nagyobb az előző öt évinél. A burgonya és friss zöldség ellátás javítása érdekében a tervidőszak folyamán, a termelés ösztönzését szolgáló intézkedések hatására, a zöldségtermés 1977-ben, a burgonyatermés 1978-ban kiemelkedően nőtt A nagy terméssel együttjáró értékesítési nehézségek, tárolási veszteség stb. miatt a burgonya- termés az utóbbi két évben visszaesett. A cukorrépa vetésterülete öt év átlagában 26 százalékkal, a betakarított cukorrépa mennyisége 28 százalékkal emelkedett A tervidőszak folyamán gyors ütemben fokozódott a napraforgó termelés. 1980-ban a vetés- terület mintegy kétszerese, a termésmennyiség háromszorosa volt az 1975. évinek. A gyümölcs- és szőlő termésmennyiségé, , jelentős évenkénti ingadozása mellett, kismértékben emelkedett. Az állatállományon belül a szarvasmarha-állomány a tervidőszak folyamán alig változott, az 1980. év végén meghaladta az 1,9 millió darabot. Az állomány a nagyüzemekben gyarapodott, a kistermelőknél csökkent. A sertésállomány öt év alatt tovább növekedett és megszűnt a kistermelők sertésállományának ciklusos hullámzása. Az 1980. év végi sertésállomány 8,3 millió darab volt, 20 százalékkal több az öt évvel korábbinál. A juhállomány nagy mértékben, mintegy 1 millió darabbal nőtt és 1980. végén meghaladta a 3 milliót. A baromfi- állomány az ötéves terv minden évében több volt, mint 1975-ben. Az összes vágóállat termelés az 1976. évi csökkenés után évről évre emelkedett, és az utóbbi három évben — élősúlyban — meghaladta a 2 millió tonnát. A vágóállattermelés kb. 56 százalékát a tervidőszakban a vágósertés termelés adta, a vágómarha termelés aránya csökkent, és az. időszak végén 17 százalék volt. A vágóbaromfi-termelés aránya emelkedett, 1980. végén meghaladta a 20 százalékot. A teitermelés mintegy 40 százalékkal nőtt. A növekedés a hozamok emelkedéséből adódott. A tojástermelés — nagyrészt a gazdaságtalan export csökkentésének hatására — az utóbbi két évben mérséklődött. A mezőgazdaság a lakosság élelmiszerfogyasztásának megfelelő biztosítása mellett jelentős árumennyiséget adott exportra. Az V. ötéves tervidőszakban 48 000 hektár úi erdőt telepítettek. Az erdőterület (Folytatás a 4. oldalon) A gazdaság főbb mutatói az V. ötéves tervidőszakban . 1980. év 1975. év 1976—1980. százalékában 1971—1975. terv tény évek %-ában Nemzeti jövedelem 130—132 117 127 Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 123—125 109 123 Ipari termelés 133—135 118 129 Építési-szerelési tevékenység 130—133 110 125 Mezőgazdasági termékek termelése 116—118 a) 112 115 Egy lakosra jutó reáljövedelem 118—120 108 117 A lakosság összes fogyasztása 121—123 113,5 120 1976—1980. években összesen terv tény Szocialista szervek berufíázása, milliárd Ft 870 924 135 Lakásépítés, 1000 db 430—440 453 103 a) 1976—1980. évek az előző öt év százalékában. Ipar A szocialista ipar termelése ágazatonként 1980. évi termelés A termelés az 1975. évi %-ában szerkezete 1975 1980
