Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 10. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JANUÁR 13. Folytatódnak a harcok Salvadorban Kettős menesztés Robert Mugabe zim­babwei kormányfő átala­kította kabinetjét. A két llegfontosabb változás a belügyminiszter ,és a munkaerő-gazdálkodási miniszter menesztése. Kabinet-játalakítás álta­lában rutinhír a világ­sajtóban. De ami Salis- buryben most történt, alighanem tipikus esete a szabályt erősítő kivé­telnek. Az előzmények: az or­szág függetlenségi moz­galmának két kimagas­lóan legfontosabb szemé­lyisége Robert Mugabe és Joshua Nkomo. Az emlékezetes választáson Mugabe pártja óriási többséget kapott Nko- ' mo pártja a voksok mintegy húsz százaléká­val a parlament máso­dik legerősebb frakciója lett. A parlament azon­ban a zimbabwei belpo­litikai porondnak csak az egyik vetülete. A má­sik az ország történeté­ből következik. Abból, hogy mindkét politikus­nak megvan a maga — lényegében különálló — fegyveres ereje. A minapi tartományi választásokon ez komoly — és a jelentések szerint véres — szerepet ját­szott. Bulawayo környé­kén ötvennyolc halálos áldozatot követelt a két frakció összecsapása. Mugabe válaszul letar­tóztatta Nkomo mozgal­mának „szélsőbalszár­nyát”. öt politikust — mindegyik tagja az ed­digi belügyminiszter szőkébb környezetének. Mugabe úgy érezte, példát kell statuálnia, vitathatatlanná kell ten­nie, ki a vezér, mielőtt nagyobb baj lenne. Erre késztette — egyebek kö­zött — a gyilkosságban való részvétellel vádolt, majd felmentett Edgar Tekere munkaerő-gaz- dálkodám minisztert“ ügye. A felmentés ugyanis a fehér kisebb­ség körében nagy riadal­mat keltett, a kivándor­lás hirtelen fokozódott. Mivel Tekere fegyvere­sei szintén nyugtalanít­ják a fehéreket, Mugabe vállalta a kettős me­nesztés nem kis kockáza­tát, hogy megnyugtassa az ország gazdasági éle­tében nélkülözhetetlen fehér kisebbséget — és nyugati támogatóikat. (Folytatás az 1. oldalról.) kormány létrehozásáért száll síkra. Hangoztatja, hogy a megalakítandó új, demokra­tikus népi hadseregében helyük lesz mindazok­nak a katonáknak, aki­ket nem terhel felelősség a nép ellen elkövetett bűnö­kért. Az új társadalmi rend­ben helye és szerepe lesz a nép érdekét szolgáló ma­gántőkének — mutat rá az okmány, majd leszögezi, hogy a demokratikus forra­dalmi kormányzat szavatol­ja a katolikus egyház aka­dálymentes tevékenységének feltételeit. Egyre több nemzeti és nemzetközi szervezet vállal szolidaritást a salvadori ha­zafiak küzdelmével. Luis Carrion nicaraguai belügyminiszter-helyettes vasárnap egy Managuában tartott nagygyűlésen kijelen­tette: a katonai juntának nyújtott minden amerikai A lengyel közvéleményt továbbra is élénken foglal­koztatja a szabad szomba­tok ügye, miután az elmúlt szombaton meglehetősen változatos helyzet alakult ki a munkahelyeken. Ez a nap a korábbi hivatalos döntés értelmében munka­napnak minősült, de a „szo­lidaritás” és néhány ágazati szakszervezet szabad szom­battá nyilvánította. Országos viszonylatban a dolgozók, alkalmazottak 65 százaléka jelent meg mun­kahelyén. Mint a hétfői var­sói lapok beszámolnak róla, az ország számos üzemében normális munka folyt, vol­tak viszont munkahelyek, ahol a dolgozóknak csak egy része jelentkezett munkára, ezért őket is haza kellett küldeni. Más