Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-13 / 10. szám
1981. JANUÁR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki Háziipari Szövetkezet tavaly augusztusban Tiszavárkonyban üzemet létesített, amelyben jelenleg 20-an dolgoznak. Képünkön női fürdőköntösöket készítenek. Megszűnik a kötelező munkaerő-közvetítés A munkaügyi miniszter 1981. január l-től módosította a munkaerő, közvetítésével és toborzásával kapcsolatos szabályokat. Az új rendelet — több kötöttséget föloldva, a VI. ötéves terv gazdasági és foglalkoztatáspolitikai irányvonalához igazodva — lehetőséget teremt a munkaerő-közvetítő és -toborzó tevékenység rugalmas alkalmazására, a tanácsi munkaerő-közvetítő szervek sokoldalú információinak úgyszólván korlátlan igénybevételére. Ennek célja, hogy egyrészt a munkát kereső állampolgárok fokozott segítséget kapjanak az elhelyelzkedé- sükhöz, másrészt támogatásban részesüljön a vállalatok tudatos munkaerő-gazdálkodása, amely keretében a valós igényekhez igazítják a létszámokat. Az V. ötéves tervidőszakban — a két utolsó esztendőt kivéve — elsősorban az jellemezte az ipar és építőipar munkaerőhelyzetét, hogy bár összességeben némileg mérséklődött évről- évre a foglalkoztatottak száma, számos vállalat töréke- dett belső létszámtartalék képzésére, illetve megtartására. A munkaerőkeresiet a legtöbb területen meghaladta a kínálatot. A tervidőszak első éveiben számottevően fokozódott a dolgozók munkahely-változtatása — ennek jelentős hányada gazdasági szempontból indokolatlan volt. A tanácsi munkaerő-közvetítő szervek a vállalatokat a gazdaságosság, a hatékony működés figyelembevételével kategóriákba sorolták és csak az ez által létrejött sorrend szerint támogatták a munkáltatókat a munkaerő közvetítésével. Természetesen voltak olyan vállalatok is, amelyek egyáltalán nem részesültek a munkaerő-közvetítés által kapható segítségben. Ugyanakkor korlátok állták útját a munkaerő-toborzásnak, az álláshirdetéseknek és a munkaerő-fluktuációnak is. Indokolatlan kötöttségek A gazdasági egyensúlyviszonyok helyreállítása érdekében hozott intézkedések — beruházások mérséklése, módosított bérszabályozás hatására az 1979-es és 80-as években fordulat . történt. Jónéhány vállalat megkezd- ta belső létszámtartalékának feltárását, munkaerőigényeinek mérséklését, a létszám átcsoportosítását. Emellett az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma a korábbiaknál már nagyobb mértékben csökkent. Az átlagos állományi létszám a szocialista iparban 1978- ban ezerrel volt kevesebb mint a megelőző évben, 1979- ben 1978-hoz viszonyítva a csökkenés már meghaladta a 27 ezret. Az építőiparban az 1978. évi alig ezer főnyi növekedéssel szemben 1979-ben már mintegy 7 ezerrel volt kevesebb a létszám. A csökkenés 1980- ban is jellemző volt: az átlagos állományi létszám az első háromnegyed évben az iparban közel 3 százalékkal, az építőiparban pedig 4 százalékkal volt kisebb, mint az előző év azonos időszakában. A közvetítés, szolgáltatás Az így megváltozott és továbbra is módosuló körülmények között a munkaerő közvetítésében és toborzásában meglévő kötöttségek további fenntartása indokolatlanná vált. Üj gyakorlatra van szükség, olyanra amelyik segíti a munkaerő hasznos mobilizálását, A jövőben várhatóan csökken azoknak a földrajzi körzeteknek a száma, ahol a munkaerő