Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-28 / 23. szám
4 SZOLNOK MEGYEi NÉPLAP 1981. JANUÁR 28. Rajtunk múlik közúti baleseti statisztikáját boncolgatva, értékelve, három év óta most írhatjuk le először, hogy javult megyénkben a közúti baleseti helyzet. Lehet, hogy lelkesedve kellene közölni az örvendetes tényt, és az adatok sorát, amelyek ezt bizonyítják. Mert tavaly a megye útjain hatvannal (több mint kilenc százalékkal) kevesebb baleset történt mint az előző évben (összesen 547). Csökkent a halálos karambolok száma is. Hattal kevesebb ember vesztette életét az országúton. Mégsem tudok lelkesedni, mert a baleseti grafikon csúcsa még mindig magasabban van, mint 2 évvel ezelőtt volt. A véletlennek köszönhető, hogy az előző évhez viszonyítva kedvezőbb képet mutat a baleseti görbe? Nem hiszem. Mégis úgy gondolom, hogy elhamarkodott lenne egy esztendő alapján rögtön kijelenteni, hogy egyértelműen javult közútjainkon a közlekedés biztonsága, mert figyelmesebbek, körültekintőbbek, udvariasabbak lettünk mi, a közlekedő emberek, akkor is, amikor gyalog léptünk az úttestre, akkor is, ha motort vezettünk, ha volán mellett ültünk, ha kerékpároztunk. Bár így lenne! Igaz, vannak általánosítható, kedvező tapasztalatai az elmúlt esztendőknek. Lassúbb lett például a tempó, persze vannak még gyors- hajtők, de a trafipax fotóinak ezrei bizonyítják, hogy egyre kevesebben száguldoznak száznál nagyobb sebességgel. Forgalmas, majdhogynem telített útjainkon óvatosabban, figyelmesebben hajtottak a gépjárművezetők. Egv-egy év Ugyanakkor viszont a balesetet előidéző okok között változatlanul első helyen sze- í'epel az ittas vezetés, minden negyedik összeütközés ittas vezető lelkén szárad. Az ötvenhárom halálos balesetből tizenegy részeg gépjárművezető hibájából történt. Tavaly csak a rendőrség nyolcszáz jogosítványt vont be rövidebb-hosszabb időre, s a leggyakoribb ok az alkoholos állapot volt. A balesetet okozók listájának élére tavaly is a személygépkocsivezetők kerültek. Gyorshajtással, agresz- szív előzéssel, szabálytalan kanyarodással, elsőbbségadási kötelezettség semmibe vételével ők veszélyeztették leggyakrabban a vétlen közlekedők testi épségét, életét, ök és újabban a segédmotorkerékpárosok. Tavaly az országban, az előző évhez viszonyítva 35 százalékkal több balesetet okoztak labilis kétkerekű gépjárművükkel. A karambolok, gázolások okai között általában a felelőtlen könnyelműséget, vakmerőséget, a gondatlanságot, az agresszivitást szoktuk emlegetni. Ritkán esik szó a biztonságos vezetéstechnika hiányáról. Azokról, akik a kritikus pillanatokban, veszélyhelyzetekben tanácstalanok, megijednek, kapkodnak, akiken kitör a pánik, kisodródnak, fának rohannak, másokkal ütköznek, árokba borulnak, mert elvesztik uralmukat a gép felett, mert nem tudják, mit kell csinálni. Nem tudják, mert nem tanulták meg, mert erre nem készítették fel őket. A balesetek okait vizsgáló, elemző, értékelő szakemberek gyakran megkockáztatják azt a kijelentést, hogy túl sokan tapossák a gázpedált, olyanok, akik a vezetés elemi technikáját sem ismerik. Bizonyságul egy országos adat: tavaly azoknak, akiknek volt jogosítványuk, már vezethettek gépjárművet, de valamilyen okból újból kellett vizsgázniuk, csak egy töredéke, mindössze 19 százaléka felelt meg az elméleti és gyakorlati követelményeknek. Évente csak Szolnok megyében több mint ötezer tanulóvezető kap jogosítványt. S a legritkább esetben marad gépjárművükön a figyelmeztető T-betű: vigyázz, kezdő kezében van a kormány. Számtalan módja van a közlekedési ismeretek és a