üzemekben reggel megindult, de néhány óra múlva anyaghiány miatt leállt a termelés. Mint a Trybuna Ludu írja. a katowicei. a krakkói, a rzeszówi. a koszalini vajda­ságból olyan hírek is érkez­tek, hogy a „szolidaritás” egyes aktivistái több üzem bejáratánál megDróbálták megakadályozni a munkások belépését. A Zolnierz Wol- nosci. a hadsereg lapja azt ;'-ia. hogy a munkások fel­tartóztatása nem egyéb, mint a termelés bojkottálására tett kísérlet. A „szolidaritás­nak” ezek az aktivistái — íria a lap — „meglehetősen sajátos módon értelmezik a demokráciát: úgy, hogy min­den jó és jogos — amit ők tesznek”. támogatás ellenére a salva­dori forradalom ügye győzni fog. „Meggyőződésünk, hogy semmiféle külső lépés nem akadályozhatja meg a hős salvadori nép győzelmét” — mondotta Carrion, s egyút­tal óva intett a salvadori üg vekbe való beavatkozás­tól, hangsúlyozva, hogy a Salvador ellen irányuló fe­nyegetések egyúttal egész közép-amerika ellen irányul­nak. A perui baloldali egység­front (FIÚ) elnöke, Alfonso Barrantes Lingan, újból megerősítette, hogy pártja teljes mértékben szolidáris a salvadori néppel. A Prensa Latina jelentése szerint megjelent a Cuader- nos Farabundo Marti” nevű salvadori folyóirat első szá­ma. A haladó salvadori mű? vészek és újságírók által szerkesztett és kiadott folyó­irat fő célja az, hogy hű ké­pet adjon az ország forradal­mi mozgalmáról. A kormány szóvivőjének nyilatkozatával egybehang­zóan több varsói lap rámu­tat arra, hogy a szombati termeléskiesés csak fokozta az amúgy sem csekély gon­dokat. A lakosság élelmi­szer-ellátásában. a közleke­désben nem volt fennaka­dás. Nehéz helyzet alakult “ki a szénellátásban. Az elekt­romos erőműveknél már né­hány nappal ezelőtt jelezték, hogy a széntartalékok he­lyenként „a kritikus szint alá csökkentek”. A szénbá­nyászatban, ahol az év ele­je óta hivatalosan bevezet­ték a minden szombat sza­bad rendszert, a vitatott na­pon a dolgozók 40 százaléka önkéntes műszakot tartott. Ugyanakkor, mint a lengyel vasutaknál közölték, péntek­től vasárnap estig 7,5 ezer, jórészt szenet szállító teher­vagon gyűlt össze az ország különböző pályaudvarain, kirakásra várva. A dél-lengyelországi Nowy Sacz-ban péntek óta meg­szállva tartották a városi tanács épületét a városi „szolidaritás”, valamint a vajdaság néhány üzemének képviselői. Vasárnap több alkalommal felszólították őket a vajdasági hatóságok, hogy fejezzék be az épület megszállását, de ennek sem volt eredménye. Ekkor, va­sárnap este — mint a PAP hírügynökség írta — „a rendfenntartó erők elérték, hogy a sztrájkolok elhagy­ják a tanács épületét és el­vonuljanak a „szolidaritás, helyi központjába”. Lengyelország n szabad szombatok Ugye Szovjet nyilatkozat a teheráni nagykövetség elleni provokációról NDK - jugoszláv külügyi tárgyalások Oskar Fischernek, az NDK külügyminiszterének meghí­vására hétfőn hivatalos ba­ráti látogatásra Berlinije ér­kezett Joszip Vrhovec ju­goszláv külügyminiszter. Izraeli kormányválság Nincs döntés Nem született döntés az izraeli minisztertanács hét­fői rendkívüli ülésén a ka­binet lemondása és az elő­rehozott választások ügyé­ben. Mint Jigael Jadin mi­niszterelnök-helyettes a ta­nácskozás után közölte, a miniszterek néhány napon belül — talán már kedden — ismét összeülnek s állást foglalnak a parlamenti vá­lasztások