iránti kereslet meghaladja a kínálatot. Számolni lehet azzal, hogy egyes területeken a korábbi munkakörökben, esetleg szakmákban történő foglalkoztatás teljes egészében nem biztosítható. A munkaügyi miniszter új rendeletének lényege, hogy a munkaerő-közvetítés nem a munkaerő-ellátást szabályozza, hanem szolgáltatást biztosít ahhoz. Az úgynevezett kötelező munkaerő-közvetítés megszűnik. A megyei (fővárosi) tanácsok elnökei csak kivételesen és csak egyes munkakörökben, például a megváltozott munkaképességűek munkába helyezésének támogatása érdekében köthetik munkaerő- közvetítéshez a munkaviszony létesítését. Tehát a vállalati Önállóságon alapuló munkaerő-gazdálkodás — természetesen a munkajogi szabályok betartása mellett — szabadon érvényesülhet. Mind a vállalatok, mind a személyek részére megszűnnek a kötöttségek. Ezen túl a munkáltatóik a betölteni szándékozott munkahelyeiket minden korlátozás nélkül meghirdethetik. Amennyiben munkaerő-szükségletüket a munkára jelentkező helybeliekből és a közvetítettekből nem tudják kielégíteni, az esetben a vállalat telephelyén kívül más területen munkaviszonyban (tagsági viszonyban) nem álló vagy várhatóan a munkahelyükön feleslegessé váló munkavállalók körében munkaerőtoborzás is végezhető. Ehhez azonban a területileg illetékes tanács munkaügyi szervének az engedélye szükséges, és tájékoztatni kell a szándékról a munkáltató telephelye. szerint illetékes tanácsot is. Ezáltal ugyanis esetenként megelőzhető a dolgozók felesleges ingázta- tása, illetve a céltalannak ígérkező toborzás. A szezonális munkákhoz szükséges toborzás azonban külön engedély nélkül folytatható a munkavégzés helyétől számított 30 kilométeres körzeten belül. A munkaerő-közvetítő szerveknek igen fontos feladata lesz az, hogy a munkaerő-ellátási gondok megoldása érdekében a munkáltatók számára tájékoztatást adjanak az elhelyezkedni szándékozókról, illetve felvételi ajánlást tegyenek mind a dolgozó, mind a munkáltató szempontjából megfelelőnek ígérkező igények kielégítésére. A tényleges megfelelés esetén elvégzik a közvetítést — vállalási kötelezettség tehát egyik részről sem áM fenn. A közvetítő Szervek szolgáltatási tevékenysége elsősorban az állampolgárok érdekeit szolgálja. Az új rendelet ezért a következőkről intézkedik: a munkáltatók kötelességévé teszi, hogy — miközben bejelentik a különböző munkakörök betöltéséhez szükséges pontos munkaerőigényeiket — egy- egy fél évre előre számszerű tájékoztatást is adjanak foglalkoztatási szándékaikról, nevezetesen a várható teljes munkaerő-szükségletükről, valamint a felszabadítani tervezett munkaerő létszámáról. • Az állampolgárok érdekében A közvetítő szervek ennek ismeretében a munkáltatókkal, szükség esetén a felügyeleti szervekkel együttműködve felkészülnek a teendőkre. A munkaerő-közvetítő szervek a munkaerőigények, a munkalehetőségek feltárása alapján biztosítják mindazokat az információkat, feltételeket, amelyek az adott területen történő munkába állást lehetővé teszik, illetve közlik az állampolgárokkal a munkahelyajánlatokat. A felajánlott munkakör elfogadása azonban nem kötelező. A munkalehetőségekre vonatkozó tájékoztatást a munkaviszonyban (tagsági viszonyban) állók is igénybe vehetik. Munkába helyezés céljából a munka- közvetítő szerveket általában minden olyan magyar állampolgár felkeresheti, illetve