Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-10 / 8. szám
1981. JANUÁR 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki Mezőgép Vállalat tószegi gyárában KGST-kooperációban készül az E—318-as rendfordító gép. Ebben az évben 3600 darabot gyártanak belőle Egy KISZ-alapszervezet rövid története Sínen innen, sínen túl, avagy mi lett az önállóságból? Perge Mihály — az Alföldi Téglaipari Vállalat KISZ- bizottságának titkára Mezőtúron — széles mosolya fölött ugyancsak lekonyult kackiás bajusza, amikor végül megállapodtunk, hogy a Busi Vince KlSZ-atapszer- vezet tagjaival szeretnék beszélgetni. Ha már mindenáron munkásfiatalokból álló alapszervezetet keresek, válasszam az új téglagyárban tavasszal alakultat — ajánlja. Amilyen friss, olyan lelkes! A vállalati KISZ-bizottság három alapszervezetet irányít, összesen 64 taggal. A KISZ-titkár az I-est, az iroA harmadik X felé Virágh Pista, a Busi Vince KISZ-alapszervezet titkára nem valami barátságosan nyújt kezet a műhelypad fölött. Jöjjek egy fél óra múlva, ebédidő után! Perge Miska az irodába invitál bennünket, aztán mégiscsak a műhely mellett döntünk; itt fesztelenebbül beszélgethetünk. Meglep, ahogy Pista szinte kérdés nélkül belevág a mondandójába: — Nem sokkal dicsekedhetünk. Ennek az alapszervezetnek amilyen hosszú a múltja, olyan sivár a jelene. 1977 óta egy helyben topor- gunk. Kocsis Kálmán KISZ- titkársága idején még volt valami élet. Az ifjúsági pinceklub képes volt összetartani a fiatalokat — ha még azon az áron is, hogy ott sört árultak. Lementek a srácok meginni egy üveggel, aztán ottragadtak a rendezvényeken. Tartott ez addig, míg ki nem tört a botrány, egy vállalati kirándulás után — úgy éjfél körül — betelepedtek a fiúk a klubba, ott folytatták a bulit. Másnap értekezlet következett, a bizalmi lement, hogy rendben van-e a helyiség, meglátta a „disznóólát”. Azonnal betiltották a klubot. (Még egyszer „feléledt”, de mostanában már csak a békák kuruttyolnak odalenn a talajvízben.) Azóta a taggyűléseket az ebédlőben vagy a kistanácskozóban tartjuk, már amikor tartunk. Az elődöm, Gábor Lali két taggyűlést tudott összehozni, már akkor valamilyen tanfolyamra járt, szóval nem nagyon ért rá „kiszezni”, nem is vállalta tovább. Engem az idén tavasszal keresett meg Vajon Pista — akdában dolgozók alapszerve- zetét mondja a legjobbnak, utána az új gyáriakét. Az egyes alapszervezet a vállalat KISZ-szervezetének magja. Tapasztalt vezetők irányításával rendszeresen tartanak taggyűléseket, ifjúsági vitaköröket. Az új gyárban tavaly áprilisban alakult alapszervezet tagjai társadalmi munkában hulladékvasat gyűjtöttek, pingpongasztalt készítettek a Teleki Blanka Gimnázium részére, jelenleg az új vállalati ifjúsági klub kialakításán munkálkodnak. A Virágh Pistáék alapszervezete azonban sehogy sincs együtt. fartők véleménye kor ő volt a vállalati KISZ- bizottság titkára, — hogy vállalnám-e az alapszervezet vezetését. Fél óra gondolkodási időt kapok, de csak igent mondhatok, mert mást nem találnak helyettem. Hát így lettem én KISZ-titkár! Húszán lennénk az alapszervezetben — azért mondom, hogy lennénk, mert az első taggyűlésre mindössze öten jöttünk össze, a másodikra heten. — Megpróbált beszámol- tattatni a pártvezetőség, hát csak dadogtam az ülésen. Mit mondjon az ember, ha semmi nincs? Slepecz István géplakatos, az alapszervezet gazdasági felelőse. — Mindkettőnket beválasztottak a vállalati KISZ- bizottságba, ott a politikai képzés felelőse vagyok. A mi alapszervezetünktől jó, ha hárman megjelennek egy-egy vitakörön. Egyszerűen nem érhetők el az emberek. A gépkocsivezetők, a szerelők állandóan úton vannak. Ha meg itthon, a legtöbbjüket várja a család, a maszekmunka. A harmadik X felé az ember életében az a legfontosabb, hogy önálló otthont teremtsen. Egyre kevesebb idő marad a szórakozásra, sportolásra, a közösségi munkára. Könnyen rá'nk fogják, hogy közömbösek vagyunk. pedig nem erről van szó. Egyszerűen más köt le bennünket, mint a tanulóévek alatt vagy a legénykorban. Saját családunk van, otthont szeretnénk — a legtöbben építkeznek. Aztán ki vigyázzon a gyerekre, ott a háztáji gazdaság ... Szükség van minden fillérre. A fiatalok elégedettek a munkahelyükkel — 1977-ig egy