időpontjának kér­désében. A hétfőre várt dön­tés elhalasztását hivatalosan azzal indokolták, hogy a kormány lehetőséget kíván biztosítani a koalícióban levő pártok számára, hogy kidolgozhassák álláspontju­kat, miután Horovic pénz­ügyminiszter lemondásával a Begin-kormány elvesztette többségét a parlamentben. A knesszet illetékes bi­zottsága hétfőn Aharon Abuhaszira vallási miniszter képviselői mentelmi jogának felfüggesztése mellett szava­zott. A parlament valószínű­leg kedden tárgyalja azs ügyet. Tegnap a Szovjetunió külügyminisztériumába ké­rették Irán moszkvai nagy­követét, s közölték vele: a szovjet kormány szüksé­gesnek tartja, hogy vissza­térjenek az Iráni Iszlám Köztársaságban lévő szov­jet intézmények és személy­zetük biztonsága szavatolá­sának kérdésére. Mint ismeretes, 1980. de­cember 27-én vandál akciók kíséretében súlyosan meg­sértették a Szovjetunió tehe­ráni nagykövetségének terü­leten kívüliségét, aminek következtében a nagykövet­ség számos helyiségében sok olyan, tárgy megsemmisült, amelyek nem csak anyagi, hanem nagy kulturális és történelmi értéket képvisel­tek. ílymódon tehát az álla­mok közötti kapcsolatok év­százados gyakorlat során szentesített és nemzetközi konvenciókban megerősített normáinak, valamint a civi­lizált államokra jellemző tisztesség elemi fogalmainak lábbal tdprásáról van szó. Az iráni hatóságok, jólle­het idejekorán tájékoztatták őket a Szovjetunió nagykö­vetsége ellen készülő táma­dásról, nem tettek hatékony intézkedéseket árinak meg­előzésére, s ezzel kapcsolat­ban a szovjet kormány már tiltakozását jelentette be Irán kormányánál. A szov­jet fél, természetesen azt várta, hogy Irán kormánya egyértelműen és határozot­tan elítéli az elkövetett bű­nöket, és szigorúan megbün­teti azok szervezőit és köz­vetlen résztvevőit, hogy ki­zárja ilyen esetek megismét­lődését a jövőben. Nem történt azonban sem­mi ilyen. Az iráni kormány hivatalos képviselői, miköz­ben a nyilvánosság kizárásá­val forma szerint sajnálko­zásukat fejezték ki a történ­tek miatt, lényegében a tá­madókat vették védelmükbe. Mi több, a magas állású iráni személyiségek ezt kö­vető nyilvános megnyilatko­zásaikban nyoma sem volt a szovjet nagykövetség elleni rendbontásokat elkövetők el­ítélésének. Az iráni nagykövettel kö­zölték. hogy a Szovjetunió — mint eddig is — kész az Iránnal fennálló kapcsolatait a jószomszédság és a kölcsö­nös megbecsülés alapjára építeni. Ugyanakkor senki­nek sem lehetnek, kétségei afelől, hogy a Szovjetunió kénytelen lesz megvédeni törvényes jogait és állampol­gárainak érdekeit, ha az iráni kormány nem akarja, vagy nem tudja teljesíteni azon kötelezettségeit, ame­lyek az Iránban található szovjet intézmények és sze­mélyzetük védelmében reá hárulnak. A szovjet kor­mány emellett elvárja a 'te­heráni szovjet nagykövetség tulajdonában okozott anyagi kár teljes megtérítését. PÁRIZS A francia televízió közölte, hogy hétfőn Banguiba, a Közép-afrikai Köztársaság fővárosába érkezett a fran­cia tengerészgyalogos hadosz­tály egy százada. Egy másik tengerészgyalogos század ej­tőernyős alakulattal együtt az elkövetkező három nap folyamán érkezik Banguiba. A szenegáli, a gaboni, az ele­fántcsontparti és a közép­afrikai francia haditámasz­pontokon tartózkodó francia katonák száma — a francia televízió kommentátora sze­rint — eléri