igénybe veheti, aki a munkaügyi szabályok értelmében munkaviszony létesítésére jogosult. Külföldi állampolgárok közül pedig azok, akik munkavállalási engedéllyel rendelkeznek. A közvetítést kérő munkavállalóknak a közvetítő szerveket személyesen kell felkeresniük. Érdeklődni azonban telefonon is lehet. Közvetítő szervek a fővárosban, a megyei városokban, városokban, járási hivataloknál és nagyközségekben működnek. I Keddi legvietünin Címzettek: a fiatalok Befejeződtek a magyar- mongol tárgyalások Damdinzsavin Majdar elutazott hazánkból Damdinzsavin Majdar, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Mongol Tudományos és Műszaki Állami Bizottság elnöke vasárnap elutazott hazánkból. A mongol vendég tárgyalásokat folytatott Szekér Gyulával, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével. A két ország műszaki-tudományos együttműködésének eddigi tapasztalata alapján meghatározták a további együttműködés legfontosabb feladatait. Növekvő újítási kedv Növekedett az újítási kedv az Ózdi Kohászati Üzemekben. Különösen örvendetes, hogy az elmúlt évben már nemcsak a beadott és elfogadott újítások száma emelkedett, hanem jelentősen nőtt' az ésszerűsítésekkel megtakarított forintok száma is. Az év végi gyors számvetés szerint az észak-magyarországi nagyüzemekben 1980-ban, a korábbi évhez viszonyítva, mintegy háromszázzal több, összesen három- ■ezer-hatszáztíz újítást adtak be. Az ózdi üzemben az újítások többsége az anyag és energia megtakarításával, az importanyagok kiváltásával, a minőség javításával és a munkavédelemmel foglalkozott. Néhány napja jelent meg a KISZ kongresszusi levele, amelyet Nagy Sándor, a KISZ KB titkára a legutóbbi központi bizottsági ülésen rendhagyó dokumentumnak nevezett, mert mint mondta, a kongresz- szus előtt általában irányelveket szokás közreadni, amelyek később a határozattervezet szövegének alapjául szolgálnak. A levél a májusi nagy tanácskozást megelőző közös gondolkodásra ösztönző vitairat. Elsősorban a KISZ- eseknek szól, de címzettje minden fiatal, sőt bizonyos értelemben az egész társadalom, hiszen, mint ahogyan a levél bevezető soraiban megfogalmazódott, „a társadalom felelős az ifjúságért, az ifjúság is felelős a társadalomért. Ennek szellemében keresünk válaszokat a kérdéseinkre”. Milyen a kommunista ifjúság mozgalma? Van-e benne elég erő, lendület, fiatalság és komolyság ? Eljut-e a fiatalok széles tömegeihez? Betölti-e társadalmi hivatását? Egy eleven mozgalomban ezek a kérdések állandóan napirenden vannak, kiváltképpen a kongresszusi számadás idején, amikor reális, őszinte feleletet kell adni arra, hol tart ma a KISZ? Mit végzett jól, mit kellene jobban csinálnia, mint eddig? Két nap múlva, január 15-én a szervezet alapsejtjei megkezdik a számvetést, a munka értékelését. A higgadtabb, bölcsebb, tapasztalt idősebb generáció gyakran kritizálja a fiatalokat azért, mert túlzottan kendőzetlenül, sokszor nyersen és sarkosan mondanak véleményt. Ha valamikor és valahol, akkor most saját szervezetük demokratikus fórumain, egymás között nagyszerű ‘ alkalom kínálkozik a nyílt, őszinte véleménynyilvánításra, arra, hogy szépítés nélkül felszínre kerüljenek a munkahelyi, -az iskolai közösségek legfontosabb kérdései, problémái. Lehetőség nyílik arra, hogy érdemben vitatkozzanak, hogy reálisan értékeljék munkájukat. Kérjék számon a ^tényeket, vegyék számba eredményeiket, akár arról esik szó, hogy mit valósítottak meg mindabból, amit az akcióprogramban terveztek, akár arról, hogy egyéni vállalásaikból a KISZ-tagok mit teljesítettek. Természetesen az alapszervezet és a vezetőség munkáját értékelő, a kongresszusi levél tartalmán vitatkozó, a „hogyan tovább ?”-on közösen gondolkodó taggyűléseken új vezetőséget is választanak, és eldöntik, ki képviselje az alapszervezetet, a közvetlenül irányító KISZ-szerv küldöttgyűlésén. Nyilvánvalóan valamennyiük közös érdeke, hogy mindenhol olyan vezetőket, küldötteket válasszanak, akik felkészülten, politikai elkötelezettséggel, érettséggel, a tagság bizalmát élvezve dolgozhatnak — nem helyettük, hanem velük, értük és a nevükben! K. K. Kisiparosok, sző vstkozotek Szolgáltatások a Széchenyin Szol nokon, a Széchenyi lakótelepen nemrégiben lakáshoz jutott ismerősöm tanácstalanul felhúzta a szemöldökét, ámikor a lakótelepi szolgáltatásokról kérdeztem. — Hogy őszinte legyek kisebb gondunk is nagyobb annál, mint hogy például a fodrászra vagy szabóra költ- sünk. Tévénk pedig egyelőre nincs, tehát szerelőre sincs szükségünk. Nem egyedi „széchenyis” vélemény, ezt bizonyítja Lakatos Ignác is, aki a Minőségi Ruhaipari Szövetkezetét képviseli a Jászi Ferenc út egyik épületében. X A fodrászoknak hétfőn délelőtt Is van munkájuk. — Természetes, ha új lakáshoz jutnak a fiatalok,, nemigen marad pénzük mérték utáni ruházkodásra. Kisebb javításokat hóénak, főleg a nők. A férfiak ritka vendégként nadrágrövidítéssel, hosszabbítással, bővítéssel teresnek fel. Nagyon kiköltekezik a nép, mire itt lakást kap. Azon gondolkodom, hogy visszamegyek kisiparosnak, a város más részébe. Pedig a Széchenyin nincs konkurrenciám, én vagyok az egyetlen női—férfi szabó. A lakótelepen tizenkilenc kisiparos dolgozik, köztük olyan is, aki csak délután, vagyis a főállásában elvégzett műszak után vállal munkát. Az épületek bejáratánál kifüggesztett táblák tanúsága szerint legtöbben a szobafestők és a rádió-tévémű- szerészek vannak. De akad kevésbé ismert szakmát folytató kisiparos is, mint például fazekas, irodagép-lrnű- szerész és kézimunka-elő- nyomó. A megyei Fodrász Szövetkezet női fodrász részleggel képviselteti magát, ahol JiétKettesben a próbababával. főn délelőtt is találtunk vendégeket. A Széchenyin élő férfiak azonban» ha nem szeretnek önmaguk nyíratkozni és borotválkozni, kénytelenek a lakótelepen kívül keresni „figarót”. Cipőjavítással a BÖRTEX műhelye foglalkozik. A KIOSZ tavalyi kezdeményezésére az Orosz György út 11. számú épület alagsorában szolgáltató műhelyeket alakítottak ki, melyekben helyet1 kapott egy asztalos, aki szükség esetén üvegez is, egy villanyszerelő, akinek az elektromos háztartási gépek javítására is van engedélye, egy lakatos és egy rá- dió-tévéműszerész. Közülük csak az asztalos főfoglalkozású kisiparos, a többiek mellékállásban végzik a munkát, természetesen délután. A műhelyek bejáratánál megrendelőládákat helyeztek el, melyeket műszak után nyitnak fel a mesterek, és az esti órákban csöngetnek be a megrendelőkhöz. A javító szolgáltatásokat hirdető táblák sokféleségéből és sűrűségéből talán nem elhamarkodott következtetés, hogy a végleges kialakulásának feleútján tartó lakótelepen a szolgáltatásokra kevés okuk van panaszkodni az ott élőknek. — bj —