vezetéstechnika elsajátításának, felfrissítésének és tökéletesítésének. Nem véletlen, hogy a közlekedésbiztonsági tanácsok és a rendőrség közlekedési szakemberei oly sok energiát fektetnek a különböző ismeretterjesztő előadások, vetélkedők, versenyek szervezésére, és ezreket próbálnak ösztönözni arra, hogy izgalmas versengés keretei között is okuljanak, halljanak, tanuljanak többet mindarról, ami a biztonságos közlekedés fogalomkörébe tartozik. vitatja, hogy a közlekedés biztonságának feltétele a jó, korszerű út, az üzembiztos gépjármű, az átgondolt, észszerű forgalomszervezés is épp úgy, mint a rendszeres, következetes közúti ellenőrzés, a szabálysértők, a balesetet okozók szigorú felelősségre vonása. De mindezt megelőzi az ember, mert a közúti biztonságunk elsősorban rajtunk múlik. K. K. Senki sem Mi lesz veled, horgásztanya? Kiegyenesítették a Tárnát, kialakult a holtág. Akkoriban azt beszélték, ez lesz a környék legszebb horgásztanyája — semmi se lett belőle ... A holtág ott áll elhagyottan, odahordják a szemetet, megérjük, hogy szégyelni kell majd községünk központját...” Jászdó- zsai panasz, és akik elmondják. jogosan kifogásolják, hogy a régi mederből szemétgyűjtő lett. Rontja az egyébként rendezett település összképét és környezet- védelmi szempontból is káros. Néhány évvel ezelőtt a Tárná új mederbe terelésével kiépítették Jászdózsa végleges árvízvédelmi vonalát. A régi mederből, amely két és fél kilométeres szakaszon szelte át a települést, holtág lett. Akkör került szóba, hogy ott alakítják majd ki a Tarnamenti Tsz és a Hűtőgépgyár horgász- egyesületének halastavát. Mi történt azóta? Eddig semmi. Eddig, mert a járási hivatal javaslatára a napokban tárgyalóasztal mellé ültek az érdekeltek, akik tehetnek valamit az ügy érdekében. A járási hivatal, a községi tanács, a Tarnamenti Tsz és a horgászegyesület részvételével megtartott tanácskozáson több hasznos javaslat hangzott el. Abban ugyanis valamennyien egyetértettek. hogy a holtágat hasznosítani kell. A Tarnamenti Tsz elfogadhatónak tartotta a tervet. hogy a régi meder helyén halastavat létesítsen. Azt is, hogy a későbbiekben a tó egyik részét víziszár- nyastelep kialakítására használja fel, alapot teremtve ahhoz, hogy a zagyvaré- kasi baromfifeldolgozó társuláshoz csatlakozzon. A termelőszövetkezet arra is ígéretet tett, hogy a két gyalogos tahidat, ami a halastó feltöltésével víz alá kerülne, átépíti. A horgászegyesület vállalta, hogy cserében a horgászati lehetőségek biztosításáért együttműködik a tsz-szel a haltelepítésnél. A halastó közvetlenül a Tárnából kapná a vizet. Elkészült a víz felfrissítését szolgáló beeresztő zsilip, a másik végén pedig a kieresztő zsilip, arra az esetre, ha túl sok csapadékvíz gyűlne össze. Sokat ígérő elvi megállapodásaival hasznos volt a tanácskozás. Kár. hogy az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság nem képviseltette magát, ugyanis több kérdésben elsősorban ott dönthetnek. Ezért küldte el a járási hivatal a jegyzőkönyvet — sürgős választ várva — a miskolci igazgatóságnak. — illés — ÚJ ÜSTÖKÖS Lovas Miklós csillagász a Magyar Tudományos Akadémia piszkcs-tetői obszervatóriumában december 5-én egy kilencven centiméter átmérőjű teleszkóppal új üstököst fedezett fel. A csillagász állandó figyelemmel kíséri a róla elnevezett „Comet Lovas” mozgását. Lovas Miklós a Nemzetközi Csillagászati Unió tagja, harmincéves pályafutás;1 alatt ez a negyedik felfedezése. A képen: Lovas Miklós a teleszkópnál Kisújszállás Épülő járdák, megszépülő utak Kisújszállás belterületét jelenleg kilencvenhat