a 8 ezer főt. GENF A SWAPO a maga részé­ről ragaszkodik ahhoz, hogy a namíbiai nép egyetlen tör­vényes képviselőjének tekint­sék, és ebben semmiféle en­gedményt nem tesz a dél-af­rikai rendszernek — szögez­te le Sam Nujoma, a felsza- badítási szervezet elnöke hét­főn Genfben a Namíbia jö­vőjével foglalkozó ENSZ-ér- tekezlet színhelyén. RÓMA A római rendőrséget a hét­fő délutáni órákban ismeret­len telefonálók azzal riaszt- gatták, hogy megtalálták D'Urso főbíró holttestét. Va­lamennyi jelzés vaklármá­nak, félrevezetésnek bizo­nyult azonban. ALGÍR Bendzsedid Sadli algériai elnök hétfőn Algírban fo­gadta Warren Christopher amerikai külügyminiszter­helyettest, aki az Egyesült Államok tárgyalóküldöttsé­gét vezeti a túszügy megol­dásáról folyó tárgyalásokon. HANOI Vietnam 36,3 millió dol­láros kölcsönt kap a Nem­zetközi Valutaalaptól stabili­zációs programjához. WASHINGTON Haig kijelölt amerikai kül­ügyminiszter hétfőn har­madszor állt a szenátus kül­ügyi bizottsága elé, hogy ki­jelölésének szerdán várható szenátusi jóváhagyása előtt válaszoljon a szenátorok kér­déseire. Hétfő délelőtti nyi­latkozataiból a korábbiaknál egyértelműbben kitűnt: az új amerikai külügyminiszter a fegyverkezést előnyben ré­szesíti a fegyverkorlátozással szemben. BEJRÜT Hafez Asszad elnök szemé­lyesen képviseli Szíriát az iszlám országok január 25- én kezdődő taifi csúcsérte­kezletén — jelentette be Ab­del Halim Khaddam. A szír külügyminiszter a hét végén átadta a Szíriái államfő üze­netét a szaúd-arábiai, a ku­vaiti és a bahraini uralkodó­nak, majd hasonló céllal to­vább utazott Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe. KÖZEL-KELETI KÉRDŐJELEK H CDRTER DOKTRlNII EGY ÉVE (1.) Épülőfélben levő támaszpontláncolatot hagy örökül utódjára a januárban lekö­szönő Carter-kormányzat a közel- és kö­zép-keleti válságövezetben. A perzsa-öböl- beli olajkutak térségét egy évvel ezelőtt, 1980 januárjában nyilvánította az Egye­sült Államok „érdekszférájának” az ame­rikai elnök, s a Carter-doktrína néven meghirdetett stratégiai koncepció alapgon­dolatává tette, hógy Washington adott esetben akár fegyveres beavatkozással is érvényesíti az öbölben „létfontosságú ér­dekeinek védelmét”. A Perzsa-öbölből kivezető Hormuzi-szo- roson keresztül áramlik a világ olajim­portjának mintegy hetven százaléka, s az Egyesült Államok (amely maga is olajter­melő ország) ugyancsak innen szerzi be olajbehozatalának közel harminc százalé­kát. Washington számára azonban ennél sokkal lényegesebb a terület geopolitikai helyzete: az olajút, amely a Délnyugat- és Délkelet-Ázsiába vezető tengeri közle­kedési útvonalak csomópontjában fekszik, kulcsfontosságú az Indjai-óceán ellenőrzé­se szempontjából, s egyszersmind lehető­séget nyújt a Szovjetunió déli határvona­lának szemmeltartására. A szoros bejára­tától alig 700—1000 kilométer távolságban levő szovjet határ mentén elhelyezett elektronikus figyelőhálózat segítségével (amelyet az amerikai katonai felderítés Törökországban és Iránban is kiépített) szinte testközelből figyelhető meg a szov­jet védelmi erők minden mozgása. Az Egyesült Államok közel-keleti „stra­tégiai létérdekeinek közvetlen védelme”, azaz az amerikai haderők helyszíni állo- másoztatásának gondolata nem újkeletű, a Carter-doktrínában kifejezésre jutott fe­nyegető megfogalmazása