alapszervezet működött a vállalat mezőtúri központjában. Azt mondjátok, akkoriban élén- kebb volt a mozgalmi élet is. A klubban egymásra találtak a műhelybeliek, a sofőrök, az irodisták. Segítettek egymásnak a házépítésben, a költözésnél. Miért vált ketté az alapszervezet? — Húzódik az udvar közepén egy vágány, azon túl állnak az irodák. Innen az elnevezés: „sínen túliak”, ök együtt vannak, egy kupacban, könnyen összerántható a taggyűlés, a politikai vitakör. Elmaradoztunk egymástól; ők akkor nem értek rá, amikor mi, nekünk meg olyankor akadt dolgunk, ha ők akartak gyűlésezni. Gondoltuk, egy a cél, de külön úton megyünk. — A fiatalok munkájára nincs panasz, mindenki becsülettel dolgozik. A vállalatra nem jellemző a fluktuáció. Évente átlag egy ember megy, egy jön. A fiatalok is elégedettek a munkahellyel. Mi a magyarázata annak, hogy ugyanazt az embert, aki kitartóan, jól dolgozik a munkahelyén, nem lehet bevonni az ifjúsági mozgalomba? Simon István géplakatos, KISZ-tag. — Senki sem szeret felszí- neskedni, a fiataloknak kiváltképp ellenszenves a kirakatpolitika. A KISZ tele lett felszínes dolgokkal, az önállóságnak gátat szab a túlszabályozott szervezet. Beszámoló, jelentés, munkaterv, ülésterv, akcióprogram, egymás hegyén-hátán. A srácok nagyobb fantáziát látnak a brigádmozgalomban. Szabadabb, kevésbé bürokratikus. Alapoz a tagok önállóságára, a brigádban szorosabb az összetartás, a barátság. A vállalások konkrétak, végrehajthatók. — A pártszervezet hogyan értékeli a fiatalok, és a Busi Vince KISZ-alapszervezet tagjainak munkáját? Szűcs Károly vállalati párttitkár: — Hiba volna csupán 'egy alapszervezet szervezeti életére szűkíteni a vizsgálódást! Az elmúlt két-három évben vállalatunk dolgozóinak fontos gazdasági feladatokat kellett megoldani, határidős feladatokat teljesíteni. Űj gyárakat építettünk, közben termelni is kellett. Ezek a feladatok esetenként feszített munkatempót követeltek, a határidők betartása érdekében sokszor túlórázni is kellett. Fiataljaink — elsősorban a fizikai dolgozók — becsülettel helytálltak, élen jártak a gazdasági feladatok teljesítésében. És mi ez, ha nem elsőrendű politikai munka? — Ezekre a feladatokra valószínűleg mozgósította a fiatalokat a KISZ is, a KISZ- tagok egyéni feladatvállalásának ez adta döntő többségét. — Természetesen. Csak nem a szervezetileg előírt formában tették. Világért sem akarom mentegetni őket, a taggyűléseket ez alatt sem kellett volna ennyire elhanyagolni. Bízunk benne, hogy az egyesülés után az új alapszervezet össze tudja fogni a tagságot. Nem elég csak tagdíjat fizetni A KISZ-bizottság a két alapszervezet összevonását tervezi. Ezt a formai változást a szervezettebb, tartalmasabb mozgalmi munka igénye követeli. A Busi Vince alapszervezet tagjai közül vajon hányán csatlakoznak majd az „irodistákhoz”? — Meg kell válogatni, hogy kik maradnak meg a húszból — értenek egyet beszélgető partnereim. — Azzal nem erősítjük a tömegszervezetet, ha a tagdíj befizetésén túl másra nem hajlandók az emberek. Csak azok maradjanak, akik igazán dolgozni akarnak! Simon István a kiútkeresés szélesebb távlatait feszegeti : — A 70-es években — amikor a szabad idő értelmes eltöltése volt a legnagyobb gond — a KISZ felkarolta a klubmozgalmat, a klubokban összejöttek a fiatalok, ott élt a KISZ is. Aztán jött a disco és elüzletiese- dett, elsekélyesedett a klubélet. Most a lakás megszerzése a fiatalok legnagyobb problémája, s ebben a KISZ egyelőre nem sokat tud segíteni. — Pedig valahol itt kell keresni a kiutat. Ha az ember házatája rendben van, szívesebben utazik, sportol, kulturálódik és vállal munkát a közösséggel, a közösségért. De addig? És a kör ezzel be is zárult. Egri Sándor Például a vegyiparban Változó főszerep gy évtized alatt hatvanezer tonnáról 900-ra zsugorodott a mosószappan-, ugyanakkor kilencezerről 13 ezer tonnára nőtt a pipereszappan-termelés. Ez a kiragadott példa is azt igazolja, hogy a vegyipar folyamatosan alakul, igazodik* a változó feltételekhez és követelményekhez. A most befejezett ötödik ötéves terv már. a harmadik olyan középtávú program volt, amelyben főszerepet játszik a vegyipar; fejlesztése éppúgy, mint termelése, hatékonysága növelése. Csupán emlékeztetünk rá- hosszú időn át vitatták, a jelzett sorrendet, ám a gyakorlat igazolta azt a helyes fölismerést, hogy a gazdasági növekedésben, a termelési szerkezet korszerűsítésében a vegyipar lényeges elem. Bizonyítja ezt, hogy 1975 és 1979 között összehasonlító árakon — a bruttó termelés alapján — a vegyipar növelte a legjelentősebb mértékben részesedését a szocialista ipar összteljesítményéből; 14,5- ről 16,8 százalékra. Imponáló haladási út, tiszteletet parancsoló részesedési arány. Ez azonban sok más mellett azt is megkövetelte, hogy a társadalom sok milliárd forintot költsön fejlesztésre. Csak egyetlen példa: a Tiszai Vegyi Kombinát polipropiléngyárára 3,9 milliárdot költöttek. Szükség volt arra is, hogy a gazdaság más területein — az építőipartól a mezőgazdaságon át a vízgazdálkodásig — megteremtsék a vegyipar előállította áruk fogadásának, felhasználásának feltételeit. Hatásos erőfeszítések és — meglepetések. Röviden így jellemezhető a vegyipar mögött álló, s a dinamizmus jegyében eltelt évtized. Kellemes meglepetés volt például, hogv kiváló minőségű PVC-port tudnak előállítani — és nagy mennyiségben exportálni —, ám az már kellemetlen meglepetésként hatott, hogy a hazai műanyagfeldolgozás messze elmaradt az alapanyagtermelés bővülésétől. Rá kellett jönni: a főszerep ugyan lényegét tekintve változatlan, tartalma, közege azonban gyorsan változó. A népgazdasági érdekekkel összhangban a kőolajfeldolgozó ipar termelése a legutóbbi tizenkét hónapban visszaesett, ugyanakkor erőteljesen nőtt — a többi között — a növényvédőszerek előállítása. Az ilyen és hasonló változások nyomán alakul ki a főszerep „szövegkönyvének” cseréje; a vegyipari fejlesztés új arányainak, irányainak együttese. Ma már körvonalazódtak annak a központi fejlesztési programnak a főbb céljai, amelynek eredményeként a hatodik ötéves tervben a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedier (az előbbi kettő hatóanyagai) gyártás kap kiemelt helyet a vegyipar egészén belül. S fel kellett ismerni azt is. hogy javítani kell az összhangot a műanyagok esetében az alapanyagok termelése és a készáruvá történő feldolgozás között. Ezzel lényegében azt is kimondtuk, hogy a nagy, látványos fejlesztések többségének helyébe a belső szerkezeti átalakulások kerülnek. Egy-egy részterületen belül olyan technológiákat kell alkalmazni és olyan termékeket kell gyártani, amelyek eredményeként bővül és nyereségesebbé válik a termelés. Nem lesz könnyű hozzászokni a főszerep ilyen — a korábbival sok mindenben ellentétes — értelmezéséhez. Hiszen ötéves átlagban is a vegyipar volt a népgazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata. Tíz esztendeje mindig itt emelkedett a legnagyobb mértékben a termelékenység. A hatodik ötéves terv — mint más területeken is természetesen — korábbiaknál jóval szigorúbb követelményeket támaszt a vegyiparral szemben. z eddig is nagy iramban bővülő kivitelnek nemcsak a fenntartása, hanem a fokozása, a nemmunkamegosztás kamatoztatása ezért éppúgy ott van az újra tanulandó főszereplői szövegben, mint az energiatakarékos technológiák előnyben részesítése, a felhasználói igények rugalmas kielégítése. Ott van az is, amit a munkaerő ésszerűbb hasznosításáért tenni kell, azaz: a főszerep mindig yang, de mindig is sokat követel. Ez a ’követel több, mint 110 ezer embernek — az ágazat dolgozóinak, köztük a Vegyiművek dolgozóinak címzett cselekvési program. S ez az igazán szép ebben a főszerepben : ennyien alakíthatják. — LG — A zetközi Sikeres esztendőt tudhat maga mögött a bedolgozókkal együtt háromszáz dolgozót foglalkoztató Tiszafüredi Háziipari Szövetkezet: 1980- ban az előző évinél másfél millióval több, összesen 22,7 millió forint értékben készítettek húsznál több féle ' ülőbútort és egyéb fonottárut. Termékeik 95 százalékát exportálták, békési gyer- mekfoteleik és pálcás foteléi k elsősorban az NSZK-ban, Franciaországban, Norvégiában, de számos más tőkés országban is kelendők. (Fotó: Temesközy) Ezek a pálcás békési fotelek már az idei év első napjaiban készültek. Legkeresettebb termékükből az első negyedévben hatezret exportálnak az ARTEX-en keresztül Termékeinek alapanyagát, a fűzvesszőt saját 86 hektáros füzeséiben termeli meg a szövetkezet i!tW8 ißl