kilométer KPM, illetve tanácsi út hálózza be, az úgynevezett kiépített utak hossza pedig harminchárom kilométer. A járdák hossza meghaladja a kilencvenöt kilométert, de ebből csaknem harminc kilométer kiépítetlen. Ezért fordítanak nagyobb gondot és pénzt a város úthálózatának bővítésére, korszerűsítésére a következő években. Megelőző karbantartást és aszfaltozást végeznek majd a Dózsa György, az Arany János, a Petőfi Sándor a Pillangó, a Nyár és a Sugár utcákban, ahol a járdát is felúiítiák. A biztonságos közlekedés egyik alapfeltétele a hibátlan útburkolat, de nem elhanyagolható szempont a gyalogos átkelőhelyek jól látható festése, megvilágítása se. Ezért még az idén a mostaninál jobb világítást kap a várost átszelő 4-es számú főút és a Malom út gy al ogátkelőhelye. Télen is üzemel a tiszaugi Pegazus fogadó. Szívesen keresik fel a téli időszakban is, változatos, ízes kunsági ételspecialitásaiért Ingázik a családfő „Édesanyám! Ki az az ember, aki szombaton elgyiin, vasárnap megver, hétfőn elutazik?” Bajosan lehetne tömörebben megfogalmazni az ingázók, a lakóhelyüktől távol dolgozók egyéni és családi életének problémáit az anekdotában szereplő gyereknél. Legalábbis erre eddig egyvalaki volt képes. Illyés Gyula, aki így nyilatkozott az ingázásról :~„Aki egy hétből két napot átvonatozik, annak erre rámegy a személyisége”. Magyarországon az ingázók, a be- és eljárók száma immár meghaladja az egymilliót. Tekintélyes szám ez, egyenlő az aktív keresőknek több mint egyötödével. Kialakulásában ipari-gazdasági fejlődésünk sajátosságai épp úgy közrejátszottak, mint az egyéni késztetések. Az ingázás népgazdasági szükségességét és hasznát vitatni nem száőfcékszom, megítélni pedig közgazdászok dolga. Társadalmi hatásait, következményeit is elsősorban a szociológusok kutatják. Mit tehet hozzá ehhez a napi sajtó? Jelzéseket, sok- felől gyűjtött tapasztalatokat — a jobbítás szándékával. Kizárólagos női hatás A marxista szociológia az életmódkutatás kiinduló pontjának, alapkérdésének a munkatevékenységet tekinti. Eszerint a munka alapozza meg az életmód minden további rétegét, a családi élettől a szabad idő eltöltéséig, a bérkiegészítő pótlólagos elfoglaltságtól a gyermeknevelésig. a barkácsolástól a kulturális értékek elsajátításáig. Sajnos, a bejárók zömének esetében a munkatevékenységre — az alapra — nemigen rétegződik más egyéb, mint megintcsak munka — a háztájiban, a kertben — és a pihenés. Ennél a rétegnél az értéket elsőrendűen szinte kizárólag a munka, a hasznos tevékenység jelenti. A kulturális értékek, a kreativitás, a műveltség stb. csak annyiban kap elismerést, amennyiben gyakorlati hasznot hajt. Hogyan hat vissza ez a szemlélet a családi életre? Károsan. Ám erről hadd beszéljenek a legilletékesebbek. Elsőnek például dr. T. Andrásné. az alföldi megye- székhely egyik általános iskolájának igazgatóhelyettese: . — Évek óta növekvő aggodalommal figyelíük és érzékeljük az egyoldalú nevelés — a kizárólagos női ráhatás — következményeit a gyerekekre. Kezdetben, amikor felfedezték a pedagógusi pálya elnőiesedését, még csak az iskolai nevelés egyoldalúságának veszélyeit mérlegeltük. Aztán szaporodtak a válások, s már a „csonka családokban” felnövekvő gyerekek nevelési problémáival, az apai példa és szigor hiányával kellett szembenézni. Végül, kiegészült a kép az ingázók, az el- és bejáró dolgozók gyerekeinek nevelési gondjaival. Tisztelet a kivételnek, de ahol ingázik a családfő, ott mintha „csonka családban” élnének az asszonyok és- a gyerekek. Ha az apa munkásszálláson él, jóformán alig találkozik az övéivel; ha viszont naponta utazik, akkor fáradt, és azért nem osztozik a családellátás és a gyermekneyelés terheiben. És mit mond az anya, a bejáró munkás felesége? — Amíg nem voltak meg a gyerekek, együtt jártunk D.- be a férjemmel. Egy gyárban dolgoztunk, onnan volt az ismeretség is. Munka mellett tunult, így aztán állandóan 'délelőttös lehetett. Aztán jött az első fiúnk, és mielőtt a gyes letelt, megszületett a másik. — Az első években a férjem rengeteget segített, pedig akkor csak egy szobánk volt, a szülői házában. Aztán, ahogy itthon maradtam a gyerekkel, egyre kevesebbet vállalt, ráérsz megcsinálni, előtted az egész nap”, mondta. Lassacskán minden megváltozott; bevezették a műszakpótlékot, s akkor három műszakot vállalt, mert kellett a pénz: építkeztünk. Aztán felépült a házunk, s rámszakadt az egész háztartás gondja. Egy szülői értekezletre el nem menne, hiszen ő nem ér rá, mert dolgozik. Az új óvónő sokáig azt hitte, elvált asszony vagyok, mivel sosem látta a férjemet. — És hét végén? — Alszik vagy meccsre jár. Hét éves házasságunk alatt még sosem voltunk üdülni, kirándulni is csak egyszer, az első hetekben. Moziba nem visz, mert minek akkor a tévé, a strandot, fürdőt nem szereti, az utazásból elege van hétközben. Ha délelőttös, ha délutános, este van, mire hazaér. Ha pedig éjszakás, átalussza a napot. Azt sem tudom, hogyan tartsam távol tőle olyankor a gyereket. A vége: válóper A szociológus egy csöppet sem derűlátó: — A bejárókból rendszerint dinasztiák alakulnak ki. Az apa beviszi magával a gyereket a gyárba, a vállalathoz, az intézménybe, s ha később az ifjú változtat is munkahelyet, nemigen megy vissza dolgozni a lakóhelyére. Ezt mutatják a felmérések, meg a fiatalodási tendencia is, ami a bejárók soraiban tapasztalható: mostanában egyre több fiatal — főleg férfi — választja ezt az életmódot. A családi életben általában jelentős változásokat okoz a bejárás. Nemritkán a házasság felbomlásához is vezet, különösen ott, ahol a férj is, a feleség is bejáró. Márpedig, ezek száma növekvőben van. A válóperes bírónő így vélekedik: — Saját megfigyeléseim szerint a bejárók között roppant gyakori a válás, s ennek több oka lehet. Az egyik, hogy különböző műszakban dolgozó házasfelek jóformán csak a hét végén találkoznak beszélgetéseiket csakhamar felváltják a konyhaasztalon hagyott írásos üzenetek, később már azok is elmaradnak. A következmény; elhidegülés. A másik, hogy a naponta utazgatóknak sok az ismerkedési lehetőségük. A harmadik: a bejáró férfiak ritkán töltik olvasással a vonaton az időt; ha nem alusznak, akkor kártyáznak, esetleg iszogatnak, s mindkét passzió könnyen válik káros szenvedéllyé. A vége: válóper. Hajnalban kelő gyerekek A nagyközségi tanácselnök asszony szerint az a legszörnyűbb. amikor a kisgyerekek is ingáznak. Nálunk például óvoda három is van, bölcsőde egy se! Az anyák választhatnak: vagy kivárják — ha akarják, ha nem — a gyesen a három évet, vagy visszamennek dolgozni. és cipelik magukkal a kicsiket. Csak itt, Gy-ben 43 piciről tudok, akit munkahelyi bölcsődébe hord az anyja: hajnalban sem alhatja ki magát a gyerek, mert kelni kell, ebéd után sem, mert indulnak haza. A kisgyerekes anyák ugyanis állandóan délelőttös műszakban dolgoznak. Ki hiszi el, hogy nem sínyli meg ezt a kicsik egészsége, idegrendszere? Egyetlen újságcikk keretében lehetetlen volna a bejárók népes tömegének minden gondját-baját, helyzetük valamennyi nehézségét szóvá tenni. Még családi életük bemutatásánál sem törekedhettünk a teljességre, csupán felvillantottunk néhány problémát. NY. E.