azonban Wa­shingtonnak Iránban elszenvedett hadá­szati jelentőségű veresége után vált sür­getően időszerűvé az amerikai katonapoli­tika irányítói szemében. Az iráni kudarcból tőkét kovácsolandó és az Afganisztánnak nyújtott szovjet ka­tonai segítséget ürügyül felhasználva Wa­shington a Brzezinski-féle „válságív” men­tén hozzálátott régóta tervezett bázisrend­szerének kiépítéséhez, a Földközi-tengeren, illetve az Indiai-óceánon cirkáló 6. és 7. amerikai flotta szárazföldi utánpótlási vo­nalainak kifejlesztéséhez. Szadat egyiptomi elnök még a doktrína meghirdetése előtt elébement a washing­toni elképzeléseknek, s országa katonai lé­tesítményeinek használati jogát kínálta fel a Carter-kormányzatnak. Az Egyesült Államok haderői, elsősorban a múlt év ta­vasza óta szerveződő, több, mint kétszáz­ezer főre tervezett gyorshadtest alakulatai három egyiptomi bázist, a Kairótól nyu­gatra, illetve a felső-egyiptomi, Qenában levő légitámaszpontot, valamint a Vörös­tenger partján fekvő Ras Bánás légi- és haditengerészeti bázist használhatják fel­vonulási terepként. A Pentagon 400 millió dolláros költséggel korszerűsíti a vörös­tengeri támaszpontot, hogy alkalmassá te­gye B—52-es stratégiai bombázók, 'KC— 135-ös üzemanyagtöltő repülőgépek és óriás csapatszállító repülőgépek fogadására. 1980 nyarán Washingtonnak sikerült megállapodnia Kenyával is az Indiai-óce­ánra néző Mombasa kikötőjének rendsze­res használatáról, s még az ősz folyamán tető alá került az az egyezmény, amely néhány tízmillió dollár fejében a Penta­gon rendelkezésére bocsátotta a dél-je­meni kikötőkkel átellenben fekvő Berberá' haditengerészeti és légibázist. Az amerikai propaganda szerint a „külső veszélytől fenyegetett” öbölbeli arab álla­mok közül egyedül Omán mutatott készsé­get Washington érvelésének elfogadására. Kabusz szultán féltucatnyi — angol keze­lésben levő — bázisán biztosított lehető­ségeket az Egyesült Államoknak: Masira szigetén, Maszkát, Matrah és Szalalah ki­kötőjében, valamint Sib Thamrit katonai repülőterén. Egy szóba jöhető öbölbeli fegy­veres beavatkozás esetén a Pentagon ha­dászati tervezői természetesen számításba veszik az indiai-óceáni támaszpont-sziget, Diego Garcia kínálta lehetőségeket és a Vörös-tengeren, a 6. és 7. flotta elemeiből most formálódó haditengerészeti ütőerőt is, tekintve, hogy a Szuezi-csatorna legutóbbi bővítése következtében a jövőben nagytestű repülőgép-anyahajók is átkelhetnek a csa­tornán. Reagan eddig ismeretessé vált közel-ke­leti terveiből négyszögű szövetségi rend­szer képe bontakozik ki: Izrael és Egyip­tom mellett a Reagan-kormányzat jelentős szerepet szán Jordániának és Szaúd-Ará- biának is. A Pentagonnak ilyen előzmé­nyek után nem okozott különösebb megle­petést, hogy az öböl körzetében levő kül­földi katonai bázisok megszüntetését, a térség békéjét és biztonságát sürgető szov­jet javaslatra elutasító válasz érkezett 5z Egyesült Államok fővárosából. A Közel­és Közép-Keleten állandó amerikai katonai jelenlétet szorgalmazó Reagan január 20-an hivatalba lépő kormányzatának stratégiai elképzeléseibe — legalábbis az eddig is- rhert állásfoglalások fényében — szintén nehezen illeszthető bele az öböl körüli feszültséggóc semlegesítésének gondolata. Hilu Anna és Rákos György (MTI) (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents